Műszaki Élet, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-13. szám)
1972-06-23 / 13. szám
MIRŐL ÍR A MÍTSZAKI SAJTÓ ? Technicky tydeník Integrált áramkörök gyártása Csehszlovákiában A roznovi Tesla gyár ugyanolyan módszerrel állítja elő az integrált áramköröket, mint a szilícium tranzisztorokat. Ez a technológia alkalmas a tömeggyártásra, és a nagy világcégek fejlődési útját követi. Érdekesek a kiindulási nyersanyag, a szilícium árviszonyai. 8 kg kohászati szilícium ára 80 korona. Ebből a menynyiségből 1 kg monokristályt lehet előállítani, melynek értéke 8000 korona. A gyártási folyamatban tovább haladva az előbbi mennyiségből 500 darab szilícium lapkát lehet előállítani, 15 000 korona értékben. Ezekből a lapkákból 3000 db integrált áramkörrendszer készül 100 000 koronás értékben. A lapkákat szétdarabolják, betokozzák és bemérik, s az így kapott 20 000 kész integrált áramkör 1 millió korona értéket jelent. A fejlődés során növekvő bonyolultságuknak megfelelően az integrált áramkörök generációkra oszthatók. Az első generációba azok az integrált áramkörök tartoznak, amelyek 100 alkatrésznél kevesebbet tartalmaznak. Ezeket a Tesla már rendszeresen gyártja. A második generációba a 100-nál több alkatrészt tartalmazó integrált áramkörök tartoznak, ezek azonban újabb alcsoportokat alkotnak. Az MSI típusok a közepes integrációs sűrűségűek, az LSI típusok a nagy integrációs sűrűségűek, és legújabban, főleg a kis méretű, hordozható zsebszámítógépekben, megjelentek az ELSI típusok is, amelyek extra nagy sűrűségű integrációval készülnek. A roznovi Tesla foglalkozik a második generációs integrált áramkörök fejlesztésével is. Az integrált áramköri technikának jelentős hatása van a végtermékek gyártására is. Tekintettel arra, hogy bemért funkcionális egységek összekapcsolásával lehet végtermékeket előállítani, csökken a szükséges fejlesztési, összeszerelési munka és a forrasztási pontok száma. A végtermék gyártását könnyen lehet gépesíteni, és lényegesen csökken a termékek munkaigényessége. Ezen túlmenően az integrált áramkörökkel olyan technikai megoldások is lehetségesek, amelyeket a klasszikus elemekkel nem lehet megvalósítani. Egyidejűleg növekszik a gyártás és a termékek műszaki színvonala és megbízhatósága. A miniatürizálás és az integrálás közvetlen következménye nemcsak az anyagmegtakarítás, hanem az ilyen technikával előállított készülékek energiafelhasználása is jelentősen csökken. Az Ural típusú elektroncsöves számítógép fogyasztása pl. 200 kW, a félvezetőkkel működő Tesla—200 típusú számítógép fogyasztása 40 kW, és az integrált áramkörökkel működő számítógépeké már csak néhány kW lesz. Egy rádiókészülék fogyasztása átlagosan 50 W, a tv-készüléké pedig kb. 170 W. A teljesen tranzisztorizált rádiókészülék ezzel szemben maximálisan 5—10 W, a tranzisztorizált tv pedig 25 W fogyasztású. Hasonló a helyzet az egyéb elektronikus berendezéseknél. Ha a fogyasztói elektronika Csehszlovákiában teljes mértékben áttérne a félvezető eszközökkel működő készülékek használatára, akkor ez országosan napi 100 MW energiamegtakarítást eredményezne. Új típusú nagy energiájú telep Matsushita energiájú. A japán Electric nagy nagy feszültségű, nagy kapacitású és hosszú tárolási élettartamú primertelepet fejlesztett ki. Üzemi feszültsége cellánként 2,6 V, és energiasűrűsége 4—5-ször (bizonyos esetekben tízszer) nagyobb, mint a hagyományos telepé. Az új telepet azzal a céllal dolgozták ki, hogy kielégítsék a hálózati csatlakozás nélküli berendezésekhez szükséges kicsi, de nagy kapacitású teleppel szemben támasztott igényt. (Szakemberek véleménye szerint a 2000-ig kifejlesztendő készülékeiknek tízszeres kapacitású telepekre lesz szükségük.) Az új telepet jellemzi az igen stabil feszültség a használat során. A vizsgálati bizonylat minimálisan egyéves tárolási élettartamot ad