Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)
1972-06-23 / 13. szám
Viharjelzés a Balatonon (Folytatás az 1. oldalról) pontokkal, és a Ferihegyi repülésmeteorológiai időjárási radar csoporttal. Riasztás Ha azonban a mezoskálán nézzük munkánkat,, a kutatóink által kidolgozott elméleti mód Az S jelenti a sárga jelzést, a várható szélsebesség 12—17 m/s között; a V a vörös jelzést jelenti, a várható szélsebesség 17 m/s fölött lehetséges. Az átlagosan kiadott évi sárga jelzések száma 40, a vörös riasztásoké 29 volt. A számok önmagukban igen szép eredményről beszélnek, ha azonban a fenntartási időket nézzük — a vörös 800 óra körül, a sárga közel 1800-nál tart —, nem lehetünk megelégedve munkánkkal. A hiányosságok éppen a mező méretű információk hiányával és a jelzőrendszer korszerűtlen állapotával indokolhatók. Nincs megoldva a riasztás lefúvásának kérdése, és az éjszakai szolgálat sem, a műszaki, személyi nehézségek miatt. szerek helyességét az automatizálás hiánya miatt nem tudjuk ellenőrizni, és a jelző riasztó rendszert sok esetben éppen ennek hiánya miatt biztonsági okokból üzemeltetni. Táblázatunkban összeállítottuk tízéves átlagban a riasztások számát (1962—1971). Ez a bizonytalanság mindaddig fennáll, amíg a Balaton nem lesz körülvéve nagyobb körzetben, Kabhegy, Hahót, Kaposvár, Székesfehérvár térségéből automata meteorológiai állomásokkal, a közeli körzetben pedig minimálisan Őszöd, Révfülöp térségben automatákkal. Ebben az esztendőben rendszeresen eljut Siófokra a radarinformáció, a mérésekből azonban szélinformációkat nem kapunk, csupán a zivatarok helyét, haladási sebességét, a kihulló csapadék mennyiségét használhatjuk fel. Itt is vannak teendőink, a korszerű hírközlés hiánya miatt 20—30 perc alatt kerül az ügyeletes kezébe a radarmérés eredménye. A balatoni riasztó, jelző rendszer 1934 óta nem változott. A viharágyúzás elavult A Bodenstavon pl. fényjelzést használnak. A korszerűsítés elkerülhetetlen, automata jelzőrendszereket kell kiépíteni a 34 hagyományos állomás helyett. Ezzel megoldódna a gyors riasztás és feloldás kérdése, a feleslegesen kiadott jelzések azonnal feloldhatók lennének. Ilyenek a jövőben is lesznek, hiszen a meteorológia az adott és előre jelzett időjárási helyzetek alapján riaszt, s a gyorsan változó légkör még sok ismeretlent tartalmaz az operatív szakember számára. A legnagyobb elismeréssel kell beszélnünk a riasztást kiadó és a mentést ellenőrző szervek munkájáról. A balatoni vízirendészeti rendőrkapitányság dolgozói a korszerűtlen jelzőrendszert is üzemeltetik. Műszaki felkészültségükhöz mentőhajók, repülőgépek tartoznak. Hajósok, vitorlások sietnek a bajbajutott emberek segítségére. Megoldásra vár a Velencei-tó viharjelzése, amelynek állami feladatát a Központi Előrejelző Intézet Siófoki Obszervatóriuma kapta a felettes szervektől. A munka alapkutatásokat, méréseket, automatizálást és jó telekommunikációs összeköttetést igényel a siófoki obszervatóriummal. A korszerű viharjelzés érdekében rendezi meg 1972. június 23-án a Magyar Meteorológiai Társaság, a Központi Előrejelző Intézet közreműködésével, a vízirendészeti szervek, a hajózás, a vitorlások részvételével ankétjét a MAHART üzemigazgatóságának épületében. Szeretnénk, ha közös munkánk eredményeként korszerű viharjelzés vigyázna az évente növekvő fürdővendégek (az idén ötmillióra számítanak) élet- és vagyonbiztonságára. DR. BÖJTI BÉLA a siófoki Előrejelző Obszervatórium vezetője S V 11 7 Május Június Július Augusztus Szeptember S V S 4 S V 8 8 S V 10 7 S V b 4 A makro-információk szinoptikus munkatérképeken Radar a gépkocsiban (Folytatás az 1. oldalról) autóba építették be, a képernyő egy átalakított hordozható tvkészülék volt. A széles körű kísérletek során bebizonyosodott, hogy egy szükséges szoktatása és gyakorlási idő után a radarsgép igen hasznos és teljes értékű tájékoztatási segédeszközt