Molnárok Lapja, 1922 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-24 / 25. szám
346 Rövid bevezető malomipari tanfolyam. (in.) — Irta: Kell Izsó, malomigazgató — A búza. Nálunk a búzát úgy malmászati, mint táplálkozási szempontból az első hely illeti meg. Nem igy a külföldön pl. Németországban, Dániában, Oroszországban, Hollandiában, stb., ahol nagyobb mennyiségben gyártanak rozslisztet és Alsó-Ausztriában, Morvaországban, Sziléziában, Galicziában, Tirolban és Karintiában, ahol a rozstermelés jóval felülmúlja a búza termelését. De tekintetbe véve a malomipar fejlettségét, melyet majdnem kizárólag a búza feldolgozása révén nyert s ha ugyanakkor a búza tápértékét is tekintetbe vesszük, úgy bátran kijelenthetjük, hogy a gabonaneműek királya a búza. Vannak egyes vidékek, melyeken sem a búza, sem a rozs nem terem meg, ily helyeken aszerint, hogy a vidék hőmérséklete túl hideg, vagy túlmeleg, avagy a talaj fekvése ezt kívánatossá teszi, túlnyomóan árpát, tengerit, zabot és rozst termelnek. A gabonaneműeket alkalmas gépekkel feldolgozva, megőrölve, liszteket nyerünk, melyekből azután kenyeret, tésztát sütnek és aszerint, hogy az illető vidéken, mely gabonafajta terem túlnyomó mennyiségben, búza- rozs-, árpa-, zab-, kukorica- vagy rizskenyeret esznek az emberek. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy az emberiség legfontosabb és alig nélkülözhető tápanyaga a kenyér, mellyel csak az egyetlen burgonya vetekedhetik. A kenyér képezi az ember főtáplálékát. A svájczi cölöpépítmények között találtak malomköveket csakúgy, mint a 6000 éves egyiptomi romok között. Az ősember már igen korán rájött arra, hogy a gabonaneműek, melyeket megőrtetlenül szervezete megemészteni nem bír, finom porrá, (lisztté) zúzva, kiváló tápanyagot szolgáltatnak. A gabonanemüek könnyű termelése hozzájárult azután ahhoz, hogy az ősember felfedezése embertársai között gyorsan elterjedjen s manapság imádkozunk a mindennapi kenyérért, az éhes gyermek kenyeret kér anyjától s jellemző a kenyér nagy fontosságára az is, hogy a család fentartóját, aki szorgalmas és verejtékes munkájával megszerzi az anyagiakat családja részére, kenyérkeresőnek nevezzük. Hazánkban — Nagymagyarországot értem ez alatt — leginkább a búzalisztből készült kenyér dominál és különösen a középső és déli részeken elenyészően csekély a rozs-, árpa-, zab- és kukoriczaliszt fogyasztása, sőt annak daczára, hogy sok helyütt, az éghajlat és talajviszonyok alkalmatlan volta megakadályozza a búza termelését, mégis főkép búzalisztből készült kenyeret esznek. Ez összefügg a búzakenyér nagy tápértékével, zamatosságával és kiadósságával, no meg a búzaliszt azon kiváló tulajdonságával, hogy csupán belőle készíthetők az ízletesnél ízletesebb tészták csakúgy, mint a rétestészták, melyeknek készítésére főleg, sőt majdnem kizárólag csak a magyar búzaliszt alkalmas. A magyar aczélos búza azon tulajdonsága, hogy a belőle készült lisztből rétestésztát készíthetünk, csak részben fajtulajdonság és főleg hazánk szerencsésen alkalmas éghajlatának és talaja összetételének következménye, amit igazol az is, hogy a magyar búza oly országokban termelve, ahol az éghajlati és talajviszonyok nem oly megfelelőek, rövid idővel elsatnyul és mindinkább felveszi az illető vidéken termelt átlagbúzák tulajdonságait. Ez azonban megfordítva is áll, amennyiben a külföldi más vagy gyengébb minőségű búzák hazánk megfelelő vidékén termelve, gyarapodnak mindazon tulajdonságokban, melyek a magyar búzát jellemzik. