Molnárok Lapja, 1919 (26. évfolyam, 1-41. szám)
1919-11-08 / 36. szám
Budapest, 1919. november 15. MOLNÁROK LAPJA borsókorpára stb.), minden olajgyári melléktermékre (pogácsára, pogácsalisztre és olajmaghéjra), továbbá a keményítő-, szesz-, élesztő- és sörgyárak szárított moslékjára. Ezeket a cikkeket másként, mint a Korpaközpont közvetítésével forgalomba hozni nem szabad. Ezenfelül kiterjed a Korpaközpont ügyköre a mesterséges takarmány gyártásának központi lebonyolítására és végül mindazon egyéb ügyek elintézésére, amelyeket a földmivelésügyi miniszter esetről-esetre hozzáutal. A cukortermeléssel nyert melléktermékek (melasse, szárított és kilúgozatlan répaszelet) tekintetében a 3.932/1919. M. E. számú rendelet alapján kibocsátott 1919. évi 56.130. sz. pénzügyminiszteri rendelet 9. §-ának 2. bekezdésében foglaltak irányadók azzal a hozzáadással, hogy a szóbanforgó melléktermékeket a pénzügyminiszternek a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg teendő rendelkezései szerint a Korpaközpont fogja a Czukorközponttal egyetértve forgalomba hozni. 2. §. Az 1. §. 1. bekezdésében megnevezett ipari hulladékokat és termékeket előállító malmok és egyéb gyári vállalatok ezen hulladékokat és termékeket sem elvermelés vagy elraktározás útján, sem bármi más módon vissza nem tarthatják, hanem kötelesek a náluk készletben levő, valamint az általuk ezentúl előállítandó akár saját számlájukra, akár más számlájára végzett őrlésből, illetőlg feldolgozásból származó ilynemű anyagokat a Korpaközpontnak bejelenteni és annak alapján forgalomba hozni. Nem esik az előbbi bekezdés rendelkezése alá a 3. §. szerint az őröltető félnek vámőrlés esetén visszaadott korpa, valamint az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt hulladékokból és termékekből az a mennyiség, amelyet az előállító gyári vállalat saját czéljaira a 8. §-ban foglaltak alapján visszatarthat. 3. §. A malomvállalat annak, aki szabályszerűen kiállított őrlési tanúsítvány alapján kizárólag saját házi és gazdasági szükségletére őröltet, az abból az őrlésből származó korpát kiszolgáltatni, ha pedig azt az őröltető átvenni nem kívánja, a Korpaközpontnak bejelenteni s annak rendelkezésére kiadni, illetve szállítani köteles. Az előbbi bekezdés alapján átvett korpát azonban az átvevő csak saját állatainak takarmányozására használhatja fel s ha bármily okból ily célra fel nem használhatja, azt szintén csak a Korpaközpont útján hozhatja forgalomba. Az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt ipari hulladékok és termékek eladására vonatkozó minden szerződés vagy kötés a jelen rendelet hatályának tartamára erejét veszti. Kivétezik az olajmagtermelők szerződésszerű járandósága, amelynek alapján a termelőket a beszállított olajmag 40°/o-a a 4. §-ban felsorolt árakon mint u. n. pogácsakompetenczia megilleti. 4. §. Az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt ipari hulladékokért és termékekért követelhető legmagasabb ár rendes minőség mellett métermázsánként (100 kgr.) tiszta súlyra, továbbá e hulladékok és termékek előállításánál kötelező leggyengébb minőség, végül a Korpaközpont jutaléka a következőkben állapíttatik meg: Ezeket a legmagasabb árakat, melyek magukban foglalják a rakodóállomáshoz való szállításnak és berakodásnak költségeit is, zsák, illetőleg hordók és ponyva nélkül, készpénzfizetés mellett történő eladás esetére kell érteni s ezek az árak egyaránt vonatkoznak úgy a belföldi, mint a külföldi származású nyersanyagok feldolgozásánál előálló termékekre és hulladékokra. Olyan pogácsáért, amely többféle mag préseléséből állíttatott elő, csak az abban található magvakból előállítható legolcsóbb pogácsa ára követelhető. Az itt megállapított árak nem vonatkoznak arra az esetre, ha a felsorolt termékek és hulladékok ipari czélokra utaltatnak ki. Ily czélokra kiutalt termékek és hulladékok árát, valamint a jelen §-ban fel nem sorolt takarmányczikkek árát a földmivelésügyi miniszter esetenként állapítja meg. Az ipari czélokra történő kiutalásnál esetleg felmerülő ártöbblet a Korpaközpontot illeti meg. 5. §. A jelen rendelet 1. §ának 1. bekezdése szerint a Korpaközpont útján forgalomba hozandó termékek és hulladékok a vevő kívánsága szerint ömlesztve vagy az általa küldött zsákokban, illetőleg hordókban szállítandók. Ha az illető termékeket és hulladékokat előállító ipari vállalat a vevő kívánságára a szállításhoz zsákokat, hordókat, ponyvákat vagy más fedőanyagot ad, ezek beszerzési költségei vagy kölcsöndíjai a vevőt terhelik. 