Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)

1972-06-23 / 13. szám

Viharjelzés a Balatonon (Folytatás az 1. oldalról) pontokkal, és a Ferihegyi re­pülésmeteorológiai időjárási ra­dar csoporttal. Riasztás Ha azonban a mezo­skálán nézzük munkánkat,, a kutatóink által kidolgozott elméleti mód­ Az S jelenti a sárga jelzést, a várható szélsebesség 12—17 m/s között; a V a vörös jel­zést jelenti, a várható szélse­besség 17 m/s fölött lehetséges. Az átlagosan kiadott évi sár­ga jelzések száma 40, a vörös riasztásoké 29 volt. A számok önmagukban igen szép ered­ményről beszélnek, ha azonban a fenntartási időket nézzük — a vörös 800 óra körül, a sárga közel 1800-nál tart —, nem le­hetünk megelégedve munkánk­kal. A hiányosságok éppen a mező­ méretű információk hiá­nyával és a jelzőrendszer kor­szerűtlen állapotával indokolha­tók. Nincs megoldva a riasztás lefúvásának kérdése, és az éj­szakai szolgálat sem, a műsza­ki, személyi nehézségek miatt. szerek helyességét az automati­zálás hiánya miatt nem tudjuk ellenőrizni, és a jelző riasztó rendszert sok esetben éppen en­nek hiánya miatt biztonsági okokból üzemeltetni. Tábláza­tunkban összeállítottuk tízéves átlagban a riasztások számát (1962—1971). Ez a bizonytalanság mindad­dig fennáll, amíg a Balaton nem lesz körülvéve nagyobb körzetben, Kabhegy, Hahót, Ka­posvár, Székesfehérvár térségé­ből automata meteorológiai ál­lomásokkal, a közeli körzetben pedig minimálisan Őszöd, Rév­fülöp térségben automatákkal. Ebben az esztendőben rend­szeresen eljut Siófokra a radar­­információ, a mérésekből azon­ban szél­információkat nem ka­punk, csupán a zivatarok he­lyét, haladási sebességét, a ki­hulló csapadék mennyiségét használhatjuk fel. Itt is vannak teendőink, a korszerű hírközlés hiánya miatt 20—30 perc alatt kerül az ügyeletes kezébe a ra­dar­mérés eredménye. A balatoni riasztó, jelző rend­szer 1934 óta nem változott. A viharágyúzás elavult A Bodens­­tavon pl. fényjelzést használ­nak. A korszerűsítés elkerülhe­tetlen, automata jelzőrendsze­reket kell kiépíteni a 34 hagyo­mányos állomás helyett. Ezzel megoldódna a gyors riasztás és feloldás kérdése, a feleslegesen kiadott jelzések azonnal felold­hatók lennének. Ilyenek a jövő­ben is lesznek, hiszen a mete­orológia az adott és előre jel­zett időjárási helyzetek alapján riaszt, s a gyorsan változó lég­kör még sok ismeretlent tar­talmaz az operatív szakember számára. A legnagyobb elismeréssel kell beszélnünk a riasztást ki­adó és a mentést ellenőrző szer­vek munkájáról. A balatoni ví­zirendészeti rendőrkapitányság dolgozói a korszerűtlen jelző­­rendszert is üzemeltetik. Mű­szaki felkészültségükhöz mentő­hajók, repülőgépek tartoznak. Hajósok, vitorlások sietnek a bajbajutott emberek segítségére. Megoldásra vár a Velencei-tó viharjelzése, amelynek állami feladatát a Központi Előrejelző Intézet Siófoki Obszervatóri­uma kapta a felettes szervek­től. A munka alapkutatásokat, méréseket, automatizálást és jó telekommunikációs összekötte­tést igényel a siófoki obszerva­tóriummal. A korszerű viharjelzés érde­kében rendezi meg 1972. június 23-án a Magyar Meteorológiai Társaság, a Központi Előrejelző Intézet közreműködésével, a ví­zirendészeti szervek, a hajózás, a vitorlások részvételével an­kétjét a MAHART üzemigazga­tóságának épületében. Szeret­nénk, ha közös munkánk ered­ményeként korszerű viharjelzés vigyázna az évente növekvő fürdővendégek (az idén ötmil­lióra számítanak) élet- és va­gyonbiztonságára. DR. BÖJTI BÉLA a siófoki Előrejelző Obszervató­rium vezetője S V 11 7 Május Június Július Augusztus Szeptember S V S 4 S V 8 8 S V 10 7 S V b 4 A makro-információk szinoptikus munkatérképeken Radar a gépkocsiban (Folytatás az 1. oldalról) autóba építették be, a képernyő egy átalakított hordozható tv­­készülék volt. A széles körű kí­sérletek során bebizonyosodott, hogy egy szükséges szoktatása és gyakorlási idő után a radarsgép igen hasznos és teljes értékű tá­jékoztatási segédeszközt