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy minden idegen búza bizonyos idő múlva teljesen egyezni fog a magyar búzával, ha azzal egyenlő viszonyok közt termeltetik, mert fajtulajdonságait alapjában véve mindig megtartja a búza. Ennek köszönhető tulajdonlapon, hogy úgy a magyar búza, mint a belőle készített liszt kiváló minősége az egész világon ismeretes és mindaddig, amíg a védővámok ezt nem gátolták, nemcsak Európában, hanem tengeren túl is a magyar lisztet előszeretettel fogyasztották. Ez járult főkép hozzá ahhoz, hogy a magyar malomipar magas polcra emelkedjék, technikája kifejlődjék s azt a fokot elérje, mely ezen iparunkat az egész világon ismertté tette és méltán vívta ki a külföd figyelmét míg — a háboru spanyolfalat nem állított csonka hazánk körül. A malomipar a különböző növényi magvak feldolgozásával, őrlésével, foglalkozik, de ide tartoznak azon gabonaneműek is, melyek hántolás révén dolgoztatnak fel, mert a hántolásuk malmokban történik, hol a héj és egyéb hulladékrészek az állatok részére emészthető állapotba hozatnak, azaz felőröltetnek, mig a mag belső része szintén feltáratik s emberi táplálkozásra alkalmassá válik az által, hogy az emberi gyomor által nehezen emészthető héjrészektől megszabadittatik. Ezeknél a gyártás czélja éppen az ellenkező a búza és rozs feldolgozásának végczéljával, amennyiben igyekeznünk kell minél kevesebb sérült, törött vagy zúzott szemet és minél kevesebb lisztet előállítani. Ezen magvak egészükben legértékesebbek, noha tápértékben a törmelék egyenlő értékű a teljes szemmel. Ezek a magvak beleértve a rozsot is, nálunk csak másodrendű fontosággal bírnak, ezért én a fősúlyt a legértékesebb nyersanyagra, a búzára és a belőle készült lisztre fektettem. Ily módon juthatunk legközelebb azon fogalomhoz is, melyet az a szó: malomipar rejt magában s ily módon ismerhetjük meg legjobban a kenyér alapanyagának, a búzának őrlési értékét. Magáról a kenyérről több szó nem fog esni, mert hogy mi a kenyér, azt nem kell bővebben magyarázni, a kenyér készítésének módja pedig nem tartozik ezen czikk keretébe. Ellenben részletezni kívánom azon elveket, melyeket a gabonaneműek bevásárlásánál szem előtt kell tartanunk, foglalkozni akarok, az őrletek (malter) összeállításának nagyobb malmokban, rendkívül fontos kérdésével, szóval mindazon műveletekkel, melyek a búza tisztítását és feldolgozását megelőzik még mielőtt a malomba kerül.* Az országokat a búzabehozatal vagy kivitel szerint csoportosítva látjuk, hogy Európában lényegesebb mennyiségeket csak Oroszországból, Magyarországból és Romániából vittek ki, míg a jelenlegi Csonka-Magyarország, Bulgária és Szerbia lényegtelen kiviteli pozíciójára sülyedt Oroszország is, mely abszolút értékben Európa legnagyobb szállítója volt, az elszakadt tartományok és a bolsevizmus befolyása miatt csak a rendezett viszonyok visszatérte után lehet ismét számottevő exportállammá. Az összes többi európai államok a búzát illetőleg behozatalra vannak utalva, amennyiben az általuk termelt búza mennyisége és minősége korántsem fedezi a szükségletet. , Az Európa