Műszaki Élet, 1977. július-december (32. évfolyam, 13-26. szám)

1977-09-09 / 18. szám

Három világrész A szociális­ bemutatós cégei a BNV-n A fogyasztási cikkek nemzet­közi kínálatát felvonultató őszi BNV-n összesen 30 országból és Hong Kongból jelentkeztek ki­állítók, akik a jól bevált gyakor­latnak megfelelően, ezúttal is hat részlegben: az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabad­idő és a közlekedés árucsoportjában mutatják be termékeiket. Ausztriától Brazíliáig Ausztriából kilenc kiállító mu­tatkozik be. A Chic GmbH a ná­lunk is ismert „SIM­’ gázöngyúj­tókat, a Bull + Strunz elektro­mos szerszámokat, fafeldolgozó kisgépeket, a Witzmann Plastik GmbH műanyag háztartási cik­keket, konyhaeszközöket, a Ge­neral Motors GmbH Opel és Vauxhall személygépkocsikat, és több osztrák cég bútorokat mu­tat be. Belgiumból a Tyber N. V. kü­lönféle szőrmeutánzatokból ké­szült konfekcióipari termékeket állít ki. Brazíliából több mint 40 cég hozta el könnyűipari és élel­miszeripari termékeit. Az Insti­­tuto Brasileiro do Café brazil kávékülönlegességeket, az Arcai S/A konfekcióipari termékeket, a Brasi­idro Ltda hőálló porce­lánárukat, a Cimba CIA kem­pingfelszereléseket, a Gope Inst­­rumentos Musicais Ltda hang­szereket, az Industria Textil Companhia pamuttermékeket, az Integral Arroz e Trigo S/A élel­miszereket, a Lonaflex S/A jár­műalkatrészeket, a Pinceis Tig­­re S/A festékipari cikkeket, a Placas do Paranah S/A faárukat, a Platense Cintos e Bolsas Ltda bőrárukat, népművészeti cikke­ket, a Podboi S/A, Industria e Comercio szőrméket és bőröket, a TOK S/A Manufactura de Roupas férfiruházati cikkeket állít ki Budapesten. Finnországtól Hong Kongig Finnországból 9 cég hozta el áruit — legtöbbjük bútorokat —, de az Aristio OY világítótesteket, fürdőszobaszőnyegeket és egyéb felszerelési tárgyakat is bemutat. A világhírű francia kozmetikai cikkeket a Parfüms Givenchy S. A., a Guilbert SA és a Par­füms Weil Paris termékei kép­viselik Budapesten. Görögor­szágból az Asteris S. A. gyü­­mölcsleveket, sűrített paradicso­mot, konzervételeket, a Demet­­riades Co. textíliákat, bőrárukat, konfekcióipari cikkeket, a Lar­­das Bros S. A. narancsot, citro­mot, szárított fügét, mazsolát, az Ets M. et S. Psillas cipőket, tex­tilárukat, fehérneműket, népmű­vészeti cikkeket állít ki. Hollan­diából a Honig Foods BV szén­hidrátmentes levesporokat, ma­karónit, édes és sós kétszersülte­­ket mutat be. Az indiai Malpani Brothers Co. csiszolt és félcsi­szolt drágaköveket, gyűrűket, láncokat és egyéb ékszereket is­mertet meg az érdeklődőkkel, az iráni Wien Shoe Co. cipőket mu­tat be. Japánból 5 vállalat ér­kezett a vásárra. A Chinon In­ternational Corp. mozi-, fényké­pező és vetítőgépeket, a Merube­­ni Corp. kazettás magnetofono­kat, „CANON” másológépet, a Sanyo Electric Trading Co. LTD a szórakoztató elektronika ter­mékeit, valamint elektromos háztartási gépeket, a Toshiba rá­diókat, elektromos készülékeket és szerszámokat, az Unicoopja­­pan kerti szerszámokat és kerti kisgépeket állít ki. Libanonból a Société Libano-Francaise de Ta­pis szőnyegeket mutat be. Angliából a Cadbury Schwep­pes Overseas Ltd élelmiszereket, üdítő italokat, borokat, égetett szeszes italokat, háztart­ásvegy­­ipari termékeket, a Johnson and Johnson LTD piperecikkeket, a Prestige Group LTD konyhafel-­­szerelési cikkeket ismertet meg a vásárlátogatókkal. A Német Szövetségi Köztársaságból a Daimler—Benz AG személygép­kocsikat, a Friedrich Dick GmbH húsáru-szerszámokat, az Enka Glanzstoff AG műszál-textíliá­kat, a Henkel GmbH mosó- és tisztítószereket, autóápolási cik­keket, a Rapid-Plastic műanyag világítótesteket állít ki. A nor­vég Humlen Industri A/S szin­tetikus textíliákat, a Kongress Fabrikkera A/S háztartási áru­kat ismertet. Az olasz Maglificio C. M. die Carpi Luise kötött­árukkal, a Maglificio Lucas fér­fi, női és gyermek konfekcióipari termékekkel, a Mikulik Frank cipőkkel és bőrárukkal, a S. IM. EX. Import-Export textilipari fonaltermékekkel jelentkezik. A portugál Chromolit Portugál Cu­­telaris rozsdamentes evőeszkö­zökkel szerepel a kiállításon. Spanyolországból a Corbi­­nos S. L. bőrdíszműárukat hozott el a BNV-re.