Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)

1972-06-23 / 13. szám

FÓRUM — FÓRUM — FÓRUM — FÓRUM — FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM J­obb tanköny­veket! A speciális gépek vámtarifája Gimnazista lányom az előző iskolaévet 4,9-es eredménnyel végezte, éppen ezért meglepett, hogy az idén milyen gyakran fordult hozzám kérdésekkel fizi­katanulmányaival kapcsolatban. Kérdéseiből azt láttam, hogy baj van a tananyag logikus fel­építésével, hiányos a megértés rendszere. Megnéztem a fizika­könyvét, hogy annak magyará­zataihoz kapcsolhassam saját magyarázatomat. Tanulásra alkalmatlan... Visszaemlékezve a saját diák­koromban használt öveges-féle fizikakönyv szigorú logikájára, didaktikailag kifogástalan ma­gyarázataira, műszakilag kor­rekt, ugyanakkor a középiskolás diák számára is könnyen érthe­tő ábráira, kétségbeesve forgat­tam leányom tankönyvét. Ez a könyv egymagában megértette velem, milyen súlyos azoknak a gyerekeknek a helyzete, akik­nek szülei nem tudják nekik megtanítani a fizikát. Mert ezt a tankönyvet egyéni tanulásra teljesen alkalmatlannak talá­lom — legfeljebb segédkönyv lehetne ahhoz, hogy illusztrá­ciókat és példákat adjon egy ki­váló fizikatanár által szóban teljes részletességgel elmagya­rázott tananyaghoz. De van-e elég ilyen tanár iskoláinkban? A könyv magyarázó szöveget alig tartalmaz; mintegy 80%-a kérdésekből, kísérleti ábrákból és azoknak a diák által történő megmagyarázására való felhívá­sokból áll. A példatártól elte­kintve, a feltett kérdések meg­oldását nem tartalmazza a könyv, tehát a gyerek nem tud­ja ellenőrizni, hogy igaza van-e, s ha a kérdésre nem tud önálló magyarázatot adni, a feltett kér­désre a könyvből sohasem tud­ja meg a választ. Másik súlyos hibája a könyv­nek, hogy ábrái hevenyészettek, gyakran érthetetlenek, eseten­ként hibásak. Bemutat pl. olyan optikai lencsét, amelyen a fénynyaláb — a szerző szerint — iránytörés nélkül halad át. Fogalmazása pontatlan, szaksze­rűtlen, összekeveri pl. a nyúj­tást a nyúlással, holott köztudo­mású, hogy a nyújtás egy ala­kító művelet, a nyúlás pedig a rugalmas testek terhelésekor bekövetkező jelenség. A példa­tárban igen sok hiányosan fel­tett kérdés van, ahol egyes in­duló feltételek nincsenek meg­határozva, így a példa nem szá­mítható ki. A zárójelben feltün­tetett számszerű megoldás pedig gyakran helytelen. Nemcsak arról van tehát szó, hogy a szülőnek segítenie kell a gyereknek a tanulásban, hanem tanítania kell, fel kell fedeznie a tananyag írásban rögzített té­vedéseit, és meg kell óvnia gyermekét attól, hogy a rosszul feladott példák kiszámításával órákat elvesztegessen. Vajon hány szülő képes erre? Néhány elrettentő példa Az említett könyv címe: Fizi­ka a gimnáziumok III. osztálya számára (Tankönyvkiadó, 1968). Ebből közlök néhány elrettentő példát, amelyekbe a szülői se­gítségnyújtás során véletlenül botlottam bele. A könyv mód­szeres átvizsgálása bizonyára több hibát fedezne fel, de eny­­nyi is elég ahhoz, hogy jelezze a probléma súlyosságát. A 27. ábrán a hidraulikus kötél­­erőmérő vázlata látható. Magyaráz­zuk meg működését! Ez nem kötélerőmérő, hanem hidraulikus darumérleg. Hogyan magyarázza meg a diák az ábra jobb oldalán levő, állítólagos manométert, amiről korábban nem tanult, és az ábrázolás nemcsak laikus, hanem rossz is? A 40 oldallal később ábrázolt manométer-rajz sem teszi mű­ködését érthetővé. Nyújtsuk meg a 9. ábra szerint felfüggesztett kb. 2 m hosszú és 0,5 mm átmérőjű acélhuzalt. Az acél­huzalt a csuklósan elhelyezett mu­tatóra egyszer rácsavarjuk és úgy terheljük. Ily módon a huzal valódi megnyúlását felnagyítva észleljük. Ez a berendezés nem tud működni, mert a mutató függő­leges tengelyre van szorítócsa­varral rögzítve. 