és Amerika közötti hajóközlekedés kifejlődése óta főleg az Egyesült Államok fedezik Európa szükségletét gabonában, de nevezetes és folyton emelkedő szerepet játszanak még Keletindia, La Plata államokban Chile és újabban Argentinia és Ausztrália. Ez utóbbi főkép Angliába szállítja búzáját. * Világszerte úgy mezőgazdaságilag, mint a kereskedelemben a búzát két főosztályba sorozzák, mégpedig a vetés ideje szerint tavaszi és őszi búzát ismernek. Úgy Oroszországban, mint a tengerentúli országokban főleg tavaszi búzát termelnek, míg nálunk és a mérsékelt égöv alatti összes államokban erősen felülmúlja az őszi búza a tavaszi búza termelését. Az európai importállamokra nézve nagy előnyt jelent az, hogy a világ különböző részein a búza vetése és aratása úgyszólván egész éven át folyik s igy az év minden szakában van piacz, melyen a világtermés eredményéhez mérten fedezhetik szükségleteiket, így a bisza aratásának ideje: Argentiniában december és január, Keletindiában február és márczius, Syriában, Perzsiában, Mexikóban és Texasban április és május, Spanyolországban, Olaszországban, Francziaország déli részén és Magyarországban június és július, Ausztriában, Németország déli részében, Déloroszországban, az Egyesült Államok északi részében, Angliában, Hollandiában, Belgiumban, Dániában és Svédországban főleg augusztus s végül Kanadában, Németország és Oroszország északi részében szeptemberbe, sőt októberbe is átnyúlik a búza aratásának ideje. (Folytatjuk) MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1922. június 24. Gázolajat (motorhajtóolaj) Benzint Petróleumot Gépkenő- és Hengerolajat Gépzsírt és Kocsikenőcsöt elsőrendű minőségben, jutányos árban szállít. REICHER JÁNOS, Budapest, V., Visegrádi«. 48. Telefon: 119—38. Július 1-én új félév! Felkérjük azon. olvasóinkat, akiknek előfizetése június végén lejár, szíveskedjenek idejekorán gondoskodni a második félévre a megújításról. A befizetések eszközölhetők postautalványokon vagy a 43153. számú csekkszámlára. A hátralékban levő t. czimek pedig gondoljanak arra, hogy milyen kellemetlen lenne nekik az, ha több ezer apró tételből kellene összehozniuk üzemi tőkéjüket és akkor bizonyára egy perczig sem késlekednek a szaklap árának beküldésével. Tisztelettel: a M. L. kiadóhivatala. Pocsaji Hengermalom-szövetkezet czímen új malomvállalat alakult a biharmegyei Pocsaj községben. A vállalat tárgya: egy hengermalomnak felépítése és üzemben tartása által a tagoknak akár mint termelőknek, akár mint fogyasztóknak az őröltetést és egyéb malomipari munkát, valamint az értékesítést könnyebbé és jutányosabbá tenni. (A községben van már megfelelő malom!) Üzletkörébe tartozik: a) a szövetkezeti tagok és a közönség gabona- és egyéb magtermésének s készletének a malomipar körébe való feldolgozása, b) Előleg adása a termésre, vagy készletre. Üzleti tőkéje a tagok által befizetendő 200 K névértékű üzletrészekből képződik. Az igazgatóság 5 tagból áll: Barta Imre, Kocsi József, Bitye József, Csősz János és Kalmár Imre. „József" Alföldi Gőzmalom és Fűrészgyár rt. (Hódmezővásárhely) június 26-án délután 5 órakor tartja 111. évi rendes közgyűlését Budapesten, az Első Budapesti Gőzmalmi rt. (V., Klotild u. 12.) irodájában. Mérleg 1921. december 31-én. (Vagyon): Ingatlanok, berendezések és felszerelések 2,252.483, fuvarpark 537 514, zsák- és ponyvakészlet 2.019.170, értékpapírok 27.000, váltók 12.607, adósok 15.373.598, pénzkészlet 110.710, anyagok 62. 