Művezetők Lapja, 1900 (3. évfolyam, 2-15. szám)

1900-02-20 / 2. szám

2. szám. MŰVEZETŐK LAPJA haláleseti járulék kiutalványozását kéri. A közp. elöljáróság válaszá­ban, hivatkozva az alapszabályok idevágó rendelkezéseire, a halálo­zási segélyt nem utalványozta ki, mert az elhalt tagtárs még nem volt egy teljes évig tagja az egyesületnek s igy jogosan nem illeti a visszamaradottakat a 400 kor. halálozási segély, hanem rendkívüli segély nyújtását helyezte kilátásba. Ezen válaszunkra a IX. ker. elnökség két levelet is irt, — a titkár felolvassa azokat — melyben többek közt megemlítik, hogy Resicán a mozgalom, kér. egyesület alakítása czéljából — mely mozgalomban az elhalt buzgó tag volt — már 1899. január 2-án indult meg és első járulékait már ettől kezdve űzette, mivel pedig Stetz tagtárs 1900. január 4 én halt meg, tehát egy teljes évig volt tagja az egyesületnek, minek kifolyásaképen, özvegye jogosan igényli a 400 kor. járulékot, nem is tekintve azon esetet, hogy mily visszatetszést szülne az a resicai tagtársak körében, ha a közp. elöljáróság a járulék folyósítását megtagadná Elnök azt kérdi, hogy mely álláspontra helyezkedjünk ezen esettel szemben ? Élénk és hosszabb vita következett ezután, melyhez többen is hozzá­szóltak. Rogger Ottó azon nézeten van, hogy ha Stetz tagtárs 1899. február 1-je óta tag és az 1900. év január havi járulékot, tehát a 12-ik havi járulékot megfizette, akkor az özvegy jogosan­­ követelheti a haláleseti járulék kiűzetését és azt haladéktalanul folyó­sítani kell. Ralik titkár : A IX. resicai kerületben a tagok toborzása 1899. január 2-án kezdődött és tartott 1899. január 28-án tartott közgyűlésig, mely alk­alommal az határozatilag kimondatott, hogy a két. egyesület 1899. év február 1-étől fog életbe lépni és e szerint történt a tagok törzskönyvelése is, tehát a teljes évet még nem töl­tötték be. Azonban azon nézeten van, hogy tekintettel azon csak egy néhány napi különbségre — a nélkül azonban, hogy ezen esetből kifolyólag, más hasonló alkalomra precedens alkottassék — ajánlja, hogy a haláleseti járulékot ki kellene utalványozni, mert a család nagy szükségben maradt vissza. Mely eljárásáért azonban a közp. elöljáróság a delegáltak gyűléséig — hol is ez napirendi-­ fog tűzelni — teljes szavatosságban marad. Elnök szintén óhajtja a segély kiűzetését, mert ezentúl, ha már az üzleti rendszabályok ki lesz­nek adva, ilyen vitás eset többé aligha fordulhat elő. Rotter József, a tagsági időtartamra vonatkozólag megjegyzi, hogy ő már 1897. március óta működött és fizetett is a szövetkezetnek és mégis csak 1897. május óta van törzskönyvelve. Elnök : Ilyen kérdések a delel­gáltak gyűlése elé való, mert eszik azon fórum bir döntési jogosult­sággal. Di­óssy Aladár kérdi, hogy azon tag, a ki decemberben fizeti járulékait és csak januárban lép be a tagok sorába váljon bir­e már az első évben valamely igényjogosultsággal ? Molnár Antal nézete erre vonatkozólag az, hogy ha a tag 12 havi járulékot megfizette, akkor egy teljes évi jogosultságot kell elfogadni. Elnök hivatkozik a IX. ker. egyesület leveleire és megjegyzi, hogy az utoljára érkezett levélnek kellett volna az elsőnek lennie, felteszi a kérdést: »ragasz­­kodjon-e a közp. elöljáróság ridegen az alapszabályok paragrafusaira, vagy méltányosságból folyósíttassék-e a 400 kor.­halálozási járulék ?« A választmány egyhangúlag az utóbbi álláspontra helyezkedett és a pénztáros utasítást kapott, hogy a­ pénzt azonnal folyósítsa. Rogge Vilmos visszatérve a levelek tartalmára, nem tartja helyeseknek azok megtorlást kilátásba helyező hangját, szerinte az teljesen elmarad­hatott volna. Rotter József­ ellenben nem talál a levelekben fenye­getést, hanem igenis az elnök intő szavai olvashatók ki azokból. Élénk vita indult meg ezután, mely alkalommal Palik Ferenc titkár indítványára elnök azon kérdést bocsátja szavazás alá, hogy ezen esetben joggal volt-e kérhető a segély kiutalványozása ? A szavazás eredménye 6 igen és 5 nem. A gyűlés ezen egyetlen tárgya kilévén merítve, elnök a gyűlést berekeszti. Szilágyi György, jegyző: Wopa­­letzky K., közp. elnök. Jegyzőkönyv. A »Magyarországi Művezetők Országos Szö­vetkezete« központi elöljáróságának 1900. évi február hó 4-én tartott rendes üléséről (VII. ker. »Lippert« vendéglő, d. e. 10—12 óra.) Jelen vannak : Wopaletzky K. elnök, Rotter J. Il­od elnök., Palik F. titkár, Rudié K. pénz­áros, Szilágyi Gy. jegyző, Rogge D. a felügyelő tanács elnöke, Dióssy A. felügyelő-tanácsos, Bassola J., Gottfried B., Kolátor M. ülnökök és nyolc szövetkezeti