Műszaki Élet, 1974. július-december (29. évfolyam, 14-26. szám)
1974-08-02 / 16. szám
''V Milyen lesz Budapest úthálózata? (Folytatás az 1. oldalról) Szereket építettünk (Örs vezér tér, Baross tér, Batthyány tér, Moszkva tér és Déli pályaudvar). Korszerű kapcsolatot létesítettünk a MÁV Keleti és Déli pályaudvarával, és a gyorsvasúti hálózat kiépítése keretében közvetlen átszállási lehetőséget biztosítottunk a gödöllői és szentendrei HÉV vonalakra. Az Örs vezér és a Batthyány térnél a felszíni tömegközlekedési hálózatot a metró hatékonyabb kihasználása céljából átrendeztük. A pesti észak-déli tengely építése már évek óta folyik. A közúti tengely: Váci út—Kiskörút—Gönczy Pál utca—Belgrád rakpart—Soroksári út— Ócsai út. Megépült a külső Váci út egy része, kész a Kiskörút, épül a Deák és Kálvin tér, a Soroksári út egy része elkészült, és gyors ütemben építjük a hiányzó részeket. Ez évben elkészült az Ócsai utat keresztező vasútvonal miatt épített közúti felüljáró is. Az V. ötéves tervidőszakban folytatjuk az észak-déli tengely építését. A Marx tér rendezésére, átbocsátóképességének növelésére az észak-déli metró építése keretében kerül sor. Itt is négyszintű (metró, gyalogaluljáró, közúti alul- vagy felüljáró és a terepszint) csomóponti rendszer épül. Szűk keresztmetszetet jelent a Boráros tér. Átmenetileg kisebb korrekciót hajtunk e hónapban végre. A Soroksári út rendezése, során azonban az egyenkapacitás biztosítása érdekében feltétlenül véglegesen rendezni kell a teret. A csepeli gyorsvasút Kálvin téri bevezetése lehetővé fogja tenni a Gönczy Pál utcánál levő szűk közúti keresztmetszet kibővítését is. A metrótengelyen a Váci út —Marx tér—Felszabadulás tér —Kálvin tér—Üllői út—Kőbánya—Kispest vasútállomás segítségével további MÁV- és HÉV-kapcsolatokat létesítünk. A MÁV-val Rákospalota—Újpest vasútállomásnál, a Nyugati pályaudvarnál, és Kőbánya— Kispest vasútállomásnál létesül kapcsolat. A csepeli gyorsvasút Kálvin térig való meghosszabbításával, illetve a pesterzsébet—ráckevei HÉV Hentes utcai megállójának a gyorsvasúthoz való átvezetésével a HÉV dél-pesti vonalcsoportja is szerves részévé válik a főváros gyorsközlekedési hálózatának. Az észak—déli metró teljes vonalából az V. ötéves tervben mintegy 11 km-es szakasz készül el az Élmunkás tér és Kőbánya—Kispest vasútállomás között. A vonal déli irányba való gyors továbbépítését az üzemi szempontokon túlmenően a főváros déli részén tervezett tömeges lakásépítés is szükségessé teszi (Kőbánya-Újhely, Pestlőrinc állami lakótelep, a József Attila telep befejezése, Kispest városközpont). Ezzel egyidejűleg a kapcsolódó közúti tengelyt és csomópontjait is átépítjük (Lehel, Marx, Deák, Felszabadulás, Kálvin, Nagyvárad tér és az Üllői út). A Határ út—Kálvin tér között a villamosközlekedés megszűnik, s több autóbuszvonal is módosul. A metró révén a kapacitás nő, a felszíni hálózatot pedig átrendezzük. Ugyancsak évek óta építjük a budai észak—déli közúti tengelyt (Szentendrei út—Korvin Ottó út—Árpád fejedelem útja —Bem rakpart, Fő utca—Lánchíd utca—Gellért rakpart—Bartók Béla út—Fehérvári út, illetve Budafoki út). E tengely fontosságát növeli, hogy öt Duna-híd budai hídfője is ezen az útvonalon helyezkedik el (Flórián tér, Margit-híd, Clark Ádám tér, Erzsébet-híd, Gellért tér, és közvetve a Móricz Zsigmond körtér). A közúti tengely több