Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)
1943-07-23 / 15. szám
1943 július 23 Teking Lalija először... A textil kereskedelmi érdekeltségek részéről az a kívánság merült fel, hogy a gyárak számláikban azt is tüntessék fel, hogy a szállított áru a kérdéses nagykereskedő melyik havi gyári beosztásának pontjaira történik. * A Szegedi Körzeti Textil bizottság a szegedi körzetbe beosztott nagykereskedőkhöz beérkezett »pontozott« áru kiszolgálását 1943 július 20-tól augusztus 20-ra felfüggesztette. A Szent István napjáig beérkező textiláru kerül majd a hozzájuk beosztott »Textiláru Bevásárló Könyv« -vel bíró kiskereskedők és feldolgozók között a megállapított részpontok arányában szétosztásra. A későbbiekben is csak egy-egy hónap 20-a között ténylegesen beérkező áru kerül elosztásra. A nagykereskedő egy-egy hónap 20-a előtt kiskereskedőnek vagy feldolgozónak csak rendkívül sürgős és hitelt érdemlően igazolt esetben adhat ki árut és ezt tartozik a Körzeti Textilbizottságnak azonnal bejelenteni és az így kiszolgáltatott áru értékét a szóbanforgó kiskereskedő havi árupontértékébe beszámítani. Kijelölt textilnagykereskedők, akik textilkiskereskedéssel is foglalkozhatnak A M.ldr. Közellátási Minisztérium alanti textilnagykereskedőknek megengedte, hogy textilnagykereskedésük mellett, további intézkedésig, textilárukiskereskedést folytassanak, illetve kiskereskedői üzletben az eddigi helyzetnek megfelelő módon továbbra is részt vegyenek. Kardos Zoltán, Petrik Károly, Kontsek Kornél debreceni, Mayer Ágoston nyíregyházi, Sinka László törökszentmiklósi, Sebők Tivadar jászberényi, Papp József jjászárokszállási, özv. Bikfalvi Károlyné és Bikfalvi Zoltán, Szentkirályi Jenő dési, Fabinyi László kolozsvári, dr. Joós Andorné, Lakatos Szilágyi János, Mihály István marosvásárhelyi, Flórián László, ifj. Jakab Gyula és Jakab István székelyudvarhelyi, Kanadé Gábor kézdivásárhelyi, Kiss és Bodola sepsiszentgyörgyi, vitéz Matus Gyula, Schwach Sándor esztergomi, Wéber Ferenc, Farkas Dezső, Wéber János veszprémi, Kiss János győri, Zechmeister Sándor komáromi, Madarász Vince, dunaszerdahelyi, Dobos Károly, Gerhardt József huszti, Zelkó József munkácsi, Bélley Dániel miskolci, Tóth József gyöngyösi, Kovács Sándor, Cziller Vince nagyváradi, Égető László, Gömbös és Gáspár kaposvári, vitéz Kiss Kálmán paksi, Benked József szigetvári, Prikrill Sándor, Bertalanits János szombathelyi, Pál és Indra, Hónig József zalaegerszegi, Szomolányi Gyula, Ritter András nagykanizsai, Korenika Ödön soproni, Ketting Lajos, vitéz Kakuszi István, Krier Rudolf és Fiai szegedi, Konstantin Testvérek hódmezővásárhelyi, Pintér József makói, Tobak Imre orosházi és dr. Konkoly Iván (szarvasi kiskereskedő) budapesti kijelölt textiláru nagykereskedők. Egyidejűleg kikötötte a közellátásügyi minisztérium, hogy fentnevezettek a saját, illetőleg az érdekeltségükbe tartozó kiskereskedői üzlet útján, nagykereskedői minőségükben beszerzett áraiknak legfeljebb 20o/o-át hozhatják forgalomba. Azokat a textilárukat, amelyeket nevezett nagykereskedők ezen engedély alapján a saját, illetőleg az