Műszaki Élet, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-13. szám)
1966-05-05 / 9. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM ÁRA: 2.50 FT 1966. MÁJUS 5. A tervezők érdekeltségei— Az automatizálás útjai — Vezetés és hatáskör — A sütőipar problémái — Az új „mechanizmus” és a „világszínvonal“ — A világ zsiradéktermelése NYUGAT MAGYARORSZÁG A Nyugat-Magyarországi Intéző Bizottság nagy érdeklődéssel tárgyalja, és egyhangú elismeréssel fogadta el az ÉM Városépítési Tervező Vállalat által Nyugat-Magyarország üdülési és idegenforgalmi lehetőségeinek feltárására készített regionális tervtanulmányt. Az üdülőés idegenforgalmi területek Ez a dokumentum szerves folytatása a magyarországi üdülő- és idegenforgalmi területekre készített regionális terveknek, amelyek közül kettőt — a Balaton és a Duna-kartyar tervét — a kormány az elmúlt években hagyott jóvá. Nyugat- Dunántúl terve ez évben kerül a felső szervek elé. E terv kidolgozásának szükségességét két tényező vetette fel: az egyik, hogy az eddig feltárt és megtervezett — arra egész kiterjedésükben alkalmas — üdülő- és idegenforgalmi területek befogadóképessége nagyobb távlatban már nem bizonyul elégségesnek az igények kielégítésére; a másik pedig, hogy Nyugat-Magyarország — ha elszórtabban is, mint az eddig megtervezett területek — mind üdülési és gyógyászati, mind pedig idegenforgalmi vonatkozásban igen értékes elemekkel rendelkezik. Az előző problémával — a már megtervezett területek elégtelenségével — kapcsolatban az ÉM Városépítési Vállalat már kidolgozta az egész ország területének átfogó üdülési és idegenforgalmi tervtanulmányát, amelynek az itt ismertetett anyag egy — részleteiben is kidolgozott — láncszemét alkotja. A tervezés újabban már nemcsak a természeti vagy egyéb adottságaiknál fogva arra különösen alkalmas területek jó kihasználásának lehetőségeivel foglalkozik, hanem szisztematikus távlati koncepció keretében irányozza elő a népesség várható üdülési igényeit és a Magyarországra irányuló idegenforgalom befogadásának, elhelyezésének és megfelelő közlekedésének lehetőségeit. Ezen belül a nyugat-magyarországi üdülőterületek „specialitása” egyrészt a látogatásra és üdülésre alkalmas települések és egyéb területek viszonylag nagy távolsága és a jelenlegi közlekedési hálózat alacsony színvonala, ami megnehezíti azt, hogy a látogatók e terület értékeit a kívánatos „töménységben” élvezni tudják. Sopron, Szombathely, Kőszeg A terület három kulturális, idegenforgalmi és egyben üdülési gócpontja: Sopron, Szombathely és Kőszeg egymástól nem túlságosan nagy távolságban fekszik, de közöttük a közlekedés — az utak és vasutak elmaradottsága miatt — megengedhetetlenül lassú. Éppígy lassú — és a terület kihasználása szempontjából sürgős fejlesztést igényel — a területnek az ország fővárosával és egyéb részeivel való kapcsolata is. E három gócponton kívül — amelyek közül kettő igen értékes üdülőterületekkel ,is rendelkezik — számos olyan üdülési lehetőséget tár fel a terv, amelyek kihasználására ez ideig semmiféle lehetőség nem volt. Erre különösen jellemző a Fertő-tó környéke, amelynek határainkon kívül eső része az osztrák nép, sőt a nyugati idegenforgalom egyik frekventált sport- és üdülőhelye. Ezen túlmenően — részletes orvosegészségügyi vizsgálat alapján — feltárta a terv az Alpok hazánkba átnyúló, ez ideig még gyakorlatilag teljesen kihasználatlan területrészeit, különösen a Szentgotthárdtól délre eső területeket, valamint az Irottkő keleti lejtőjét. Feltárás készült a terület gyógyfürdő céljaira alkalmas meleg vizű