Művezetők Lapja, 1931 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1931-01-01 / 1. szám
XXXIV. évf. 1. szám. MŰVEZETŐK LAPJA: nusra eső anyagár utáni kamat adja meg. Amiből az következik, hogy a hosszabb terminus alatt elvégezhető munkát nagyobb kamatteherrel kell terhelni, mint a rövidebb idő alatt elvégezhető munkát. Ha például egy gőzgép anyagértéke 10.000 pengő volna, úgy 4 havi határidő és 8°/0 kamat mellett a kamatteher 266,66 pengő, míg ha a szállítás vagy a fizetés esedékessége 1 évig elhúzódik, akkor a kamat már 800.5 pengőre rúg. Tehát a szállítási határidő betartása ebből a szempontból is igen fontos, mert késedelmes szállítás esetén az anyagba és kifizetett bérbe fektetett tőke után esedékes kamatteher növekedik és ezáltal az üzem a kellemetlenségen kívül még anyagilag is károsodik. Tehát ebből a szempontból is fontos, hogy az anyagból mentül előbb lehessen árut termelni. Igen fontos a feldolgozásra kerülő anyagok hulladékának és az anyagkezelés költségének megfelelő beszámítása. Az anyaghulladék értékének felszámítása kétféleképpen történhet : Az egyik módja a számításnak, amidőn a beszállított összanyag értéke után egy valószínű százalékos hányadot állapítanak meg, mely °/C a kalkulált anyag árához hozzá számíttatik. Egy más módja pedig abból áll, hogy a valószínű hulladékot már előre hozzá kalkulálják az anyag árához, mely esetben minden tárgyat külön-külön ily alapon kell számítani. Az anyag kezelési költsége magától adódik meg, azt csupán az anyagforgalom nagysága szerint kell elosztani az egyes gyártmányok anyagárának arányában. A többi költségek rendszeres könyvelés által pontosan megállapíthatók, csupán a munkabér az a tétel, mely a gyártási lehetőségek szerint az üzemköltségtől függetlenül változhat. Vagyis változó munkabér mellett esetleg ugyanaz az üzemi költség merülhet fel, miért is nem célszerű az üzemköltséget a bér arányában a gyártási költséghez számítani, sokkal helyesebb azt a gyártmány vagy munkadarab munkaideje és a megmunkálás körül felmerülő valóságos költség alapján felszámítani. Ez úgy lehetséges, ha az egyes gyártási ágak, szakmák vagy gépek üzemköltségei egy-egy munkaórára osztatnak el és ezzel kell az illető gyártási csoportba tartozó munkálatokon töltött munkaórák arányában a gyártmányokat üzemköltség szempontjából megterhelni. A leírt módon megállapítandó üzemköltségek aszerint, hogy azok mely gyártási ágat vagy csoportot terhelnek, munkaórákra, — erőtelepeknél vagy fogyasztásnál lóerőórára, kilowattórára stb. — vonatkoztatva célszerű a gyártmány, alkatrész vagy művelet költségéhez hozzászámítani. Az üzemköltségek változóak lehetnek aszerint, hogy az illető gyártmány, alkatrész vagy művelet mily körülmények mellett készíthető el. Nagyobb, erősebb vagy modernebb gépek nagyobb teljesítményük arányában nagyobb üzemköltséget igényelnek, míg az ily gépeken végzett munka után fizetendő bér a teljesítménnyel fordított arányban állva, alacsonyabb lehet. Nagyobb gépek nemcsak üzemi hajtóerőben igényelnek többet, hanem a nagyobb és nehezebb munkadarabok szállítására és emelésére szükséges berendezések (daruk stb.) és napszámosok költségei is az ezen gépeken végzendő munkálatokat kell, hogy terheljék. Oly esetekben, amidőn a munka természete és a munkagép kezelhetősége megengedi, hogy egy munkás több gépen is dolgozhat, akkor a LÁNG L. gépgyárra BUDAPEST, 56. A DIESELMOTOROK üzembiztossága tökéletes, kezelésük egyszerű, bármikor azonnal üzembehelyezhetők, nyersolajfogyasztásuk csekély. Bér természetesen alacsonyabb lehet, azonban az üzemköltség az összes gépeket ily esetben is teljes mértékben terheli. Tehát hibás volna az alacsonyabb bér után alacsonyabb üzemköltséget számítani, mert ezáltal teljesen indokolatlanul olcsóbbak lennének az ily munkák a többiek rovására. Ugyancsak külön elbírálást igényelnek a különböző gyártási ágak gépi és kézi munkái, gépnemek, szakmák és munkáskategóriák szerint. Előfordulhat, hogy ugyanazon természetű gépeken, melyek üzemköltség szempontjából egyforma elbírálás alá esnek, a végzendő munka precizitása vagy egyéb kivitele szerint egymástól teljesen eltérő szakmabeli vagy minőségbeli munkással lehet vagy kell dolgoztatni, ily esetekben a munkások vagy munkásnők bérei változóak lesznek, anélkül, hogy a gépeket terhelő üzemköltség is változna. Ha ily esetben az üzemköltséget a munkabér után számítanánk, úgy ugyanazon természetű gépen végzett munka után az 1 órára eső költség változó lenne, ami az ár kialakulásában zavart okoz. Természetesen fel kell tételezni, hogy a versenyképesség érdekében minden munkát a leggazdaságosabb módszer szerint a legalacsonyabb bérrel kell végeztetni, mert nem lehet tudni, hogy a konkurrens nem-e ugyanígy gondolkodik és az elmulasztott előnyök nem-e teszik lehetetlenné a konkurrensképes ár kialakulását. Ilyen több gépen végeztethető munkán könnyen áttekinthetjük a kalkulációnak egymástól különböző eredményeit. Például ha négy egyforma munkagép van egymás mellett, melyeknek az 1 munkaórára eső üzemköltsége teljesen egyforma — miután a gépek lehetőleg az áthúzó képességük határáig terheltetnek - azonban a rajtuk .