Textil Ipar, 1929. (2. évfolyam, 1-19. szám)
1929-01-16 / 1. szám
TEXTILIPAR 2. oldal magyar árut vevő körének. A világ gazdasági viszonyait ma az országok szerint kis gazdasági területekre való elzárkózás, és a ma még ki nem számítható időben, a nagyobb gazdasági egységekre leendő áttérés előkészületei jellemzik. Ezt az átmeneti időt, amely nálunk a trianoni revízió kérdésével szorosan összefügg, arra kell felhasználnunk, hogy legnagyobb erőnket a magyar kereskedelem és közönség megszervezésében, áruink megkedveltetésében rejlő energiaforrásokból menthessük. A kereskedelem ne azért vegyen magyar árut, mert a mai konstellációban esetleg nem vehet mást, hanem azért, mivel egyenlőek a minőségi és egyéb feltételek, amelyeket a magyar textilipar nyújtani képes. A kereskedő és a gyáros érezzék át, hogy megélhetésük kölcsönösségen alapul, mivel az esetleg kialvó gyári kémények a kereskedelem testéből is lefaragnak egy-egy darabot. A közeledést e kapcsolat megteremtéséhez, az első lépést magának a gyáriparnak kell megtennie. Egyes gyártási ágazatok szerint ismertető előadásokat kell tartani és ezekre a kereskedőket meghívni. Meg kell nyitni a gyártelepek kapuit, hadd jöjjenek hozzánk a kereskedők, hadd lássák a gyárak zakatoló berendezéseit, a munkások pontos munkáját, a kitűnő nyersanyagokat és a minden kritikát kiálló készárukat. Győződtessük meg őket hogy csak előítélet volt a bizalmatlanság és csupán szokásból, konzervativizmusból vásároltak külföldön árut. Vegyük igénybe a sajtót és világosítsuk fel a nemzetet, öntudatra kell ébrednünk, hogy büszkeség töltsön el minden magyar embert, ha hazai árut vásárolhat. Fel kell eleveníteni a tulipán-korszakot, mert a gyáripar fejlődése, erősödése és megnagyobbodása egy szebb jövőt, egy boldogabb hazát jelent. A gazdasági vérkeringés zavartalansága szorosan összefügg a ma már 50.000 munkást és tisztviselőt foglalkoztató textilgyárak prosperitásának kérdésével. A fejlődés fokozásával megszűnik a munkanélküliség, megindul a kereskedelem, a pénz az országban marad. A függő centrifugákról általában. Írta : Aschner József A »Textil-Ipar« múlt hó 29-i számában a három oszlopban ingó centrifugákat ismertettem, amelyek a textiláruk nedvtelenítése terén nagy teljesítményűek, azért jelentenek nagy haladást, mivel azokat ma már a kellemetlen »bónusz« nélkül olyképpen gyártják, hogy az eddig ingó helyzetben lévő védőköpeny...úgyszintén h az arra , szereik gill lány motor merev, fix állásban van és csak a belső forgódob marad meg ingó helyzetben. Ezáltal jóval kevesebb hajtóerő szükséges a centrifuga indításához, ami annál is inkább fontos, mivel ezek a gépek nagy fordulatszámukhoz mérten az indításnál amúgy is nagyobb megterhelést jelentenek. Tény, hogy a három oszlopban ingó centrifugák mai szerkezetük mellett a legmodernebb és legnagyobb teljesítményű gépek és mindenkor előnyben részesítendők a függő centrifugákkal szemben ott, ahol a körülmények azt megengedik. Vannak azonban kényszerítő körülmények is, amikor a függő centrifugák felszerelése elengedhetetlenül szükségessé válik. Tudvalevő, hogy a kis darabok elhelyezkedése a centrikusan forgó dobban nagyon könnyen megy végbe és végeredményben az egyenletes megterhelés még a szükséges fordulatszám elérése előtt következik be. Ezáltal a