Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)
1972-06-23 / 13. szám
Hengerelt gyártani... .célszerű kikészítő eljárásai (OMFB ta_____/7 A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ÁRA: 2,50 FT 1972. JÚNIUS 23. 70 7 Az élelmiszeripar feladatai — A műszakiak számának és keresetének alakulása megyénként — A kutatás ágazati szerkezek Miért nem fogy a műanyag eső? — Jobb tankönyveket! A BALATONON 1934 júniusában indult, meg a magyar tenger partján a viharjelző szolgálat az Országos Meteorológiai Intézet bekapcsolásával. Dr. Hille Alfréd szervezte az időjárás előrejelző szolgálatot, Máry Dezső a vízből mentő és riasztó rendszert dolgozta ki. A magyar meteorológusok mindig kiemelt témaként foglalkoztak a balatoni viharjelzéssel. A közel négy évtizedes múlt eredményei és kudarcai késztettek bennünket arra, hogy ismét felmérjük tennivalóinkat. (Utoljára 1963-ban tartotta a Magyar Meteorológiai Társaság IX. vándorgyűlését Siófokon a balatoni viharjelzés tárgyköréből). Előrejelzés A meteorológia fejlődése, a magyar meteorológusok kutatásainak eredményei, amelyeket operatív munkánkhoz felhasználunk, új tartalmat adnak a viharjelző szolgálatnak. A használt operatív módszerek a szél és zivatarok előrejelzéséhez igen nagy segítséget adtak, a gyors jelző és riasztó rendszerhez szükséges automatizálás azonban munkánk egyik fogyatékossága. A viharjelzés az időjárást előrejelző meteorológus, a riasztást kiadó szerv, és a mentést, ellenőrzést végző szerv maximális szakmai, műszaki felkészültséggel végzett együttes munkája alapján válhat hatékonnyá. A balatoni szélviharokat a különböző nagyságrendű légköri folyamatok alapján három csoportba sorolhatjuk: 1. a fronttevékenységgel kapcsolatos viharok, 2. a bázikus viharok, amelyek a légnyomási mezők következményei, 3. a légtömegen belül kialakulható viharok ilyenek pl. a helyi zivatarok, átmeneti szélerősödéssel. A hármas felosztásból és azok nagyságrendjéből megállapítható, hogy az 1., 2. vihartípusok előrejelzéséhez makroméretű meteorológiai információk sokasága szükséges, amelyeknek a feldolgozása számítógépet igényel. A harmadik típusú viharok előrejelzéséhez mezoméretű információk szükségesek; ezek igen nagy anyagi áldozatokat, automatizálást és műszaki fejlesztést kívánnak. Ezeknek hiányát naponta érzi a viharjelző meteorológus, hiszen az 595 négyzetkilométer vízfelület térségében mindössze három szélműszer áll rendelkezésére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az adott lehetőségek határain belül mindent megtett, hogy a fronttevékenységgel kapcsolatos viharokat és a bázikus viharokat kellő időben felismerjük meteorológiai térképeinken, és előre jelezzük. A makroméretű információkat Siófoknak két telex-vonalon adják át, s az URH-hálózat segítségével a 18 hivatásos állomás a legkisebb időlépcsőben is rendelkezésére áll a meteorológusnak, szorosan együttműködve az előrejelző osztállyal. a hírköz(Folytatás a 18. oldalon) Távszélmérő automata (az egyetlen!) a balatoni viharjelzés szolgálatában, Balatonfüreden A BRG gyártmányú GK—50 URH az ügyeletes viharjelző szolgálatában Öt csatornás villámszámláló (készült az Országos Meteorológiai Szolgálat laboratóriumaiban Távmeteorológiai mérőhely (készült az Országos Meteorológiai Szolgálat intézeteiben) A Központi Előrejelző Intézet siófoki obszervatóriuma I Radar a gépkocsiban AZ automatikus leszállórendszerek lehetővé tették, hogy a repülőgépek rossz látási viszonyok esetén, sűrű ködben is biztonságosan érjenek földet, ugyanakkor hasonló körülmények között a földön tűzoltóvagy mentőautók számára korántsem biztosították a megfelelő közlekedést, pedig e járművek szempontjából sokszor minden elvesztegetett perc végzetes lehet. Az autóba szerelhető AVOID-radar (Airfield Vehicle Obstacle Indicating Device , repülőtéri járművek akadályjelző készüléke) végre a földi járművek számára is lehetővé teszi a repülőgépekéhez hasonló irányítóberendezés alkalmazását. Az AVOID-radar egy folyamatos hullám frekvenciamodulálásának bemérése alapján működik, frekvenciaérzékeny antennával és a frekvenciamoduláció által irányított letapogatással. Perspektíva a képernyőn A radarberendezés folyamatos kisugárzásának frekvenciája vizsgált körzetben gyakorlatilag minden távolságban vannak céltárgyak, így teljes frekvenciaspektrum keletkezik, a frekvencia a tárgyak távolságával arányos. Az elektronikus letapogató sugarat az antenna küldi ki, a sugárzás szöge a jelzés frekvenciájától függ. A távolságméréshez használt frekvencialöket felhasználható szögmeghatározó letapogatásához is. A vizsgálatok eredménye szerint a szögmérést gyors, a távmérésit lassú letapogatással kell végezni. A A: egy tipikus helyszín (út + épület) alaprajza. B: az elrendezésről B-radar módszerrel készített perspektivikus kép. 2/A ábrán egy út és egy épület alaprajzi elrendezése látható. Megfelelő leképezéssel a képernyőn előállítható az ábrázolt alakzat, de ennek nem sok köze lenne az autó szélvédőjén keresztül valóban látható képhez. Ezért célszerűbb a táv- és szögmérést egyesítő B-radar alkalmazása; ez esetben a valóságnak jobban megfelelő, perspektivikus kép jelenik meg (2/B ábra), ineárisan nő egy bizonyos értékig, majd onnan csökken, és megint nő. A sugár útjában levő akadályról visszaverődő jelzés alakja a kisugárzott jelzés görbéjével azonos, de közeli tárgyról visszaverődve kisebb, távoli tárgyról pedig nagyobb időeltolódással visszaérkezve jelentkezik. Ezeket a visszatérő jelzéseket az eredetileg kimenő jelzéssel összehasonlítva a közeli tárgy kis, a távolabbi tárgy nagyobb különbségi frekvenciát fog eredményezni (1. ábra). A Vak vezet... A laboratóriumi kísérletek céljára készített berendezést egy (Folytatás a 18. oldalon) frekvenciával k/bOCSüWTT' köze// ússza/erodes hu!ám