­A svájci kiállítók nagy része az óraipart reprezentálja. Így órákkal szerepel az Aubry Fre­­res SA, a Cortina, az Enkcar SA, a Handelsverkehr AG, a Mont­­res Helvetia SA, a Marvin Watch Co. SA, a Synchron SA (Doxa), de több cég órásszerszámokat is felvonultat. Az ugyancsak sváj­ci Hiram Walker International különféle italokkal szerepelt Svédországból az ABU AB hor­gászfelszereléseket, a Svenska Tobaks AB dohányárut, cigaret­tát hozott el. Hong Kongból 14 kiállító jött el az őszi BNV-re. Az Ak­ron International Ltd különféle konfekcióipari cikke­ket, az Ebrahim Enterprises Ltd. kötöttárukat, asztalitenisz-felsze­reléseket, az Intermec-Herald Ltd méterárukat, rádiókat, a Yiu Fai Co. Ltd fehérneműt, pa­mut kötött felsőruházati cikke­ket, a Zennon Ltd. konyhafel­szerelési tárgyakat, valamint vas- és fémárukat, az Intex Gar­ment Mfg. Co. fehérneműt és fürdőruhát, a Hung Wah Dattery Fty. Ltd. elemeket, a Century Garments Fty. Ltd kordbársony öltözékeket mutat be. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra a fogyasztási cikkek igen gazdag választékát hozzák el az idén is a szocialista tábor országai. A kiállítási anyag min­dennapi életünkhöz kapcsolódik, az öltözködéssel, otthonunkkal, az élelmezéssel, a háztartással, a közlekedéssel és a szabad­idő ki­használásával foglalkozik. Ezen a vásáron ismét a Szov­jetunió a legnagyobb kiállító. A külkereskedelmi vállalat 2000 ki­állítási tárggyal reprezentálja a Szovjetunióban előállított köz­szükségleti cikkeket. Az idei ki­magasló évfordulót az „A” pa­vilonban felállított információs standokon szemléltetik „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára” címmel Ugyanitt találhatók a szovjet— magyar együttműködésre vonat­kozó anyagok is. A bútorgyártásban kialakult szovjet—magyar együttműködést példázzák a különböző köztár­saságokból származó bútorgarni­túrák. A Magyarországon köz­kedvelt szovjet órák sokaságát állítja ki a Maspriborintorg, amely ezenkívül amatőrfilm- és fényképezőgépeket, televíziókat, rádiókat, magnetofonokat, le­mezjátszókat állít ki. Bizonyára nagy érdeklődést kelt majd az Elektron—712 színes tv, a Spido­­la—252 rádió, a Melódia—101 zenegép és a Malachit CT színes videomagnetofon. Nem lesz hiány a legkülönfé­lébb elektromos háztartási gé­pekben sem. A hűtőszekrények, mosógépek, varrógépek, villany­vasalók, elektromos kandallók, villanyradiátorok, konyhai lég­tisztítók, bojlerek, porszívók mellett ott találhatók a nálunk is közkedveltté vált szamovárok is. Különféle hangszerek, piani­­nók, elektromos gitárok, hege­dűk egészítik ki a sort A világ­hírű szőrmeáruk bemutatója a szovjet kiállítás egyik legnépsze­rűbb részének ígérkezik. A Szo­­juzplodoimport állítja ki az ital­féleségeket, likőr- és pálinkakü­lönlegességeket borokat vala­mint cukrászati készítményeket A Mezsdunarodnaja Knyiga be­mutatóján a látogatók könyve­ket, újságokat folyóiratokat te­kinthetnek meg. Az Avtoexport kiállításait a magyar közönség jól ismeri. Minden bizonnyal nagy figyel­met kelt a VAZ—2106 személy­autó, amely a görögországi Ak­­ropolis-rallyn aranyérmet nyert. Ezt a kocsit most állítják ki első ízben. A gyártási kooperáció ke­retében Magyarország, NDK, Bulgária, Lengyelország, Cseh­szlovákia és Jugoszlávia 68 féle alkatrészt szállít ehhez az autó­hoz. Csehszlovákia, amelynek fo­gyasztási cikkeit 7 cég képviseli, szintén kitűnik