Műszaki Élet, 1974. július-december (29. évfolyam, 14-26. szám)

1974-08-02 / 16. szám

''V Milyen lesz Budapest úthálózata? (Folytatás az 1. oldalról) Szereket építettünk (Örs vezér tér, Baross tér, Batthyány tér, Moszkva tér és Déli pályaudvar). Korszerű kapcsolatot létesítettünk a MÁV Keleti és Déli pályaudvará­val, és a gyorsvasúti hálózat kiépí­tése keretében közvetlen átszállási lehetőséget biztosítottunk a gödöl­lői és szentendrei HÉV vonalakra. Az Örs vezér és a Batthyány térnél a felszíni tömegközlekedési hálóza­tot a metró hatékonyabb kihaszná­lása céljából átrendeztük. A pesti észak-déli tengely építése már évek óta folyik. A közúti tengely: Váci út—Kis­körút—Gönczy Pál utca—Bel­grád rakpart—Soroksári út— Ócsai út. Megépült a külső Vá­ci út egy része, kész a Kiskör­út, épül a Deák és Kálvin tér, a Soroksári út egy része elkészült, és gyors ütemben építjük a hiányzó részeket. Ez­ évben el­készült az Ócsai utat kereszte­ző vasútvonal miatt épített köz­úti felüljáró is. Az V. ötéves tervidőszakban foly­tatjuk az észak-déli tengely építé­sét. A Marx tér rendezésére, átbo­csátóképességének növelésére az észak-déli metró építése keretében kerül sor. Itt is négyszintű (metró, gyalogaluljáró, közúti alul- vagy felüljáró és a terepszint) csomópon­ti rendszer épül. Szűk keresztmet­szetet jelent a Boráros tér. Átme­netileg kisebb korrekciót hajtunk e hónapban végre. A Soroksári út rendezése, során azonban az egyen­­kapacitás biztosítása érdekében feltétlenül véglegesen rendezni kell a teret. A csepeli gyorsvasút Kál­vin téri bevezetése lehetővé fogja tenni a Gönczy Pál utcánál levő szűk közúti keresztmetszet kibőví­tését is. A metrótengelyen a Váci út —Marx tér—Felszabadulás tér —Kálvin tér—Üllői út—Kőbá­nya—Kispest vasútállomás se­gítségével további MÁV- és HÉV-kapcsolatokat létesítünk. A MÁV-val Rákospalota—Új­­pest vasútállomásnál, a Nyuga­ti pályaudvarnál, és Kőbánya— Kispest vasútállomásnál létesül kapcsolat. A csepeli gyorsvasút Kálvin térig való meghosszabbításával, illetve a pesterzsébet—ráckevei HÉV Hentes utcai megállójának a gyorsvasúthoz való átvezeté­sével a HÉV dél-pesti vonalcso­portja is szerves részévé válik a főváros gyorsközlekedési há­lózatának. Az észak—déli metró teljes vonalából az V. ötéves tervben mintegy 11 km-es sza­kasz készül el az Élmunkás tér és Kőbánya—Kispest vasútál­lomás között. A vonal déli irányba való gyors továbbépítését az üzemi szempon­tokon túlmenően a főváros déli ré­szén tervezett tömeges lakásépítés is szükségessé teszi (Kőbánya-Új­­hely, Pestlőrinc állami lakótelep, a József Attila telep befejezése, Kis­pest városközpont). Ezzel egyidejű­leg a kapcsolódó közúti tengelyt és csomópontjait is átépítjük (Lehel, Marx, Deák, Felszabadulás, Kálvin, Nagyvárad tér és az Üllői út). A Határ út—Kálvin tér között a villamosközlekedés megszűnik, s több autóbuszvonal is módosul. A metró révén a kapacitás nő, a fel­színi hálózatot pedig átrendezzük. Ugyancsak évek óta építjük a budai észak—déli közúti ten­gelyt (Szentendrei út—Korvin Ottó út—Árpád fejedelem útja —Bem rakpart, Fő utca—Lánc­híd utca—Gellért rakpart—Bar­tók Béla út—Fehérvári út, il­letve Budafoki út). E tengely fontosságát növeli, hogy öt Du­­na-híd budai hídfője is ezen az útvonalon helyezkedik el (Fló­rián tér, Margit-híd, Clark Ádám tér, Erzsébet-híd, Gellért tér, és közvetve a Móricz Zsig­­mond körtér). A közúti tengely több része