Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)

1972-06-23 / 13. szám

SSSKI Az Építőipari Tudományos Egyesület küldöttközgyűlése 1972. június 16-án az Építők Szakszer­vezetének székházában tartotta meg az Építőipari Tudományos Egyesület VIII. tisztújító közgyűlését. A közgyűlésen Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési miniszter, az egyesület elnöke ismertette az építőipar időszerű kérdéseit, majd dr. Gabos György főtitkár kiegészítette az elnök­ség írásban kiadott beszámolóját. A közgyűlés megállapította, hogy az építőipar és az ÉTK jelentős eredménye­ket ért el az elmúlt 4 évben. A legutóbbi közgyűlés óta került sor a III. ötéves terv befejezésére, a IV. ötéves terv meg­indítására, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére, és megindultak a 15 éves népgazdasági terv előkészítő munkálatai. Az építőipari termelés ebben az idő­szakban gyorsabb volt a népgazdasági tervben előírt 7—8 százalékos ütemnél. A termelés növekedését a lehető legke­vesebb új munkaerő bevonásával, a ter­melékenység növelésével kellett bizto­sítani. A közgyűlés megállapította, hogy az építőipar minden elért eredményében az ÉTE-nek és az egyesületbe tömörült szakembereknek jelentős része van. Mennyiségi és minőségi fejlődés Az egyesület tagsága ma már átfogja az építőiparban dolgozó műszaki, köz­­gazdasági, jogi és más szakembereknek a többségét. Az elmúlt 4 év alatt a tagok száma 4700-ról 6500-ra nőtt. Különösen örvendetes, h hogy ennek a növekedésnek nagy része a területi csoportokra esik. A számszerű növekedésen kívül örven­detesen nőtt a csoportok aktivitása is, elsősorban a helyi feladatok megoldásá­ban és a távlati műszaki fejlesztési cé­lok helyi alkalmazási lehetőségeinek fel­tárásában. Részletesen taglalta a közgyűlés az MTESZ munkára vonatkozó párthatáro­zat végrehajtását, és megállapította, hogy e téren jelentős eredmények születtek. A beszámolási időszakban a jogi tag válla­latok létszáma 100-ról 150-re növekedett. Ugyancsak eredményes volt az egyesület ifjúsági munkája is: a párthatározat nyomán ifjúsági tagozat jött létre, amelynek a kezdeti szervező munka mel­lett még arra is futotta erejéből, hogy 2­3 igen jól sikerült nagyrendezvényt szervezzen. E nagyrendezvények a köny­­nyűszerkezetes építési móddal, az ifjúság elhelyezkedésével, továbbfejlődésével és más kérdésekkel foglalkoztak. Az ÉTÉ elnöksége a beszámolási idő­szakban az építőipar úgyszólván minden lényeges kérdését megvitatta, és­ javas­latokat tett az állami és más irányító szerveknek. Részletesen megvitatta pl. az alagútzsaluzatos építési mód beveze­tésének feltételeit, a közműépítés fej­lesztését, a lakásépítés további iparosí­tási lehetőségeit, a könny­űszerkezet­es építési mód bevezetését, a felsőoktatás céljait és kívánatos irányait, a műszaki tervezés módosult feladatait a gazdaság­­irányítás új rendjében, az építőipari árak alakulását. Eredményesnek bizonyult, hogy az elnökség évente 100 ülést egy területi csoportnál tartott, ahol általá­ban a területi csoportok problémáját és munkáját vitatta meg. Az egyesület nagyrendezvényei jól szolgálták egyrészt a hazai szakemberek tájékoztatását a legkorszerűbb belföldi és külföldi eredményekről, másrészt a külföldi — elsősorban szocialista orszá­gok — tájékoztatását a hazai eredmé­nyekről. A nagyrendezvények határoza­tai részben megszabták a társadalmi munkával kidolgozandó további kérdése­ket, részben konstruktív javaslatokat tettek állami intézkedésekre. Megállapí­totta a közgyűlés azt is, hogy nagyren­dezvényeken a jövőben bővíteni kell az érdemi vita és az alkotó munka lehe­tőségét. A közgyűlés határozatai A közgyűlés részletes elemzés és vita után határozati javaslatokat fogadott el, amelyek megszabják a következő 4 év főbb feladatait, így pl. felhívják az újon­nan megválasztott elnökséget, elemezze