Magyar Óra és Ékszeripar, 1941 (19. évfolyam, 2-24. szám)
1941-01-15 / 2. szám
2. szám MAGYAR ÓRA- ÉS ÉKSZERIPAR 5. oldal WEISZ PÁL ÓRASZÍJAK GYÁRTÁSA WEISZ I. HUGÓ ÉS TÁRSA, BUDAPEST, VII., KÁROLY-KÖRÚT 7. AXA-VÉDJEGYŰ ÓRASZÍJAK fenti .Állati bőrökből készülnek. Könyvszemle DEUTSCHER UHRMACHER KALENDER 1941. Grossmann zsebnaptára 64. évfolyamában jelent meg 256 oldalon 113 ábrával, Fr. A. Karnes, Deutsche Verlagswerke Strauss Vetter & С. kiadásában, ára kötve 2,5 márka. Népies nyelven a „Kis DUK” a második háborús évben jelent meg olyan tartalommal, mely az órás jövő és jelen feladatára irányt mutatott. Helyszűke miatt csak arra szorítkozhatunk, hogy a gazdag tartalomból a főcikkek címét közöljük. A modern órás sok hasznot meríthet Dr. Ing. I. Baltzer „Motor és elektromos segédeszközök az órásműhelyben” című cikkéből, mely 36 ábrával részletesen taglalja az erre vonatkozó tudnivalókat. Herbert Schöneck kortárs „Zsebóra-kövek foglalása” címmel 69 ábrával, foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel s egyben kitűnő vizsgaanyagot nyújt. Dr. med. Richard Gutzeit „A szem mint legértékesebb szerszáma az órásnak” címmel bővíti az olvasó ismereteit erről a nélkülözhetetlen szerszámról. Ezeken kívül részletes ismertetést közöl a könyvecske az óra-, fém- és optikusszakma szervezeti kérdéseiről, továbbá biztosítási, kereskedelmi tudnivalókról. Sok tabella, adat, beszerzési források feltüntetésével a „Kis DUK” ebben az évben is hasznos és hű segítője lesz olvasóinak. A csinos kiállítású könyvecske, mely ajándékozási célra is alkalmas, kiadóhivatalunk útján is megrendelhető. „Erhard és Arthur Junghans, a német óra pionírjai.” Ezzel a címmel jelent meg egy alig félszáz oldalas könyv Liikke-Verlag Leipzig-Berlin kiadásában, melyet legtalálóbban a német óraipar hőskölteményének nevezhetnénk. A mű történelmi visszapillantást nyújt a 16. század kezdetleges ipari és kereskedelmi életére, majd a közlekedési eszközök fejlődésével természetszerűen az óraipar is fellendül. Az eleinte szépen fejlődő schwartzwaldi óraipar a már akkor nagyarányú amerikai óraipar terjeszkedése folytán háttérbe szorult. Erhard Junghans alkotóereje és kereskedői zsenialitása ezeket az állapotokat merőben megváltoztatta. Bár előbb mint szalmakalapkereskedő működött, de ellesve az amerikai eladási módozatokat, a schwartzwaldi ipart talpraállította. Erhard Junghans 1870-ben élete virágjában, 47 éves korában elhunyt. Szerencsére felesége kitűnő képességeivel az üzemet továbbvezette, Arthur nevű fiát Amerikában taníttatta, aki ott szerzett tapasztalatait hazájában értékesítette és a Gebrüder Junghans céget messze földön ismertté tette. Arthur Junghans a technikai újítások egész sorát alkalmazta, úgyhogy a teljesítőképességet sokszorosára fokozta. Ezt néhány számadat élénken igazolja: 1875-ben a termelés 37.000 darab, míg 1914-ben 3.600.000, azaz naponta 10.000 darab óra. A tanulságos és érdekfeszítő könyv ára 1.20 márka s ki a német nyelvben csak kissé is járatos, annak igaz gyönyörűséget okoz a lángész, akarat és teremtőerő megnyilvánulása és az emberiség szolgálatába állítása, Tállyai kazetta- és ékszerelői mosegy cír tulajdonos RAJNA JÓZSEF ezüstkoszorús mester Budapest, V., Csáky ucca 9. Telefon 125-586. Készít mindenféle ékszer- és vattás-dobozokat, evőeszköz kazettákat, Kirakatberendezést vállal.