megépült, illetve épül már, azonban a tervidőszakban telje­sen ki kellene építeni. A­ koncepció keretében épül a Szentendrei út, megtörtént a Bem rakpart és a Fő utca, továbbá a Fehérvári út és a Budafoki út korszerűsítése. A IV. ötéves tervidőszakban ké­szült el továbbá a szentendr­ei HÉV- vonal Batthyány téri kéregalatti bevezetése, amely átszállásos kap­csolatot biztosít a kelet-nyugati metróhoz, és a korszerűsített du­­naparti villamosvonalon át Buda részeihez. Tekintettel arra, hogy a HÉV-vo­­nal mentén az V. ötéves terv fo­lyamán közel 20 000 lakás épül, a megnövekvő utazási igények szín­vonalas kielégítése érdekében a vo­nal átbocsátóképességének növelé­se, korszerű biztosítóberendezés lé­tesítése, a vonalon közlekedő sze­relvények számának növelése szük­séges. E tengelyhez kapcsolódik a harmadik, budafoki metróvonal építése, első ütemben a Kálvin tér—Gellért tér—Móricz Zsig­­mond körtér között, illetve a Bocskai útig meghosszabbítva. Építését még az V. ötéves terv­időszakban meg kell kezdeni. Ezt a forgalmi igényeken kívül a mélyalagút-építési kapacitás kihasználása is szükségessé te­szi. . A körút-rendszer kiépítése A Kiskörút az észak-déli ten­gelynek is része. Alapvető vál­tozást fog jelenteni a Kálvin térnél a Gönczy Pál utca kinyi­tása és a Soroksári úti kapcso­lat rangos kiépítése, amely a csepeli gyorsvasút bevezetésével együtt történik (1,3 km föld­alatti­ meghosszabbítás a Borá­ros tér—Kálvin tér között). Át­épül a Marx tér, a Deák tér, a Kálvin tér, és korszerűsítjük a Tolbuhin krt-at, és a Gellért te­ret. A Bajcsy-Zsilinszky úton a villamos megszűnik. A pest—budai Nagykörút kor­szerűsítése mintegy évtizedes munka eredményeként gyakor­latilag befejeződött, és mai ki­építésében fog hosszabb ideig üzemelni. A pesti szakaszon korszerűt­len a Marx tér, amelyet az észak-déli metró építése kap­csán rendezünk, valamint a Bo­ráros tér, amelyet a csepeli gyorsvasút behozatalával együtt korszerűsítünk. Budán kiépíten­dő a Budaörsi—Alkotás—Hegy­alja úti csomópont, az Alkotás utca, valamint a Mártírok útja (szűk szakasza egyirányúsítva). Ezek munkálatai az V. ötéves tervidőszak elején fejeződnek be. A Hungária körúti (Vörösvári út—Árpád-híd—Róbert Károly krt.—Hungária krt.—Könyves Kálmán krt. elágazással az új déli Duna-híd, illetve Csepel fe­lé) építkezés várhatóan az V. ötéves terv egyik legnagyobb útépítési munkálata lesz. A körút feladata a helyi, igen nagy városi forgalom lebonyo­lításán túlmenően az országos főútvonalak bevezető szakaszai közötti kapcsolat biztosítása is. A kiépítés során gondoskodni kell az Árpád-híd szélesítésé­ről, valamint minél előbb cél­szerű megkezdeni a déli közúti híd egyik felének (a 2x4 nyomú hídból 1x4 nyomúnak­) az épí­tését. A teljes 2x4 nyomú út­pálya közepén városi villamos­­vasúti vonal létesítése is cél­szerű a sugárirányú tömegköz­lekedési vonalak kapcsolatának biztosítására, a körúton jelent­kező nagy utazási igény kielégí­tésére. Az úton első ütemben valószínűleg egyszerű jelző­lámpás csomópontok létesülnek, kivéve az országos autópályák fővárosi szakaszain épített be­vezető autóutak és a közút ta­lálkozását, ahol a főirányok külön szinttel kapcsolódnak. Új közúti csomópontot kell létesí­teni a déli közúti híd és a So­roksári út keresztezésénél. A közúthoz kapcsolódóan épül az M­ 3-as autóút. Célszerű megkez­deni az M—4­­5-ös autóút építését, valamint a Hamzsabégi úti autóút