Textil-Ipar, 1932 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1932-09-30 / 18. szám
12. oldal. TEXTILIPAR Beszédes számok elmondják, mi újság a textiliparban? 30 millió textilmunkás A textilipar óriási méreteit legjobban jellemzi, hogy kerek számban 30 millió emberre becsülik a textilárut előállító személyek számát. Ezek egyharmada végzi a tulajdonképpeni textilgyártást, másik harmada pedig a ruházati iparban munkálkodik. Kb. 10 millió személy pedig otthonában foglalkozik szövés-fonással. Szimbolikus jelentőségű, hogy Gandhi még a börtönben sem válik meg szövőszékétől és csupán Indiában 3 millió egyén — Kínában talán még több — fontos házi tevékenységét képezi a szövőmunka. * Az import statisztikákból az derül ki, hogy minél fejlettebb egy állam ipara, annál nagyobb az egy fejre eső behozatal. A békevilágban a legtöbb textilárut az USA és Kanada fogyasztotta. Sorrendben Franciaország, Anglia és Belgium következett, azután Svájc, Németország 58,9 Mk-ás fejkvótájával csak a hetedik helyet foglalta el. Ez a helyzet azonban megváltozott és a fogyasztópiacokért való harc egyre jobban kiélesedett. A nyersanyagtermelő országok ésszerűnek találják, hogy ne legyenek rászorulva olyan külföldi cikkekre, amelyeknek alapanyagát ők szolgáltatják. A nyersanyagokban szegény Európa eddig úgyis többnyire gépberendezéseket exportált. Ha a termelési költségek és haszontételek mindenütt egyformák lennének, akkor tényleg semmi értelme nem lenne a nemzetközi áruforgalomnak és csupán a nyersanyagokról kellene gondoskodni. Kétségtelen azonban, hogy egyes gyártási ágazatokban a tömegtermelés a rezsiköltséget erősen lecsökkentheti és a hasznot hajtó termelés előfeltételeit megteremtheti. Viszont kis mennyiségben a cikkek csak relatíve magas költséggel állíthatók elő. Tehát okosabb a gyártásra való ráfizetés, vagy a fogyasztó kiszipolyozása helyett ezen árukat onnan importálni, ahol olcsón és jó minőségbeli elő tudják állítani. Éppen ebben a tevékenységben rejlik a kereskedelem legszebb feladata. Az ú. n. »üvegházi iparok«, — amelyek drágán és silány minőségben termelnek— előbb-utóbb úgyis rossz befektetéseknek fognak bizonyulni. Az a gyáripar, amely nem csupán a vámbástyákra és az autarkia arzenáljára, hanem a céltudatos, szakszerű minőségi termelésre támaszkodik, akkor is meg tud a saját lábán állani, ha a túlzott vámvédelem mankóit a hóna alól kihúzzák.* Mit mutat a magyar textilstatisztika A m. kir. központi statisztikai hivatal jelentése szerint: (Súlyban, érték 1.000 P-ben) Behozatal 1930 1931 1931 1932 I—VI. Minél erősebben csökken a fogyasztó jövedelme, annál jobban visszafejlődik a drágább gyapjúáruk forgalma. Sőt még az értékesebb lenárugyártmányok is háttérbe szorulnak a pamutárukkal szemben. A tömegfogyasztás az olcsóbb cikkek felé fordul. Ezt most is tapasztalhatjuk. 