jelent. Az essexi repülőtéren végrehajtott próbariadó során „vak” vezetéssel (a kocsi valamennyi ablakát befelketítve) haladt mintegy 500 m hosszú, bonyolult útvonalon az AVOID-radarral felszerelt autó. A 60 km/óra sebességgel teljes biztonsággal közlekedő járművet négy tűzoltóautó követte a „ködben égő” repülőgéphez. Különböző repülőtereken és autópályákon számos hagyományos próbát is elvégeztek, a radarkép és a valódi kilátás filmrevételével (3. ábra). Az autóradar a meglevő hagyományos radarrendszerekhez viszonyítva igen egyszerű és olcsó, ugyanakkor felbontóképessége és — kis hatósugarú — teljesítménye jobb. Mozgó alkatrésze nincs, a kép villódzásmentes, nappal is jól látszik. Üzemeltetéséhez nincs szükség nagy teljesítményű vagy nagy feszültségű áramforrásra, és gyakorlatilag kizárt eset az egyéb radarberendezések jelzéseivel való interferencia. Az AVOID-radar nemcsak a repülőtereken bizonyulhat hasznosnak. Sikerrel felhasználható mentőautók, rendőrségi és katonai járművek esetében is a közúti forgalomban, továbbá kikötői radarként kisebb hajók számára forgalmas vízi utakon. szegélyezett egyenes út képe a valóságban és a képernyőn. 3. ábra. Gépkocsikkal A kísérlet során egy átalakított TV-készülék képernyőjét használták fel 18 MŰSZAKI ÉLET Új geofizikai elmélet a szénhidrogénkutatásban Ma már a gyakorlati tapasztalatok is igazolják magyar szakemberek új elméletét, amely felkeltette a geofizikai tudományos világ érdeklődését. Erről beszélgettünk a Magyar Geofizikusok Egyesületében a mélyfúrási szakosztály elnökével, dr. Barlai Zoltánnal, a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutatólaboratórium (OGIL) tanácsadójával. A szénhidrogének, mint ismeretes, főleg a porózus, permeábilis homokkövekben, másodsorban mészkövekben, dolomitokban halmozódnak fel. A fiatalkorú, neogénüledékes medenceterületeken — így hazánkban is — a homokkövek fordulnak elő nagyobb arányban, és a készletek még nagyobb biztonsággal, még pontosabb számításokkal való meghatározása állandóan foglalkoztatja a geofizikusokat. Nehezíti nálunk a feladatot, hogy homokköveink kifejlődése kőzettanilag, geológiailag rendkívül bonyolult és a világ átlagos geológiai viszonyaihoz képest egymástól eltérő, számos változatot mutat. A homokkövekben általában a kvarc az uralkodó ásványtípus, de nálunk nagy mennyiségben találhatók még bonyolultabb szilikátféleségek, földpátok, csillámok, kloritok, sokfajta agyagásványok is. A korábbi mélyfúrási geofizikai elméletek nem vették figyelembe ezek hatását, legfeljebb az agyagásványok szerepét ismer,ték fel, mint a kőzetek geofizikai jellegét befolyásoló tényezőt. Matematikai-fizikai modell — Algyőn a geofizikai szelvényezések elemzésekor érdekes anomáliákra figyeltünk fel, pedig a pannóniai korú homokkövekben csak elhanyagolhatóan kis mennyiségben fordulnak elő agyagásványok. E felismerés nagyarányú, mintegy 3 évig tartó vizsgálatot indított el az OGIL-nál, ami végül is, egy egészen új felmélet kialakításához vezetett. Ennek jobb megismeréséhez el kell mondani, hogy a ma alkalmazott legkorszerűbb kazettázsmódszerek is csak közelítő pontossággal és túl nagy hibákkal adnak a mélyfúrásokról felvilágosítást. Hogy miért? Mert például a kazottázs mérőműszerek nagy hőmérsékleten és nagy nyomáson dolgoznak a fúrólyukban, a mérőkábelt a fúrólyukat feltöltő iszap veszi körül, s ez mindmegannyi mérési hibaforrást jelent. Ezenkívül a kutatott kőzeteket a felszíni laboratóriumokban vizsgálják, így a mélyfúrási geofizikai paraméterek és a kőzetek litológiai összetétele, és rezervoártulajdonságai közötti összefüggéseket már csak megváltozott körülmények között ismerhetjük meg, s ezek nem azonosak az eredeti helyen lévő kőzet viselkedésével. Az új elmélet kialakításához a szakértőknek tehát figyelembe kellett venni mindenekelőtt a homokkövekben lévő összes ásványféleségeket, a különféle