Technika, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám

144 Hírek Iparügyi minisztériumi kinevezések. A Kormányzó a m. kir. iparügyi miniszter előterjesztésére Tóry Gergely miniszteri osztályfőnök részére az állam­­titkári címet, Jakabffy Zoltán miniszteri tanácsos ré­szére a miniszteri osztályfőnöki címet és jelleget, nagybányai vitéz Horthy István állami gépgyári vezér­igazgató-helyettesnek a miniszteri tanácsosi címet, továbbá Mirnyák József és Novák Ervin miniszteri fő­mérnökök részére a miniszteri tanácsosi címet és jelle­get adományozta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának új alelnöke, Dr. Álgyay-Hubert Pál miniszteri osztálytanácsosi cím­mel és jelleggel­­felruházott kereskedelem- és közleke­désügyi minisztériumi műszaki tanácsost a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökévé nevezték ki. Álgyay- Hubert Pál dr. mérnöki pályafutását a Műegyetemen kezd­te, ahol először tanársegéd, majd adjunktus lett és 1925- ben avatták a műszaki tudományok doktorává. Egy év múlva a kereskedelemügyi minisztériumba főmérnökké nevezték ki és az akkori miniszter úgy döntött, hogy az új borárostéri Horthy Miklós-Dunahidai Álgyay- Hubert Pál dr. tervei szerint építsék meg. 1934. év őszén a minisztériumban a Dunahídépítések szakosztá­lyának vezetésével bízták meg és ebben a minőségben vezette a boráros téri Horthy Miklós-híd építési mun­káit; az ő vezetésével készítette el a minisztérium a híd pesti feljárójának és a Boráros-tér rendezésének terveit. A vezetése alatt álló szakosztállyal 1935. év első felében kidolgoztatta a Margit híd átépítési mun­káinak terveit, melyeknek eredményeként ez a mű­szaki szempontból igen nehéz építkezés az ő irányí­tásával még ugyanazon év derekán meg is indult és a munkák legnehezebb részét, az alépítményeket az év végére sikerült is az előirányzott rövid idő alatt be­fejezni. Álgyay-Hubert Pál dr. már évek óta hivatalos működésén kívül a legbehatóbban foglalkozik a hidak­kal összefüggő városrendezési és közlekedési problé­mákkal. Mint előadó részt vett a magasépítésekre vonat­kozó új vasbetonszabályzat kidolgozásában, melyért a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet a nagy ezüst­érem­mel jutalmazta, tudományos és irodalmi munkásságáért pedig a Hollán-díjjal tüntették ki. A mérnöki munka nem lehet versenytárgyalás anyaga. A belügyminiszter elvi jelentőségű határozatot hozott, amely a mérnöki munka nagyobb megbecsülé­sét célozza és így nemcsak a mérnököket, hanem a munkaadókat is érinti. Egyik pestmegyei község sza­bályozási terv kidolgozására adott megbízást, a vár­megye kisgyűlése azonban megsemmisítette a határo­zatot azzal az indokolással, hogy a pályázókat nem hívták fel ajánlattételre. A megbízott mérnök felül­vizsgálati kérelemmel élt a határozat ellen s a belügy­miniszter, aki a Budapesti Mérnöki Kamarát is meg­hallgatta a következő véghatározatot hozta: „A mér­nöki munkának versenytárgyalás útján való biztosí­tása nem helyénvaló, mert a mérnöki szellemi munka elvégzésére való ajánlkozást nem­ lehet az ajánlati összeg olcsósága szerint elbírálni, hanem az elvégzendő munkálatok körülírása mellett, az azok elvégzéséért fizetendő tiszteletdíj összegét érdektelen szakértői el­járással előre meg kell állapítani, de nem szabad a műszaki feltételek és a munka rovására a mérnöki szellemi munkáért fizetendő összeget verseny tárgyává tenni.“ Megalakult a Horthy Miklós Kollégium Barátainak Köre. 1935. december hó 6-án a Kormányzó Úr ő Fő­méltósága nevenapján a budapesti Horthy Miklós Kollégium volt tagjainak igen régi óhaja valósult meg akkor, amikor megalapították a Kollégium Barátainak Körét. Dr. Molnár Andor min. o. tanácsos a kultusz­­miniszter úr képviseletében, valamint dr. Csorna Kál­mán a Kollégium igazgatója jelenlétében szép számban jelentek meg a közgyűlésen a kollégiumnak vidéki és budapesti volt tagjai. Az ülésen nagyszámban kép­viselték magukat a Kollégium jelenlegi tagjai is.