autóipari termé­keivel. A MOTOKOV külkeres­kedelmi vállalat számos sze­mélygépkocsit és motorkerék­párt állít ki. A barkácscikkek, a sport- és turisztikai felszerelések ugyancsak a csehszlovák kiállí­tás érdekességei közé tartoznak, de nem hiányoznak onnan az élelmiszerek, kéziszerszámok, háztartási gépek és berendezé­sek, háztartási üvegáruk, televí­ziók, rádiók, lemezjátszóik sem. Jugoszlávia 13 külkereskedelmi vállalat által képviselteti magát. A „háztartás” szektorban a Ju­­goslaviapublic által összefogott kiállítás jelentős területet foglal el. A Textil-Import-Export, a jugoszláv textilipar — konfek­ció, kötöttáru, szőnyegek, textí­liák — nagy szállítója kötöttáru bemutatót szervez. A Jugodrvo, az Exportdrvo, Sipad és Slojeni­­jales cégek bútorkiállítása és a jugoszláv élelmiszer- és vető­magkiállítás is sok érdekességet ígér. A bútorok iránti érdeklődést elégíti ki Lengyelország kiállítá­sa, ahol számos olyan garnitúra látható, amelyet most mutatnak be először. Két változatban sze­repel pl. a „Delfin” nevű, ele­mekből összerakható garnitúra, és a komplett konyhaberendezé­sekből is többféle típust állíta­nak ki. Magnetofonok, rádiók, lemez­játszók, hangosítóberendezések szerepelnek a lengyel Unitra cég bemutatóján, amelynek jellem­zője nemcsak a nagy választék, hanem az újdonság is. A kiállí­tott gyártmányok között a leg­több most első ízben szerepel a külföld nyilvánossága előtt. A lodzi Textilimpex vállalat nem­csak kiállítja termékeit, hanem a vásár ideje alatt rendszeresen divatbemutatót is rendez. A Német Demokratikus Köz­társaság öt nagy kiállítója vesz részt a vásáron. A Heim-Electric porszívókat, hőfokszabályozós vasalókat és hajszárítókat kínál, s bemutatja az új, RG—28 típus­jelű gépet, amelyet különféle tartozékokkal sokféle munkára — pL keverésre, kések, ollók kö­szörülésére — lehet használni. Az NDK üveg- és kerámiaipa­­rát a Glas-Keramik külkereske­delmi vállalat reprezentálja. Kü­lön mutatja be a háztartási és külön az ipari célokra készült árukat. Ezt a kiállítást gazda­gítják az ebben az évben 200 éves jubileumát ünneplő VEB Henneberg-Porzellan Ilmenau termékei is. A műanyag termékek kiállító­ja az Union külkereskedelmi vállalat. Bemutatja a Rubin für­­dőszobakombinációt, amely tük­rös szekrényekből állítható ösz­­sze. Ezek a fürdőszoba alapvető elemei, amelyekből mindenki sa­ját ízlése szerint állíthatja ösz­­sze a neki megfelelő variációt, lámpákkal és konzolokkal kom­binálva. A közlekedési kiállítás kereté­ben Wartburg és Trabant gép­kocsikat, motorkerékpárokat és mopedeket tekinthetnek meg a látogatók. A Buchexport a vásár ideje alatt — most első ízben — árusít könyveket és folyóirato­kat. Románia részéről a Danubiana- Export számos háztartás vegy­ipari és kozmetikai cikket mutat be. A kiállítók között lesz Kína és Kuba is. A vásár időtartama alatt az idén először rendeznek külön szakkiállítást: az INTERPLAY­­EXPO’77 nemzetközi játékkiál­lítást. Ezen a Szovjetunió ipar­művészeti cikkekkel, műszaki készséget fejlesztő játékokkal vesz részt, ezenkívül itt találha­tó a csehszlovák Pragoexport ki­állítása, a lengyel szövetkezeti ipar termékeinek, Jugoszlávia műszerből készült játékainak és Kína különféle játékainak a be­mutatója. 