szilárd ásványok hatását az ásványi szemcsék méretének függvényében, mert a szemcseméretek és azok eloszlása is specifikus hatást fejthet ki a mélyfúrási geofizikai paraméterekre. Hozzá kell ehhez még venni, hogy ez a hatás más és más lesz, ha változik a pórusokban elhelyezkedő rétegvíz sótartalma. Az átfogó és általános új elmélet kialakítása így mindenképpen indokolt volt, s kidolgoztak végül is egy olyan sokismeretlenes egyenletrendszert, amely sztochasztikus jellegű, mert az elsőrendű változók mellett, másod- és harmadrendű „hatók” is jelen vannak, amelyek befolyása kőzetről kőzetre véletlenszerűen alakul. Ennek a matematika-fizikai modellnek a megoldása adja a mélyfúrási geofizikus, a geológus és a rezervoármérnök számára az ipari értékű, produktív homokkövek fontos litológiai, mineralógiai és rezervoár-fizikai jellemzőit, tájékoztat a porozitás és a szénhidrogéntelítettség mértékéről. Ezzel a módszerrel jobban felbecsülhető a szénhidrogénvagyon, valamint a permeabilitás, amely felvilágosít a feltárt homokkőrétegből várható termelési hozamról. Az algyői kísérletek — Az új magyar komplex interpretációs módszert az elmúlt két évben az algyői kőolaj- és földgázmezőkön alkalmaztuk, ahol 21 fúrás mintegy 500 produktív homokkőzónáját és kb. 500 víztároló intervallumot — természetesen külföldi és korábbi hazai módszerekkel párhuzamosan — analizáltunk. Az eredmények egyértelműen az új elméletet igazolták, amelynek alapján az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt már igényelte is annak alkalmazását a Dunántúlon, Ortaházán, valamint az Alföldön, Ferencszálláson és Kisújszálláson idén megkezdett kutatófúrásokban, s azóta a számítógépi programok el is készültek. Egyesületünk mélyfúrási geofizikai szakosztályában éveken át tájékoztatták egymást szakembereink az új elmélet kialakulásánakegyes fázisairól. Igen hasznosnak tartjuk, hogy az OKGT geofizikai főosztályának irányításával és több tudományos szerv bevonásával egy átfogó számítógépi feldolgozórendszer készül, amelynek ez az új elmélet is integráns része lesz. Úgy gondoljuk, hogy ez az elmélet olyan anomáliákra is választ fog adni, amelyek a világ távoli geológiai szerkezeteiben már eddig is jelentkeztek, de okait még nem ismerték fel. A Moszkvai Össz-Szövetségi Geofizikai Kutató Intézet egyik vezető tudóscsoportjának legutóbbi magyarországi látogatása során például, az új elmélet részleteinek megismerése alapján határozták el, hogy azt a Szovjetunió olajmezőin fogják mielőbb kipróbálni. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a nyugati mélyfúrási geofizikai vállalatok szövetsége részéről is, amikor Oklahomában az idei XIII. szimpozionunkon a magyar szakemberek ismertették az elméletet. Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartja szakosztályunk, hogy a magyar műszeripar, amely geofizikai műszerekből elég nagy választékban és jelentős mennyiségben látja el a hazai és a külföldi piacot, minél előbb kezdje meg az új elmélet alkalmazásához szükséges, digitális rendszerű, komplex műszertípusok kifejlesztését. Mindenkit Érdekel Az elmúlt két hétben a következő, az ipart érintő rendelkezések jelentek meg. Magyar Közlöny: A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló rendeletet egészíti ki a 18/1972. (V. 20.) PM számú rendelet. A technikusminősítésről szól az 5/1972. (V. 17.) NM számú rendelet és az 1/1972. (VI. 14.) KGM számú rendelet. A számítástechnikai munkakörökben foglalkoztatottak alapbéréről intézkedik a 1/ 1972. (VI. 5.) MüM számú rendelet. Közlekedésügyi Értesítő: A hatályos miniszteri utasítások jegyzékét tették közzé a Lap 11. számában. Társadalombiztosítási Közlöny: A továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékról, valamint az öregségi és rokkantsági nyugdíjak folyósításáról tartalmaz intézkedéseket és állásfoglalásokat a 2002/1972. (Tb. K. 5.) Tb. Főig. számú utasítás.