Textil-Ipar, 1935 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1935-10-18 / 20. szám
7&xtüL-ipari i újság, 1935 október. IS Néhány héten belül üzembe kerül a Tannerie de Belge magyar kalapbörcsik-gyára, amely abszolút modern gépberendezéssel kezdi meg olyan minőségű áru gyártását, mint amilyent ez a nagyhírű belga világcég hosszú időn keresztül szállított a magyar kalapiparnak. A Tannerie és Maroquinerie Bőrüzem Kft. részére megadott állami kedvezményekkel kapcsolatban különböző kifogások hangzottak el a szakmai érdekeltek részéről, éppen ezért nem lesz hiábavaló, ha megvilágítjuk, hogy tulajdonképpen milyen gyárak is vannak érdekelve a kalapbőrtermelésben és hogy váljon ezeknek az érdekeit valóban sérti-e az új gyárnak Magyarországon való letelepedése. A magyar kalapbőrszükséglet 20.000 tdt viaszosvászon anyagból konfekcionált műbőrkészítményre (Grab és Keffel Ede cégek állítják elő ezt a cikket) és 100—120.000 tucat különféle kalapbőr-csikra tehető, amely utóbbi tételnek az értéke eléri a 4—300.000 pengőt. A kalapbőr-csik ára a kalap értékének 4—6 százalékát reprezentálja. Alig hinné az ember, hogy az olcsó kalapokhoz való bőrcsikok már 10 fillérért is beszerezhetők, ámde a legdrágább Borsalino kalapkölteménybe sem helyeznek 70 filléresnél drágább bőrcsikot. 120 ezer tucat a szükséglet A kalapbőrcsik-szükséglet nagyjában a következő fajták szerint oszlik meg: 15.000 tdj testetlen juhbőrből készült kalapcsik (u. n. kazán), amelyet elsősorban sapkások használnak a különböző közszállításoknál. 30.000 tct toldott kalapbőrcsík, melynek elkészítéséhez kb. 12.000 kg hulladék bőr szükséges. Ez a cikk nagyrészben importált hulladékból készül. 30.000 tct kommersz, hasított egész bőrből gyártott kalapbőrcsik, amelyhez kb. 180.000 láb u. n. »spaltbőr« szükséges. 15.000 tct jóminőségű juhszinbőrből gyártott esik. 30.000 tct igen jóminőségű kalapbőrcsik, amelynek azonban csak egy része készül hazánkban. tán nem funkcionál, csak az osztrák tranzitó piac jöhetett számításba, zavartalan utánpótlást azonban ily módon sem sikerült biztosítani. ... amelyeket a Tannerie de Belge magyar gyára fog kiküszöbölni Ehhez járult még, hogy a kalapbőrcsik konfekcionáló üzemek, így elsősorban a Wohl László cég, a minőségi utánpótlás jelszavából kiindulva és az új cég igazgatói állását ambicionálva, már a múlt évben felvetették a Tannerie de Belge magyarországi fióküzemének tervét, amit illetékes helyen örömmel fogadtak, mert ez a világcég egyrészt kontingensen felüli magyar exportból, rekompenzációs alapon garantálta az ország teljes spartbőr szükségletét, másrészt az itt készítendő kalapbőrcsíkok tekintélyes részére exportkötelezettséget vállalt és az sem volt mellékes szempont, hogy a Tannerie nemzetközileg elismert minőséget gyárt, míg a hazai gyártás ellen komoly minőségi panaszok voltak a múltban. A Tannerie de Belge által behozandó spartbőr feldolgozását a Vincze Ernő Finombőrgyár vállalta magára, mely utóbbi céggel a belgák hosszabb lejáratú szerződést kötöttek, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy idővel ne készíttessenek ki a Hirsch A. Jakab Finombőrgyárnál is kisebb-nagyobb mennyiségeket. Éles árharcra van kilátás Ami most már a kalapbőrcsík-konfekcionáló üzemeket illeti, valószínűnek látszik, hogy az új üzem versenyével szemben ezek az aránylag kis cégek igen nehéz helyzetbe kerülnek. Nyersanyag beszerzési lehetőségük a minimumra csökken, mert a Vincze bőrgyár vállalt kötelezettsége értelmében kalapbőrt a jövőben csak a Tannerie de Belge-nek szállíthat. Igaz ugyan, hogy a Hirsch A. Jakab-féle gyár, amely a belga gyár letelepedését ellenezte és amely azóta is vezeti a harcot, hol nyíltan, hol burkoltan, a belgáknak a magyar piacon való favorizálása ellen, bizonyára minden lehetőt el fog követni, hogy a három manipuláns céget a szükséges kalapdönökkel ellássa, alig hihető azonban, hogy a nyersanyagutánpótlási nehézségek miatt minőségben és árban versenyezni tudjon a