kapcsolatát is. Jelentősebb csomópontépítésekre (gyalogaluljáró, szükség szerint közúti felüljáróval) kerül sor, a Flórián téren, a 2-es autóút és a Váci úti keresztezésnél, ahol met­róállomás is létesül, a Lehel útnál, az M­ 3-as autóút, illetve a Ka­cs­óh Pongrác út kereszteződésénél, a Thököly, a Kerepesi és a Kőbá­nyai útnál, ahol a vasúti aluljáró mellé egy újabbat kell építeni, az Üllői útnál, ahol a metró építésével egyidejűleg közúti felüljárót is épí­tünk, valamint a Soroksári útnál. A külső körút vonala: III. ker. Bécsi út—Aranyhegyi árok— Pók utcai—Szentendrei úti cso­móponttal északi új autóhíd— IV. ker. Árpád út—Felszabadu­lás útja­—a XVI. és X. kerület­ben új nyomvonalon — Sibrik Miklós út—XIX. ker. Hunyadi utca—XX. ker. Nagy Sándor u. — új híd a Soroksári Duna fe­lett — XXI. Ady Endre út— Budafoki út—új Duna-híd—XI. Albertfalva vasútállomás körze­tében kapcsolat a Szabadság és Fehérvári úttal — XXII. Rózsa­völgyi út—M 1—7 autópálya vo­nalvezetéssel. A körút feladata a helyi for­galom és a külső kerületek ösz­­szekötésén kívül az országos au­tópályák budapesti kapcsolatai­nak biztosítása. Ennek megfe­lelően az autópályák e körútig épülnek ki autópálya jellem­zőkkel, innen a Hungária kft-ig autóútként mennek tovább. A külső körút általában 2x2 és leálló sávval épül ki, jelző­lámpás csomópontokkal. Az autópályák külön szintű csomó­pontokkal kapcsolódnak. Az V. ötéves tervidőszakban elsősorban a pesti szakaszok ki­építésére, a körút nyomvonalá­ra eső egyszintű vasútkereszte­zések megszüntetésére kerülhet sor. Még ez évben elkészül az Árpád úti felüljáró, amely ösz­­szeköti a IV. Árpád utat és a XV. Felszabadulás útját, az V. ötéves terv időszakában pedig a X. Tárna utcánál a MÁV Rá­kos állomás felett, valamint a X. Sibrik Miklós útnál a ceglé­di vasútvonal felett épül újabb felüljáró. Autópálya-körgyűr­ű Csak a teljesség kedvéért em­lítjük az autópályakört, mert kiépítésére csak a távoli jövő­ben kerül majd sor. Vonalveze­tését ábrán mutatjuk be. A vázolt gerinchálózat kiépí­tésén kívül természetesen szá­mos egyéb jelentős fejlesztési feladatot oldanak még meg. Azonban valamennyi nagy munka logikusan e koncepcióra épül. DR. NAGY ERVIN JELMAGYARÁZÁS. KÖRUTAK .Kiskörút Pest-Budai krt ........ Hungária krt. Külső körút, tengelyirányú útvonca Gyorsvasút Csomópontok Budapest körútjai és a főbb csomópontok 18 mű­szaki élet - -------------------------------------------------------------------------------­A ,kooperáció” szónak lassan kezd nálunk olyan mellékíze­­ lenni, mintha az mindig és minden esetben csakis a tő­kés cégekkel való kooperációt jelentené. Mivel a szocialista or­szágokkal kialakult ipari együttműködésünk valóban más ala­pokon nyugodott, a szónak ez a kissé félreérthető hangsúlya talán nem is véletlen. Nem lenne azonban helyes, ha a gya­korlatban is megfeledkeznénk­ arról, hogy milyen fontos szá­munkra a KGST-hez tartozó országok üzemeivel való kooperá­ció. Példaként említhetjük a textilipari rekonstrukcióhoz szük­séges szövőgépek gyártására létrehozott magyar—szovjet koo­perációs szerződést, amely kölcsönös többletszállításokat és Magyarországnak évi 10 millió dollár nagyságrendű import­­megtakarítást eredményez. Számos újonnan kialakuló koope­rációs és szakosítási kapcsolat célszerűségének, hatékonyságá­nak megítélése megköveteli az import- és exportárak együttes mérlegelését. A szerződések aláírásában