Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)
1972-06-23 / 13. szám
SSSKI Az Építőipari Tudományos Egyesület küldöttközgyűlése 1972. június 16-án az Építők Szakszervezetének székházában tartotta meg az Építőipari Tudományos Egyesület VIII. tisztújító közgyűlését. A közgyűlésen Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, az egyesület elnöke ismertette az építőipar időszerű kérdéseit, majd dr. Gabos György főtitkár kiegészítette az elnökség írásban kiadott beszámolóját. A közgyűlés megállapította, hogy az építőipar és az ÉTK jelentős eredményeket ért el az elmúlt 4 évben. A legutóbbi közgyűlés óta került sor a III. ötéves terv befejezésére, a IV. ötéves terv megindítására, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére, és megindultak a 15 éves népgazdasági terv előkészítő munkálatai. Az építőipari termelés ebben az időszakban gyorsabb volt a népgazdasági tervben előírt 7—8 százalékos ütemnél. A termelés növekedését a lehető legkevesebb új munkaerő bevonásával, a termelékenység növelésével kellett biztosítani. A közgyűlés megállapította, hogy az építőipar minden elért eredményében az ÉTE-nek és az egyesületbe tömörült szakembereknek jelentős része van. Mennyiségi és minőségi fejlődés Az egyesület tagsága ma már átfogja az építőiparban dolgozó műszaki, közgazdasági, jogi és más szakembereknek a többségét. Az elmúlt 4 év alatt a tagok száma 4700-ról 6500-ra nőtt. Különösen örvendetes, h hogy ennek a növekedésnek nagy része a területi csoportokra esik. A számszerű növekedésen kívül örvendetesen nőtt a csoportok aktivitása is, elsősorban a helyi feladatok megoldásában és a távlati műszaki fejlesztési célok helyi alkalmazási lehetőségeinek feltárásában. Részletesen taglalta a közgyűlés az MTESZ munkára vonatkozó párthatározat végrehajtását, és megállapította, hogy e téren jelentős eredmények születtek. A beszámolási időszakban a jogi tag vállalatok létszáma 100-ról 150-re növekedett. Ugyancsak eredményes volt az egyesület ifjúsági munkája is: a párthatározat nyomán ifjúsági tagozat jött létre, amelynek a kezdeti szervező munka mellett még arra is futotta erejéből, hogy 23 igen jól sikerült nagyrendezvényt szervezzen. E nagyrendezvények a könynyűszerkezetes építési móddal, az ifjúság elhelyezkedésével, továbbfejlődésével és más kérdésekkel foglalkoztak. Az ÉTÉ elnöksége a beszámolási időszakban az építőipar úgyszólván minden lényeges kérdését megvitatta, és javaslatokat tett az állami és más irányító szerveknek. Részletesen megvitatta pl. az alagútzsaluzatos építési mód bevezetésének feltételeit, a közműépítés fejlesztését, a lakásépítés további iparosítási lehetőségeit, a könnyűszerkezetes építési mód bevezetését, a felsőoktatás céljait és kívánatos irányait, a műszaki tervezés módosult feladatait a gazdaságirányítás új rendjében, az építőipari árak alakulását. Eredményesnek bizonyult, hogy az elnökség évente 100 ülést egy területi csoportnál tartott, ahol általában a területi csoportok problémáját és munkáját vitatta meg. Az egyesület nagyrendezvényei jól szolgálták egyrészt a hazai szakemberek tájékoztatását a legkorszerűbb belföldi és külföldi eredményekről, másrészt a külföldi — elsősorban szocialista országok — tájékoztatását a hazai eredményekről. A nagyrendezvények határozatai részben megszabták a társadalmi munkával kidolgozandó további kérdéseket, részben konstruktív javaslatokat tettek állami intézkedésekre. Megállapította a közgyűlés azt is, hogy nagyrendezvényeken a jövőben bővíteni kell az érdemi vita és az alkotó munka lehetőségét. A közgyűlés határozatai A közgyűlés részletes elemzés és vita után határozati javaslatokat fogadott el, amelyek megszabják a következő 4 év főbb feladatait, így pl. felhívják az újonnan megválasztott elnökséget, elemezze