kritikailag az egyesület jelenlegi szer­vezetét, és fejlessze azt tovább. Emelni kell a nagyrendezvények színvonalát, nagyobb gondot kell fordítani a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzé­sére. A közgyűlés jónak értékelte az ÉTK belföldi és külföldi kapcsolatait. Ezek közül kiemelkedően hasznosnak találja az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­tériummal való együttműködését. Szükségesnek látta a közgyűlés, hogy az egyesület támaszkodjék az eddiginél nagyobb mértékben az MTESZ egészé­ben rejlő társadalmi erőre, szorgalmazza ezen keresztül is az egyesületi javasla­tok megvalósítását, és az építőipar kor­szerűsítése szempontjából nélkülözhetet­len ipari háttér további kibontakozását. Ugyanakkor aggályát fejezte ki a köz­gyűlés az MTESZ és ezen belül az egye­sület új elhelyezésével kapcsolatban. Megállapította a közgyűlés, hogy az egyesület eredményesen szolgálta a gaz­daságirányítás új rendjének bevezetését az építőiparban, s a jövőben is állan­dóan napirenden kell tartani a közgaz­dasági szabályozók, a szocialista piac és más hasonló kérdések megvitatását. Fokozni kell a kritikai szellemet az egyesület lapjaiban. Elemezni kell a bí­rálatok nyomán tett állami intézkedések hatását, és ha szükséges, egy-egy lénye­gesebb bírálatra az egyesület többször is térjen vissza. Az ÉTK közgyűlése igen jelentős lé­pés az egyesület — de talán szerény­telenség nélkül mondhatjuk —, az egész építőipar fejlődésében. Már a közgyű­lést megelőző fél éves előkészítő idő­szak nagyobb aktivitást, pezsgést muta­tott a társadalmi munkában, és biztosra vehető, hogy az egyesület hat és fél ez­res tagsága a közgyűlésen hozott hatá­rozatok szellemében a jövőben az ed­digi eredményeket is túlszárnyaló hasz­nos munkát fog végezni. DR. GÁBOS GYÖRGY az ÉTE főtitkára Választották Az Építőipari Tudományos Egyesület 1972. június 16-án tartott küldöttköz­gyűlésén megválasztották az egyesület új vezetőségét. Az ÉTE elnöke dr. Trautmann Rezső (ny. miniszter), főtitkára Nagy Zoltán (MÉLYÉPTERV), alelnökei Lux László (BME), dr. Sebestyén Gyula (ÉTI), Tarján László (Mélyépítő Vállalat), dr. Ga­bos György (FTV), és Katona József (TTI) lett. A főtitkárhelyettesi funkciókat Miko­las Tibor (Debreceni Tervező Vállalat), dr. Kunszt György (­ÉTI), Opitzer Ká­roly (CSŐSZER), Kordik László (ÉVM Beruházó Vállalat), és dr. Koblencz Jó­zsef (ÉVM) látják el. Az újonnan választott elnökség további tagjai: Darvas Olivér (Borsod megyei ÁÉV), dr. Deák György (BME), Farkas József (Mélyépítő Vállalat), dr. Fekete Iván (BME), dr. Gádoros Lajos (BME), Glass Tamás (ÉMEXPORT), Gilyén Jen (TTI), dr. Gyenge Tibor (Beton- és Vas­betonipari Művek), Hajós György (Köz­­épületeépítő V.), Heim János (Csongrád - megbízták megyei ÁÉV), H. Sós Györgyi (ÁGTI), Kádár Vilmos (BME), Kapuvári Gusztáv (OKISZ), Kelemen Lajos (Fővárosi Ta­nács VB), Korcsmár György (43. sz. ÁÉV), Kvassay Tibor (OMFB), Laár Ár­pád (ÉVM), dr. Letényi Árpád (Hajdú- Bihar megyei Tanács VB), Magyar Jó­zsef (Győr megyei Beruházó V.), dr. Macskásy Árpád (BME), Messinger Gé­­záné (MÉM), Avegyeri Gyula (ÉVM), dr. Menyhért József (BME), Mihályffy Ló­­ránd (ÁÉTI), dr. Perényi Imre (BME), dr. Piros István (ÉMEXPORT) dr. Rados Kornél (BME), Reszegi Ferenc (EFE­­DOSZ), dr. Részegh Csaba (ÉTI), Somo­gyi László (Fejér megyei ÁÉV), Svinger József (Veszprém megyei Tanács VB), dr. Szabó János (ÉVM), Szathmáry László (ÉVM), Schaefer György (ÉGSZI), Takács Gyula (IPARTERV), dr. Tiszai István (ÉVM), Visy Zoltán (ÉTI), dr. Vida Miklós (Főv. Gázművek), dr. Winkler Oszkár (Soproni Erdészeti Egye­tem), és Tóth Kálmán (Észak-Magyar­­országi Közmű és Mélyépítő V.). 