meg környezeti hőmérsékleten. E kedvező jellemzőket úgy érték el, hogy teljesen új anyagból készítették mind az elektródokat, mind az elektrolitét. A hagyományos telep pozitív elektródja mangánoxid, a negatív cink, az elektrolit pedig ammóniumklorid vizes oldata. Ezzel szemben az új telep pozitív elektródja poli karbon-monofluorid, negatív elektródja lítium és szerves elektrolitje van. A lítium és A nagy energiájú új telep vázlata: 1 — pozitív elektród (polikarbonmonofluorid és szénpor keveréke), 2 — negatív elektród (lítium), 3 — fémtok, 4 — szerves elektrolit, 5 — szeparátor a szerves elektrolit kombinációjával az egész világon több éve kísérleteznek, de gyakorlati alkalmazására nem került sor, kivéve néhány speciális esetet, amikor a rövid tárolási élettartam nem számított. A fordulópontot az jelentette, hogy a Matsushita gyár a pozitív elektródot szilárd polikarbonmonofluoridból készítette. (Matsushita News) új külföldi gyártmányú Elektromos kézigyalu Kisebb faipari munkák, helyszíni szerelések során igen praktikus segédeszköz az elektromos kézi gyalugép. A holland SKIL terméke mindössze 5 kg súlyú, a gyalukés fordulatszáma percenként 13 500. A leválasztott forgács mérete 0—3 mm között Apítoztatható. Mivel főleg ablakok, ajtók megmunkálására tervezték, a gép hornyokat, 90° és 45°-os ferde felületeket készíthet, igen jó felületi minőséggel. Felhasználási területe különféle kiegészítő szerelvényekkel bővíthető. Balesetmentességéről zárt védőburkolat gondoskodik. Hajtogatottdoboz-ragasztógép A drezdai Kama gépgyár hajtogatottdoboz-ragasztógépeit három formátum számára hozzák forgalomba, éspedig 500, 700 és 1000 mm szélességű dobozkivágásokhoz. Mind a három kitűnik könnyű kezelhetőségével, lehetővé teszi a gyors formátumváltást, karbantartása egyszerű. Az 500-as szalagsebessége percenként 60—230 m, a 700-asé 20—350 m, az 1000 mm szélességűé maximálisan 400 m. bőr és cipő Termoplasztikus kéreganyagok Az utolsó 5—6 évben a cipőipar egyik szenzációja a termoplasztikus kéreganyagok és bedolgozógépeik megjelenése volt; kialakult az új hátsórészformázó és foglalási technológia, amelynek döntő része a sarokrész előformázása. Több szakfolyóirat kérdést intézett cipőipari szakemberekhez, hogy hogyan ítélik meg a termoplasztikus kérgek jövőjét; a válaszok egytől - egyig kedvezőek voltak. A magyar cipőipar az elmúlt években jelentős mennyiségű termoplasztikus kéreganyagot importált, amely a kedvező bedolgozási tapasztalatok és járópróbák alapján általánosan használt nyersanyag lett. A hazai termokéreg nagyobb volumenben 1971- ben jelent meg először a piacon. A „Termokéreg 10” elnevezésű anyag a Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár terméke; a BIMEO szakvéleménye alapján női cipőkbe kéregként való bedolgozásra alkalmas. A kedvező eredményű bedolgozási kísérletek után a „Termokéreg 10”-et járópróbákon megfigyelték, majd a járópróbaciklus végeztével 1971 végén megtörtént a hivatalos bizottsági értékelés, amely kedvező eredménnyel zárult. Az év második felében a cipőipar igényeinek megfelelően egy könnyített, könnyű női és alkalmi cipőkbe alkalmas termokéregfajtát dolgoztak ki (Termokéreg 09). A Minőségi Cipőgyárban folytatott bedolgozási kísérletek szintén sikeresek. (Rusznyák Rezső cikkéből) engineers’ digest A tehergépkocsik nagysága és sebessége állandóan növekszik, ami a gépkocsin levő abroncsok számának a növelésére vezet. Abroncshiba esetén az épen maradt abroncsok ellenőrizhetetlenül nagy terhelést kaphatnak, ami nagy balesetveszélyt jelent. Több módszert ajánlottak az abroncsok belső nyomásának állandó ellenőrzésére, azonban minden esetben nagy nehézséget okoz a meghibásodási jelnek a forgó kerékről való átvitele. A Redman Heenan vállalat olyan módszert dolgozott ki, amely szerint nincs mechanikai kapcsolat az abroncsok és a gépkocsi töri .látható