Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)
1972-06-23 / 13. szám
A kutatás ágazati szerkezete A KSH adatai alapján, most a kutatás tudományági, ágazati szerkezetével szeretnénk foglalkozni. ■ Kiderül ebből a statisztikából, hogy a kutatóhelyek száma alapján a gépipar áll az első helyen (12,3%), majd a klinikai orvostudományok (7,3%), a nyelv- és irodalomtudományok (6,2%), a biológia (5,1%), a kémia (4,6%) és a közgazdaságtudományok (4,6%) következnek, ezután jön csak a vegyipar (4,5%), majd a matematika (3,9%). Változik azonban a kép, ha a teljes munkaidejű dolgozókra átszámított kutatói létszám alapján vizsgáljuk a helyzetet. Ebben az esetben ugyan szintén a gépipar áll az első helyen, de jóval nagyobb aránnyal (31,9%), majd a vegyipar következik 9,8%-kal. Érdemes megemlíteni, hogy az építéstudomány 3,1%-kal a nyolcadik, a bányászat és a kohászat 2,4—2,4%kal a kilencedik és tizedik, az A Magyar Tudományos Akadémia, az irányítása alá tartozó tanszéki kutatóhelyeket is figyelembe véve (1970-ben 148 tanszék), a kutatással foglalkozók létszámából 13,9%-kal részesedik. A Magyar Tudományos Akadémia támogatása címén a tanszékeknek folyósított összeg (93,4 millió Ft) az előző évihez képest kismértékben csökkent. A kutatóintézetek ráfordításain kívül a tanszéki kutatások támogatását is figyelembe véve, az Akadémia felhasználása 870,6 millió Ft, az összes ráfordításokból való részesedése 11,6%. Az ipari kutatásifejlesztési bázis A kutatási-fejlesztési munkával foglalkozók és a ráfordításoknak mintegy kétharmad része a gazdasági tevékenységekkel összefüggő területeken összpontosul, a kutatóhelyeknek viszont csak egyötöd része sorolható ezekhez a népgazdasági ágakhoz. A munkában lévő kutatási témák száma a dolgozókkal és az anyagi eszközök felhasználásával megegyező arányban oszlik meg a gazdasági és nem gazdasági tevékenységek között. Az iparra jut élelmiszeripar 1,8%-kal a tizenkettedik, s a könnyűipar ugyanilyen százalékaránnyal a tizennegyedik. Az ipar szempontjából még kedvezőbb a kép, ha a ráfordításokat vesszük alapul. Ebben az esetben is a gépipar az első (40,5%), és a vegyipar a második (10,2%), de az építéstudomány a hetedik (2,8%), a bányászat a nyolcadik (2,6%), a kohászat a kilencedik (2,5%), s a könnyűipar a tizenharmadik (2%). Tizennyolc felügyeleti hatóság A kutatóhelyek közvetlen irányításában 18 felügyeleti hatóság érdekelt, ezek közül a szervezeti egységek tekintetében a legnagyobb súlyt a Művelődésügyi Minisztérium, a dolgozók és az anyagi ráfordítások alapján a Kohó- és Gépipari Minisztérium képviseli. Ezt mutatja az alábbi táblázat: a kutatóhelyek 18,2%-a, a teljes munkaidejű dolgozókra, átszámított összlétszám 56,2, a kutatói létszám 49%-a, a kutatásifejlesztési ráfordítások 59,5%-a, és a munkában lévő kutatási témák 58,8%-a. Ehhez még hozzájön az építőipar, amelynek részesedése a kutatóhelyek 1,1, az összlétszám 3,7, a kutatói létszám 4,1, a ráfordítások 2,8 és a kutatási témák 4,4%-át teszi ki. A kutatással foglalkozók száma és a kutatásra fordított öszszegek viszonyítása az egyes népgazdasági ágak egészéhez képest az iparban mutat számottevő nagyságrendet, a más gazdasági tevékenységet kifejtő ágazatokban 1%-nál kisebb arányszámot ér csak el. A kutatóhelyek összes dolgozóinak létszáma az iparban az aktív keresők 1,84, az építőiparban 0,58%-a. A kutatási-fejlesztési ráfordítások a nemzeti jövedelem 3,85%-át teszik ki az iparban és 0,63%-át az építőiparban, a beruházások pedig az összes népgazdasági beruházás 2,89%-át az iparban és 1,22%-át az építőiparban. Érdemes ezután megnézni, hogy milyen az ipari kutatásifejlesztési bázis iparcsoportonként. A táblázatból jól látható a részaránya az egy évvel korábgépipar és a vegyipar kiemelési helyzethez képest romlott, s kedő helyzete, meg kell azon- ez, a gyors vegyipari fejlődést vűn említeni, hogy a vegyipar ismerve, meglepő. Felügyeleti hatóság Magyar Tudományos Akadémia Művelődésügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Ipari tárcák Egyéb minisztériumok és főhatóságok Összesen: Szervezetek Tényleges Ráfordítások összlétszám % 3,9 8,0 10,4 43,6 12,1 5,1 14,8 9,9 4,1 16,5 10,7 13,1 18,6 55,9 63,5 2,6 3,4 3,8 100,0 100,0 100,0 Iparcsoport O ctv ..