2 MŰSZAKI ÉLET ÍR MŰSZAKI HÉT Az ír Exporttanács (Dublin), az MTESZ tudományos egyesületei és a Magyar Ke­reskedelmi Kamara június 19—23. között rendezte meg az első ír Műszaki Hetet, amelynek programján előadások és ki­állítás szerepeltek. Országaink kereskedelmi forgalma az utóbbi egy-két évben határozott fejlődést mutatott. Az Írországból Magyarországra exportált termékek új területe pl. a szá­mítógépipar (számos magyar felhasználó épít be ír gyártmányú számítógép-alkat­részeket). De használnak magyar kórhá­zak ír gyártmányú automatikus elemző-, készülékeket, acélműveink némelyikében jól beváltak tűzálló anyagaik, és termé­szetesen még mindig a legnagyobb volu­ment képviselik kereskedelmi forgal­munkban az ír mezőgazdasági termékek, elsősorban a sertéshús. Írország ma már nem nevezhető egy­értelműen agrárországnak. S bár ipari termelésének nincsenek nagy hagyomá­nyai, egy-két területen az elmúlt évti­zedekben számottevő eredményeket ért el. Ezt az ipari termékek növekvő ex­portja is bizonyítja: ma már az ipar ex­portrészesedése (ideértve az élelmiszer­­ipart is) eléri a teljes kivitel 60%-át. .Az utóbbi évtizedben 500 gyárat alapí­tottak, ami a lakosság alig 3 milliós lé­lekszámához viszonyítva igen tekintélyes szám. Budapesten most Írország hét vezető iparvállalata mutatta be elektronikus mechanikai és hidraulikai gyártmányait. Az előadásokon szó volt az orvostudo­mányi kutatás és elemzés, a takarmány­keverékkészítés, vegyelemzés, számító­géptechnika, környezetvédelem és az ipari tisztítás legújabb eredményeiről, s a kiállításon is főleg ezekkel a témák­kal kapcsolatos műszaki termékeket mu­tattak be. Mindkét ország sokat várt ettől az ese­ménytől, elsősorban gazdasági és keres­kedelmi kapcsolataink szorosabbá és bő­vebbé tételét. Az 1972. évi Magyaror­szágra irányuló­­ export értéke várha­tóan eléri majd a 750 ezer angol fontot. Ez az előző évihez képest 15%-os növe­kedést jelent. A magyar export volume­ne valamivel kevesebb, annak ellenére, hogy a két ország szakemberei egyen­súlyra törekednek. Első helyen álló ter­mékünk 1971-ben a szövetáru volt, amelyből közel 60 000 angol font érték­ben szállítottunk Írországnak. A tételek között gyakran szerepeltek a bútorok, kempingcikkek, textíliák, valamint gyü­mölcs, zöldség, méz, növényolaj. A rendezvényt megelőző sajtótájékoz­tatón T. J. Garvey, az ír Exporttanács igazgatója új koncepcióról beszélt or­szágaink kapcsolatait illetően. „Fokozni kell —­ mondta — a kölcsönös szállítások volumenét, de erősítenünk kell tudomá­nyos és kulturális kapcsolatainkat is.” Az első Ír Műszaki Hét sokat tett e cé­lok megvalósításáért. Bőrdíszműipari kiállítás A Bőripari Tudományos Egyesület jú­nius 14—20. között rendezte meg a XVI. országos bőrdíszműipari kiállítást. A ki­állításon bemutatták a magyar bőrdísz­műipar 1972. II. félévében gyártásra ke­rülő modelljeit, valamint az 1973. évre tervezett modelleket. A 13 bőrdíszmű­­ipari vállalaton kívül a Budapesti Bőr­ipari Vállalat a Simontornyai Bőrgyár, valamint a Győri Pamuttextil és Műbőr­gyár mutatta be legkorszerűbb alap­anyagait. Láthatók voltak továbbá a díszműipar számára is nélkülözhetetlen veretek és kelléktárgyak is. A kiállítá­son a tervezők és mintakészítők legújabb terveiket, elképzeléseiket ismertették. A modellek a kül- és belkereskedelem ren­delkezésére állnak. A kiállítás alkalmával kiosztották a bőrdíszműipari szakosztály által meghir­detett pályázat díjait. Matematikai díjak és versenyek A Bolyai János Matematikai Társulat elnöksége négy V. éves matematikus egyetemi hallgatót jutalmazott az 1972. évi Rényi Kató emlékdíjjal. Az emlék­díj I. fokozatát 1500 Ft-tal Baranyai Zsolt (ELTE, TTK), II. fokozatát 1000 Ft-tal Elekes György (ELTE, TTK) vala­mint Reményi György és Turányi Sán­dor (Kossuth Lajos Tudományegyetem) kapta. Az Arany Dániel matematikai tanuló­­versenyen a legfeljebb második gimna­zisták kategóriájában I. díjat és 400—400 Ft pénzjutalmat nyert Horváth Eszter (Budapest, Ságvári Endre Gimnázium), Kollár János (Budapest, Piarista Gim­názium), Simányi Nándor (Budapest, József Attila Gimnázium). II. díjat és 300 Ft pénzjutalmat nyert Pálfalvi György (Győr, Révai M. Gimnázium) A díja­zottakon kívül még 21 versenyző része­sült dicséretben és könyvjutalomban. A második csoportban (legfeljebb I. osztályos) I. díjat a versenybizottság nem adott ki. II. díjat és 300 Ft pénzju­talmat kapott Ács Tamás (Győr, Révai M. Gimnázium),III. díjat és 200 Ft pénz­jutalmat Sparing László (Szombathely, Nagy­ Lajos Gimnázium). A fentieken kí­vül még 13-an részesültek dicséretben és pénzjutalomban. Az MTESZ 1973. évi zsebnaptára Felhívjuk egyesületeink tagságának figyelmét, hogy­ az elmúlt évekhez ha­sonlóan az MTESZ ismét kiadja zsebnap­tárát. Az 1973. évi naptárt elsősorban — és korlátozott számban —, az egyesületi tagság vásárolhatja meg. Várhatóan ez év decemberének elején készül el, ára 30,5 Ft lesz. Kérjük egyesületeink tag­jait, ho­gy igénylésüket saját egyesületük­höz legkésőbb 1972. július 15-ig írás­ban eljuttatni szíveskedjenek. Későbbi igénybejelentéseket egyesületeink nem tudnak elfogadni. Új MTESZ-díjasok Az MTESZ elnöksége Somos István­nak, a Bőr- és Cipőtechnika c. lap felelős szerkesztőjének 20 éves eredményes egyesületi munkája elismeréseképpen MTESZ-díjat adományozott, melyet a Bőripari Tudományos Egyesület küldött­közgyűlésén adtak át. MTESZ-díjat adományozott az elnökség dr. Nemecz Ernőnek, a Magyarhoni Földtani Társulat leköszönt elnökének is.. A kitüntetést a társulat június 12-i választmányi ülésén nyújtották át. Compcontrol '72. „Számítógépek alkalmazása az ipar­­vállalatok vezetésében” címmel konfe­renciát rendezett a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület Sopronban, június 19—24. között. A GTE immár hagyományos nagyrendezvényének jelentőségét növeli, hogy a fokozód­ó nemzetközi érdeklődés — amelyet a résztvevők száma is tükröz —, tendenciájában egybeesik a számítás­­technikai központi fejlesztési program indulásával. A szervezők most első ízben kísérelték meg a téma teljes vertikumú vizsgálatát, ideértve az ipari alkalmazás elméleti és gyakorlati kérdéseit. Különö­sen jól tükrözik ezt a konferencia prog­ramjában szereplő kerekasztal-megbe­­szélések témái. Szó volt ezeken a válla­lati szervezettség, a vezetési hatékonyság és a számítógép-alkalmazás összefüggé­seiről, az alkalmazás racionalizálásáról, az adatbankok szerepéről és szervezési metodikájáról. A konferenciához kapcsolódó kiállítá­son 15 magyar és 4 külföldi cég mutatta be termékeit, amelyeknek jelentős része software jellegű volt. A tudományos ülésszakon összesen 34 külföldi és 53 magyar szakember ismertette a legfris­sebb kutatási eredményeket. Az érdek­lődésre jellemző, hogy közel 800-an vet­tek részt a rendezvényen, köztük 200-nál is több külföldi szakember, 18 ország képviseletében. Nemzetközi mezőgazdasági villamossági munkaülés A CIGR (Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Szervezete) IV. (villamos) szekciója 1973. január 31. és február 3. között tartja 5. nemzetközi munkaülését Nyugat-Berl­inben. A munkaülés témái: intenzív állattar­tási és kertészeti területek villamosener­­gia-ellátása, valamint villamos berendezé­seinek tervezése és kivitelezése; istállók villamos fűtésének gazdaságos technikai megoldásai; hálózati és akkumulátoros villamos szállító kocsik kifejlesztése és üzeme; a trágyatechnológia fejlesztésé­nek villamosenergia-felhasználási vetü­­letei. A fenti témákban 1, 8 oldalas el­adásokat lehet küldeni. A Magy Elektrotechnikai Egyesület mez­őgazd­ság-villamosítási munkabiz­­ttsága­­ és CIGR Magyar Nemzeti Bizottságának villamos szekciója fel­é azokat, akik a fenti témákhoz elől- imtékoznak kiküldeni, hogy ez ügyben vegyék fel a kapcsolatot a munkabizottság vezetősé­gével.

Next