1932 első felében nyerspamutbehozatalunk az 1931-i azonos időszakéval szemben 27 o/o -kal emelkedett, értéke az áresés miatt 17°/o-kal csökkent. Pamutfonál és cérnabehozatalunk 12 ° °-kal magasabb és az érték 23'' N-kal alacsonyabb. Ezzel szemben lenfonálból csupán 856 q-t hoztunk be 272.000 P-ért. A kiszerelt lenfonalnál majdnem hétszeresen több kisforgalom számára kiszerelt pamutfonalat importáltunk, vagyis 376 q-t 503.000 P-ért. Jutafonálból importunk az exportált mennyiségnek több mint kilencszerese, 842 q volt 60.000 P értékben. Ezzel szemben jutaszövet kivitelünk a behozatal 29-szerese, vagyis 3975 q 338.000 P-ért; ebből Svájcba 1193 q-t, USA-ba pedig 2699 q-t szállítottunk. A detail forgalom számára kiszerelt kenderfonálból is több mint 12-szer annyit vittünk ki, — 101 q, 22.000 P, — mint amenynyit behoztunk. Ez év első felében új és használt zsák kivitelünk a behozatalnak majdnem 13-szorosa, 3330 g, 315.000 P-ért. Hollandiába 1212 q-t, Törökországba pedig 717 q-t vittünk ki. Idei első félévi zsinegkender stb. kivitelünk a tavalyi azonos időszak mennyiséginél már 45°/o-kal kevesebb. Pamutszövetből a múlt év első feléhez viszonyított I—VI.-i importunk már a felét sem éri el. Kivitelünk csak 136/o-kal hanyatlott 3905 q és 1.871.000 pengő értékre, ami a mai viszonyok mellett textiliparunk térfoglalását demonstrálja. Közkedveltségnek örvendő 1—2 színnel nyomott, vagy 2 színinél tarkáin szőtt pamutszöveteinkből (a kikészítési eljárás végett kivitt 571 q 380.000 P tételen felül) 2780 q-t ,1,037000 P-ért exportáltunk. Ebből Jugoszláviába 788 q-t, Rlomániába 293 q-t, Egyiptomba a fáraók kései utódainak 245 q-t szállítottunk. Szíriába — ahonnan kb. másfél vagon kókuszfonalat importáltunk — 263 q jutott el. A busmanok, hottentották, kafferok és egyéb egzotikus néger rokonaik az Afrikába behajózott 1249 q ünnepi diszmentére méltó magyar tarkánszőtt pamutszövetben dúskálhattak. Mi azonban csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónkal- és egy szabásos pamut takarót már csak 40 q-t 44.000 P-ért, egyéb pokrócot és takarót 78 q-t 22.000 P-ért hoztunk be. A tavalyi első félévhez hasonlítva, 10 o/o -kal kevesebb gyapjú fonalat, gyapjúszövetből pedig a múlt első félévi mennyiségnek felénél alig többet importáltunk. Selyem, félselyem és műselyemszövet behozatalunk kb. 30o/o-kal apadt és a nyugateurópai országokba irányuló kivitelünk az 1931. első félévhez viszonyítva, kb. feleértékűre esett, bár súlyban csupán 14 okokkal csökkent. A magyar izlés és hódító divatkreációk előtt meghajolt a külföld, hiszen az 1931 .évben, a krízis csúcspontján, női és leány felsőruházati exportunk az 1930. évinél 1,5 millió P-vel magasabbra, 4,9 millió P-re emelkedett. Sajnos, a devizakényszergazdálkodás a legszebb törekvést is semmivé teheti és igy ezen ruházati export-tétel az idei első félévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva, 40 °/o -kal fejlődött vissza. · Ш W lakós [r ízléses es Olcsó. vví йшишоа TEXTILIPARI!.! J3udapest Yйгапц János Hungária Jaguard »*„. ___Szövőgyár Rt.