6. §. Az 1. §. 1. bekezdésében megnevezett ipari takarmányczikkeket és hulladékokat a 4. §-ban foglalt táblázat szerint megszabott minőségnél gyengébb összetételben (rosszabb minőségben) előállítani tilos. 7. §. A Korpaközpont a 4. §-ban foglalt táblázatban feltüntetett jutalékokból és a jelen rendeletén alapuló egyéb bevételeiből fedezi irodájának személyi és dologi kiadásait. A Korpaközpont felszámolása után fenmaradó vagyonfelesleg az államkincstárt illeti. Amennynyiben a Korpaközpont bevételei az iroda személyi és dologi kiadásait netán nem fedeznék, az esetleg mutatkozó hiány fedezéséről a földmivelésügyi miniszter gondoskodik. 8. §. Az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt hulladékokat és termékeket előállító minden ipari vállalat köteles a felsorolt hulladékokból és termékekből meglevő készletét, valamint az ezentúl előállítandó mennyiségeket a Korpaközpont által megállapított módozatok mellett a Korpaközpontnak bejelenteni és a Korpaközpont által kiutalt mennyiségeket a Korpaközpont rendelkezése szerint készpénzfizetés ellenében halladéktalanul szállítani. A bejelentési kötelezettség teljesítését, valamint a jelen rendelet egyéb rendelkezéseinek pontos megtartását a Korpaközpont kiküldöttei útján ellenőrizteti, akiknek az illető ipari vállalatok az ellenőrzéshez szükséges minden adatot rendelkezésükre bocsátani kötelesek. Saját czéljaira az ipari vállalat az általa előállított és az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt hulladékokból és termékekből csak annyit tarthat vissza, amennyit a fuvarozás czéljából tartott állatainak takarmányozására a Korpaközpont az illetékes helyi hatóság véleménye alapján kiutal. 9. §. A vámkülföldről bárki által behozott korpa és egyéb takarmányczikkek az ország területén csak a Korpaközpont által hozhatók forgalomba és azokra nézve az eladási árakat és feltételeket a földmivelésügyi miniszter a melassera, valamint a szárított és kilúgozatlan répaszeletre vonatkozólag pedig a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a pénzügyminiszter állapítja meg. 10. §. Mindama melléktermékek és hulladékok felett, melyeket a Korpaközpont a jelen rendelet 1. §-ának 1. bekezdése alapján forgalomba hoz, a földmivelésügyi miniszter rendelkezik és a Korpaközpont az általa forgalomba hozandó termékeket és hulladékokat a földmivelésügyi miniszter utasítása szerint köteles felosztani, illetve kiutalni. A rendelkezésre álló mennyiség szétosztása végett az egyes termelők (gazdaságok) és állattartók a jelen rendelet alá eső czikkek kiutalására vonatkozó igényeiket az igény alapjául szolgáló és a községi elöljáróság, illetőleg a városi hatóság által igazolt adatokkal együtt az iletékes vármegyei gazdasági felügyelőségnek bejelentik. A gazdasági felügyelőségek a hozzájuk érkezett bejelentéseket pontosan vezetett kimutatásokba foglalják és a kimutatások másolatait hetenként egyszer a Korpaközpontnak megküldik. A vármegyénként mutatkozó szükségletről a gazdasági felügyelőségek javaslatai alapján a Korpaközpont a készletek és gyártási viszonyok, valamint egyéb szükségletek tekintetbe vételével elosztási tervet készít, azt a földmivelésügyi miniszter elé terjeszti és a készleteket a földmivelésügyi miniszter rendelkezése szerint a legközelebbi gyártási helyről vagy a fél által megjelölt gyártási helyről a Korpaközpont szétosztja. A földművelésügyi miniszter a jelen rendelet 1. §-ának első bekezdése alá eső czikkek tekintetében az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségek javaslatainak bevárása nélkül is intézkedhetik és egyes üzemeket, (vállalatokat, ipartelepeket), ipari gócpontokat, nagyobb városokat, ezek közelében fekvő községeket, tejgazdaságokat és beszerzési csoportokat közvetlenül is elláthat. A földmivelésügyi miniszter felhatalmazhatja a Korpaközpontot, hogy a rendelkezésére álló takarmányneműek bizonyos hányadát hatóságok, szövetkezetek vagy kereskedők útján ossza szét, illetőleg árusítsa. Ezeknek a Korpaközpont jutalékát részben átengedheti. 11. §. A czukortermelésnél nyert melléktermékek árának, eladási feltételeinek és felosztásának kérdésében — a 3.932/1919. M. E. számú kormányrendelet, illetőleg az ennek alapján kiadott 1919. évi 56.130. számú pénzügyminiszteri rendelet 9. §-ának 2. bekezdése értelmében — a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel és a közélelmezési miniszterrel egyetértőleg külön rendelettel fog intézkedni. 