abroncsnyomás i része között a jelek továbbításában, hanem azt rádió továbbítja. Minden kerékre az alaknak megfelelő gyűrűt szerelnek fel, ezen van a nyomásra érzékeny átalakító, a rádióleadó és a működtető szárazelem. Az érzékelő az abroncs töltőszelepéhez csatlakozik. Természetesen a nyomás bizonyos, az üzemnek megfelelő határok között változhat, e határértékek túllépése esetén azonban az érzékelő jelet ad le, ami a vezetőfülkében hallható jelet ad. A szárazezemek élettartama egy év. A berendezés általában csak a jármű mozgása közben működik, megoldható azonban az álló helyzetben végzett nyomásellenőrzés is. A háncsrostok vegyi feltárása A háncsrostok előállításában ősidők óta ismert technológiai művelet a kóró áztatása és a rostokat a fás részhez ragasztó pektinek lebontása biológiai módszerekkel. Ez az ősi technológia mindmáig használatos, és önmagában is csodálatos, hogy ilyen sokáig állta a modern idők változásainak sokszor nem is kis viharát. Most azonban már kikezdi lassan az új társadalmi-gazdasági környezet rohamos fejlődése, változása. Egyre inkább a tradíció, a szakma szeretete, féltése tartja fenn, és nem az ésszerűség, ami abban is megnyilvánul, hogy világszerte szinte semmi beruházás nincs a hagyományos technológiájú áztató berendezések területén. A Rostkikészítő Vállalat kollektívája már az 1960-as évek elején felismerte ezt a helyzetet, és a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági, kémiai-technológiai tanszékével elkezdte a kutatási munkát a biológiai áztatás felváltására. A kísérletek eddigi eredményéből arra lehet következtetni, hogy a kender vég- feltárása járható út, s reális cél az eddig kikísérletezett kémiai technológiával. A kémiai technológia szabályozható, így szabályozható a rost feltárási foka is. Ennek alapján minden remény megvan arra, hogy a kenderrostok felhasználhatósági tartományát ki lehet terjeszteni. Remélhető, hogy kenderből az Nm 10—15 fonalszám fonható ki, de szintetikus bekeveréssel ezt jóval meghaladó finomságú szám is. A legdöntőbb eredmény, hogy olyan egynemű nyersanyag áll a rostfonodák rendelkezésére, amellyel várhatóan meg lehet oldani a jelenleginél egyszerűbb, olcsóbb, rövidített fonástechnológiát. A fonási kísérleteknél szembetűnő volt (s ez megegyezett a dolgozók véleményével is), hogy a vegyileg feltárt rost alig porzott a biológiailag feltárthoz képest, és kellemes munkakörülményeket biztosított. A szerző véleménye szerint a vegyi feltárás kísérleteinek eddigi eredményei igazolják azt a feltevést, hogy ez az új technológia új és biztos perspektívát nyit a kenderipar számára, és — amenynyiben a megoldás átültethető — a leniparnak is. A kender magyar földön termő növény, biztos és elsőrendű növényfajtával rendelkezünk, jó termelési adottságaink és lehetőségeink vannak. A természetes textilnyersanyagokra pedig a jövőben is szükség lesz. (Marcheschi Károly cikkéből) Sóbányában tárolják a kőolajat Az NSZK-ban 2 millió ml kőolajat — amit Líbiából és Iránból szállítottak a jadebuseni olajkikötőbe — közvetlenül beszivattyúztak Wilhelmshaven-Rüstringen régi sóbányáiba. A bányákban 10 akna van, mindegyik 250 000 m 3 űrtartalommal. Geológiai szempontok miatt a bánya alján vizet hagytak, és ezen úszik a beszivattyúzott kőolaj, így egy-egy aknában csak 200 000 m3 olaj helyezhető el. Az Északnyugati Bányaüreghasznosító Társulat most 11 további felhagyott aknát is berendez tárolás céljára, egyenként 300 000 m3 űrtartalommal. Ilyenformán a közeljövőben már 5,3 millió m3 olajat tárolhatnak a Wilhelmshaven környéki sóbányák üregeiben. Az üregeket hasznosító társaság 100 millió DM-t költ el erre a célra. A távolabbi jövőben az összes felhagyott sóbányát átalakítják az ismertetett módon, és így majd kb. 10 millió m3 olaj tárolására nyílik lehetőség az NSZK-ban. (Die Wasserwirtschaft) MITSZAKI ÉLET 23