~~TELEFON : A. 823-19. ALL LK V IL АкгЬАккЛ Platschek Vilmos FÉRFIKONFEKCIÓ ÁRUHÁZA ♦ BUDAPEST V., KÁROLY KIRÁLYUT 22. Súly Érték Súly Érték Súly Érték Súly Érték 146.059 28.13Э Nyerspamut 155.306 20.186 68.600 10.825 Selyem és selyemfonal 17.849 19.470 11.628 23.839 16.455 10.520 Pamutfonál és cérna 29.842 15.737 24.791 10.410 Gyapjúszövet 15.999 9.012 27.179 14.170 11.784 5.528 4.428 7.725 87.098 8.903 8.455 6.761 13.113 4.236 2.403 4.150 Súly Érték Súly Érték 12.064 8.787 5.657 3.688 5.663 4.095 5.176 2.763 Pamutszövet 60.474 19.988 43.114 14.618 Gyapjúlenál 19.499 11.780 12.062 7.945 Selyem, félselyem és műselyemszövet Súly 956 993 523 Érték 7.207 5.186 2.856 Kender és kenderkóc Súly 31.550 32.099 15.532 13.126 Érték 3.078 1.044 1.891 Kivitel Selyem, félselyem és műselyemszövet 353 992 809 Súly Érték Súly Érték 2.990 10.008 2.889 8.735 Pamutszövet 7.169 8.155 5.870 4.594 2.270 7.112 4.545 2812 1.510 3.684 3.905 1.871 A német textilipar legújabb adatai nyomán Sismondi híres mondása jut az eszünkbe: »A gép elűzi a munkást, lenyomja a fizetését és fokozza a munkanélküliséget.« A munkanélküli német szakszervezeti tagok száma az 1927. évvel szemben (3.8o/o) 1932 júliusában (33.8 o/o) majdnem megtízszereződött, a rövidebb ideig dolgozóké (Kurzarbeiter) pedig (1927. 3.9o/o) több mint tizenegyszeres (43.3o/o). A német ruházati iparban rendszeresen dolgozó egyének száma az 1927. évhez viszonyítva, ez év júliusában 846/0- ról 45.1 o/o-ra esett vissza. A nyersanyagok indexszáma (1913 - 100) az 1927. évi 153.1-ről 1932. VII. 58.6-ra, a készáruk nagykereskedelmi árindexe pedig 167.6-ról 122.7-re zuhant. A német ruházati ipar detailárai (1913—14 100 bázison) az 1927. évi 161.5 helyett most csak 114.4- nek felelnek meg. A legszomorúbb adat, hogy a textilforgalom (1924—26 100) az 1927. évi 108.3-ról 1932 júniusában 63.3-ra esett vissza. A kivitel minden vonalon összezsugorodott. ❖ minőségű " HORGONY- ÉS :: Kapható minden nagykereskedésben OLGA-HAJTÓ ГI / t ** " ' Vephoto- és kézimunkafonalak, mindennemű festett kézimunkák, DMC és CB áruk állandó nagy raktára. Készpénzfizetés mellett feltűnően olcsó árak. ADLER BERTALAN BUDAPEST, IV. KÁROLY KIRÁLY UT 4. SZÁM. Tel. A. 891-08. 18. szám SVÁJCI SAPKA KÖTÖTTÁRUK COTTONHARISNYA JÖPIC KOKRON JÓZSEF ÉS FIAI, KÖTSZÖVÖTTÁRUGYÁR HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 46.2%-os textilfogyasztási index Ne tévesszük el szem elől, hogy a munkanélküliség rákfenéje a válságnak csak egyik tényezője. A szolgálati illetmények jelentős csökkenése éppen úgy aláássa a vásárlóképességet. A Gazdaságkutató Intézet adatai szerint 1927 100 bázison a budapesti munkabérek 65,8-ra, a vidéki munkásilletmények pedig 42,1-re zuhantak. A magántisztviselői fizetések megcsonkítása is közismert. A megdöbbentő adóteher mindent megbénító hatását következő cikkünkben fogjuk vizsgálat tárgyává tenni. Csodával határos a magyar kereskedő heroizmusa és báránytürelme, amikor szinte azonos rezsitételek mellett — az összforgalom (1929 100) fogyasztási adatának 67-re zsugorodásánál — még mindig békésen várja a jobb jövendőt... A 67-es közönyös maradiság mindenbe beletörődik és már az sem rázza fel letargiájából, hogy a ruházati cikkek fogyasztási indexe 46.2-vel, a cipőké pedig 45,3-mal jelzi a súlyos válság pusztító rombolását. Ki Ló