Magyar Vasut és Közlekedés, 1925 (13. évfolyam, 23-26. szám)
1925 / 23-26. szám
kLUTT ÉSKre 25 darab 1220 mm. átmérőjű kapcsolt kerékkel, mely mozdonyt a M. Á. V. hegyi pályákon, különösen a fiumei vonalon nehéz tehervonatok vontatására használta. A 4 hengeres Mallet mozdonnyal egyidőben jelenik meg a 4 hengeres compound gyorsvonati mozdony, amilyen a gépgyárnak föntebb ismertetett 31. sz. szerkezete. Az 1900. évi párisi világkiállításra kísérletképen készített óránként 100 km. sebesség elérésére alkalmas 2 kapcsolt (2100 mm. átm ) kerékpárral ellátott 5 tengelyű, 2 hengerű compound gyorsvonati mozdony a MÁV gépgyárának 1500-ik mozdonya volt. (50 típus.) Ugyancsak a párisi világkiállításra készült az első Klien-Lindler rendszerű, kis sugarú kanyarulatban kényszer nélkül beálló tengelyekkel fölszerelt keskeny vágánytávú mozdony. Ezen két mozdonnyal, valamint egy tehervonatú Mallet-rendszerű mozdonnyal a gépgyár ismét a legnagyobb kitüntetést, a Grandprixet nyerte el. Az évenként gyártott mozdonyok száma a milleniumi esztendő után folytonosan csökken és 1904-ben 44-re száll alá, ami a 19-ik század legvégén és a 20-ik század legelején bekövetkezett általános ipari pangásban leli magyarázatát. A termelés ily nagy mértékű visszaesését a MÁV mozdony rendelésének elmaradása okozta (az előbb említett 44 mozdonyból csak 23 készült a MÁV részére), aminek ellensúlyozására a gyár külföldi mozdonyrendelésekre kiírt pályázatokon is részt vett és sikerült is 1900 és 1901- ben az olasz Mediterraneo vasúttól 38 darab, 1904- ben pedig a szintén olasz Mendionali vasúttól 5 darab mozdonyra megrendelést kapnia. E mellett De Dione Bouton rendszerű gőzmotoros kocsikat gyártott a gyár (66 típus) és mind nagyobb számban keskenyvágányú iparvasútimozdonyokat szén-, fa- és petróleum tüzeléssel. A párisi világkiállításon szerepelt gyorsvonati mozdonnyal (melyből csak 2 db. készült) szerzett tapasztalatok alapján e típust 1906-ban átdolgozták, úgy, hogy az ide-oda mozgó gépezeti tömegek által a rendkívül nagy sebesség következtében okozott káros mozgásokat négy henger és a forgattyúk 180° alatt való felékelése által kiegyenlítették, miáltal a mozdony a próbákon elért óránkénti 143 km. sebességnél is nyugodt járást nyert. E mozdony (71 típus) a milánói világkiállításon úgy szerkezetével, mint hatalmas méreteivel általános feltűnést keltett. A mozdony 4 kapcsolt kereke 2100 mm. átmérőjű, elől forgóállványba szerelt 2 futókerékpár, hátul 1 futókerékpár van. 4 compound gőzhengere 360 és 620 mm. átmérőjű, 2000 Le-t fejt ki, a gőznyomása 16 atm., teljes súlya 74 tonna, hossza pedig 12.224 m. Bár e mozdony minden tekintetben megfelel a hozzáfűzött reményeknek, a vasúti forgalomnak előre nem látott rohamos emelkedése következtében apadási súlya néhány év múlva már kicsinek bizonyult, miért is 5 év múlva a 3 kapcsolt tengelyű gyorsvonati mozdony szerkesztésére tértek át. A mozdony üzemének gazdaságosabbá tétele céljából sokat kísérleteztek túlhevített gőzzel. Számos, egészen 1839-ig visszanyúló eredménytelen angol, amerikai és francia kísérlet után végre 1894-ben sikerült Schmiedt-nek a feladatot kielégítően megoldani. A Schmiedt-féle túlhevítő tökéletesbbedésével mind nagyobb tért hódított. Nálunk 1907-ben épült az első túlhevítős mozdony (77 típus), két kapcsolt tengelyű szertartás, úgynevezett motorpótló mozdony. 1906 után ismét erőteljesen föllendült a magyar mozdonygyártás, úgy, hogy 1909-ben már nemcsak eléri, de túlszárnyalja a milleniumi év termelését. A mozdonygyártásnak rohamos fejlődését mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy 1904-től 1910-ig a MÁV gépgyárban 34 új mozdonytípus készült. Ezen újabb típusok közül a föntebb leírt 71 típuson kívül nevezetesebbek az 1908-ban készült 5 tengelyű, 3 kapcsolt és elől-hátul egy-egy futó kerékpárral fölszerelt 4 hengeres compound-gép, mely a MÁV III. s. osztályú hegyipálya gyors-, személytehervonati mozdonyát képezte. (84 típus.) 1909-ben épült a MÁV VI. m. osztályú 3—3 kapcsolt tengelyű hegyipálya tehervonati Mallet mozdonya (87 típus), melynek gépezete 15.360 kg. vonóerőt képes kifejteni. Ugyancsak 1909-ben készült a MÁV III. u. osztályú 3—3 kapcsolt tengelyű hegyipálya tehervonati Mallet mozdonya (87 típus), melynek gépezete 15.360 kg. vonóerőt képes kifejteni. Ugyancsak 1909- ben készült a MÁV III. u. osztályú síkpálya személy- és főleg tehervonati mozdonya, két hengeres compound-gép 3 kapcsolt tengellyel, elől-hátul 1—1 futó kerékpárral (90 típus). A másodrangú pályákon használt mozdomyszerkezetek közül említésre méltók az 1906-ban épült MÁV T. V. osztályú szertartás három kapcsolt és elől-hátul 1—1 futótengelylyel bíró, két hengeres compound vegyesvonati mozdony (74 típus), egyenként 10 t. tengelynyomással. 1910- ben készült a MÁV IIa. osztályú, gőzmotoros kocsik pótlására szolgáló 1 hajtott és 1 futókerékpárral bíró Brotáin-kazános mozdonya (88 típus). A Brotán-kareín jellemzője, hogy a vörösréz tűzszekrényt álló folytvascsövekkel helyettesíti, úgy, hogy jelentősége a világháborúnak vörösrézhiányt szenvedő korszakában domborodott ki. Az 1910. évig terjedő korszakban tovább folyt a gőzmotoros kocsikhoz való gőzfejlesztők és gőzmotorok gyártása is, mégpedig nemcsak hazai, hanem olasz, oláh, bolgár, amerikai és japán vasutak motorkocsijai részére. A Rocket fejlettebb formában EDWARD EISELE, kit a világ első hivatásos mozdonyvezetőjének tartanak