része megépült, illetve épül már, azonban a tervidőszakban teljesen ki kellene építeni. A koncepció keretében épül a Szentendrei út, megtörtént a Bem rakpart és a Fő utca, továbbá a Fehérvári út és a Budafoki út korszerűsítése. A IV. ötéves tervidőszakban készült el továbbá a szentendrei HÉV- vonal Batthyány téri kéregalatti bevezetése, amely átszállásos kapcsolatot biztosít a kelet-nyugati metróhoz, és a korszerűsített dunaparti villamosvonalon át Buda részeihez. Tekintettel arra, hogy a HÉV-vonal mentén az V. ötéves terv folyamán közel 20 000 lakás épül, a megnövekvő utazási igények színvonalas kielégítése érdekében a vonal átbocsátóképességének növelése, korszerű biztosítóberendezés létesítése, a vonalon közlekedő szerelvények számának növelése szükséges. E tengelyhez kapcsolódik a harmadik, budafoki metróvonal építése, első ütemben a Kálvin tér—Gellért tér—Móricz Zsigmond körtér között, illetve a Bocskai útig meghosszabbítva. Építését még az V. ötéves tervidőszakban meg kell kezdeni. Ezt a forgalmi igényeken kívül a mélyalagút-építési kapacitás kihasználása is szükségessé teszi. . A körút-rendszer kiépítése A Kiskörút az észak-déli tengelynek is része. Alapvető változást fog jelenteni a Kálvin térnél a Gönczy Pál utca kinyitása és a Soroksári úti kapcsolat rangos kiépítése, amely a csepeli gyorsvasút bevezetésével együtt történik (1,3 km földalatti meghosszabbítás a Boráros tér—Kálvin tér között). Átépül a Marx tér, a Deák tér, a Kálvin tér, és korszerűsítjük a Tolbuhin krt-at, és a Gellért teret. A Bajcsy-Zsilinszky úton a villamos megszűnik. A pest—budai Nagykörút korszerűsítése mintegy évtizedes munka eredményeként gyakorlatilag befejeződött, és mai kiépítésében fog hosszabb ideig üzemelni. A pesti szakaszon korszerűtlen a Marx tér, amelyet az észak-déli metró építése kapcsán rendezünk, valamint a Boráros tér, amelyet a csepeli gyorsvasút behozatalával együtt korszerűsítünk. Budán kiépítendő a Budaörsi—Alkotás—Hegyalja úti csomópont, az Alkotás utca, valamint a Mártírok útja (szűk szakasza egyirányúsítva). Ezek munkálatai az V. ötéves tervidőszak elején fejeződnek be. A Hungária körúti (Vörösvári út—Árpád-híd—Róbert Károly krt.—Hungária krt.—Könyves Kálmán krt. elágazással az új déli Duna-híd, illetve Csepel felé) építkezés várhatóan az V. ötéves terv egyik legnagyobb útépítési munkálata lesz. A körút feladata a helyi, igen nagy városi forgalom lebonyolításán túlmenően az országos főútvonalak bevezető szakaszai közötti kapcsolat biztosítása is. A kiépítés során gondoskodni kell az Árpád-híd szélesítéséről, valamint minél előbb célszerű megkezdeni a déli közúti híd egyik felének (a 2x4 nyomú hídból 1x4 nyomúnak) az építését. A teljes 2x4 nyomú útpálya közepén városi villamosvasúti vonal létesítése is célszerű a sugárirányú tömegközlekedési vonalak kapcsolatának biztosítására, a körúton jelentkező nagy utazási igény kielégítésére. Az úton első ütemben valószínűleg egyszerű jelzőlámpás csomópontok létesülnek, kivéve az országos autópályák fővárosi szakaszain épített bevezető autóutak és a közút találkozását, ahol a főirányok külön szinttel kapcsolódnak. Új közúti csomópontot kell létesíteni a déli közúti híd és a Soroksári út keresztezésénél. A közúthoz kapcsolódóan épül az M 3-as autóút. Célszerű megkezdeni az M—45-ös autóút építését, valamint a Hamzsabégi úti autóút