-I 5 5 X gu'SM * X o n N (fl *3» a « GJ •«* d %-ában Bányászat 4,6 4,2 5,5 1,06 0,97 Villamosenergia-ipar 2,5 1,9 2,7 2,36 0,68 Kohászat 4,9 5,0 4,7 1,62 0,59 Gépipar 59,8 64,3 64,3 3,60 2,98 Építőanyagipar 2,8 1,8 0,9 1,13 0,69 Vegyipar 19,0 16,9 12,0 5,73 1,89 Könnyűipar 3,8 3,6 7,7 0,26 0,25 Élelmiszeripar 2,6 2,3 2,2 0,49 0,14 összesen: 100,0 100,0 100,0 1,90 1,23 FELSŐOKTATÁSI MUNKAVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK A fenti címmel új folyóiratot indított a Budapesti Műszaki Egyetem. A kéthavonként megjelenő folyóirat első száma, a napokban kerül ki a nyomdából. Céljait dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes bevezetője, valamint dr. Vasvári Ferenc főszerkesztő, egyetemi tanár tanulmánya foglalja össze: eleget tenni mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a munkavédelem gyors és hatékony fejlesztése — főleg a felsőfokú szakemberek képzése során — megkíván. A folyóiratot — amelynek jeligéje lehetne az a megállapítás, hogy a munkavédelem elsődlegesen mérnöki feladattá vált. Az ipari szaktárcák és a BME anyagi támogatása folytán díjtalanul kapják meg az oktatási, kutatási és más állami vagy társadalmi intézmények, a közkönyvtárak és az érintett témák kutatói. 4 MŰSZAKI ÉLET A gépipari külkereskedelem idei feladatai Az idei év a gépipari export szempontjából az előző éveknél lényegesen nagyobb követelményeket támaszt. Közismert tény, hogy a KGST-országokkal kötött hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás is az export kiugróan nagy növekedését írta elő 1972-re. Ezen belül nagy hangsúlyt kap a gépipar exportja. A rubel relációban a gépexportnak 1972-ben a népgazdasági terv előirányzatai szerint 16 —17%-kal kell növekednie, a dollárrelációban pedig 12—13%kal. " Mit szállítunk a szocialista országokba? Az idei évre vonatkozó hosszú lejáratú szerződés a Szovjetunióba irányuló exportban határozta meg a legnagyobb növekedést; az előző évhez képest mintegy 20%-kal lesz több a gépkivitel, amelynek gerince változatlanul a közlekedési eszközökből áll. A közúti járműkooperáció keretében évente egyre több hátsóhidat szállít három szovjet autógyárnak a győri Magyar Vagon- és Gépgyár. Az öt évre szóló államközi megállapodás 1973-ra vonatkozó magánjogi szerződésének megkötésére az elmúlt napokban került sor. Ennek értelmében a Magyar Vagon- és Gépgyár 21 ezer futóművet exportál jövőre a szovjet Avtoexport külkereskedelmi vállalatnak. A Zsiguli személyautókhoz gyártott alkatrészek mennyisége az elmúlt évhez viszonyítva az idén majdnem megduplázódik. A múlt évben gondot okozott a magyar vízi járművek szállításának lemaradása, de az idén az úszódaruk, a hajók és a portáldaruk exportja várhatóan kedvezően alakul. Növekszik a garázsberendezések, a komplett élelmiszeripari és vegyipari berendezések, az elektrosztatikus és foretikus berendezések exportja. A híradástechnikai termékek közül mintegy 50%-kal, nő az elektroakusztikai berendezések, és több mint 30%-kal az URH adó-vevők exportja. Az eredeti előirányzathoz képest valamelyest csökken az elektronikai ipari termékek (vákuumtechnikai gépek)kivitele. A magyar műszeripar ebben az évben is változatlanul nagy mennyiségben és bő választékban exportálja termékeit. A