Magyar Vaskereskedő, 1913. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-05 / 1. szám
január 5. Magyar Vaskereskedő A pénzügyi helyzet és a vaskereskedelem. A vasszakmában újabban több fizetésképtelenség merült fel, amelyek csőddel végződtek. A súlyos pénzválságban, mely egész gazdasági életünket megrendítette, éppen az jellemezte a vaskereskedelem pénzügyi helyzetét, hogy jobban bírta mint a többi szakma. Része lehetett ebben az utolsó idők konjunktúrájának is, de bizonyos az is, hogy egy év nem döntheti el a szakma pénzügyi helyzetét. A vasszakma eddigi ellenálló képességét mi azzal magyarázzuk, hogy a vaskereskedelemben is, éppen a szaksajtó állandó nevelő hatása következtében — csökkentek a könnyelmű üzletalapítások. Másrészt a hitelviszonyok terén bizonyos szervezkedési tünetek mutatkoztak. A nagyvaskereskedők szigorúbb hitelezési feltételeire utalunk ezúttal, ami ugyan egyoldalú lett volna akkor, ha csak a nagyvaskereskedők alkalmazták volna a kisvaskereskedőkkel szemben. De a helyes az volt, hogy éppen az életbeléptetett szigorúbb hitelezési feltételek következtében a kisvaskereskedők is gondolkodni kezdtek s arra törekedtek, hogy kinnlévőségeiket jobban rendbe tartsák. Hozzátehetjük még azt is, hogy a nagyvaskereskedők szindikátusa amenynyire csak lehetett méltányolta a vaskereskedők nehéz helyzetét, tudván azt, hogy minden csődeset magát a szakmát gyengíti. Sajnos az utóbb felmerült fizetésképtelenségek — amint említettük — többnyire csőddel végződtek. Kétségtelenül oka ennek az időközben még súlyosabbá vált pénzügyi helyzet is. Sok vaskereskedő jutott abba a nehéz helyzetbe, átmenetinek tekintvén a válságos helyzetet, tartotta a lelket üzletében ameddig bírta, kitartása azonban nem volt elég arra, hogy a végtelen sokáig húzódó nehéz helyzettel megküzdjön s belekerült a fizetésképtelenségbe, majd később a csődbe. Kétségtelenül a legnemesebb s minden becsülésre s pártfogásra érdemes törekvés minden önálló vaskereskedő részéről, — aki a rendkívüli viszonyok hatása alatt, rendkívüli helyzetbe került, — hogy önállóságát megőrizze, üzletét a romlástól megmentse s egyúttal hitelezői érdekeit is megvédje. Mert minden vaskereskedő, aki a mai nehéz napokban, verejtékezve égető gondokkal eltelve, küzd a veszedelemmel, hogy üzletének törékeny hajójával, a pénzválság viharos zónáján át haladjon, tulajdonképpen a saját érdekeinek és jövőjének védelmével, a hitelezői érdekeit is védi. A csődnél minden hitelező veszít. A hitelezőknek tulajdonképpen a mai válságos időkben a lehetőség legmesszebb eső határáig el kell menni azért is, hogy a megszorult vaskereskedőt fizetésképtelenségbe ne kergesse, de még ennél fontosabb hitelezői érdek, hogy a fizetésképtelen vaskereskedő, ha tépett szárnyakkal is, de a fizetésképtelenségből kikerüljön és csődbe ne jusson. Az utóbb felmerült sajnálatos esetek azt igazolják, hogy a hitelezők nem találják bele magukat a nehéz helyzetbe s nem törekszenek arra, hogy ami menthető azt igazán meg is mentsék. A hitelezők nagy része most is azon az állásponton van, hogy nem engedi a maga jogait éppen olyan röviden és energikusan érvényesíti, mint a normális pénzviszonyok idején. Nem számolnak azzal, hogy minden csődeset csak fokozza az általános tartózkodást, még jobban gyengíti a hitelt s növeli az alaptalan félelmet, szóval általában rontja az üzletet. A „Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete” a hitelezői védegylet megalkotásával akart segítségére lenni a szakmának. A hitelezői védegyletnek soha fontosabb szerepe nem volt, mint a mai nehéz helyzetben : azt a czélt elősegíteni, hogy a felmerült fizetésképtelenségi eseteket mindkét fél érdekeit nyugodtan megfontolva úgy elintézni, hogy menthető vaskereskedelmi üzleti értékek pusztuljanak. A csődesetekbe való betekintés igazolja azt is, hogy a csődöt rendesen azok a vaskereskedelmi hitelezők kérték, akik nem tagjai a hitelezői védegyletnek. Ez is jellemzi a védegyesület szükségét s hatásköri fejlődésének nagy fontosságát. Minden vaskereskedelmi hitelező érdeke, hogy a mai nehéz helyzetben fő törekvése az legyen, hogy a bajba jutott vaskereskedő a csődöt lehetőleg kikerülje. A megszorult vaskereskedők maguk is várakoznak, nagyon sokan tartalékukból, más czélra szánt vagyonukból élnek, mert üzleti hírnevüket, egész exiszten- LLOYI) HITELVÉDŐ EGYESÜLET BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 24. Informáczió-osztály 177—45. Behajtási „ 119—11. Transactio „ 42—48. Sfligönyczim : LLOYDIBUS. Próbál^formácziók^czégekröl és magánszemélyekről {pl. : állástkeresőkről) 6.— kor leltudósitói és jogi képviselők az ország 'fjBiftdeti részében. Elvállalja bagatell és dubiosuS, ^vetélések nyilvántartását és költségmentesbehajtását jutalék fejében, továbbá részvénytársaságok és szövetkezetek alapítását, úgyszintén cégek szanálását.