forgódob munkáját minden zavaró momentum nélkül végzi el. Más az eset a nagy daraboknál, az úgynevezett végáruknál, melyek esetleg egymásba csavarodva, de mindenképpen egy nagy hosszban, 100—130 méter darabonkénti hosszméretben kerülnek a centrifuga dobjába. Ezeknél az elosztás már nagyon nehezen megy végbe, mert a darab hosszú, terjedelmes és ha a centrifugális erőnek, a centrifugális kívánalmaknak eleget kellene tenni, úgy legalábbis szakadni volna kénytelen. Miután azonban az elszakadásnak a kezdő fordulatok erőssége alkalmat nem ad, inkább a centrifuga egyenetlen forgása és csekély teljesítménye az, ami azonnal feltűnik. Végáruk részére, már ahol nagy darabokról van szó, úgyszintén a vegyi ipar legtöbb ágánál legajánlatosabb a függő centrifugák használata, melyek minden kilengést könnyedén, úgyszólván érzéstelenül visznek át a centrifugális erőbe. Különösen a magyar textiliparban meglehetős ellenszenvvel fogadják a függő centrifugákat, mivel azok tengelye a forgódob belsejében helyezkedik el és állítólag gátolja a gép zavartalan kiszolgálását. Felesleges hangsúlyozni, hogy ez az óvás egyáltalában nem áll fenn, mert hiszen a dob a berakás alkalmával egész könnyen forgatható, miáltal gyorsan is tölthető. Előnye még az is, hogy a forgódob egészen alacsony volta mellett úgy a berakás, mint a töltés alkalmával teljesen hozzáférhető és minden irányban kezelhető. A vegyi iparban ez a típus majdnem nélkülözhetetlen és nagy elterjedtségnek örvend. Vannak gyárak, melyek az álló és hasonló kivitelű centrifugákat semmi körülmények között sem használhatják, mivel pl. fagyasztott anyagoknak centrifugálása alkalmával az alsó csapágy és az olaj is befagy. Az alul vezetett szíjazat ugyancsak megfagy és eltörik, az egész hajtószerkezet hasznavehetetlenné válik és csak természetes, hogy ez a centrifuga a célnak nem felel meg. Hasonló a helyzet, mikor a centrifuga külső köpenyét gyűjtőedénynek kell felhasználni, ami az álló szerkezetű centrifugáknál már csapágyelrendezésüknél fogva is teljesen ki van zárva. A függő centrifugák meghajtása éppen annyiféle, amennyi az álló és hasonló típusú gépeké. Lehet transzmissziós, közvetett vagy közvetlen villanymotor-meghajtású. Utóbbi esetben a motor, ha a körülmények másképpen nem követelik, a forgódob tengelyének legfelső részére van függőleges helyzetben felszerelve és röpjáratú kapcsolóval van ellátva, miáltal a villanymotor üresen indul és amikor teljes fordulatát elérte, automatikusan rákapcsol a dobtengelyre, úgy hogy a centrifuga kosara másodpercek alatt éri el a teljes sebességet. Fenti ábra egy közvetlen kapcsolású villanymotorral ellátott függő centrifugát ábrázol, melynek teljesítménye olyan nagyszabású, hogy feltétlenül figyelmet érdemel. Magától értetődő, hogy a megkövetelt munka arányában e centrifugák erősen megépített gépek, melyek a legterhesebb feladatok tökéletes teljesítésében a legzavartalanabbul működnek. Legközelebb a kis centrifugákat fogomismertetni, melyek a gőzmosó- és kelmefestőipart közelről érintik. ELSŐ GYULAI KÖTÖTT- ÉS SZÖVÖTT-IPARÁRU GYÁR R.