Újítók Lapja, 1950 (2. évfolyam, 1-23. szám)

1950-01-15 / 1. szám

A munka termelékenységének nev alapvető feladatunk az ötéves tervért folyó küzdelemben Írta: Komor Imre c ‘ ' ' A magyar dolgozó nép, nagy Pártunk s bölcs taní­tónk és vezérünk, Rákosi Mátyás vezetése alatt megkezdte az ötéves terv végrehajtását. Három­éves tervünket jelentősen túlteljesítettük, iparunk, mezőgazdaságunk túlszárnyalta a tervelőirányzatot. Gyáriparunk termelése a hároméves terv befejezé­sével 40 százalékkal haladta meg az 1938. évi ter­melés színvonalát. Munkásosztályunk áldozatteljes és lelkes munkája, egész dolgozó népünk lendületes alkotó munkája eredményeképpen hároméves tervünk folyamán jelentősen túlteljesítettük a beruházás terv elő­irányzatát. A termelés terén elért eredményeink szilárd alapot teremtettek a dolgozók életszínvo­nala jelentős emelkedésének, ezen a téren is jelen­tősen túlszárnyalva a terv előirányzatát. 37 százalékkal magasabb életszínvonalat ér­tünk el, mint a háború előtti volt. Az újjáépítés periódusa befejeződött. Hazánk dol­gozó népének milliói szilárd egységben sorakoznak fel Pártunk mögött, hogy Rákosi Mátyás zászlaja alatt az ötéves tervben győzelemre vigyék a szo­cializmus ügyét egész népgazdaságunkban. A há­roméves terv feladata az újjáépítés, a helyreállítás volt. Az ötéves tervben fő feladatunk, egész nép­gazdaságunk újjáalakítása, szocialista alapokon való megszervezése. Azok az eredmények, amelyeket eddigi építő mun­kánk folyamán a munka termelékenysége növelése terén elértünk, kedvező feltételeket nyújtanak ahhoz, hogy ötéves tervünk megvalósításáért folyó harcban sokkal szélesebb alapokon és az eddiginél magasabb színvonalon vessük fel és oldjuk meg a munka szocialista megszervezésének, a munka ter­melékenysége növelésének konkrét feladatait. A szocialista munkaverseny, az egyéni verseny győ­zelmes kibontakozása, a sztahanov mozgalom meg­születése és izmosodása annak a hatalmas erőtar­taléknak a feltárására irányítja figyelmünket, me­lyet az ötéves terv megvalósítása érdekében meg kell nyitnunk. A Sztálin elvtárs születésnapjával kapcsolatos munkafelajánlások, a sztálini műszak kiemelkedő eredményei be­bizonyították, hogy munkásosztályunk, dol­gozó népünk új viszonyt alakított ki a munka terén és ez az új viszony olyan erősnek bizo­nyult, amely valóban hegyeket képes elmoz­dítani helyükről. Mindezek a körülmények növelik az újító­ mozga­lom jelentőségét, fokozzák az újítók felelősségét és egyben konkretizálják azokat a feladatokat, ame­lyekre újítóinknak, élmunkásainknak, az egész újító­mozgalomnak központosítani kell a figyelmét. Hazánk iparosításának meggyorsítása, ötéves ter­vünk eme legfontosabb láncszeme megköveteli, hogy az ipari termelés az 1949 évihez viszonyítva 1954-ben 186,4 százalékra emelkedjen. Ehhez szük­séges a munka termelékenységének 50 százalékos emelkedése. A Szovjetúnió példája azt mutatja, hogy a társadalmi munka termelékenységének emelkedése az ötéves tervek megvalósítása során növekvő mértékben alkotja a nemzeti jövedelem legjelentősebb forrását. Az első sztálini ötéves terv megvalósítása folyamán a nemzeti jövedelem nö­vekedésének 56,6 százaléka származott a munka termelékenységének emelkedéséből, a második öt­éves tervben 67,3 százalék, a harmadik ötéves terv erre a tényezőre 75 százalékot, a most megvalósu­lásban lévő ötéves terv pedig 80 százalékot irány­zott elő. A Szovjetúnió tapasztalatai fejlődésünk és elő­rehaladásunk iránytmutatói. Ötéves tervünk is a termelékenység emelésére fek­teti a fősúlyt, amikor ennek 50 százalékos emelését irányozta elő. Pártunk, Rákosi elvtárs, Lenin és Sztálin tanításai értelmében irányította rá egész munkásságunk figyelmét a termelékenység kérdésére. És amikor munkásságunk a Párt kriti­kája nyomán, különösen pedig a sztálini verseny­mozgalom lendületében forradalmi fordulatot haj­tott végre az ipar területén és az egyéni verseny tömegessé tételével, a sztahanovi módszerek mind szélesebb alkalmazásával előre lendítette ennek az alapvető feladatnak a megvalósítását, ezzel egyben megkezdte az ötéves terv legfontosabb feladatának a megvalósítását. Erre a feladatra irányította az újítók figyelmét az Újító Kongresszus is, amelynek tanácskozásain részt vettek a Szovjetúnió sztahanovistái, Bikov, Filimonov, Savljugin és Ananyeva elvtársak. Az Újító Kongresszus feladattervek kidolgozására kö­telezte az újító köröket, ráirányította a figyelmüket az üzemek szűk keresztmetszeteire és a munka szo­cialista megszervezésének közvetlen feladataira. Meg kell állapítani, hogy az Újító Kongresszus óta eltelt időben újítóink — habár részvételük a nagy sztálini felaján­lási mozgalomban általánosságban meg is mu­tatkozott — saját konkrét feladataik megvaló­sítása terén még keveset tettek.

Next