kapcsolatát is. Jelentősebb csomópontépítésekre (gyalogaluljáró, szükség szerint közúti felüljáróval) kerül sor, a Flórián téren, a 2-es autóút és a Váci úti keresztezésnél, ahol metróállomás is létesül, a Lehel útnál, az M 3-as autóút, illetve a Kacsóh Pongrác út kereszteződésénél, a Thököly, a Kerepesi és a Kőbányai útnál, ahol a vasúti aluljáró mellé egy újabbat kell építeni, az Üllői útnál, ahol a metró építésével egyidejűleg közúti felüljárót is építünk, valamint a Soroksári útnál. A külső körút vonala: III. ker. Bécsi út—Aranyhegyi árok— Pók utcai—Szentendrei úti csomóponttal északi új autóhíd— IV. ker. Árpád út—Felszabadulás útja—a XVI. és X. kerületben új nyomvonalon — Sibrik Miklós út—XIX. ker. Hunyadi utca—XX. ker. Nagy Sándor u. — új híd a Soroksári Duna felett — XXI. Ady Endre út— Budafoki út—új Duna-híd—XI. Albertfalva vasútállomás körzetében kapcsolat a Szabadság és Fehérvári úttal — XXII. Rózsavölgyi út—M 1—7 autópálya vonalvezetéssel. A körút feladata a helyi forgalom és a külső kerületek öszszekötésén kívül az országos autópályák budapesti kapcsolatainak biztosítása. Ennek megfelelően az autópályák e körútig épülnek ki autópálya jellemzőkkel, innen a Hungária kft-ig autóútként mennek tovább. A külső körút általában 2x2 és leálló sávval épül ki, jelzőlámpás csomópontokkal. Az autópályák külön szintű csomópontokkal kapcsolódnak. Az V. ötéves tervidőszakban elsősorban a pesti szakaszok kiépítésére, a körút nyomvonalára eső egyszintű vasútkeresztezések megszüntetésére kerülhet sor. Még ez évben elkészül az Árpád úti felüljáró, amely öszszeköti a IV. Árpád utat és a XV. Felszabadulás útját, az V. ötéves terv időszakában pedig a X. Tárna utcánál a MÁV Rákos állomás felett, valamint a X. Sibrik Miklós útnál a ceglédi vasútvonal felett épül újabb felüljáró. Autópálya-körgyűrű Csak a teljesség kedvéért említjük az autópályakört, mert kiépítésére csak a távoli jövőben kerül majd sor. Vonalvezetését ábrán mutatjuk be. A vázolt gerinchálózat kiépítésén kívül természetesen számos egyéb jelentős fejlesztési feladatot oldanak még meg. Azonban valamennyi nagy munka logikusan e koncepcióra épül. DR. NAGY ERVIN JELMAGYARÁZÁS. KÖRUTAK .Kiskörút Pest-Budai krt ........ Hungária krt. Külső körút, tengelyirányú útvonca Gyorsvasút Csomópontok Budapest körútjai és a főbb csomópontok 18 műszaki élet - -------------------------------------------------------------------------------A ,kooperáció” szónak lassan kezd nálunk olyan mellékíze lenni, mintha az mindig és minden esetben csakis a tőkés cégekkel való kooperációt jelentené. Mivel a szocialista országokkal kialakult ipari együttműködésünk valóban más alapokon nyugodott, a szónak ez a kissé félreérthető hangsúlya talán nem is véletlen. Nem lenne azonban helyes, ha a gyakorlatban is megfeledkeznénk arról, hogy milyen fontos számunkra a KGST-hez tartozó országok üzemeivel való kooperáció. Példaként említhetjük a textilipari rekonstrukcióhoz szükséges szövőgépek gyártására létrehozott magyar—szovjet kooperációs szerződést, amely kölcsönös többletszállításokat és Magyarországnak évi 10 millió dollár nagyságrendű importmegtakarítást eredményez. Számos újonnan kialakuló kooperációs és szakosítási kapcsolat célszerűségének, hatékonyságának megítélése megköveteli az import- és exportárak együttes mérlegelését. A szerződések aláírásában