Műszaki Élet, 1979. július-december (34. évfolyam, 15-26. szám)
1979-10-19 / 21. szám
10 MŰSZAKI ÉLET . Köztudomású, hogy a világítás javításával kedvezően befolyásolható a munkateljesítmény, a munka pontossága, biztonsága, és nem utolsó sorban az ember közérzete. A kutatások kimutatták, hogy a munkateljesítménybeli eltérések több mint 50 százalékban a látásélesség különbözőségével magyarázhatók. A látásteljesítményt az ember egyéni adottságai és a világítás határozza meg. Az egyéni tényezők között a legfontosabb a hibás látás. Egy felmérés kimutatta, hogy a vizsgált személyek 60 százaléka nem korrigálta megfelelő szemüveg használatával látáshibáját. A fény a kedélyállapotra is hatással van. A munkapszichalógusok „vegetatív élénkítésről” beszélnek. Kis fényerősségnél (alkonyat) kedélyállapotunk nyugodt, kellemes, a nagyobb fényerősség az aktivitás erősödését idézi elő. A szemnek a látómezőben fellépő fényerősség-különbségekhez való alkalmazkodása (adaptáció) nem egyforma gyors. Sötétről világosra néhány másodpercig tart, világosról sötétre viszont több percig. A világítóberendezéseket tehát az alkalmazkodóképességhez kell igazítanunk. Kerülni kell az igen nagy fénysűrűség-különbségeket. A szabadba kivezető helyiségeket, illetve tereket úgy kell kivilágítani, hogy a fénysűrűség fokozatos változása lehetővé tegye az átmenet során a szem alkalmazkodását. Az 1. ábra mutatja a látásélesség és az életkor összefüggését. Amint az ábrán látható, az idősebb emberek látóképessége más vezérigazgatóhelyettesek : Kusztor Ernő (általános) — Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat; Kollár József (műszaki) és Lenkei György (kereskedelmi) — Finomkerámiaipari Művek. Ift igazgatók: Szabó István (termelési) — Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat; dr. Tiszai István — Építésügyi Tájékoztatási Központ; Bátky László (műszaki) — Szerelvényértékesítő Vállalat; Horog Lajos (műszaki) és Köntös László (termelési) — Ózdi Kohászati Művek; Gyöngyösi Mihály (gazdasági) — 22. sz. Állami Építőipari Vállalat; Czeglédi István (műszaki) — Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, a fiatalkori érték felére süllyedhet. Ezért egy irodában a világítás erősségét hozzá kell igazítani az ott dolgozók életkorához. Mindenekelőtt a látás apparátusának jól kell működnie. Amikor a Világítóberendezéseket szidják, sokszor arról van szó, hogy az érintett személy nem tud látáshibájáról. A „messzelátást” a szem ki tudja egyenlíteni akkomodációval, a közel- és távollátáshoz való alkalmazkodás képességével. Ez azonban nem megfelelő szemüveg esetén erőfeszítéssel jár és panaszokat idézhet elő. A látás tárgyának színben vagy felületi fényességben el kell ütnie környezetétől. A felismerhető részleteknek elég nagynak kell lenniük, megfelelve a látásélességnek. A szemnek adaptálódnia kell a látómezőben adott fénysűrűséghez. Az optikai ingernek elég ideig kell tartania; a felismerendő tárgyak nem mozoghatnak túl gyorsan. Ha nem megfelelő a világítás és a látási feladathoz képest a szem az átlagosnál hamarább kifárad, esetleg káprázás, szem-égés, könnyezem, fejfájás, kötőhártya-gyulladás lép fel, és a munkateljesítmény csökken. A 2. és 3. ábra a világításnak a szellemi munka minőségére, illetve a hibák gyakoriságára való hatását mutatja. Különösen hangsúlyozni szeretnénk a világítás és a munkabiztonság összefüggését. Ha veszélyt rejt magában az, hogy valamely részletet azért nem ismerünk fel, mert a fényerősség nem ér el egy meghatározott értéket, akkor ennek a részletnek, pl. anyaghibának, akadálynak, repülő forgácsnak, veszélyes állapotnak (pl. manométereknél) a fel nem ismerése balesetet idézhet elő. A munkabiztonsághoz nemcsak tárgyaknak, hanem jeleknek és állapotoknak is felismerhetőknek kell lenniük. Gondoljunk csak az alkonyati fény álmosító és a napsütés stimuláló hatására. Csak az éber ember kész arra, hogy reagáljon a vizuális benyomásokra. A munkabiztonság szempontjából nagy jelentőségű az a felismerés, hogy a reakcióidő általában együtt csökken a fényerősséggel. Rosszul kiépített világítás. A tervezéskor nem lenne szabad a világítótestek beszerzésének „mostohagyerek”-nek lennie, és nem szabad itt megnyomni a ceruzát, ha takarékoskodni kell. A pontos, fáradásmentes és a szemet nem rontó látás feltételeit legjobban a speciális szakismeretekkel rendelkező világítástechnikus tudja megteremteni. A világítótestek rossz elhelyezése. Munkahelyvilágítás, ál-3. ábra Mellé ütések gyakorisága gépeléskor talános világítás, netán munkahelyorientált általános világítás. .. — a helyes döntés kialakításában csak a szakértő segíthet. Sokszor pl. a világítás célszerű egyenetlenségével érhetjük el a gazdaságosabb áramfelhasználást, ha egyébként nincsenek káros mellékhatások. A lámpák hiányos karbantartása, a lámpák, a világítótestek és tükröző térfelületek bepisztolódása,kopása 25 százalékkal is csökkentheti a megvilágítás erősségét. A világítás helyes tervezésekor ezt a 25 százalékot 1. oldalról.) (Folytatás az már a dunai átkelőhelyek és hídfők — északról dél felé haladva — fejlesztési programja. A fejlesztési program Az Újpesti híd az újpesti vasúti híd mellett épül, 2x2 forgalmi sáv szélességben. Feladata a külső kerületeket összekötő körvasúti gyűrű átvezetése a Dunán, és egyben a jelentős lakó- és ipari területek — Újpest és Óbuda — közvetlen összeköttetésének biztosítása. Az Árpold-hidat a távlati forgalmi igényeknek megfelelően a hídfőkkel együtt 2x3 forgalmi sáv, valamint villamospálya átvezetésére alkalmas keresztmetszettel építik át. A híd kiszélesítése révén a Hungária körutat mint 2x3 forgalmi sávos főforgalmi utat és a Dunakanyarba vezető 10-as és 11-es, valamint M2-es jelzéssel távlatban autópályává kiépülő országos főútvonalak forgalmát közvetlenül vezeti át a Dunán. A Margit-híd felújítása 1978- ban megtörtént, egyidejűleg a pesti és budai hídfőkön gyalogos aluljárók épültek. A Duna-alagút építését a forgalmi igények teszik szükségessé, a két part közötti átkelési kapcsolatok kapacitását növelni kell a városközpontban is, illetve a városközpont úthálózatát tehermentesíteni kell. A városközpontot elkerülő de annak súlyvonalában haladó átkelési kapcsolat hosszú kifutású alagúttal oldható meg. Az úthálózat szerkezete, a beépítettség, valamint a városkép egyaránt közúti alagút létesítését indokolja ezen a helyen. A hídépítéstől alapvetően eltérő alagútépítési technológia lehetővé teszi a szűkös hídépítési kapacitástól független, gyors építést. A Lánchíd időszakos felújítása 1982-ben esedékes. A felújítással együtt el kell végezni a pályalemez szigetelését is, ami előreláthatólag forgalomkorlátozással jár. Az Erzsébet-híd időszakos felújítása a VII. ötéves tervben esedékes. A hídfő csomópontjainak korszerűsítése az V. ötéves terv elején befejeződött, figyelembe kell venni a névleges fényerősségben. Szemkáprázás akkor lép fel, amikor a szem már nem tudja kiegyenlíteni adaptációval a látómező nagy fénysűrűség-eltéréseit. A közvetlen szemkáprázás könnyen elkerülhető a megfelelő világítótestek kiválasztásával és helyes elrendezésükkel. A fénycsöveket pl. nem szabad a fő nézésirányra merőlegesen elhelyezni. Tükrözéses szemkáprázás akkor lép fel, ha tükröző felületek verik vissza a fényt. A 4. ábra mutatja, hogyan lehet ez ellen a világítótestek megfelelő elhelyezésével védekezni. A tükröző felületeket lehetőleg mellőzni kell az asztalokon, géprészeken stb. Mind a teljesen diffúz fény, mind a kemény ráeső árnyékok megnehezítik a körvonalak felismerését. A látómezőben levő korongról csak akkor ismerjük fel, hogy gömb, ha bizonyos árnyékolás van rajta. Az árnyékolást, azaz a vízszintes fényerősségnek a függőleges fényerősséghez való viszonyát tehát a mindenkori tevékenység szerint kell meghatározni. A Szabadság-hídon— amenynyiben a biztonság megengedi — célszerű a forgalomkorlátozással járó felújítási munkákat 1989—90-re halasztani, amikor a 4. metróvonal átveszi a tömegközlekedés lebonyolítását, és sor kerül a hídon áthaladó villamosvonal megszüntetésére. A Petőfi-híd felújítása, a teljes pályalemez átépítése jelenváros tér rendezésével összhangban végzik el. A Lágymányosi-híd a Hungária körút és a dél-budai városi autóút teljes kiépítésével együtt teremt majd Dél-Buda és Dél- Pest között a Petőfi-hídtól délre