piaci előrejelzés szerint tovább bővíthető a forgalom a magyar orvosi műszerekből és röntgenkészülékekből, valamint a komplett orvosi laboratóriumokból is. Az NDK-ba irányuló gépexportunk is tovább nő az idén. A legfőbb tételek: az autóbuszok és azok alkatrészei, különféle erőművi berendezések, komplett gyárak, és a közúti járműkooperáció keretében szállított autóvillamossági felszerelések. Néhány termék forgalma (pl. a mezőgazdasági gépeké, a szerszámgépeké) az idén mérséklődött Csehszlovákiába kb. 20—25%kal több gépet szállítunk, mint a múlt évben. A vállalatok piaci munkájának eredményét mutatja, hogy szerszámgépekből, erősáramú elektrotechnikai cikkekből, vegyipari termékekből és berendezésekből nő a kivitel. Még az idén növekedni fog a közútijármű-kooperáció néhány tétele is, mint például az autólámpák, a hátsóhidak, és garázsberendezések exportja. A közúti járművek alkatrészei egyébként fontos és tartós exportlehetőséget biztosítanak Csehszlovákia egyre több magyar elektromos és elektronikus közszükségleti cikket is kíván vásárolni. Lengyel gépexportunk az idén várhatóan 25%-kal nő az 1971. évi forgalomhoz képest. Lengyelország motorkocsikat, autóbuszokat és azok pótalkatrészeit, speciális járműveket, valamint hátsóhidakat és egyéb autófelszerelési cikkeket kíván vásárolni. A különféle szerszámgépek és elektromos gépek növekvő mennyiségben szerepelnek az idei kontingensekben. A műszerexporton belül helyet kapnak a komplett laboratóriumok és orvosi műszerek. Megkezdődik már az idén a modern crossbar-rendszerű telefonközpontok exportja is. Bolgár gépexportunk viszonylag keveset emelkedik, de a forgalom növekedésére lehet számítani erősáramú berendezésekből, szerszámgépekből, élelmiszeripari gépekből és a vákuumtechnikai ipar egyes cikkeiből. A Romániába irányuló magyar gépexportból a legnagyobb részt a közúti járművek, a szerszámgépek, az élelmiszeripari berendezések és a mezőgazdasági energetikai gépek képviselik. 12-13 százalékkal nő a tőkés export A dollár elszámolású gépexportban is mind újabb lehetőségek nyílnak, így például örvendetesen növekszik a különféle komplett berendezések exportja a fejlődő országokba. Lehetőség nyílik a komplett mészművek, ércelőkészítők és -dúsítók, vegyipari gépek és komplett élelmiszeripari berendezések kivitelének növelésére. A közlekedési eszközök ebben az évben a teljes dollár elszámolású exportnak mintegy egynegyedét képviselik. Az idén autóbuszexportunk további növekedésére számíthatunk. Változatlanul nagy erőfeszítéseket kell tenni a gépipari vállalatoknak a néhány európai céggel már kialakult járműipari kooperáció kibővítésére. A vasúti gördülőanyagok forgalmában is növekedésre számítunk. A vízi járművek tőkés exportja várhatóan a múlt évi szinten marad. A villamosipari gépek a teljes tőkés kivitelből 14— 15%-ot képviselnek, és az előrejelzések szerint a következő években exportjuk tovább nőhet. A vákuumtechnikai cikkek közül különösen a fényforrások növekvő forgalmára lehet számítani. A műszeripar részesedése a gépipari exportban 10—12% között ingadozik. Elsősorban orvosi műszerekből várható nagyobb export. Több műszeripari vállalat vesz részt egyes dél-amerikaik országok oktatási programjában, és ehhez kapcsolódóan gépeket szállítanak és technológiákat adnak át. A fémtömegcikkipar részesedése az idén 15% körül mozog, de néhány termékből itt is emelkedés várható. Műszaki szellemi termékek A gazdaságirányítási rendszerünkben bekövetkezett változások termelőegységeinkben mindjobban a műszaki szellemi termékek kidolgozására, honosítására irányítják a figyelmet. Az ilyen irányú fejlődés egyik nagyon is kézzel fogható eredménye, hogy vállalatainknál mind több szabadalomképes találmány születik. A múlt