érdekeltségükbe tartozó kiskereskedői üzleteik részére szereznek be, a textilárugyárak a közvetlenül kiskereskedők részére történő eladásokra megállapított módon kötelesek számlázni, vagyis az ilyen áraknál a fogyasztói árból nyújtott árengedmény a nagykereskedői haszon 25 °/o - ának és a kiskereskedői haszonnak együttes összegével egyenlő. A fentnevezett nagykereskedők kötelesek áruvásárlásaik alkalmával a textilárugy,áraknak (üzemeknek) bejelenteni, hogy a nagykereskedői minőségben vásárolt áruknak hány százalékát fogják kiskereskedői üzletük útján forgalomba hozni. Carpathia vagy Kárpátia? A Carpathia Ipar és Kereskedelmi Rt. július 30-án megtartandó rendes közgyűlésén a felügyelőbizottság választásán és az 1942. üzletév számadásainak előkészítésén kívül olyképpen módosítják az alapszabályok 1. §-át, hogy a társaság cégét Carpathia selyem- és gyapjúszövőgyár rt.-ra változtatják, önként felvetődik a kérdés, hogyha ez a magyar textilgyáriparban vezető pozíciót betöltő részvénytársaság megváltoztatja a cég szövegét, miért nem írja a jövőben annak első szavát magyarosan? Hiszen a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási szabályai szerint a görög szavakat is latinosan írjuk, de c betű helyett k-t írunk, mikor annak ejtjük. Nem vitás, hogy a Carpathiát a városi ember eddig is Kárpátiának ejtette, de vidéki tőzsgyökeres magyar textilkereskedő gyanútlanul emlegette »Cárpátiá«-nak, holott ennek semmi köze a cárhoz. Hazánk természetes határául szolgáló hegység neve franciául »Carpathes«, de kár ezt az írásmódot utánozni. A helyes, magyaros írásmód tehát, úgy, amint ejtik: Kárpátia! Szőnyegszakosztály alakult a KOE-ban A KOE Szőnyeg-, bútorkelme-, kárpitoskellék- és linoleum-szakosztályának alakuló ülésén a Szőnyeg KOE elnökévé Lehotzky Pált, társelnökökké dr. Pásztély Ivánt és Kurucz F. Károlyt választották. Kötözőzsineg szállítására 1943. évi július 26. határidővel a M. kir. Postatakarékpénztár gazdászati és műszaki hivatala (Budapest, V. Szabadság-tér 11) versenytárgyalást hirdet. A Nagykereskedők Országos Egyesületét — amelybe a Keresztény Textilárunagykereskedők Országos Egyesülete beolvadt — a M. kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter a nagykereskedelem egyedüli országos szabad érdekképviseleti szervének ismerte el. Egyszersmind felruházta azzal a joggal, hogy a jövőben a hatóságok, hivatalok, valamint az egyéb érdekképviseleti szervek előtt, mint a magyar nagykereskedelem egyedüli országos szabad érdekképviseleti szerve lépjen fel és a nagykereskedelmet érintő minden kérdés tárgyalásában mint ilyen vegyen részt. Tejctilvédjegyek Azipari és kereskedelmi árujelzőknek, ahogy a védjegyet régebben nevezték, az eredeti fogalmazás szerint az volt a célja, hogy a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeket és árukat mások hasonnemű áruitól megkülönböztesse. Másrészt biztosította ezeknek a jelzéseknek kizárólagos használatát, s ezzel lehetővé tette, hogy a termelő, az iparos és a kereskedő bizonyos megjelölést a forgalomban mint a tőle eredő áruk jelzőjét megismertethesse, közkedveltté és keresetté