belga konszernnél. Beavatottak szerint majdnem bizonyos, hogy ez a harc oda fog vezetni, hogy a Hirsch A. Jakab céget a belgák bérmunkával elégítik ki, a három kis konfekcionáló üzemet pedig vagy felszívják, vagy pedig más módon rekompenzálják ezeket a létalapjukban megtámadott gyáracskákat. A Nemzetközi Gyapjúszövetség most Duónkért jelentése szerint az európai fésüsszalagtermelésre vonatkozó adatokat a Szövetség havonként gyűjti egybe. Belgium, Lengyelország, Magyarország és Olaszország máris rendszeres statisztikát vezet. A közeljövőben Nagybritannia, Franciaország gyapjúipara, továbbá a németországi üzemek több mint kétharmada is rendszeres statisztikát fog felfektetni, így remélhető, hogy a közeljövőben — az európai fésűsszövőszékeknek több mint kimutatásunk egyáltalán nem tart teljességre számot. 28 ország adatait soroltuk fel. A felvétel nem volt egyöntetű. Kína adatait például nem is szerepeltettük, miután a 450 millió lakosú birodalomban mindössze 23.930 fésüsfonóorsót és 56 szövőszéket regisztráltak. Egyes országokból csak régebbi adatok álltak rendelkezésre, másutt csupán közelítő becslésekre voltunk utalva. Összeállításunk nagyjában azért mégis tájékoztat bennünket a világ gyapjúiparának termelőképességéről. Európában még ma is három és félszer annyi fonóorsó és több mint négyszer annyi gyapjúszövőszék van, mint a többi világrészekben. Nagybritannia még ma is túlsúllyal dominál a világ gyapjúiparában. De azért Németországnak és Franciaországnak együttvéve 47 o/o-kal nagyobb a gyapjúszövőszék állománya, mint Angliáé. Csehszlovákia több mint tízszerannyi gyapjúfonóorsóval rendelkezik, mint a 350 millió lakosú India. A 41 millió lakosú Olaszországnak kb. háromszor akkora az orsószáma, mint a jóval hidegebb éghajlatú 146 millió lakosú Szovjetköztársaságok Uniójának. Újzélandban és Ausztráliában, ahol a világ legfinomabb gyapját termelik, jóval kevesebb szövőszék zakatol, mint a kis Németalföldön. Sőt még a gyapjúorsók száma is jóval kevesebb, mint pl. Spanyolországban. háromnegyedével rendelkező hét ország kimutatásainak egybevetéséből majd világosabb képet nyerünk a gyapjúipar fejlődéséről. A gyapjúipar termelőképességére egyébként kielégítő felvilágosítást nyújt a gépberendezés megoszlása is. Az 1934. évi római gyapjúkonferencia tervbe is vette ezeknek az adatoknak a kivizsgálását, noha összegyűjtésük érthető nehézségekbe ütközik. Az 1934. szeptemberi összesítés tanulságos számoszlopait alant közöljük. A kártolt- és fésüsfonóorsók megoszlása is érdekes összefüggéseket mutat. Nagybritanniában és Franciaországban túlnyomóan több a fésüsfonóorsók száma. Németországban, Olaszországban és Belgiumban is több ugyan, de százalékszerűen már nincsen olyan nagy eltérés. Viszont a fésüsfonóorsóknál jóval több kártolt fonóorsó pereg Spanyolországban, a Szovjetunióban, Portugáliában, Romániában, Dániában stb. Magyarországon tudvalevőleg 59 o/o-kal több a kártolt fonóorsó, mint a fésüsfonóorsó, jóllehet az utóbbi időben fésüsgyapjuiparunk is erősen fejlődött. PERLESZ SÁNDOR IOLYONHARDMYA KÖTSZÖVŐGYÁR R. T. Pesterzsébet. Telefon : 41-2-88 26 millió gyapjufonó orsó 433000 szövőszék A világ gyapjuiparának gépfelszerelése 1934 szeptember Végeredmény: 25,772.000 432.760 Európa Kártolt-Fésűs-Gyapjúfonó Gyapjúfonóorsók száma orsók számaszövőszékek száma Nagybritannia (becslés)........................ 2,600.000 4,250.000 6,850.000 101.000 Németország (1933. IX.).......................... 1,917.950 2,037.000 3,954.950 87.540 Franciaország......................................... 680.000 2,300.000 2,980.000 60.000 Csehszlovákia......................................... 1,309.600 22.282 Olaszország............................................ 566.700 634.760 1.201.460 21.000 Belgium.................................................. 376.000 439.000 815.000 8.572 Lengyelország (becslés)........................ 200.000 471.850 671.850 4.000 Szovjetunió............................................. 