A Műiparos, 1923 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1923-01-06 / 1. szám

1. szám A M­V­I­PA­R 0­8 rendjében be kell vezetni az anyagvásárlásokat. Nevezetesen be kell vezetni: a) a vásárlás napját, vagyis a számla vagy jegyzék keltét; b) beszerzési forrást vagyis a számlázó cég nevét és székhelyét, végül c) a számla összegét (a vételárat). Ezt a könyvet az év végével le kell zárni, leltározás útján meg kell állapítani az anyagok készletét és a könyvben ezt is fel kell tüntetni, mint a következő üzleti évre át­vitt anyagkészletet. Az anyagkészletet beszerzési áron kell értékelni, ha pedig valamely anyag beszerzési időpontja nem állapítható meg, amennyiben az üzlet­év folyamán több ízben vásárolt az adózó ugyan­olyan anyagot és így nem tudható, hogy az anyag melyik beszerzésből maradt meg, akkor a legutolsó beszerzési ár szerint kell annak értékét megállapítani. B) Kisiparos, a) aki a műhelyében legalább is 4 segédet alkalmaz, b) aki a vpűhelyében négynél kevesebb segédet, vagy egyet sem alkalmaz ugyan, de külső segédmunkással dolgoztat, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet (az 1. 1. pont szerint); 2. Feljegyzési könyvet (az I. 2. pont szerint; 3. Anyagnyilvántartási könyvet. Ebbe a könyvbe a beszerzett anyagot időrendben ugyanúgy kell be­vezetni, mint a fentebb (11. A. 3. pont alatt) említett anyagbeszerzési könyvbe. Az anyagnyilvántartási könyvbe azonban ugyancsak időrendben még az anyagfelhasználásokat is be kell vezetni. Ezt a könyvet az üzletév végével épen úgy kell lezárni, mint a II. pont alatt említett anyagbeszerzési könyvet. 98. §: A könyvvezetés ellenőrzése. (1) A pénz­ügyigazgatóságnak joga van, sőt kötelessége is köze­gei útján az adózóknál időközönként annak megálla­pítása végett ellenőrzést tartani, hogy várjon vezetik-e és ha igen, szabályszerűen és pontosan vezetik-e az előző 86—96. §-okban említett könyveket. (2) Budapest székesfőváros területén ezt az ellenőrzést nemcsak a m. kir. adófelügyelő, hanem a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal is jogosult végezni. (3) Az ellenőrzést az üzleti (irodai) órák alatt kellő tapintattal úgy kell végezni, hogy az üzleti for­galom lehetőleg ne zavartassák meg. (4) Az ellenőrző közegek az ellenőrzés ered­ményéről írásbeli jelentést kötelesek tenni a kiküldő hatóságnak. (5) A netán észlelt hiányok vagy szabálytalan­ságok esetében a 189. §-ban említett megtorlásnak van helye. (6) Az ellenőrző közegek kötelesek a megvizs­gált könyvekre a vizsgálat napját és nevüket rávezetni. (7) Az ellenőrzésnek mindenkor alaposnak és kimerítőnek kell lenni, mert nem a gyakori, hanem az alapos ellenőrzés a fontosabb és a célnak meg­felelőbb. Nem kötelesek könyveket vezetni: 1. a segéd nélkül dolgozó iparosok, 2. továbbá, ha az adózó hiányos iskolai kép­zettségénél fogva még ezeket az egyszerű könyve­ket sem képes vezetni, másrészt az üzlet terjedelme, illetve forgalma olyan kicsiny, hogy ez a könyvek vezetésére is képes segéd alkalmazását nem teszi lehetővé, 3. ha az adózó már amúgy is vezet olyan ren­des üzleti könyveket, amelyek az adókivetés céljára szükséges adatok megállapítására teljesen alkalmasak. Lerovási szabályok. Az adózó 1923. évi január hó 31-ik napjáig bezárólag az alkalmazási helye szerint illetékes községi elöljáróságnál (Bpesten a kér. adószámvi­­teli hivatalnál) alkalmazottait bejelenteni.. Bejelentendő: az üzlet, üzem vagy iroda pon­tos címe, az alkalmazottak száma, a munkaadó állandó lakhelyének pontos címe. A munkaadók alkalmazottaikról állandó nyil­vántartást tartoznak vezetni, melynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: 1. sorszámot, 2. az al­kalmazott nevét, 3. születési helyét és évét, 4. ál­landó lakhelyét, 5. alkalmazás minőségét, 6. a be­lépés napját, 7. a kikötött pénzbeli járandóság ösz­­szegét (havi-, heti fizetés, lakbér stb.), 8. hogy ezen pénzbeli járandóság milyen időközökben fizetendő ki (hetenként, havonként stb.), 9. természetbeni já­randóságok, 10. a kilépés napját. Rövid időre fogadott napszámosok bevezetése felesleges. A munkaadó köteles továbbá az alkalmazottak járandóságainak kifizetéséről két azonos példányban illetményjegyzéket készíteni. Ez az illetményjegyzék indigópapír használata mellett tintairónnal is elké­szíthető. Az illetményjegyzéknek tartalmaznia kell : 1. sorszámot, 2. az állandó nyilvántartás sorszámait, mely alatt az alkalmazott neve előfordul, 3. az al­kalmazottak nevét, 4. születési helyét és évét, 5. állandó lakhelyét (pontos cím!), 6. az alkalmazás közelebbi megjelölését, 7. újonnan belépőknél a be­lépés napját, 7. a kikötött pénzbeli járandóságok megnevezését és összegét, 9. azt, hogy ezen járan­dóságok milyen részletekben fizetendők és mennyi az esedékes összeg (pl. fizetés havonkint 12.000 K, lakbér negyedévenkint 5000 K), 10. a járandóságok tényleges fizetésének napját, 11. az esetleg termé­szetben kiszolgáltatott javak megnevezését és meny­­nyiségét, 12. A természetbeni járandóságok helyi forgalmi értékét, 13. az alkalmazottnak a szolgálati viszonnyal kapcsolatosan keletkezett mellékkereseté­nek bevételét, 14. a kifizetett pénzbeli és természetbeni járandóságok forgalmi értékének együttes összegét. Az illetményjegyzéknek mindkét példányában összegezni kell az ált. keresetiadó tételeket, azután el kell látni keltezéssel, aláírással, valamint felső részén külön fel kell tüntetni, hogy milyen hónapra vonatkozik. A munkaadó, az illetményjegyzéken feltüntetett s az alkalmazottak illetményeinek kifizetésekor le­vont kereseti adót, a levonás napját követő hónap 15. napjáig köteles a két­ adószámviteli osztálynál az illetményjegyzékkel együtt befizetni. Az illetmény­jegyzék egyik példányát visszakapja, ami legalább két évig megőrzendő. Nem köteles a munkaadó külön illetményjegy­zéket kiállítani abban az esetben, ha az illetmények kifizetéséről bérfizetési jegyzéket készít s azt indigó­­papír használatával két egyenlő példányban úgy állítja ki, hogy ez az előbb felsorolt adatokat tartalmazza. Felelős kiadó : 15 A R­T A ARTÚR. 189. oldal HOHENBERG FERENC Telefon: 15-70. SA? Telefon : 15-70. Budapest, VI. kerület, Nagymező­ utca 46. szám. Mindennemű zsinór-, paszomány- és czalagáruk állandó nagy raktára. Kaphatók : redőnyszalag (gurtni), ablakzsinór, bútor­­zsinór, rolettazsinór, ablakhoz és ajtóhoz való lég­elzáró zsinór, ruházati zsinórok s más gombkötő mun­kák és paszományos áruk.

Next