kritikailag az egyesület jelenlegi szervezetét, és fejlessze azt tovább. Emelni kell a nagyrendezvények színvonalát, nagyobb gondot kell fordítani a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. A közgyűlés jónak értékelte az ÉTK belföldi és külföldi kapcsolatait. Ezek közül kiemelkedően hasznosnak találja az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal való együttműködését. Szükségesnek látta a közgyűlés, hogy az egyesület támaszkodjék az eddiginél nagyobb mértékben az MTESZ egészében rejlő társadalmi erőre, szorgalmazza ezen keresztül is az egyesületi javaslatok megvalósítását, és az építőipar korszerűsítése szempontjából nélkülözhetetlen ipari háttér további kibontakozását. Ugyanakkor aggályát fejezte ki a közgyűlés az MTESZ és ezen belül az egyesület új elhelyezésével kapcsolatban. Megállapította a közgyűlés, hogy az egyesület eredményesen szolgálta a gazdaságirányítás új rendjének bevezetését az építőiparban, s a jövőben is állandóan napirenden kell tartani a közgazdasági szabályozók, a szocialista piac és más hasonló kérdések megvitatását. Fokozni kell a kritikai szellemet az egyesület lapjaiban. Elemezni kell a bírálatok nyomán tett állami intézkedések hatását, és ha szükséges, egy-egy lényegesebb bírálatra az egyesület többször is térjen vissza. Az ÉTK közgyűlése igen jelentős lépés az egyesület — de talán szerénytelenség nélkül mondhatjuk —, az egész építőipar fejlődésében. Már a közgyűlést megelőző fél éves előkészítő időszak nagyobb aktivitást, pezsgést mutatott a társadalmi munkában, és biztosra vehető, hogy az egyesület hat és fél ezres tagsága a közgyűlésen hozott határozatok szellemében a jövőben az eddigi eredményeket is túlszárnyaló hasznos munkát fog végezni. DR. GÁBOS GYÖRGY az ÉTE főtitkára Választották Az Építőipari Tudományos Egyesület 1972. június 16-án tartott küldöttközgyűlésén megválasztották az egyesület új vezetőségét. Az ÉTE elnöke dr. Trautmann Rezső (ny. miniszter), főtitkára Nagy Zoltán (MÉLYÉPTERV), alelnökei Lux László (BME), dr. Sebestyén Gyula (ÉTI), Tarján László (Mélyépítő Vállalat), dr. Gabos György (FTV), és Katona József (TTI) lett. A főtitkárhelyettesi funkciókat Mikolas Tibor (Debreceni Tervező Vállalat), dr. Kunszt György (ÉTI), Opitzer Károly (CSŐSZER), Kordik László (ÉVM Beruházó Vállalat), és dr. Koblencz József (ÉVM) látják el. Az újonnan választott elnökség további tagjai: Darvas Olivér (Borsod megyei ÁÉV), dr. Deák György (BME), Farkas József (Mélyépítő Vállalat), dr. Fekete Iván (BME), dr. Gádoros Lajos (BME), Glass Tamás (ÉMEXPORT), Gilyén Jen (TTI), dr. Gyenge Tibor (Beton- és Vasbetonipari Művek), Hajós György (Középületeépítő V.), Heim János (Csongrád - megbízták megyei ÁÉV), H. Sós Györgyi (ÁGTI), Kádár Vilmos (BME), Kapuvári Gusztáv (OKISZ), Kelemen Lajos (Fővárosi Tanács VB), Korcsmár György (43. sz. ÁÉV), Kvassay Tibor (OMFB), Laár Árpád (ÉVM), dr. Letényi Árpád (Hajdú- Bihar megyei Tanács VB), Magyar József (Győr megyei Beruházó V.), dr. Macskásy Árpád (BME), Messinger Gézáné (MÉM), Avegyeri Gyula (ÉVM), dr. Menyhért József (BME), Mihályffy Lóránd (ÁÉTI), dr. Perényi Imre (BME), dr. Piros István (ÉMEXPORT) dr. Rados Kornél (BME), Reszegi Ferenc (EFEDOSZ), dr. Részegh Csaba (ÉTI), Somogyi László (Fejér megyei ÁÉV), Svinger József (Veszprém megyei Tanács VB), dr. Szabó János (ÉVM), Szathmáry László (ÉVM), Schaefer György (ÉGSZI), Takács Gyula (IPARTERV), dr. Tiszai István (ÉVM), Visy Zoltán (ÉTI), dr. Vida Miklós (Főv. Gázművek), dr. Winkler Oszkár (Soproni Erdészeti Egyetem), és Tóth Kálmán (Észak-Magyarországi Közmű és Mélyépítő V.). 