34. oldal, 8/1 feladat: I dm­ély kocka alakú edényben víz van. Mekkora nyomóerő hat az A Műszaki Élet 1972. május 12-i számában megjelent „Alu­­gríniumipar” című cikk a spe­ciális gépek vámelbánásáról az alábbi kijelentést tartalmazza: „Márpedig annak eldöntése, hogy mi a speciális és mi ne­m, erősen szubjektívnek látszik.” A fentiekkel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg: A speciális gépekre vonatko­zó áruosztályozási felvilágosítá­sunkat a Külkereskedelmi Ér­tesítő 1971. július 17-én megje­lent 15. számában tettük közzé a közlemények között „Egyes edény falaira, ha a 2 cm2 kereszt­metszetű dugattyút 10 kp erő nyom­ja le? (3000 kp) Az oldalnyomóerő kiszámítá­sánál a szerző öszeadja a teljes kísérlet. Kísérleti berendezésünk­kel fémcső megnyúlását vizsgáljuk. A cső egyik végét mereven rögzít­jük. Az egyenlő távolságokra elké­szített bevágásokhoz hosszú, muta­tóban végződő, bülenő fémlemezt illesztünk. A rögzített végtől mért csodarabok eredeti hosszát megje­lölve, a kitágulást a skálákról ol­vassuk le. (Ha az áttételi viszonyt figyelembe vesszük, a hosszváltozást mm-ben is megkaphatjuk.) Megérti-e a diák, hogyan mű­ködik az ábrán látható műszer? A szövegtől eltérően, a cső egyik vége sincs rögzítve. Egyik végén gumicső, másik végén semmi. Azt sem tudni, mire kell a folyadék, mert hőmérséklet­változásról szó sincs, láng sincs a tartály alatt! Talán inkább azért, hogy nyomása megnőjön, és nyitni tudja a szelepet! Vajon ebből az ábrából tud­vámtarifa számok alá tartozó gépek meghatározása” címmel. A meghatározásokat az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, a Pénzügyminisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes szakem­bereinek bevonásával készítet­tük el, tehát az semmilyen szempontból nem tekinthető szubjektívnek. DR. MEDVE ZSIGMOND, a Külkereskedelmi Minisztérium titkárságának vezetője palástra ható erőelemeket. Nem zavarja, hogy ezek különböző irányúak, skalárisan nem ösz­­szegezhetők, vektoriálisan pedig 0-t adnak. Ezt a hibát többször is elköveti. ja-e a diák, miért nem tud a levegő a szelepen behatolni? Vagy tudja-e egyáltalán, hol van az a szelep? A kerékpártömlő felfúj­tatásakor a levegőt a dugattyú lenyomásával a fújtatóban kis térfogatra szorítjuk össze, különben a levegő nem tud a szelepen behatolni. Miért? Hogyan változik közben­ a fújtató­ („pumpa”) hőmérséklete? Közlekedőedény mindkét szárában higany van. A higany felett az egyik szárban 30 cm magas vízosz­lop, a másik szárban pedig alkohol van. Mekkora az alkoholoszlop ma­gassága egyensúly esetén, ha az alkohol faj­súlya 0,8 pond/cm3? (37,5 m) A példa értelmetlen!­ A hi­gany és a vízoszlop egyensúly­ban van az alkohol nélkül is, vagy bármennyi alkohol ese­tén. Csak a higanynívó lesz más és más a két csőben. Ezt azonban nem kérdezik. Ha az lenne a kérdés, hogy mekkora alkoholoszlop esetén azonos a két csőben a higanyszint, az eredmény 37,5 cm lenne, és nem 37,5 m, mint a könyv írja. De ez esetben minek a példá­ban a higany? Remélem, hogy amit elmond­tam, nem jellemző általában középiskolai tankönyveinkre. Szeretnék azonban rámutatni arra, hogy vannak az eszközeink a hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak megoldására, és némelyik eszköz igen egy­szerű; például el kell érni, hogy tan­könyveink igaz dolgokat, didak­tikailag helyesen közöljenek, tegyék lehetővé a diák számára, hogy az iskolában tanultakat otthon egyéni tanulással kiegé­szítse. Meggyőződésem, hogy vannak olyan tanáraink, akik mindezen követelményeknek megfelelő könyveket tudnak írni, csupán fokozni kell a tan­könyvírókkal szemben támasz­tott igényességet, és a mércét annak a felelősségnek megfele­lően kell megállapítani, amelyet tankönyvíróink viselnek: fele­lősséget ifjúságunk oktatási színvonaláért, a jövendő gene­ráció Magyarországának mű­szaki-gazdasági kultúrájáért. CSÉRY LÁSZLÓ 12. oldal. A nyújtás. A rugalmas feszültség. 