tagtárs. Elnök az ülést megnyitja, a közp. jegyző felolvasni szándékozik a legutóbbi ülések jegyzőkönyveit, ezek felolvasásától azonban a közp. elöljáróság, miután a lapban úgy is közöltettek, ez alkalommal eltekint. Közp. pénztáros előterjeszti a múlt évi, december havi pénztárállagot. Tudomásul vétetik. Elnök jelenti, hogy az új üzleti könyvek már a­­ ket. egyesületeknek szétküldettek. Kérdi, van-e a könyvek ellen vala­kinek észrevétele. Nincs. Meg van győződve, hogy azok a céloknak­­ teljesen megfelelnek. A közp. elnökség megtette a kellő lépéseket az üzleti könyvek bélyegmentessége tárgyában, addig is a könyvek hasz­nálatba vehetők. Bassola J. aggodalmát fejezi ki s nem tanácsolja hogy a könyvek addig is használatba vétessenek. Elnök megnyug­tatja: — Jelenti, hogy egyik, a VII. sz. aradi ker. egyesülethez tartozott tagtársunk január hó 22-én meghalt. Szövetkezetünk tagja volt 1899. évi szeptember hó 24.-e óta. Illetékes kerületi egyesülete kéri a hátramaradottak számára a 400 korona haláleseti segély kiutal­ványozását. A közp. elnökség felvilágosította aradi kér. egyesületünk elnökségét, hogy alapszabályaink 7. §. 2-ik pontja értelmében, minden­nemű segélyezés csak betöltött egy évi tagsági idő után igényelhető. — Ennek dacára kívánja a nevezett kér. egyesület elnöksége, hivat­kozással a »Tervezet« IIl. pontjára, melyben az egy évi várakozási időről említés nincs téve és hivatkozással arra, hogy a közp. elöljá­róság már más esetben is eltekintett az alapszabályok idevonatkozó rendelkezésétől, miszerint a kilátásba helyezett segélyezési összeg kifizettessék s kivetés útján a szövetkezeti tagoktól beszedessék. Végül jelenti a közp. elnök, hogy a VII. ker. egyesület elnöksége ismételten bírálat tárgyává tette a közp. elnökség írásmodorát, holott levelezéseink mindig tárgyilagosak és sohasem leckéztető vagy sértő szándékuak. Ez ügy tárgyalását két részre osztja s felteszi a kérdést, jogos-e a VII. ker. egyesület elnökségének kívánsága, másod­szor kivánja-e a közp. elöljáróság, hogy a VII. ker. egyesület elnök­sége felszólíttassék arra, hogy ily fölösleges bírálgatások által a közp. elnökség tevékenységét ne hátráltassa. Elnök elismeri ugyan, hogy a »Tervezet«-ben az egy évi várakozási idő tévedésből kimaradt, de ezt határozottan körülírják az alapszabályok. Az első kérdéshez felszólal Bassola­t. Szerinte nekünk az alapszabályok mérvadók, mert azok jóváhagyottak, a »Tervezet«, mint ilyen, csak ideiglenesnek tekintendő. Csodálkozik a fölött, hogy aradi tagtársaink ily kevéssé ismerik alapszabályainkat. Rudié K. javasolja, hogy a VII. ker. egye­sület elnöksége lépjen érintkezésbe a társkerületi egyesületekkel, váljon hajlandók-e a »kivetés« arányos és megszokott viselésére, és így kitű­nik az egyesületek állásfoglalása. Elnök ezt nem helyesli, mert a két. egyesületek a közp. elöljáróság kikerülésével egymás között nem érintkezhetnek. Rotter J., bár szövetkezetünk célja az, hogy tagjainkat és azok családjait támogassuk, nem tartja helyesnek az alapszabályok kikerülését. Az igényjogosulatlan tagok támogatása ily módon nagy megterheltetéseket róna tagtársaink összességére. Palik F. óva inti a közp. elöljáróság tagjait, hogy ily kivételek alkalmazásával az alap­szabályokat megkerüljük. Bár fel tudja fogni a csapást, mely egy családot az atya elhalálozása által ér­ő készséggel segítene, de ha ma 5 hónapi tagság után nyújtjuk a segélyt, lehet eset, hogy külö­nös méltány­lást érdemlő esetekben már 1 vagy 2 havi tagság után hasonló kényszerhelyzetbe jutunk. Mi orvosi vizsgálat alá nem vesz­­szük belépő tagtársainkat s jól lehet, hogy beteg ember is belép, kit a kérlelhetlen sors a legrövidebb idő alatt ragadhat el sorainkból és szövetkezetünk kényszerülve lesz a segély kifizetésére. Tartsuk meg szigorúan a haláleseti segélyek tárgyalásánál az alapszabályszerű egy évi várakozási időt. Téves aradi tagtársaink azon állítása, hogy ily esetek már fordultak elő. A közp. elöljáróság az alapszabályok ezen pontját mindig szem előtt tartotta. Egy kivételes eset legutóbb mégis fordult elő, melyben az elhunyt tagtárs, kinek egy évi tagsági idejéből még 23 nap hiányzott, a közp. elöljáróság hatá­rozata alapján, tekintettel arra, hogy az elhunyt előre fizetett és így 12 teljes havi járulékot fizetett be, családja igényjogosultnak 1 szótöbbséggel elismertetett. Szóló, bár a segély kiutalványozását megszavazta, de az igényjogosultság elismerése ellen annak idején is felszólalt. Elnök ajánlja, hogy valami módon ez esetben is segélyeztessék elhunyt taga­ i .

Next