esztendőben például a Chinoin 30, az Egyesült Izzó 28, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár 26, a Richter 24, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 12, a Tatabányai Szénbányák 11 találmányt jelentett be szolgálati szabadalmaztatásra. Ugyancsak a múlt esztendőben az Egyesült Izzó 24, a Chinoin szintén 24 szabadalmat kapott találmányaira, az Egyesült Gyógyszeres Tápszergyár 18, a Richter 10, a MOM 7 szabadalmat nyert. Ezek az eredmények kétségtelenül biztatóak, azonban az élvonalba még mindig nem zárkóztak fel az olyan rangos nagyvállalatok, mint a Csepel Vases Fémművek, a Ganz-MÁVAG, a SZIM stb. Az mindenesetre biztató jelenség, hogy az utóbbi esztendőkben ezek a vállalatok is jelentkeznek néhány találmánnyal. Az alábbiakban a gyárak leírásai alapján ezek közül ismertetünk néhányat. Zajelnyelő készülék A Magyar Gördülőcsapágy Művek berendezése különféle szerszámgépekhez, célgépekhez és egyéb termelőberendezésekhez használható fel ott, ahol az üzemeléshez sűrített levegővel működő pneumatikus szelepeket alkalmaznak. A készülék beépítésével a levegőszelepek lefúvása által okozott süvítő zaj jelentősen csökken, s ezáltal a munka- és egészségvédelmi körülmények javulnak. A zajcsökkentő készülék hatására ott, ahol a kipufogó préslevegő frekvenciája hat atmoszféra üzemi nyomáson megközelítően 1000 Hz, a zajszint 95 dB-ről 80 dB-re csökken. A készülék levegőcsatlakozó részből, hangelnyelő köszörűkorongból és az azt befoglaló fémházból áll. A hang tompítására használt anyag köszörűkő, ennek hiányában felhasználható más anyag, pl. fémforgács, üveggyapot stb. is. A zajelnyelő készüléket a vezérlő szelephez csatlakoztatva kell felszerelni. A sűrített levegő a munkavégző ütem után a vezérlő szelepen keresztül a zajelnyelő készülékbe jut, ahol a henger alakú köszörűkő belső palástjára vezetve, a csiszolókő falán áthaladva, sebességi energiáját nagymértékben elveszítve távozik. Szilícium egyenirányító katódos korrózióvédelemre Az elektrokémiai korrózió a gazdasági élet minden területén igen jelentős károkat okoz. A korróziós áram roncsoló hatásával szemben, mint aktív védelem, a katódos korrózióvédelem hasznos. A katódos korrózióvédelem lényege, hogy a veszélyeztetett fémrészek (csővezetékek, tartályok) kényszerkapcsolatban vannak egy egyenirányító katódjával, így a korróziós áram nem tud kialakulni, és a korróziós folyamat nem jöhet létre. Ezt a célt kívánja szolgálni az Anód Áramirányító Gyár potenciálvezérlésű, automatikus egyenirányító készüléke, amely ezen a téren a legkorszerűbb megoldást jelenti, mivel a védendő tárgyat körülvevő közeg (föld, víz stb.) ellenállásváltozásától függetlenül a védőpotenciál értékét állandó szinten tartja. Teljesen automatikus működésénél fogva csak időszakos ellenőrzést igényel. A beépített félvezető elemek jó hatásfoka biztosítja a kis üzemköltséget. A készülék világszínvonalon áll, mivel az Anód Áramirányító Gyár az első között alkalmaz tirisztoros szabályozást katódos korrózióvédelem céljára. Háromjáratú keverőcsap Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár találmányának alkalmazási területe a társasházak és családi házak meleg vizes központi fűtésének kézi szabályozása. Az épület fűtését fokozni kell, ha a külső hőmérséklet csökken. Ezt a kazán üzemi hőmérsékletének emelésével szokták végezni. A kazán üzemeltetése szempontjából viszont előnyös az egyenletes üzemhőmérséklet. Ezen a problémán segít a keverőcsap, amely a fűtőhálózatból visszatérő, lehűlt vízhez keveri a kazánból jövő forró vizet olyan arányban, ahogy ezt a külső hőmérséklet megkívánja. A találmány újdonsága a keverőcsap forgi , ./.én kialakított és az együletes szabályozást lehetővé tevő nyílás kialakítása. T. F.