­­ A közgyűlés az egyesület elnökévé egyhangúlag dr. Jánky Gyula min. fogalmazót választotta meg. Az alapszabályok felolvasása és jóváhagyása után a közgyűlés a következő tisztikart választotta meg: Alelnök: Bardócz Árpád oki. gépészmérnök. Főtitkár: Alber Tibor oki. gépészmérnök. Titkár: dr. Ronczik Sándor. Pénztáros: Pallos Lajos oki. gépészmérnök. Ellenőr: Flór László oki. közgazdász. Az egyesület célja a régi baráti kapcsolatok fel­újítása, valamint a mindenkori tagok szellemi és anyagi téren való támogatása. Ezúton is felkérünk minden volt kollégiumi tagot, hogy a baráti kör megalapításáról volt kollégiumi ismerőseiket értesítsék és címüket közöljék az egye­sület titkárságával. Budapest, IX., Üllői­ út 51. (Horthy Miklós Kollégium). Telefon: 44—6—60. Az angol könnyű Diesel-motor. Az „Industrial Britain“ című angol érdekképviseleti lap jelentése sze­rint egy ismert angol autógyár (L. Gardner) új Diesel­­motort szerkesztett, amely jól bevált középnagyságú személy- és sportautók részére. Az új Diesel-motort nagy sikerrel próbálták ki egy Lagonda-sportautóban. Az új motor üzemköltségei mérföldenként átlag mind­össze 1 pennyre rúgnak, noha a próbaúton nehéz hegyiszakaszokon át kellett célba érnie. Eddig Diesel­­motorokat csak nehéz teherautóknál és autóbuszoknál tartották üzemben, a próbaút alapján azonban a Gard­­ner-gyár máris megrendeléseket kapott és az angol szakértők most már arra számítanak, hogy a Diesel­­motor a könnyű személyautógyártásban belátható időn belül éppen olyan gyors sikereket fog elérni, mint az utóbbi években minden országban a nehéz teherautó­gyártás terén elért­ Ford Ausztráliában is gyárat épít. A kanadai Ford Motor Co. elnökének az új gyártelepek létesítésére vonatkozó jelentése szerint az ausztráliai Sydney és Melbourne városokban Ford-telepek létesülnek, egy millió dolláros befektetéssel. A két új ausztráliai Ford­­gyár a kanadai Ford-autógyár alvázaiból és alkat­részeiből állítja majd össze az új Ford-autókat. A Diesel-motoros teherautók elterjedése Német­országban. A hivatalos német autókimutatásokban csak 1934. év második felében kezdték külön nyilvántartani a Diesel-motoros gépjárműveket. 1935. július 1-én Németországban 20.314 teherautó és autóbusz volt üzemben Diesel-motorral. A kimutatásban azonban nin­csenek benne a Diesel-motoros traktorok, amelyek számát mintegy 50.000-re becsülik. Szerkezetek Röntgen-vizsgálata. Németországban az épületek szilárdsági vizsgálatára újabban Röntgen­­készülékeket használnak. Különleges Röntgen-kocsija van az állami anyagvizsgáló intézetnek, amely a mozgó készüléket a megvizsgálandó épülethez kiküldi. Magas épületek, vasúti hidak, hajók, emelőszerkezetek és moz­donyok igen eredményesen vizsgáltattak meg. Különö­sen a hegesztések, szegecselések és egyéb illesztések helyeiről ad pontos és megbízható képeket, melyek megmutatják az anyag esetleges hibáit. A készülék olyan pontosan és megbízhatóan működik, hogy a meg­vizsgált szerkezeti anyag legkisebb hibáit is megmu­tatja. A készülékkel az épületek átvilágítása a leg­teljesebb megnyugtatást nyújtja a hibátlanul készült szerkezetek teherbíróságát illetőleg. HUNGÁRIA Magyar Technikusok Lapja mérnök érdekekért küzd, mérnök híreket közöl. Megjelenik 2 hetenkint. Hungarista dominusoknak évi 2.40 P. M. kir. József Nádor Műegyetem, Med­. Techn. Intézet nyomdája (Budapest, XI., Műegyetem-rakpart ,3.). — 3024.

Next