tehesse. A megkülönböztető áruvédjegyek használata igen régi keletű. Az ókorban a kínaiak, a japánok, görögök és különösen a rómaiak körében kedveltek voltak a különféle árumegjelölések. Ezek a megjelölések mind a legrégibb korban, mind későbben, bizonyos hol szűkebb, hol tágabb kerületkörre terjedő oltalmat is élveztek. Hazánkban az első egységes rendszeres védjegytörvény az 1858. évi császári pátens volt, amely addig maradt hatályban, amíg az 1890. évi II. törvénycikk fel nem váltotta. A védjegyet az illetékes Kereskedelmi és Iparkamaránál lajstromoztatják. Ezeket a védjegy SELYEM KELMEK ADRIA ÖVŐGYÁR R.T. Fizessen elő a Textil- Iparságra lajstromokat a hivatalos órák alatt mindenki megtekintheti. A Kereskedelmi és Iparkamara a védjegylajstromok másolatát felterjeszti a központi védjegylajstromot vezető M. kir. Szabadalmi Bírósághoz. A szabályszerű bejelentés a lajstromozás napjától számított 10 évre biztosítja az oltalmat. Az oltalmi idő ismételten is meghosszabbítható. A textilszakmában különösen népszerű a védjegy. Agilis nagykereskedők is gyakran bejegyeztetnek védjegyeket. A textilgyáripar egyes védjegyei messzi földön fogalmat jelentenek. A védjegyek lejáratára az érdekeltek gondosan ügyelnek, így például a Központi Védjegyértesítőben éppen most olvassuk, hogy a PÖK kötött szövött harisnya, divat- és fehérneműáruház kft. éppen tíz esztendeje lajstromoztatta mindennemű úri és női divatáruk, kötött és hurkolt áruk, nürnbergi díszműáruk ismertetőjeléül a ma már közismert és kipróbált jó minőséget jelző PCK védjegyet, amelyet természetesen most a lejárat előtt ismét meghosszabbítottak. Ilyen magas gubóár még nem volt Magyarországon Gubótermelésünk a múlt esztendőben emelkedést mutatott, amelyet kizárólag annak a körülménynek tulajdoníthatunk, hogy a kormány a múlt évben a selyemgubó beváltási árát az előző évi 2,5 pengővel szemben kőként 3,50 pengőben állapította meg. Az általános drágulás és a selyemgubó termelésének fokozása érdekében kívánatos volt a további áremelés, mert a selyemgubó termelők nem találván meg számításukat, ehelyett a mezőgazdaság egyéb munkálatainál helyezkedtek volna el. A szociális, de különösen a nemzetvédelmi szempontból fontos érdekeket méltányolva, amelyek a selyemgubó termelésének mindenáron történő fokozását ma szükségessé teszik, az I. osztályú selyemgubó árát az idén 5 pengőre emelték fel. A II. osztályú kígi-ja 2.50 pengő (tavaly 1.20 P). Azoknak a tenyésztőknek, akik 20 kgr-on felül szolgáltatnak be I. osztályú selyemgubót, a 20 kg-on felül beváltott I. osztályú selyemgubó minden kg-jáért 7 pengő beváltási árat fizetnek. A selyemtenyésztés fejlesztése érdekében a törvényhatóságok és megyei városok közjóléti szervei a belügyminiszter hozzájárulásával a kiváló eredményt felmutató selyemtenyésztők jutalmazására a múlt évben is számottevő öszszeget fordítottak. Gondoskodás történt az eperfák szaporításáról is, amennyiben az ország 47 eperfaiskolája 100.000 eperfát osztott szét ingyenesen a selyemtenyésztő kisemberek között. Az eperfák szaporításának nemcsak a selyemtenyésztés szempontjából van