-T. GYULA Gyári, női-i férfi- föL gy e l* m e k ni a i s Bi ^ á k a 11 a legfinomabb flórtól és műselyemtől kezdve a legolcsóbb minőségekig. Kizárólag nagykereskedők részére KARL RABOFSKY Plissee-Maschinen- und Plissee- Formen- Fabrik BERLIN SW 61 BELLE-ALLIANCES TR ASSE 92. Empfiehlt ihre anerkannt erstklassigen Fabrikate wie automatisch arbeitende Hohl- und Flachfaltenmaschinen mit neuzeitlichen, erheblichen Verbesserungen. Plissee-Maschinen, Dampf- und Trockenschränke, Plissee-Formen. Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. Budapest, X. Noszlopi-utca 1. Telefon : József 390-07, 390-08. Szárítók. Exhauszorok. Keverőművek. Festőkádak. Gőzgépek. Kazánok. Transmissziók. stb. Versenytárgyalási döntések A budapesti kir. ítélőtábla, a budapesti kir. büntetőtörvényszék, valamint budapesti központi budapesti I— III. kerületi és a budapesti kir. büntető járásbíróság részére szükséges törülközők, portörlők é,s padlóruhák szállításával a »Király« gőzmosóda, festő és vegytisztító budapesti cég bízatott meg. A kereskedelmi kamara export ajánlatai Árukereslet: Amerika: finom pamutszövet, iganyag 59211, Görögország: használt zsákok 59222, Bulgária: maccofonalak 59355, Konstantinápoly: nyers pamutszövet 55162, Bressoux-Liege (Belgium): nyers és tilolt kender 55473, Wiesbaden: színes hímzett párnahuzat, asztalterítő 57633, Cavalla (Görögország): női gyapjú-, pamut- és selyemszövetek 58888, Newyork: finom pamutszövetiéganyag 59211. Képviselőnek ajánlkozik: Németország: harisnya 59718, Gothenburg (Svédország): mindenféle textiláru 56603, Kopenhága: női ruhaszövet 57092, Beyruth: bútorszövet, függöny, szőnyeg 57638, Kopenhága: textiláru 57071, Haifa (Palesztina): férfi és női ruhaszövet, billardposztó 58099, 1. szám. Közszállitási kiírási furcsaság (Akadály versenytárgyalás) A m. kir. honvédelmi miniszter 73.914/2.—1928. szám alatt egy ajánlati felhívást közölt nagymennyiségű legénységi lepedő, szalmazsákvédő, ágy, lószerderékalj, lószertejvánkos, vánkoshuzat, liszti lepedő, lótakaró, vörös takaró, ágytakaró, ágyterítő beszerzésére kb. egymillió pengő értékben. A versenytárgyalás természetesen mindenki érdeklődését felkeltette, a versenytárgyaláson azonban a résztvevők a legnagyobb nehézség árán tudtak csak odáig eljutni, hogy ajánlatukat benyújtsák, mivel az ajánlat beadása a következő akadályversenyen keresztül volt csak eszközölhető. Versenytárgyalási felhívást Hungária körút 47. szám alatt, kedd és csütörtök délelőtt 8—12 óráig lehetett kapni az előállítási költségekfejében. E helyiségbe bejutni csak úgy lehet, ha a kapusnál az illető igazolja magát és igazolás után látogatási jegyet kap. A látogatási jegy birtokában az I. emeleten kiszolgáltatnak egy ajánlati felhívást és " egy részletes ""számas" lejtést az" anyagok műszaki leírásával. Akinek ez birtokába jutott, boldogan hazamegy, nem is sejtve, hogy mennyi akadályon kell még keresztülvergődnie, mivel az ajánlati felhívás a következőket írja elő: A szállítandó cikkekből 2 - 2, 50X50 cm nagyságú mintadarabot ármegjelölés nélkül, csak cégjelzéssel ellátva, i. é. november 21-én délelőtt 10 óráig kell beadni a H. M. 2. osztályban (Főparancsnoksági épület, 11. em., 6. ajtó) műszaki megvizsgálás céljából. Ha ez megtörtént, akkor az ajánlat biztosítására a kereseti összeg 5°/a’-a készpénzben, vagy megfelelő értékpapírban leteendő bánatpénzként a m. kir. központi állampénztárba a következő módon: Először egy felajánlási iratot kellett szerkeszteni, a H. M. 2. oszt.