Tejgazdasági Szemle, 1928 (8. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

P* (3 ^ u^ncii),kirorieChnolo£iai ^armuze­^ ^P««t*VIll Jda«A körút 6. AQ~1­777O­VIII. ÉVFOLYAM APEST, 1928 JANUÁR 1 TEJGAZDASAGI SZEMLE EGYETEMES TEJTERMÉKIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKLAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, VIII. JÓZSEF-KÖRUT 31/b II. 3. TELEFON: József 428-10. AZ ORSZÁGOS TEJGAZDASÁGI SZÖVETSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE Felelős szerkesztő és felelős kiadó : Özv. Dr. Kovács Józsefné MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER ELŐFIZETÉSI ÁRA: NEGYEDÉVRE 4.80 P FÉLÉVRE 9 P Külföldre a fenti árak kétszerese Postatakarékpénztári csekk számla: 49128, Meddig forgalomképes öregfejős tehenek teje írta: Faltin Adolf kísérletügyi főigazgató. A téli hónapokban felette gyakori a tejek ellen a pa­nasz, hogy azok élvezhetetlenek, kellemetlen sós­avas ízűek és hogy a téli hideg időjárás ellenére is a főzésnél gyakran összemennek. Ez a tünet hihetőleg nem országos jellegű, hanem főként olyan vidékeken találkozunk vele, ahol — mint az Alföld északkeleti részében is — a tejellá­tás túlnyomólag kistejtermelőkre hárul. Nem kétséges, hogy ezen sokat panaszolt tejhiba, az okszerűtlen, egyoldalú takarmányozás mellett, a fejős te­henek laktációjával van szoros összefüggésben. Nevezete­sen azzal, hogy az Alföldön a kistermelőknél szokásos egy­idejű borjaztatás következtében a tejelési időszak vége éppen a téli hónapokra esik. Ismeretes pedig, hogy a tej a fejési perióduson keresz­tül lassan, de fokozatosan változáson megy át, ami a fejési időszak végefelé, a szárazra állítás előtt úgy a tej összeté­telében, mint annak izében oly mértékben jut kifejezésre, hogy az végre a kolosztrum-tejhez válik hasonlóvá. Miként az újabb vizsgálatok kimutatták, főleg a tej­cukor az, amely a laktáció végén fokozatosan fogy és végre­­ szinte eltűnik. Ezzel párhuzamosan pedig az ásványi alkat­részek, különösen a chloridok (konyhasó) a tejelés előre­haladtával folyton szaporodnak a tejben, aminek aztán az a folyománya, hogy az egyre fogyó tejcukor nem képes ellensúlyozni, tompítani a felhalmozódott sók jellegzetes ízét s a tej maga is sós ízt nyer. De megnyilatkozik a tej változása a laktáció legvégén abban is, hogy a zsír és fe­hérje majdnem kétszeresére emelkedik és ennek folytán a zsírmentes szárazanyag a megfogyatkozott tejcukor elle­nére is igen magas lesz. A tej tehát a tejelési időszak vé­gén egészen elveszíti eredeti karakterét; alkatrészeinek egymáshoz való arányában messzemenő eltolódás áll be, amit még az is kísér, hogy az öregfejes tejben, hasonlóan tőgybeteg tehenek tejéhez és a kolosztrum tejhez, fehér vérsejtecskék (leukocyták) jelennek meg. Nottbohmnak idevonatkozó alapos vizsgálatai szerint azonban a tej változása a laktáció végén a tehén egyedi sajátságaihoz képest individuális. Némely tehén-egyednél az átmenet fokozatos, másiknál meredek irányt mutat. Kétségtelen az is, hogy a tej­elválasztás és vele a tej ösz­­szetétele is annál rendellenesebb a laktáció végén, minél hírtelenebbül szakítják meg a fejést a szárazra állítás előtt. Nottbohm szerint ugyanis a fejési periódus végével bekö­vetkező szárazra állításnak két fázisa van. Az elsőben a tej összetételében nem áll be lényeges változás, valamint az egyes alkatrészek viszonyában sem mutatkozik nagyobb eltolódás, úgyszintén leukocyták sem lépnek fel a tejben. Ellenben a második fázisban, mikor egyes fejéseket mind­­sűrűbben hagynak ki a tejelés végleges megszüntetése cél­jából, a tej összetétele mindegyre nagyobb rendellenessé­geket mutat, miközben izében, színében, kémhatásában is nagymérvű változás áll be. Felvetődött tehát a kérdés, hogy a szárazra állítás előtt, egyes fejések kihagyásával nyert tej egyáltalában forgalomképes tejnek tekinthető-e, vagy nem kellene-e ilyen tejeket a közforgalomból kizárni és úgy elbírálni, mint az ellés után egy ideig — a 71.000/1924. számú F. M. rendelet szerint 8.. napig —­ abnormális u. n. kolosztrumot. Válaszul e kérdésre, az ide vonatkozó vizsgálatok kö­zül Nottbohm néhány vizsgálati eredményét mutatjuk be: I. A rendes napi kétszeri fejes után nyert tejben: 1.0343 6.70 10.18 4.91 0.089 II. Két nap alatt háromszori kihagyással fejt tejben: 1.0355 7.30 10.60 4.08 0.114 0.98 III. Három nap alatt ötszöri kihagyással fejt tejben: 1.0343 8.50 10.54 2.06 0.209 1.17 2.5 IV. Négy nap alatt hat­szo­ri kihagyással fejt tejben: 1.0334 12.00 11.01 1.87 0.195 0.98 1.1 V. Öt nap alatt kilencszeri kihagyással fejt tejben: 1.0395 9.40 12.01 1.56 0.206 1.26 Látható tehát a fenti vizsgálati adatokból, hogy a tej összetétele igen mélyreható változáson ment keresztül a szá­razra állítás előkészítése céljából redukált fejések követ­keztében olyannyira, hogy a tej a tejcukor mennyiségének nagyfokú c­sökkenése, viszont a chlór, zsír és fehérje­anyagok nagymérvű emelkedése folytán — egészen rend­ellenes összetételt nyert. Nyilvánvaló, hogy ilyen összetételű tej csecsemő és kis­korú gyermekek táplálásánál egészségügyi veszélyt rejt, mert a bemutatott tejeknek éppen az az alkatrésze (tej­cukor) fogyatkozott meg legjobban, amely az anyatejben domináns szerepet játszik. Hiszen az anyatejben még a normális tehéntej átlagos 4,63/ tejcukor tartalmával szem­ben is, átlag 7% tejcukor foglaltatik. Viszont a fehérje az anyatejben átlag 1%,-ot tesz ki, míg a fent utolsó helyen bemutatásra került tej fehérje tartalma kereken 9%-ra tehető. Nem is szólva egyéb alkatrészek, de különösen az ásványi anyagok eltolódásáról a normális tehéntej és anya­tej megfelelő alkatrészeihez képest. Ilyen eltorzultan rendellenes összetételű tejek tehát Fajsuly Zsir P/q Zsirment. szár. a. o/o Tej­cukor 0/o Chlor o/o Hamu 0/0 Tramms dóri próba Szövetségi értesítés! Folyó ügyek megtárgyalása végett minden csütörtökön este 6 órakor a szövetség helyi­ségében tagösszejövetel. Árjegyző bizottság f. hó 12-én csütörtökön délután 6 órakor tartja legközelebbi árjegyző ülését a szövetség helyiségében.

Next