jelentősége, hanem ,,azért is, mert az eperfa gyümölcse baromfiélelemre is alkalmas. Üzemegyesítések Spanyolországban A katalán textiliparban, amely a spanyol iparnak egyik legrégibb ágazata, nagyszabású fúziós mozgalom indult meg. Igen sok, közel kétezer törpeüzemet, mintegy másfélmilliárd pezeta befektetett tőkével, nagyüzemekké egyesítenek, hogy ezáltal racionálisabban termelhessenek. A spanyol kormány újjáépítési programmjában az élelmiszer ellátás és a szállítási problémák után közvetlenül következik a textil kérdés megoldása. A békevilágban Spanyolország teljes behozatalában évente 45—55 millió arany dollárt képviselt a textilnyersanyag-behozatal. Minden esztendőben százezer tonna pamutot, 55.000— 65.000 tonna jutát, 8000—10.000 tonna műanyagot, 6000 tonna gyapjút, 1700 tonna lent és 4000 tonna kendert importáltak. Ezek voltak a háború kitörése előtti évek behozatalának átlagszámai és a drága import a költséges feldolgozással párosulva, nehezítette meg a gyengébb vásárlóképességű spanyol vásárló rétegek textilellátását. A sppnyol kormány mindenekelőtt függetleníteni próbálja Spanyolországot a nyersanyagbehozataltól, másrészt racionalizálással igyekszik a népesség szükségletét biztosítani. Már az 1939-es tízéves agrártervben a textilnövények vetésterületeinek fokozatos növelését irányozták elő. Pamuttal kb. húszezer hektárt vetettek be, ami kétszerese a polgárháború előtti vetésterületnek. Ha megfelelő mennyiségű vetőmag áll rendelkezésre, az idén harmincezer hektáron akarnak pamutot termelni. 1942-ben a nehézségek ellenére 69.000 tonna pamutot importáltak Brazíliából, az USA-ból és Belga-Kongóból. A len- és kendertermelést is fejlesztik és a gyapjúhozam is megközelíti lassacskán a régi rekordszámokat. SELYEM ÉS BELÉLÁRUGYÁR km BUDAPEST, X. SZLÁVY-U. 5. TEL.: 1-491-31 BIÁKTi müselyem éss saiyekbélésárukat __________ VAJDA D— női fehérnemüké Siítő legszebb kivitelben bérmunkákat elvállal Budapest, Vill. Práter utca 55 félemelet 3 NEUWINGER és GYÖNGYÖSI festődé. Uj cm BUDAPEST, IX SOROKSÁRI ÚT 33 TEL. 133-873 KÜLÖNLEGESSÉGEINK: kevert műrostfonalak festése mindem kivitelben Dukesz és Pelczer X döttárufiyár Budapest, XIV. Szugló-u 54 Unom és kommersz hotSztárak KOKRON JÓZSEF és FIAI KÖTSZÖVÖTTÁRUGYÁR fésüsfonógyár FEHÉRÍTŐ- ÉS FESTŐGYÁR HÓDMEZŐ VÁSÁRHELY WAG N textilfestő, fehérítő és kikészítő gyár BUDAPEST, VI. LEKEL-U. 10 Inganyagok — Fehéráruk— Festők— Kanavász — Zefirek stb. KÜLFÖLDI ÁRUK NAGY BEHOZATALA KLINDA LÁSZLÓ TEXTILÁRU NAGYKERESŐ EDŐ Budapest, v. gr. Tisza István u 11. Tel. 382-422 Braun Jenő érfifehérnemű-készitő Budapest, 111. Szentendrei utca 10 Telefon: 162-268 Ajánlja 1907-ben alapított férfifehérneműt készítő bér üzemét Kérjen részletes árjegyzéke 11 | imperial! SELYEM- ÉS GYAPJÚSZÖVÖTTÁRUGYÁR R.T. Budapest, V. Pozsonyi-út 25 és XIV. Fogarasi-út 14 Gyárt: női műselyem fehérneműket, svájci és cotton selyemharisnyát -------------------------------------------------FODOR SÁNDOR TEXTILÁRU NAGYKERESKEDÉS Budapest, V. Szent István-tér 3. Telefon 380-545 180-459 Állandó nagy raktár különböző bel- és külföldi textilárukból