vállalataink néha el­sősorban az export oldaláról érdekeltek, és különösen a gép­ipari jellegű, hosszúlejáratú szerződések esetében még nehéz­kesen megy az importtételek hazai átvételének megszervezése. E kérdés megoldása szempontjából helyes kezdeményezés, hogy az építőipari gépek gyártásszakosítási és kooperációs egyezményével kapcsolatban az érintett magyar vállalatok a külkereskedelem közreműködésével a forgalom mindkét olda­lának kézbentartására társulást hoztak létre. A KGST-országokkal eddig 15 sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs szerződést kötöttünk, a kétoldalú megál­lapodások száma pedig meghaladja a 100-at. Ez azt bizonyít­ja, hogy bár kevesebbet beszéltünk róla, mégis elindultunk a helyes úton. A feladat itt is az, hogy a lehetőségeket az eddi­ginél sokkal jobban kihasználjuk. Rajzolvasó és rajzoló automaták (Folytatás az 1. oldalról) val, és tv-monitorral is, ami kényelmesebb beállítást tesz lehetővé. A legnagyobb felfog­ható rajz­méret 1200x1200 mm. Az automatikus rajzgépek is többféle automatizáltsági fo­kon fejlődtek ki. Az elmúlt 5 évben a világ különféle válla­latainál mintegy száz automati­kus rajzológépet helyeztek üzembe. Ezek közül igen sokat szállított a nyugatnémet Aristo- Werke, együttműködve az AEG-Telefunken-nel. Rajzológépek Az általános felhasználású automatikus rajzológépek raj­zolási sebessége 30 m perc. A gép programozása történhet lyukszalagról, mágnesszalagról, mágnesszalag-kazettáról, vagy közvetlenül számítógépről. A gépeken több rajzeszközt befo­gó váltófej van,­amelynek szer­számai felváltva is használha­tók. A gépek programozása le­hetővé teszi a programozott áb­ra elforgatását is. A nagyobb teljesítményű gépek programo­zása lehetővé tesz feliratok ké­szítését is. A gépekkel készí­tett rajzok pontossága ±0,05 mm. A rajzlap sima felfogásá­ra vákuumos berendezés szol­gál. Különleges igényeket tud ki­elégíteni az Aristomat 8330 tí­pusú gép. Ennek rajzolási se­bessége kisebb, csupán 12 m/ perc, ezzel szemben rajzolási pontossága + 0,01 mm. A gép asztalmérete 500x720 mm. Fel van szerelve ez a gép fény­raj­zoló berendezéssel, amely fény­­érzékeny anyagra pontszerű fénysugár segítségével készít igen pontos ábrákat. A fényraj­zoló berendezéshez rajzjelvetítő is tartozik, amely programvezé­relve 50 különféle rajzjelet tud a fényérzékeny anyagon, az előírt helyen, tetszőleges elhe­lyezésben (elforgatva is) rögzí­teni. Kartográfia­ munkákhoz nullkörző berendezés is alkal­mazható. A gép elrendezését a 4. ábrán látjuk. Az automatikus rajzológépek is alkalmasak rajzleolvasásra, sőt folyamatvezérlésüknél fogva igényesebb rajzolvasási feladatokat is el tudnak látni, így például az Aristo több raj­zológépe felszerelhető automa­tikus vonalkövető berendezés­sel, amely a tetszőleges alakú vonalat automatikusan követi, közben a koordinátapárokat to­­vábbfeldolgozásra alkalmas módon tárolja. Olyan ábrákat, amelyeken sok egymást keresz­tező vonal van, a gép félauto­­matikusan rajzol, a bonyolul­tabb csomópontoknál megáll, és „kéri" a kezelő beavatkozá­sát a helyes folytatásra vonat­kozó utasítás formájában. E gépeknek sok különleges változatát is alkalmazzák, köz­tük olyanokat, amelyeken ké­zi letapogató berendezéssel tet­szőleges pontokat lehet a prog­ramba adni, de olyanokat is, amelyekkel raszteres ábrák, sőt tónusos képek is feldolgozha­tók, bizonyos határokon belül. CSERY LÁSZLÓ 4. ábra

Next