-ban való bemutatás céljából. A felajánlási iv ez osztály által való láttamozás után a honvédelmi minisztérium számvevőségénél számfejtés céljából újra bemutatandó. A számfejtett felajánlási iv a régi pénzügyminisztériumban elhelyezett központi állampénztárnál ismételten számfejtetik. A most már másodszor számfejtett ív két igazgató által aláíratandó és csak most történik meg a bánatpénz tényleges átvétele. Az ajánlati felhívás külön felhívja egyik jól eldugott pontjában a szállítók figyelmét arra, hogy e szállítással kapcsolatos egyéb tudnivalók az általános szállítási feltételekben foglaltatnak. E szállítási feltételek az ágy- és gőzmosóüzemnél szerezhetők be kedden és csütörtökön 8—12 óráig, átírva az előtob*fém R tétforgá 2oM‘$járás útíM. Ha valakinek még aggálya Van,,THéttöMi "kérdezni valója akad, az újra ugyanezen igazolások után a fent említett üzemnél külön felvilágosítást is nyerhet. Az általános szállítási feltétel 1. §. 3. bekezdése értelmében még mellékeln kell munkásbiztosítási köztartozásairól szóló kimutatást, melyet a pályázó a társadalombiztosító intézet könyvelőségénél kaphat meg egy délutáni ott tartózkodás árán. Ezek után a pályázni óhajtó elkészítheti a versenytárgyalásra ajánlatát, amelyet 1928. évi december hó 3-án délelőtt 9 óra 30 percig kellett beadni a Hungária körút 47. szám alatti üzemben. A versenytárgyalás maga pedig 1928. december 3-án 10 órakor tartatott meg ugyanott, ahol egy szűk szobában 30 pályázó és a felbontó bizottság volt szardínia módra összepréselve. Itt sem széfe, sem asztal nem állott a versenytárgyaláson résztvevők rendelkezésére, hogy azon a felolvasott ajánlatokat feljegyezhessék. A versenytárgyalás eredménye, dacára ezen akadályversenynek, majdnem mindenkire nézve kielégítő volt, mivel a honvédelmi minisztérium nagyon bölcsen és a mai helyzettel számolva, igyekezett minél több céget részesíteni a nehéz versenytárgyalás által jól kiérdemelt jutalomban. Megkezdődött a téli vásár Uton-útfélen olvashatjuk a 14 napos téli vásárról szóló hirdetéseket. A hirdetési oldalak napokon keresztül figyelmeztetik a közönséget a vásár kezdetének dátumára,-.u.-vásárolható tr,cikkekre és arra a különösen fontos körülményre, hogy legjobb az áruházat a kora reggeli órákban felkeresni. Fantasztikusan olcsó »hirdetési« árakkal kápráztatják el a laikus publikumot. Egy méter crép de chine 6 pengő és 80 fillér, a vásár előtt a duplájába került majdnem. Mint annak idején az országos vásárokon, kínálják a georgettet, a nyersselymeket és impriméket, meg a japonais selymeket és szöveteket, a 15 pengős Rodier kelmét, amelynek pár nappal azelőtt állítólag 44 pengő volt az ára. A kisegítők hadserege jót fut,és invitálja vásárlásra a betóduló kiváncsiak tömegét. De ez a tömeg nem jön zajszerűen, mint a korábbi vásárokon, nincs szükség már sorrendet tartó rendőrcsapatokra. Hiába a 48 filléres nyakkendő, a 480 pengős zefiring és a 28 filléres puhagallér nem vonz már az újdonság ingerével a 96 filléres sál, meg a pár filléres csipke, sőt a 68 filléres siffont sem bámulják a vásárt rendező áruház patentjaként. A csinos manökenek inkább vonzzák a férfinemű fiatalságot,, mint a mosóanyagból készült háziruhák, a sottis szövetruhák és a selyemtrotteurök az olcsó áraktól csak szórványosan elkápráztatott hölgyeket.............