jelent. Az essexi repülőtéren végrehaj­tott próbariadó során „vak” ve­zetéssel (a kocsi valamennyi ab­lakát befelketítve) haladt mint­egy 500 m hosszú, bonyolult út­vonalon az AVOID-radarral fel­szerelt autó. A 60 km/óra se­bességgel teljes biztonsággal közlekedő járművet négy tűzol­tóautó követte a „ködben égő” repülőgéphez. Különböző repü­lőtereken és autópályákon szá­mos hagyományos próbát is el­végeztek, a radarkép és a va­lódi kilátás filmrevételével (3. ábra). Az autóradar a meglevő ha­gyományos radarrendszerekhez viszonyítva igen egyszerű és ol­csó, ugyanakkor felbontóképes­sége és — kis hatósugarú — tel­jesítménye jobb. Mozgó alkatré­sze nincs, a kép villódzásmen­tes, nappal is jól látszik. Üze­meltetéséhez nincs szükség nagy teljesítményű vagy nagy fe­szültségű áramforrásra, és gya­korlatilag kizárt eset az egyéb radarberendezések jelzéseivel való interferencia. Az AVOID-radar nemcsak a repülőtereken bizonyulhat hasz­nosnak. Sikerrel felhasználható mentőautók, rendőrségi és ka­tonai járművek esetében is a közúti forgalomban, továbbá ki­kötői radarként kisebb hajók számára forgalmas vízi utakon. szegélyezett egyenes út képe a valóságban és a képernyőn. 3. ábra. Gépkocsikkal A kísérlet során egy átalakított TV-készülék képernyőjét használták fel 18 MŰSZAKI ÉLET Új geofizikai elmélet a szénhidrogénkutatásban Ma már a gyakorlati tapasz­talatok is igazolják magyar szakemberek új elméletét, amely felkeltette a geofizikai tudományos világ érdeklődését. Erről beszélgettünk a Magyar Geofizikusok Egyesületében a mélyfúrási szakosztály elnöké­­vel, dr. Barlai Zoltánnal, a Kő­olaj- és Földgázbányászati Ipari Kutatólaboratórium (OGIL) ta­nácsadójával.­­ A szénhidrogének, mint is­meretes, főleg a porózus, per­­meábilis homokkövekben, má­sodsorban mészkövekben, dolo­mitokban halmozódnak fel. A fiatalkorú, neogénüledékes me­denceterületeken — így ha­zánkban is — a homokkövek fordulnak elő nagyobb arány­ban, és a készletek még na­gyobb biztonsággal, még ponto­sabb számításokkal való meg­határozása állandóan foglalkoz­tatja a geofizikusokat. Nehezíti nálunk a feladatot, hogy ho­mokköveink kifejlődése kőzet­­tanilag, geológiailag rendkívül bonyolult és a világ átlagos geológiai viszonyaihoz képest egymástól eltérő, számos válto­zatot mutat. A homokkövekben általában a kvarc az uralkodó ásványtípus, de nálunk nagy mennyiségben találhatók még bonyolultabb szilikátféleségek, földpátok, csillámok, kloritok, sokfajta agyagásványok is. A korábbi mélyfúrási geofizikai elméletek nem vették figyelem­be ezek hatását, legfeljebb az agyagásványok szerepét ismer­,­ték fel, mint a kőzetek geofizi­kai jellegét befolyásoló ténye­zőt. Matematikai-fizikai modell — Algyőn a geofizikai szelvé­nyezések elemzésekor érdekes anomáliákra figyeltünk fel, pe­dig a pannóniai korú homok­kövekben csak elhanyagolha­tóan kis mennyiségben fordul­nak elő agyagásványok. E felis­merés nagyarányú, mintegy 3 évig tartó vizsgálatot indított el az OGIL-nál, ami végül is, egy egészen új felmélet kialakításá­hoz vezetett. Ennek jobb meg­ismeréséhez el kell mondani, hogy a ma alkalmazott legkor­szerűbb kazettázsmódszerek is csak közelítő pontossággal és túl nagy hibákkal adnak a mélyfúrásokról felvilágosítást. Hogy miért? Mert például a ka­zottázs mérőműszerek nagy hő­mérsékleten és nagy nyomáson dolgoznak a fúrólyukban, a mé­rőkábelt a fúrólyukat feltöltő iszap veszi körül, s ez mind­megannyi mérési hibaforrást jelent. Ezenkívül a kutatott kő­zeteket a felszíni laboratóriu­mokban vizsgálják, így a mély­fúrási geofizikai paraméterek és a kőzetek litológiai összetétele, és rezervoártulajdonságai kö­zötti összefüggéseket már csak megváltozott körülmények kö­zött ismerhetjük meg, s ezek nem azonosak az eredeti helyen lévő kőzet viselkedésével.