2 MŰSZAKI ÉLET ÍR MŰSZAKI HÉT Az ír Exporttanács (Dublin), az MTESZ tudományos egyesületei és a Magyar Kereskedelmi Kamara június 19—23. között rendezte meg az első ír Műszaki Hetet, amelynek programján előadások és kiállítás szerepeltek. Országaink kereskedelmi forgalma az utóbbi egy-két évben határozott fejlődést mutatott. Az Írországból Magyarországra exportált termékek új területe pl. a számítógépipar (számos magyar felhasználó épít be ír gyártmányú számítógép-alkatrészeket). De használnak magyar kórházak ír gyártmányú automatikus elemző-, készülékeket, acélműveink némelyikében jól beváltak tűzálló anyagaik, és természetesen még mindig a legnagyobb volument képviselik kereskedelmi forgalmunkban az ír mezőgazdasági termékek, elsősorban a sertéshús. Írország ma már nem nevezhető egyértelműen agrárországnak. S bár ipari termelésének nincsenek nagy hagyományai, egy-két területen az elmúlt évtizedekben számottevő eredményeket ért el. Ezt az ipari termékek növekvő exportja is bizonyítja: ma már az ipar exportrészesedése (ideértve az élelmiszeripart is) eléri a teljes kivitel 60%-át. .Az utóbbi évtizedben 500 gyárat alapítottak, ami a lakosság alig 3 milliós lélekszámához viszonyítva igen tekintélyes szám. Budapesten most Írország hét vezető iparvállalata mutatta be elektronikus mechanikai és hidraulikai gyártmányait. Az előadásokon szó volt az orvostudományi kutatás és elemzés, a takarmánykeverékkészítés, vegyelemzés, számítógéptechnika, környezetvédelem és az ipari tisztítás legújabb eredményeiről, s a kiállításon is főleg ezekkel a témákkal kapcsolatos műszaki termékeket mutattak be. Mindkét ország sokat várt ettől az eseménytől, elsősorban gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink szorosabbá és bővebbé tételét. Az 1972. évi Magyarországra irányuló export értéke várhatóan eléri majd a 750 ezer angol fontot. Ez az előző évihez képest 15%-os növekedést jelent. A magyar export volumene valamivel kevesebb, annak ellenére, hogy a két ország szakemberei egyensúlyra törekednek. Első helyen álló termékünk 1971-ben a szövetáru volt, amelyből közel 60 000 angol font értékben szállítottunk Írországnak. A tételek között gyakran szerepeltek a bútorok, kempingcikkek, textíliák, valamint gyümölcs, zöldség, méz, növényolaj. A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón T. J. Garvey, az ír Exporttanács igazgatója új koncepcióról beszélt országaink kapcsolatait illetően. „Fokozni kell — mondta — a kölcsönös szállítások volumenét, de erősítenünk kell tudományos és kulturális kapcsolatainkat is.” Az első Ír Műszaki Hét sokat tett e célok megvalósításáért. Bőrdíszműipari kiállítás A Bőripari Tudományos Egyesület június 14—20. között rendezte meg a XVI. országos bőrdíszműipari kiállítást. A kiállításon bemutatták a magyar bőrdíszműipar 1972. II. félévében gyártásra kerülő modelljeit, valamint az 1973. évre tervezett modelleket. A 13 bőrdíszműipari vállalaton kívül a Budapesti Bőripari Vállalat a Simontornyai Bőrgyár, valamint a Győri Pamuttextil és Műbőrgyár mutatta be legkorszerűbb alapanyagait. Láthatók voltak továbbá a díszműipar számára is nélkülözhetetlen veretek és kelléktárgyak is. A kiállításon a tervezők és mintakészítők legújabb terveiket, elképzeléseiket ismertették. A modellek a kül- és belkereskedelem rendelkezésére állnak. A kiállítás alkalmával kiosztották a bőrdíszműipari szakosztály által meghirdetett pályázat díjait. Matematikai díjak és versenyek A Bolyai János Matematikai Társulat elnöksége négy V. éves matematikus egyetemi hallgatót jutalmazott az 1972. évi Rényi Kató emlékdíjjal. Az emlékdíj I. fokozatát 1500 Ft-tal Baranyai Zsolt (ELTE, TTK), II. fokozatát 1000 Ft-tal Elekes György (ELTE, TTK) valamint Reményi György és Turányi Sándor (Kossuth Lajos Tudományegyetem) kapta. Az Arany Dániel matematikai tanulóversenyen a legfeljebb második gimnazisták kategóriájában I. díjat és 400—400 Ft pénzjutalmat nyert Horváth