is közvetlen közúti kapcsolatot. Ezt a déli összekötő vasúti híd mellett, annak északi oldalán létesítendő közúti híddal lehet biztosítani. A híd keresztmetszeti mérete a hálózat- és forgalmi tervezés alapján 2x3 forgalmi sáv. A Kvassay-híd felújítása 1970—71-ben megtörtént. A távlatban a híd 2x2 forgalmi sáv szélességre épül át. A stroboszkópikus hatást a váltakozó áram frekvenciájának az ütemében villogó fénycsövek váltják ki. Fényükben a forgó tárgyak esetleg állni látszanak, a gyors mozgások szaggatottakká válnak. Ennek kiküszöbölésére a fénysavokat a három fázisú hálózat más-más fázisára vagy duó-kapcsolásban kell csatlakoztatni. A rossz fényszín is csökkenti a felismerési képességet. Gondoljunk csak arra a veszélyre, amit a jelzőszínek nem helyes felismerése jelenthet! A fényforrásokat fényszíneik és színvisszaadó képességeik szerint kell kiválasztani. A nappali fehér fény (NF) zárt helyiségek kiegészítő világítására kevéssé alkalmas; az univerzális fehér fény (UF) munkahelyiségekben használható, és nappali fénnyel jól kombinálható, a melegfehér fényszín (MF) pedig lakóhelyiségek világítására való. Követelmény a munkahely emberekhez alkalmazkodó (ergonomtikus) kialakítása. Ennek fontos eleme a világításnak a mindenkori látási és munkafeladatokhoz való igazítása. HALÁSZ PÁL A Gubacsi-híd korszerűsítése jelenleg folyik. A közúti híd melletti vasúti híd egyik pályája közúti forgalomra épül át. —A másik vasúti pályán a MÁV iparvágánya fennmarad. Az Albertfalvai-híd Dél-Buda lakó- és Csepel iparterületének kapcsolatát biztosítja. A budai hídfőben az M1—M7 autópálya rózsavölgyi bevezető szakasza, az M6-os autópálya bevezetése és a 69. főút találkozik majd. A déli autópálya híd felépítésével az autópálya körgyűrű Budapest déli részén a Nagy-Dunaágat és a soroksári Duna-ágat keresztezi. Az V. ötéves tervidőszakban a népgazdaság teherbíró-képessége nem tette lehetővé új Dunahíd építését. A meglevő hidak felújítása mellett a tervidőszakban egyes hídfők, illetve csomópontok rendezésére került sor. Az ismertetett feljesztési program a VI. ötéves tervtől kezdődően az úthálózat-fejlesztéssel összhangban valósul meg, a déli autópályahíd építése az autópályagyűrűvel, az Újpestihíd a lakótelepi körút kiépítésével, az Árpád-híd és a Lágymányosi-híd a Hungária körút és a Hamzsabégi út megépítésével, a Duna-alagút a Moszkva tér rendezésével, valamitt a rekonstrukciós körút kiépítésével, az Albertfalvai-híd az M1—M7 autópályák tehermentesítő Rózsavölgyi útjával, valamint a lakótelepi körút kiépítésével áll kapcsolatban. Remélhető, hogy a főváros fejlesztési lehetőségei a jövőben ötéves tervenként egy új Dunahíd, illetve alagút építését lehetővé teszik. DERZSI ANDRÁS Munkahely-világítás ergonómiai szempontok szerint A budapesti Duna-hidak és hídfők fejlesztése 20 év 40 60 80 1. ábra A látásképes®ég és az életkor öszszefüggése 15,9%| jó felfügyeles számolás 9,4%] logikus go 5% gyors és bidolkodószínságos 100Illíriki 1 / 2. ábra A teljesítmény növekedése (*%.), ha a fényerősséget 10 luxról 500 luxra növeljük 100% 100 200 500 1000 2000 megvilágítási erősség /Lux 4. ábra Helytelen elhelyezés: a visszavert fény egybeesik a nézés irányával 5. ábra A világítótestek helyes elhelyezése: a visszavert fény nem jut a szembe, a tükrözés okozta szemkáprázás ki van zárva A Margitsziget felső végének tervezett kiépítése Az új átkelőhelyek létesítésének és a meglévők korszerűsítésének javasolt ütemezése Sor- Megvalósítás éve Forgósávok Kapcsolódó rend Átkelőhely kezdés befejezés száma feltételek Flórián tér 1. Árpád-híd szélesítése 1981 1983 2X5 rendezése + vill. Hungária krt. kiépítése Hungária krt. 2. Lágymányosi-híd 1985 1988 2X5 és Hamzsabégi út kiépítése Széna tér és 3. Közúti Duna-alagút 1986 1990 2X2 Rudas L—Bajcsy Zs. csomópont rendezése Újpest Arád út—Váci út 4. Újpesti híd 1988 1992 2X2 csomópont és óbudai csomópont kiépítése 5. Albertfalvai híd 1991 1996 2X2 Körvasút-gyűrű 6. Északi autópálya-híd 2090 2004 2X2 MO autópálya 7. Déli autópálya-híd 1996 2000 2X2 gyűrű ''4. metróvonal 1983 1990 5. metróvonal óbudai szakasz 1922 1998 5. metróvonal dél-budai szakasz 1933 2010