­­ Az új elmélet kialakításá­hoz a szakértőknek tehát figye­lembe kellett venni mindenek­előtt a homokkövekben lévő összes ásványféleségeket, a kü­lönféle szilárd ásványok hatá­sát az ásványi szemcsék mére­tének függvényében, mert a szemcseméretek és azok elosz­lása is specifikus hatást fejt­het ki a mélyfúrási geofizikai paraméterekre. Hozzá kell eh­hez még venni, hogy ez a hatás más és más lesz, ha változik a pórusokban elhelyezkedő réteg­víz sótartalma. Az átfogó és általános új elmélet kialakítása így mindenképpen indokolt volt, s kidolgoztak végül is egy olyan sokismeretlenes egyenletrend­szert, amely sztochasztikus jel­legű, mert az elsőrendű válto­zók mellett, másod- és harmad­rendű „hatók” is jelen vannak, amelyek befolyása kőzetről kő­zetre véletlenszerűen alakul. Ennek a matematika-fizikai modellnek a megoldása adja a mélyfúrási geofizikus, a geoló­gus és a rezervoármérnök szá­mára az ipari értékű, produktív homokkövek fontos litológiai, mineralógiai és rezervoár-fizi­­kai jellemzőit, tájékoztat a po­­rozitás és a szénhidrogéntelí­tettség mértékéről. Ezzel a mód­szerrel jobban felbecsülhető a szénhidrogénvagyon, valamint a permeabilitás, amely felvilágo­sít a feltárt homokkőrétegből várható termelési hozamról. Az algyői kísérletek — Az új magyar komplex interpretációs módszert az el­múlt két évben az algyői kő­olaj- és földgázmezőkön alkal­maztuk, ahol 21 fúrás mintegy 500 produktív homokkőzónáját és kb. 500 víztároló intervallu­mot — természetesen külföl­di és korábbi hazai módsze­rekkel párhuzamosan — ana­lizáltunk. Az eredmények egy­értelműen az új elméletet iga­zolták, amelynek alapján az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt már igényelte is an­nak alkalmazását a Dunán­túlon, Ortaházán, valamint az Alföldön, Ferencszálláson és Kisújszálláson idén megkezdett kutatófúrásokban, s azóta a számítógépi programok el is ké­szültek. Egyesületünk mélyfúrási geo­fizikai szakosztályában éveken át tájékoztatták egymást szak­embereink az új elmélet kiala­kulásának­­egyes fázisairól. Igen hasznosnak tartjuk, hogy az OKGT geofizikai főosztályának irányításával és több tudomá­nyos szerv bevonásával egy át­fogó számítógépi feldolgozó­­rendszer készül, amelynek ez az új elmélet is integráns része lesz. Úgy gondoljuk, hogy ez az elmélet olyan anomáliákra is választ fog adni, amelyek a vi­lág távoli geológiai szerkezetei­ben már eddig is jelentkeztek, de okait még nem ismerték fel. A Moszkvai Össz-Szövetségi Geofizikai Kutató Intézet egyik vezető tudóscsoportjának leg­utóbbi magyarországi látogatá­sa során például, az új elmélet részleteinek megismerése alap­ján határozták el, hogy azt a Szovjetunió olajmezőin fogják mielőbb kipróbálni. Nagy ér­deklődés nyilvánult meg a nyu­gati mélyfúrási geofizikai válla­latok szövetsége részéről is, amikor Oklahomában az idei XIII. szimpozionunkon a ma­gyar szakemberek ismertették az elméletet. Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartja szakosztályunk, hogy a magyar műszeripar, amely geofizikai műszerekből elég nagy válasz­tékban és jelentős mennyiség­ben látja el a hazai és a kül­földi piacot, minél előbb kezd­je meg az új elmélet alkalma­zásához szükséges, digitális rendszerű, komplex műszertí­pusok kifejlesztését. Mindenkit Érdekel Az elmúlt két hétben a következő, az ipart érintő rendelkezések jelen­tek meg. Magyar Közlöny: A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok kép­zéséről és felhasználásáról szóló rendeletet egészíti ki a 18/1972. (V. 20.) PM számú rendelet. A technikusminősítésről szól az 5/1972. (V. 17.) N­M számú rendelet és az 1/1972. (VI. 14.) KGM számú ren­delet. A számítástechnikai munkakörökben foglalkoztatottak alapbéréről intézke­dik a 1/ 1972. (VI. 5.) MüM számú rendelet. Közlekedésügyi Értesítő: A hatályos miniszteri utasítások jegyzékét tették közzé a Lap 11. számában. Társadalombiztosítási Közlöny: A továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlék­ról, valamint az öregségi és rokkantsági nyugdíjak folyósításáról tartalmaz in­tézkedéseket és állásfoglalásokat a 200­2/1972. (Tb. K. 5.) Tb. Főig. számú utasítás.

Next