Eszter (Budapest, Ságvári Endre Gimnázium), Kollár János (Budapest, Piarista Gimnázium), Simányi Nándor (Budapest, József Attila Gimnázium). II. díjat és 300 Ft pénzjutalmat nyert Pálfalvi György (Győr, Révai M. Gimnázium) A díjazottakon kívül még 21 versenyző részesült dicséretben és könyvjutalomban. A második csoportban (legfeljebb I. osztályos) I. díjat a versenybizottság nem adott ki. II. díjat és 300 Ft pénzjutalmat kapott Ács Tamás (Győr, Révai M. Gimnázium),III. díjat és 200 Ft pénzjutalmat Sparing László (Szombathely, Nagy Lajos Gimnázium). A fentieken kívül még 13-an részesültek dicséretben és pénzjutalomban. Az MTESZ 1973. évi zsebnaptára Felhívjuk egyesületeink tagságának figyelmét, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az MTESZ ismét kiadja zsebnaptárát. Az 1973. évi naptárt elsősorban — és korlátozott számban —, az egyesületi tagság vásárolhatja meg. Várhatóan ez év decemberének elején készül el, ára 30,5 Ft lesz. Kérjük egyesületeink tagjait, hogy igénylésüket saját egyesületükhöz legkésőbb 1972. július 15-ig írásban eljuttatni szíveskedjenek. Későbbi igénybejelentéseket egyesületeink nem tudnak elfogadni. Új MTESZ-díjasok Az MTESZ elnöksége Somos Istvánnak, a Bőr- és Cipőtechnika c. lap felelős szerkesztőjének 20 éves eredményes egyesületi munkája elismeréseképpen MTESZ-díjat adományozott, melyet a Bőripari Tudományos Egyesület küldöttközgyűlésén adtak át. MTESZ-díjat adományozott az elnökség dr. Nemecz Ernőnek, a Magyarhoni Földtani Társulat leköszönt elnökének is.. A kitüntetést a társulat június 12-i választmányi ülésén nyújtották át. Compcontrol '72. „Számítógépek alkalmazása az iparvállalatok vezetésében” címmel konferenciát rendezett a Gépipari Tudományos Egyesület Sopronban, június 19—24. között. A GTE immár hagyományos nagyrendezvényének jelentőségét növeli, hogy a fokozódó nemzetközi érdeklődés — amelyet a résztvevők száma is tükröz —, tendenciájában egybeesik a számítástechnikai központi fejlesztési program indulásával. A szervezők most első ízben kísérelték meg a téma teljes vertikumú vizsgálatát, ideértve az ipari alkalmazás elméleti és gyakorlati kérdéseit. Különösen jól tükrözik ezt a konferencia programjában szereplő kerekasztal-megbeszélések témái. Szó volt ezeken a vállalati szervezettség, a vezetési hatékonyság és a számítógép-alkalmazás összefüggéseiről, az alkalmazás racionalizálásáról, az adatbankok szerepéről és szervezési metodikájáról. A konferenciához kapcsolódó kiállításon 15 magyar és 4 külföldi cég mutatta be termékeit, amelyeknek jelentős része software jellegű volt. A tudományos ülésszakon összesen 34 külföldi és 53 magyar szakember ismertette a legfrissebb kutatási eredményeket. Az érdeklődésre jellemző, hogy közel 800-an vettek részt a rendezvényen, köztük 200-nál is több külföldi szakember, 18 ország képviseletében. Nemzetközi mezőgazdasági villamossági munkaülés A CIGR (Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Szervezete) IV. (villamos) szekciója 1973. január 31. és február 3. között tartja 5. nemzetközi munkaülését Nyugat-Berlinben. A munkaülés témái: intenzív állattartási és kertészeti területek villamosenergia-ellátása, valamint villamos berendezéseinek tervezése és kivitelezése; istállók villamos fűtésének gazdaságos technikai megoldásai; hálózati és akkumulátoros villamos szállító kocsik kifejlesztése és üzeme; a trágyatechnológia fejlesztésének villamosenergia-felhasználási vetületei. A fenti témákban 1, 8 oldalas eladásokat lehet küldeni. A Magy Elektrotechnikai Egyesület mezőgazdság-villamosítási munkabizttsága és CIGR Magyar Nemzeti Bizottságának villamos szekciója felé azokat, akik a fenti témákhoz elől- imtékoznak kiküldeni, hogy ez ügyben vegyék fel a kapcsolatot a munkabizottság vezetőségével.