Technikai Kurir, 1933 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1933-01-01 / 1. szám
ЧГЭ Budapest, 1933 január hó IV. évfolyam 1. szám TECHNIKAI KURÍR •SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS PÉLDÁNYONKÉNT 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVENKÉNT 20 MEGJELENIK HAVONTA PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK S EGYSZER EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE AZ EGYESÜLET TAGJAI . SZERKESZTŐSÉG : DÍJTALANUL kapják BUDAPEST VI. DESSEWFFY UTCA 47. SZÁM lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllltlllllllllllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllltll! Az abszorpciós spektrálfotometria szerepe a fehérjekutatásban Dr. Gróh Gyula állatorvosi főisk. nyilv. r. tanár 1932 november 22-én tartott előadásának rövid kivonatai) Noha a fehérjék régi idők óta állanak a chemikusok érdeklődésének középpontjában, már csak azok nagy biológiai jelentősége miatt is, mégis aligha esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy a fehérjekérdés azok közé a problémák közé tartozik, melyeknek mai állásával csak kevéssé lehetünk megelégedve. Eddigelé például azt sem tudjuk, hogy a vérszérumban hányféle fehérjével van dolgunk, pedig szinte megszámlálhatással a szérum fehérjékkel foglalkozó dolgozatok tömege. A rokon állatfajok szérumának fehérjéit nem tudjuk egymástól megkülönböztetni. Pedig nyilván vannak ilyen különbségek. Szerológiai reakciókkal (preeipitációs, anafilaxiás reakció), vagyis állatkísérletekkel biztosan megkülönböztethetők egymástól a különböző állatfajok szérumfehérjéi, mert az élő szervezet az u. n. fajidegen fehérjékkel szemben igen élénken reagál. A chemikus eszközei igen távol vannak attól, hogy ilyen szabatosak és biztosak legyenek. Milyen módszerek állanak rendelkezésünkre, ha egymással rokon természetű fehérjéket kell chemiailag jellemeznünk, vagy egymástól megkülönböztetnünk? Felesleges bővebben magyarázni, hogy az elemi összetétel megállapításának rokon fehérjéknél legfeljebb csak kivételesen vehetjük hasznát. Az aminosavak százalékos arányának megállapítása általában csak korlátolt pontossággal történhetik, a munka hosszadalmas és sok anyagot igényel. Csak néhány aminosav esetén támaszkodhatunk eléggé pontos mikroanalitikai módszerre. Az optikai forgatóképesség mérése szabatosan vihető véghez és jellemző adatokat szolgáltat, ha az oldat zavarossága az észlelést nem gátolja. Hátrány, hogy az adatokat nem tudjuk közelebbről értelmezni. Az oldékonyságmérés, sav- és lágkötő képesség, isoelektromos pont stb. mérése olyan módszerek, melyek éppen a rokon fehérjéknél rendszerint keveset mondanak. Pár éve a vezetésem alatt álló intézetben azzal vagyunk elfoglalva, hogy megvizsgáljuk, mennyiben volna felhasználható az abszorpciós spektrálfotomer.) A meghívón az előadó címe gyanánt „egyetemi ny. r. tanár“ szerepelt. Ezt a tévedést az előadó határozott kívánságára ezennel korrigáljuk, ha a fehérjék jellemzésére és a fehérjekutatásban. Az elért eredményeket röviden a következőkben lehet összefoglalni.2) A fehérjék ultraibolya abszorpcióspektrumában jól kifejezett maximummal és minimummal találkozunk. Előbbi kb. 280, utóbbi kb 250 mi-nél észlelhető. A mutatkozó szelektív abszorpciót — mint azt korábbi szerzők is megállapították — a fehérjék tirozin-, triptofan- és kisebb mértékben fenilalanin-tartalmának kell tulajdonítani. Kísérleteink egy része arra irányult, hogy az abszorpcióspektrumot mennyiségileg értelmezzük. Evégből megállapítottuk különböző fehérjeféleségekben a tirozin- és triptofántartalmat bálin és Marenzi módszerével (a fenilalaninra nézve az irodalmi adatokat fogadtuk el), továbbá meghatároztuk ezeknek az aminosavaknak az abszorpciós görbéjét, így olyan adatokhoz jutottunk, melyek lehetővé tették a vizsgált fehérjék abszorpciós görbéjének elméleti kiszámítását annak feltételezése mellett, hogy a fehérjékben nincs más kromofórcsoport jelen, csupán azok, melyek щ. említett ciklusos aminosavaktól származnak. A tényleg talált és elméletileg kiszámított görbék összehasonlításából arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy némely fehérjénél valóban jogosult ez a feltevés, másoknál azonban kénytelenek vagyunk egyéb — eddigelé közelebbről nem ismert — kromofórcsoportok jelenlétével is számolni. Az utóbbiaknak az abszorpcióspektrumra kifejtett hatása hozzájárul az illető fehérjék jellemzéséhez. Némely fehérjénél lngok hatására már kicsiny koncentrációk (al norm.) és közönséges hőmérséklet mellett is jelentékeny időbeli emelkedése észlelhető az abszorpciós maximumnak. Különösen jelentékeny ez a szérumglobulinnál. Az emelkedés oka bizonyára a peptidkötések enolizációjában van, mert ez kettős kötések, tehát új kromofórcsoportok kialakulásával kapcsolatos. Ugyancsak kettős kötések fellépése miatt *1 Lásd: Gróh és Hanák. Magy. Chem. F. 1930. és Zeitschrift f. physiol. Chei. /90., 199., 1930. — Gróh és Weltner Math. lem. Ért. 48. köt. 1931. és Zeitschrift f. physiol. Chem. 198., 267., 1931. — Gróh és Faltin Math. Term. Ért. 48. köt. 1931. és Zeitschrift f. physiol. Chem. /99 . 33., 1931.