Természet és Technika, 1950 (109. évfolyam, 1-12. szám)
1950-09-01 / 9. szám
tapasztalt hibáit kiküszöbölni. A keresztkötéseknél az volt a vezetőszempont, hogy mindenütt, ahol arra mód van, a hegesztést alkalmazzuk, vasanyagtakarékosság és költségcsökkentés miatt. Itt a varratok túlnyomó része automatikus gépi hegesztéssel készült. Ennek kettőselőnyevolt. Sikerült kiküszöbölni a kézi hegyztés bizonytalan tényezőit és az említett munka is sokkal gyorsabb és olcsóbb volt. A Sztálin-hídnál kikísérletezett és bevezetett gyártási és szerkezeti újításokat sikerrel alkalmazták az ország többi híd raksái is. Főleg az együtt dolgozó vasbetonlemezes megoldás vált be a gyakorlatban, és újabban már egész 20 m fesztávolságig terjedő hidak főtartóit építik ezzel a rendszerrel. Szigeti lejáró A híd egyik látványossága lesz a margitszigeti lejáró. Ez elsősorban az Angyalföldről és Óbudáról a Margit-szigetre irányuló forgalom zavartalan lebonyolítására szolgál. Aluljárók és hidak segítségével tökéletesen megoldja a szintbeli kereszteződés kiküszöbölésének problémáját, úgy, hogy még az ünnepi csúcsforgalom idején sincs szükség forgalmat irányító lámpákra, mert minden egyes forgalmi sávnak külön útja van, melyen megállás nélkül érhető el a cél. Különleges berendezések szolgálják a Margit-szigetet látogató dolgozók kényelmét. Lesz IBUSZ-pavillon, dohánytőzsde, söröző, kávézó az aluljáró belsejében. Külön lépcsőnélküli lejtős gyalogút vezet le, hogy gyermekkocsikkal is könnyein meg lehessen közelíteni a szigeti sétányokat. Az alagsort a lejáró egész területén egy hatalmas garagénak építették ki, mely magában foglal minden korszerű üzemi berendezést, mely a kocsik ápolásához szükséges. A hídépítés 1939-ben indult meg. Elsősorban az alátámasztópillérek készültek el. Itt került először alkalmazásra Magyarországon a Dunaládáknál addig kizárólagosam használt légnyomásos alapozás mellett a szádfallal körülzárt munkagödör és az állványról süllyesztett vékonyfalú vasbeton süllyesztőszekrény. A nagy pályaszélesség miatt egészen rendkívüli méretű vasbeton süllyesztőszekrényeket kellett a Duna 0 pontja alá, 8—10 m-re lesüllyeszteni. 1940-ben indult meg a vasszerkezet szerelése, de míg az alépítményi munkák 1944-re teljesen elkészültek, a vasszerkezetből csak az óbudai parttól a hajógyári szigetig terjedő szakasz építése fejeződött be. Szabadszerelési módszer A népköztársaság kormánya 1948-ban határozta el, hogy a hidat a 3 éves terv keretében egyelőre felszélességbeni tovább kell építeni és 1950-re be kell fejezni. Az 1948-as év a meglévő vasszerkezet és pillérek háborús sérüléseinek kijavításával telt el. Ekkor folytak a nagy szerelődaruk javítási munkái is és 1949-ben teljes erővel megindult a vasszerkezet szerelése. Itt a szabadszerdési módszer került alkalmazásra, mely lényegesen különbözik az eddig megszokott sablonos állványon való szereléstől. A régi módszernél először az egész Megnyílást sűrű cölöperdővel aláállványozták, azután következett az állványon mozgó daruk segítségével a vasszerkezeti darabok kifektetése és összecsavarozása. Csak ezután került sor a végleges beszabályozás és beállítás után a szegecselésre. Tehát a munka elején csak az ácsok dolgoztak, utánuk csak a szerelők és a végére maradt a szegecselők munkája. Főtartó szerelése A főtartó megemelése a pillér felett Főtartók szabadszerelése a segédpillérig