251. oldal, 274. ábra, 341. oldal, 42. példa. A műszakiak keresetének alakulása megyénként A megyei statisztikai évköny­vek alapján sorozatban mutat­tuk be az egyes megyék ipari fejlődését, a többi között a mű­szakiak számának és kereseté­nek alakulását is. Ennek kap­csán többen azt kérték tőlünk, hogy e két utóbbi adatot össze­foglalva is közöljük, hogy egyes megyék között összehasonlítást lehessen tenni. E kérés teljesítésére szívesen vállalkozunk, de néhány meg­jegyzést elöljáróban szeretnénk a témához hozzáfűzni. Első megjegyzésünk az, hogy a sta­tisztika minden esetben a mű­szaki állománycsoportról beszél, ez pedig közismerten nemcsak a mérnököket és technikusokat jelenti, hanem mindenkit — képzettségére való tek­intet nél­kül —, akit ebbe az állomány­­csoportba soroltak. A megye neve Minisztériumi Egyes kisebbi iparágak eseté­ben a statisztika torzít is, hiszen ha az adott ágazatban csak ve­zető állásban dolgoznak mű­szakiak, akkor az átlagos kere­set az országos szintnél jóval magasabb, ez azonban az ipar­ág egészére semmi esetre sem jellemző. Számításba kell ven­ni azt is, hogy az adatok 1970- ből származnak. Azóta termé­szetesen bizonyos változások következtek be, úgy véljük, azonban, hogy az arányok te­kintetében ez lényeges eltoló­dást nem jelent. A műszakiak száma Nézzük ezek után, hogyan alakult az egyes megyékben a műszakiak száma (természete­sen most is csak az iparban foglalkoztatottak szerepelnek az egyes adatokban): Tanácsi Szövetkezeti Összesen ipar Tizenkilenc megyénkben te­hát az iparban (az építőipart nem számítják az iparhoz!) kö­zel 77 ezren dolgoznal­ a mű­szaki állománycsoportban. Ér­dekes, hogy csak egyetlen me­gyénk van (Borsod megye), ahol a műszakiak száma meghaladja a 10 ezret, s ezen kívül négy olyan megyénk, ahol az 5 ezret, igaz, hogy ezek is közelebb van­nak az 5 ezerhez, mint a 10 ezerhez. Az adatokból az is jól látszik, hogy elsősorban a mi­nisztériumi ipar foglalkoztat műszakiakat, sokak számára is­ A táblázat szerint az átlagos havi kereset egyetlen megyé­ben (Komárom megye) haladja meg a 4000 forintos szintet, ahol is a bányászatnak megha­tározó szerepe van. A 3000 fo­rinton felüli átlagkeresetek a szint, talán meglepő, hogy a ta­nácsi iparban jóval több mű­szaki dolgozik, mint a szövetke­zeti iparban. Van viszont né­hány megyénk, ahol a műsza­kiak száma rendkívül csekély, így Tolnában, Somogyban és Szabolcs-Szatmár megyében, ahol számuk még a 2 ezret sem éri el A műszakiak keresete Nézzük ezek után, hogyan alakult az egyes megyékben a műszakiak havi átlagkeresete. Dunántúlra és az északi me­gyékre jellemzők, ahol erős a nehézipar, ezen belül a bányá­szat részesedése. Ezek relatív hiánya az oka annak, hogy az alföldi megyékben az átlagke­resetek kisebbek. Győr-Sopron 6 393 Komárom 5 375 Vas 2 039 Veszprém 4 908­­ Fejér 4 202 Zala 1 515 Somogy 1 543 Tolna 963 Baranya 3 862 Borsod-Abaúj-Zemplén 10 299 Heves 2 930 Nógrád 2 040 Pest 6 819 Bács-Kiskun 2 460 Csongrád­­ 3 201 Szolnok 3 071 Békés 1 747 Hajdu-Bihar 2 350 Szabolcs-Szatmár 1 336 Összesen: 67 053 199 180 6 772 237 172 5 784 247 198 2 484 252 146 5 306 218 66­4 486 464 174 2 153 195 146 1 884 209 317 1 489 351 163 4 376 419 224 10 942 198 130 3 258 225 58­2 323 504 363 7 686 457 370 3 287 357 460­­ 4 018 206 352 3 629 167 529 2 443 216 157 2 723 320 214 1 870 5441 4419 75 913 A megye neve Minisztériumi Győr-Sopron 2791 Komárom 4163 Vas 2827 Veszprém 3401 Fejér 3123 Zala 2984 Somogy 2850 Tolna 2836 Baranya 3857 Borsod-Abaúj-Zemplén 3257 Heves 3183 Nógrád 3483 Pest 2900 Bács-Kiskun 2795 Csongrád 2872 Szolnok 2874 Békés 2952 Hajdu-Bih­ar 2946 Szabolcs-Szatmár 2868 Tanácsi Szövetkezeti összesen ipar Ft 2774 3036 2797 2799 3003 4071 2626 2833 2808 2686 3012 3357 2766 2727 3100 2624 2738 2891 2672 2995 2847 3053 3080 2885 2740 3040 3737 2754 2917 3231 2735 2743 3138 2637 3000 3389 2881 3182 2912 2668 2970 2797 2792 2896 2867 2706 2913 2868 2688 2897 2922 2898 3017 2946 2810 3019 2876 MŰSZAKI ÉLET

Next