forrásairól is, így különösen a balfi és a büki, valamint a szombathelyi hévizek forrásairól. Az egyéb víz menti üdülési igények kielégítésével kapcso-latban a terv megállapította a Rába menti, l e célra alkalmas területek felhasználási lehetőségeit, és természetesen a Fertő tó magyarországi részének legcélszerűbb felhasználási módját. (Folytatás a 12. oldalon) Erősáramú elektronika Az erősáramú elektrotechnikában kezdettől fogva felfedezhetők olyan áramlatok, amelyek hol az egyenáramot, hol a váltakozó áramot helyezték előtérbe. Bár a legelső elektrodinamikus elven működő generátorok alapelvük szerint váltakozó áramú generátorok voltak, a velük együtt feltalált kommutátorokkal elérték azt, hogy a gép a kapcsain végeredményben már egyenáramot szolgáltatott, amelyet akkor a villamos áram egyetlen elképzelhető formájának tartottak. A transzformátor és a háromfázisú váltakozó áramú motorok feltalálása és a bennük rejlő új lehetőségek a figyelmet a váltakozó áram felé fordították. Napjainkig mind a villamosenergia-termelésben és elosztásban, mind a villamosenergia-felhasználásban a váltakozó áram játszotta a vezető szerepet. A jelenlegi helyzetet az a törekvés jellemzi, amely a megfelelő helyen, időben és mennyiségben a legmegfelelőbb energiafajta biztosítását tűzte ki céljának. Ennek megvalósítása érdekében meg kellett találni a váltakozó áramnak egyenárammá, a váltakozó áramnak más frekvenciájú váltakozó árammá, az egyenáramnak váltakozó árammá való átalakításában az energiaátalakítás leggazdaságosabb módjait, végül meg kellett oldani az egyen- és váltakozó feszültség átalakítás nélküli folyamatos és veszteség- mentes szabályozását is. Ezeknek a feladatoknak a megoldása az erősáramú elektronika területére tartozik, amely az egyenirányítók, a frekvenciaátalakítók, az inverterek, továbbá az egyen- és váltakozó áramú szaggatók kidolgozásával és alkalmazásával foglalkozik. Nyományos elektronikában jórészt ismertek voltak, ennek elenére a hagyományos elektronikát az erősáramú elektronikától lényeges megkülönböztető jegyek választják el. Az elektronika a villamos energiát az információk, adatok hordozójának tekinti, az erősáramú elektroni-ka ezzel szemben a villamosságot mint az energiának egy megjelenési formáját kezeli, és ezért a vizsgálatok lényeges része éppen az energiaátalakítás hatásfokával kapcsolatható, hogy mind az energia átalakításában, mind annak szabályozásában olyan kapcsolóelemre van szükség, amely a hálózati vagy a működési frekvencia ütemében kancsói ilyen már például egy egyszeri d,ll,d,a , **, amely a feszültség megfordulásakor zár, és az áram* 3000 LE-s villamos mozdony 1400 V. 2080 A-es főüzemi egyenirányítója (VKI, Anód Áramirányító Gyár) irány megváltozását megakadályozza, azaz „kikapcsol”. Nyilvánvaló, hogy ez a feladat megbízhatóan és jó hatásfokkal csak érintkezők nélkül, elektronikus úton oldható meg. Az erősáramú elektronika számára a legsokoldalúbban alkalmazható kapcsolóelemet szinte ideális formában testesíti meg a szilárd testek fizikájának legújabb eredménye, a tirisztor. A TIRISZTOR A tirisztornak azerősáramú elektrotechnikában vannak elődei: a (Folytatás a 10. oldalon) Ezek az előbb felsorolt átalakítók működési elvükben már a ha- Háromfázisú SOO V = 3x380 V 50 Hz-es, 30 kW-os tirisztorom inverter fontos ipari fogyasztók megszakítás nélküli áramellátására (AEG) 1400 A, 600 V-os közúti villamosvasúti egyenirányító berendezés (VKI, Anód Áramirányító Gyár). 2000 A, 85 V-os egyenirányító berendezés hidrogén elektrolízis táplálására (VKI, Anód Áramirányító Gyár)