259.440 174.700 434.140 11.917 Spanyolország....................................... 265.000 126.000 391.000 11.800 Svédország (1933)................................. 257.773 3.989 Németalföld (1933)................................. 252.000 5.400 Portugália................................................ 200.000 50.000 250.000 3.000 Svájc (1934 október).............................. 60.000 150.000 210.000 3.600 Romáia.................................................. 95.400 6.800 102.200 3.583 Dánia....................................................... 85.000 15.000 100.000 1.100 Norvégia (1934 november)................. 80.460 7.090 87.550 1.359 Jugoszlávia.............................................. Magyarország (Kártolt fonóorsók 1934. 56.000 21.000 77.000 1.400 fésüsfonóorsók 1935. VI.).................... 42.700 25.277 67.977 2.000 Írország................................................... 44.250 6.250 50.500 821 Lettország............................................... 39.000— 39.000 809 Észtország.............................................. 23.000— 23.000 428 Összesen : 20,125.000 355.600 Északamerikai Egyesült Államok . . . 1,651.000 2,366.000 4,017.000 55.700 Ausztrália (1933 június)........................ 309.434 3.644 Kanada (1933)........................................ 111.315 111.342 222.657 2.634 Argentina................................................. 75.000 65.000 140.000 2.200 Újzéland (1934 március)........................ 46.291 25.048 71.339 544 India (1931).............................................. 120.777 2.567 Japán (1933)............................................ 88.403 677.390 765.793 9.871 összesen : 5.647.000 77.160 Kalapbőr-gyárak Régebben Belgiumból, Angliából stb. importáltuk ezeket a csikókat. A magyar kalapipar fejlődésével párhuzamosan azonban nálunk is megkezdték a bőrcsikók gyártását. 1928-ban rendezkedett be kalapbőrök gyártására a Vincze Ernő finombőrgyár, amely tehát ennek az iparágnak a megteremtője Magyarországon. Vezető pozícióját akkor is megtartotta, amikor a Hirsch A. Jakab Finombőrgyár szintén felvette gyártási programmjába kalapbőrök előállítását. Az Első Pécsi Bőrgyár Rt. és a Fried-féle Bőrgyár egészen jelentéktelen mennyiségeket gyártanak, míg a Wolfner-gyár bőrjuhasításaiból ugyancsak elenyésző kvantum kalapbőrcsík készül. MAGYAR VASFONALGYÁR R. T. PESTERZSÉBET, VÁGÓHID U. 14 Cottonharisnya festés, Fonal fehérítés, Cordbársony kikészítés, Fonal festés, Mercerizálás, Velveton duvetin és velvet kikészítés, Műselyemkelmék és divatáruk festése és kikészítése. Feldolgozó üzemek A magyar kalapbőröknek kalapbőrcsíkokká való konfekcionálását a Wohl László cég kezdte el nagyobb arányokban, újabban pedig a Gábor András és Társa, valamint a Klein Miklós-Universal kalapbőripari vállalat kapcsolódtak be ebbe az iparágba. Saját szükségletére a Gross és Weiss kalapgyár is előállt műbőrcsíkokat, úgyhogy ma már a legolcsóbb fajtáktól a jó kommersz minőségekig, különféle színek gazdag változatában, gyártják ezt a cikket a hazai üzemek. A kalapbőriparnak a rentabilitását tulajdonképpen a vámtarifának 600 aranykoronára való felemelése tette lehetővé. Egy-egy kalapbőrcsík átlagsúlya 1.20 dkg, a vámja darabonként kb. 7.5 aranyfillér. Olcsóbb minőségeket tehát nem érdemes importálni. A forgalom 40°/o-a olcsóbb (10—20 filléres), 40 °o-a közepes (20—40 filléres), 20/o-a pedig prima bőresikok (40—70 filléres) között oszlik meg. Nyersanyagbehozatali nehézségek... Ennek az új iparágnak a legnehezebben megoldható problémája a nyersanyag biztosításában rejlett, ami az utóbbi időben szinte leküzdhetetlen nehézségek elé áltotta a szakmát. Többnyire Franciaországból szereztük be a szükséges spartbőröket, mivel azonban a francia-magyar Wiring egy idő óta egyáltaJohn Rudolf, a Hajdúböszörményi Kötszövőgyár igazgatója АКЖ A 1ÍEMDNoA® VÉM Веле Sándor, a Viktória Kötő-Szövőgyár igazgatója Sparber Samu, a Rákospalotai Kötszövőgyár igazgat 15 оМлА.