1 N»2­0 Ja & 1 .C­­­o Kötöttáru-ipar A kötöttáru-ipar problémái — mint ez a szerkesztőségünkben foly­tatott beszélgetésből kiderült — csak résziben azonosak a többi ága­zat nehézségeivel. Akadnak persze közös gondok is, de elég so­k a spe­ciális jellegű. A munkaerő-gond és ami ebből következik Egészen természetes, hogy mun­kaerőgondjaik a kötöttárugyáraknak is vannak. Ezen eleinte úgy igye­keztek segíteni, hogy a gyorsan fej­lődő kötő-hurkoló technológia által felszabadított munkaerőt átvitték a konfekcionáló részlegekbe, később pedig ezeket a konfekcionáló rész­legeket vidékre helyezték. Ez utób­bi viszonylag könnyű megoldás volt, hiszen egy 100—200 nőt foglalkoz­tató varró részleget bárhol az or­szágban könnyen fel lehetett állíta­ni, s a bonyolultabb munka a törzs­gyárban maradhatott, ahol így még mindig elegendő munkáskéz maradt. E külterjes gazdálkodás következ­ményeként tulajdonképpen a lét­szám egészen a legutóbbi időkig nem csökkent, mert a nagyon ter­melékeny gépek beállítása lehetővé tette a kelmegyártásban a létszám csökkentését, s ugyanakkor a vidéki telephelyeken még mindig lehetett szabad munkaerőt találni. Ez a helyzet azonban ma már megszűnt, vagy legalábbis megszű­nőben van. Az egész kötöttáru-ipar­ban bizonyos átrendezésre van szük­ség, s arra, hogy az egyre nagyobb feladatokat most már az eddiginél jóval szervezettebb és termeléke­nyebb munkával oldják meg. A szakemberek hangoztatják, hogy a fejlesztés pillanatnyilag nem is el­sősorban pénzkérdés, hanem inkább egy új szemlélet elfogadtatása, és olya­n szervezési intézkedések vég­rehajtása, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelenlegi munkaerő-mennyi­séget, illetve gépparkot a korábbi­nál termelékenyebben lehessen fel­használni. A külföldi vállalatokkal kötött kooperációs vagy bérmunka­szerződések elég egyértelműen bi­zonyították a magyar szakemberek számára is, hogy egy adott norma­időre jutó árumennyiség nálunk sokkal kevesebb, mint ahogy az kí­vánatos lenne. Bebizonyosodott az is, hogy amikor átvették a megfe­lelő szervezési formákat, akkor rö­vid időn belül nagymértékben nőtt a termelékenység, vagyis ezen a te­rületen még jelentősek a tartalé­kok. Ezeknek kihasználása viszont elsősorban a vállalatoktól függ. A legtöbb üzem vertikalitásra törekszik, mivel úgy látják, hogy így a rugalmasságot is, a termelé­kenységet is fokozni tudják. Furcsa módon azonban az érvényes sza­bályozók ezt a törekvést nemcsak nem segítik, hanem akadályozzák, hiszen amikor több vállalat végzi el lényegében ugyanazt a munka­­folyamatot, a felszámítható nyereség halmozódik, és ennek alapján na­gyobb a fejlesztési alap is. A vál­lalatok szeretnék megtartani a szá­mukra sokkal jobb vertikális ter­melési formát, ugyanakkor arról panaszkodnak, hogy emiatt jelentős fejlesztési alapoktól esnek el. A kér­dés persze az, hogy miként lehetne olyan megoldást találni, amely a népgazdaság, a vállalat és a fo­gyasztó szempontjából egyaránt hasznos. Fölmerült az is, hogy a vállalati érdekeltséget, de még a gazdasági tisztánlátást is nagymértékben aka­dályozza, hogy árrendszerünk nem elég rugalmas. Nálunk például bi­zonyos műszálak még mindig sokkal drágábbak, mint a pamutszál, ezért néhány külföldön olcsón kapható műszálas cikk itt megfizethetetlen, néhány külföldön jól fizetett pamut­terméket viszont nem érdemes gyár­tani. Ez a probléma nem új, sőt nagyon régi. Éppen ezért egyszer érdemes volna már olyan árrende­zést végrehajtani, amely az eddigi­nél jobban figyelembe veszi a vi­lágpiaci tendenciákat, s ott segíti az exportot, ahol ez népgazdasági szempontból a legjobb, és ott fogja vissza, ahol exportra termelni eset­leg nem érdemes. Tudjuk-e követni a divatot? Végül felvetődött az a kérdés is, hogy milyen mértékben tudjuk kö­vetni a divatot. Tudomásul kell venni, hogy a divatot diktálni nem áll módunkban, nagyon fontos te­hát, hogy ne maradjunk el tőle. Az információ általában rendelke­zésünkre áll, s a lemaradást inkább a különböző árkonstrukciók és az igények fáziskésése okozza. Ez azon­ban elegendők ahhoz, hogy néha két-három éves késéssel kövessük a divatot. Ha viszont ott akarunk lenni a világpiacon és ki akarjuk­ elégíteni a hazai igényeket, ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell Ez pedig jórészt csak tőlünk, függ. a * MŰSZAKI ÉLET 3

Next