vállalataink néha elsősorban az export oldaláról érdekeltek, és különösen a gépipari jellegű, hosszúlejáratú szerződések esetében még nehézkesen megy az importtételek hazai átvételének megszervezése. E kérdés megoldása szempontjából helyes kezdeményezés, hogy az építőipari gépek gyártásszakosítási és kooperációs egyezményével kapcsolatban az érintett magyar vállalatok a külkereskedelem közreműködésével a forgalom mindkét oldalának kézbentartására társulást hoztak létre. A KGST-országokkal eddig 15 sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs szerződést kötöttünk, a kétoldalú megállapodások száma pedig meghaladja a 100-at. Ez azt bizonyítja, hogy bár kevesebbet beszéltünk róla, mégis elindultunk a helyes úton. A feladat itt is az, hogy a lehetőségeket az eddiginél sokkal jobban kihasználjuk. Rajzolvasó és rajzoló automaták (Folytatás az 1. oldalról) val, és tv-monitorral is, ami kényelmesebb beállítást tesz lehetővé. A legnagyobb felfogható rajzméret 1200x1200 mm. Az automatikus rajzgépek is többféle automatizáltsági fokon fejlődtek ki. Az elmúlt 5 évben a világ különféle vállalatainál mintegy száz automatikus rajzológépet helyeztek üzembe. Ezek közül igen sokat szállított a nyugatnémet Aristo- Werke, együttműködve az AEG-Telefunken-nel. Rajzológépek Az általános felhasználású automatikus rajzológépek rajzolási sebessége 30 m perc. A gép programozása történhet lyukszalagról, mágnesszalagról, mágnesszalag-kazettáról, vagy közvetlenül számítógépről. A gépeken több rajzeszközt befogó váltófej van,amelynek szerszámai felváltva is használhatók. A gépek programozása lehetővé teszi a programozott ábra elforgatását is. A nagyobb teljesítményű gépek programozása lehetővé tesz feliratok készítését is. A gépekkel készített rajzok pontossága ±0,05 mm. A rajzlap sima felfogására vákuumos berendezés szolgál. Különleges igényeket tud kielégíteni az Aristomat 8330 típusú gép. Ennek rajzolási sebessége kisebb, csupán 12 m/ perc, ezzel szemben rajzolási pontossága + 0,01 mm. A gép asztalmérete 500x720 mm. Fel van szerelve ez a gép fényrajzoló berendezéssel, amely fényérzékeny anyagra pontszerű fénysugár segítségével készít igen pontos ábrákat. A fényrajzoló berendezéshez rajzjelvetítő is tartozik, amely programvezérelve 50 különféle rajzjelet tud a fényérzékeny anyagon, az előírt helyen, tetszőleges elhelyezésben (elforgatva is) rögzíteni. Kartográfia munkákhoz nullkörző berendezés is alkalmazható. A gép elrendezését a 4. ábrán látjuk. Az automatikus rajzológépek is alkalmasak rajzleolvasásra, sőt folyamatvezérlésüknél fogva igényesebb rajzolvasási feladatokat is el tudnak látni, így például az Aristo több rajzológépe felszerelhető automatikus vonalkövető berendezéssel, amely a tetszőleges alakú vonalat automatikusan követi, közben a koordinátapárokat továbbfeldolgozásra alkalmas módon tárolja. Olyan ábrákat, amelyeken sok egymást keresztező vonal van, a gép félautomatikusan rajzol, a bonyolultabb csomópontoknál megáll, és „kéri" a kezelő beavatkozását a helyes folytatásra vonatkozó utasítás formájában. E gépeknek sok különleges változatát is alkalmazzák, köztük olyanokat, amelyeken kézi letapogató berendezéssel tetszőleges pontokat lehet a programba adni, de olyanokat is, amelyekkel raszteres ábrák, sőt tónusos képek is feldolgozhatók, bizonyos határokon belül. CSERY LÁSZLÓ 4. ábra