673, árukészlet 24.126.812 K. (Teher): alaptőke 2 000.000, tartalékalap 50.010, törlesztési alap 700.000, adótartalékalap 100.000, hitelezők 42.026.503-27, nyereség 213.227 K. Komárommegyei malomeladás. Müller Mihály hadi molnármester malmának felerészét eladta Hoffart János környei lakosnak, ő maga lakását Mórra (Fehérmegye) tette át. Czégjegyzési hírek: A bortyi műmalom és villamosművek rt.-nál Iványi Gyula igazgatósági tag ebbeli minőségének és czégjegyzési jogosultsága megszűnt. A Pannónia Hengermalom rt.-nál (Kecskemét) Hoffmann Ignácz, Hoffmann István és Hoffmann Ferencz igazgatósági tagoknak ebbeli minőségük és czégjegyzési jogosultságuk, továbbá az 1922. január 7-én tartott rendes közgyűlés által elhatározott alapszabálym módosítások bejegyeztettek Ezen módosított alapszabályok szerint: I. A részvénytársaság székhelye: Kecskemét. II. A társaság czélja: mindennemű gabona őrlése, hántolása, darálása, gabonák vétele és eladása akár nyers, akár feldolgozott állapotban, sertéstenyésztés, hizlalás, más vállalatok alapítása, vagy ilyenekben való részvétel. Az igazgatóság legalább 2 és legfeljebb 7 tagból áll. Tamásy Árpád, Havas Károly, dr. Kovács Aladár és Szilárd Frigyes igazgatósági tagok ebbeli minőségének és cégjegyzési jogosultságának megszűnése bejegyeztetett. Pest megyei malombérlet. Teringer István volt szentkirályi malombérlő 6 évre bérbe vette a Kecskemét város tulajdonát képező koháriszentlőrinczi négyjáratú nyersolajmotoros malmát. A malom teljesen modernül átalakítva augusztusra jön üzembe. Új malom Nagyszebenben. Egy pénzcsoport a vasúti sínek mellett nagy műmalmot akar felépíttetni. A malmot eredetileg a talmácsi (Nagyszeben melletti) vízi műmalom gépeivel rendeznék be, amelyet erre a czélra megvásárolnának. Az átszerelést a Schiel-gépgyár végzi. Az új malomalapításban tevékeny részt vesz Uhl József, az egyik nagyszebeni malom társtulajdonosa. Egy malomigazgató ünnepése, Waigand Ferencz, a Pesti Molnárok és Sütők gőzmalmának hosszú időn át vezérigazgatója volt és most nyugalomban van. F. hó 15-én töltötte be meglepő testi és szellemi frisseségben 80. életévét, amely alkalomból a malomipar emenesztoránál Stux Sándor — a vezérigazgatói stallumban utóda — vezette a malom tisztviselői karát az ünnepelthez és meleg szavakban emlékezett meg róla. Utánna Langfelder Ede a Magyar Fővárosi Malomegyesület küldöttsége nevében intézett hozzá üdvözletet, amelyekre Waigand elérzékenyülve és meghatott szavakban felelt. Házasság. Melega János orosházi gőzmalomtulajdonos Vilma leányával pünkösd másnapján tartotta esküvőjét Szabó András, szentetornyai főjegyző. Magyar lisztkivitel Csehországba. A cseh-tót kormány kimutatásai szerint Magyarországból f. évi márczius hóban 87.138 (Északamerikából 55.869) Mm. búzaliszt, 20.930 Mm. rozsliszt, 200 Mm. takarmányliszt és 222 Mm. dara ment Csehoszlovákiába. Az összbehozatal őrleményekből az említett hónapban 224.989 Mm. volt (1921. márcziusban 265.715 Mm. volt). Halasi malomeladás. Rádóczy Pál Kiskunhalason levő gőzmalmát négymillió koronáért megvette Galgóczy Géza és azt átvéve és kibővítve saját kezelésében vezeti tovább.