12. §. Az 1. §, 1., 2. bekezdéseiben megjelölt takarmányneműeket, valamint az ezeknek egymással vagy más anyagokkal való keveréséből származó czikkeket nem postai polgári forgalomban, közforgalmú vasúton, hajón vagy gépkocsin a város vagy község területén kívül eső helyre csak a gabonaneműek vagy őrremények szállításához megállapított minta szerinti hivatalos szállítási igazolvánnyal szabad szállítani, amelyeket a Hadi Termény rt. bocsát a Korpaközpont rendelkezésére Közforgalmú vasúti és hajózási vállalatoknak ehhez képest az előbbi bekezdésben felsorolt czikkeket fuvarozás vagy tárolás végett csak úgy szabad elfogadniuk vagy átvenniök, ha a feladó a fuvarlevéllel együtt a szállítási igazolványt is beszolgáltatja. 13. §. A Hadi Termény r.-t., valamint a Magyar Olaj- és Zsiripari Központ r.-t. köteles a Korpaközponttal esetről-esetre, de legalább hónaponként egyszer mindazoknak a nyersanyagoknak mennyiségét közölni, amelyeket azoknak a vállalatoknak utal ki, amelyek az 1. §-ban felsorolt czikkeket akár fő-, akár melléktermék gyanánt előállítják. 14. §: Kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető: 1. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari termékeket és hulladékokat, akár magukban, akár állati táplálkozásra alkalmas más anyaggal keverve vagy takarmányozásra alkalmas módon feldolgozva a jelen rendelet ellenére másként, mint a Korpaközpont útján forgalomba hoz; 2. az, aki az 1. §-ban felsorolt termékeket és hulladékokat a 8. §. ellenére a Korpaközpontnak be nem jelenti, hamis adatokat jelent be vagy a készletből a Korpaközpont utalványára a megrendelőnek nem szállít; 3. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari termékekért és hulladékokért a 4. §-ban megállapított vagy a jelen rendelet alapján megállapítandó legmagasabb árnál magasabb árt követel vagy elfogad, továbbá, aki e czikkekért továbbeladás czéljára történő vásárlás esetében a megállapított vagy a jelen rendelet alapján megállapítandó legmagasabb árnál magasabb árt ígér vagy szolgáltat; 4. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari takarmányczikkeket és hulladékokat a 6. §. tilalma ellenére a megszabott minőségnél gyengébb összetételben (roszszabb minőségben) állítja elő; 5. az, aki az 1. §. rendelkezése alá eső czikkeket a jelen rendelet ellenére közforgalmú vasúton szállítási igazolvány nélkül fuvarozásra felad, vagy hajón vagy gépkocsin igazolvány nélkül szállít vagy szállíttat, valamint az, aki oly szállítási igazolványt használ az áru feladásánál, melynek ellenőrző szelvényén foglalt adatok nem egyeznek a szállítási igazolvány megfelelő rovatain feltüntetett adatokkal; 6. az, aki a jelen rendelet egyéb rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza, avagy megszegésükben vagy kijátszásukban bármi módon közreműködik. Ha megállapítható annak a nyereségnek összege, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapítandó nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének egyötöde a feljelentőt, a többi része a felmerült költségek levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 15. §. A jelen rendelet életbeléptetésével a jövőre nézve hatályát veszti a korpa és takarmányozási czélokra szolgáló egyéb ipari termékek és hulladékok forgalomba hozásának szabályozásáról szóló 3139/1918. M. E. számú rendelet. 16. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hó 5-én. (Megjelent november 8.) Új rendelet a szén- (A magyar kormány ------------------------------ 495311919. M. E. sz. rendelete.) 1. §. A szénellátás ügyeit a minisztérium újabb intézkedéséig a jelen rendelettel megállapított hatáskörben a Szénügyek Kormánybiztosa intézi. A kormánybiztos a hatáskörébe tartozó ügyekben a kereskedelemügyi miniszter felügyelete alatt önállóan intézkedik. ügyekről Az ipari termékek vagy hulladékok Megnevezése Megengedett legnagyobb rosttartalom •-SS U O M— -n• © O «* — mu a SSS* .►a N« áC-O N bJ3£) ssl OJ U Ul N g U»'© Oi Méta-mázsánként követelhető ár koronákban Ehhez a Korpaközpont jutaléka Mm-ként temetőknek nem termelőknek Korpa .......................— — — 80 4*— Kölestakarmányliszt ... 10— — 100 5 — Köleshéj........................ 28— — 25 1-50 Tökmagpogácsa ..........— 47 90 130 6-50 Tengericsirapogácsa ...— 17 110 5 Napraforgómagpogácsa— 40 80 120 6'Lenmagpogácsa ..........— 40 85 125 5-50 Gomborkamagpogácsa...— 38 70 110 5-50 Tengericsiraliszt ........— 14— 110 5-50 Repcepogácsa ........ 38 80 100 5*— Vadrepcepogácsa......... 33 50 80 4 — Kandermagpogácsa— 31 50 *0 4'Tökmaghéj .................— — — 50 250 Napraforgóhéj................— — — ti 21* 341