Újítók Lapja, 1951 (3. évfolyam, 1-21. szám)
1951-05-15 / 10. szám
lem- 1 Meggyszártépő gép RÖDLMAYER JÁNOS és (Paksi Konzervgyár) FÜRST ANDOR újítása A konzerviparban a gyümölcs előkészítése hosszadalmas eljárás. Nagyon időtrabló a meggyszáraknak letépése, továbbítása. Az újítók szártépőgépet szerkesztettek, mely lényegileg sík rostából áll (1). A fémpálcákból összeállított rosta olyan kis nyílású, hogy azon a gyümölcs nem hullik keresztül. A rosta 60 mm löketű forgattyútengelyhez (2) kapcsolódik, mely percenként 180 fordulatot tesz és a közvetítőkor (3) révén az adagolószerkezetből a rostára kerülő gyümölcsöt rázza. Ezáltal a szárak a nyíláson keresztülbuknak, lelógnak. A rosta alatt párosával elrendezett, puha gumival bevont vashengerek (4) vannak elhelyezve, melyeknek forgási iránya ellentétes. A hengerek a szárakat elkapják és kiszakítják. A gyümölcs a lejtősen elhelyezett rostán tovább gurul a surrantóig (5) Ezen át végtelen szalagra (6) kerül. A szalagon történő továbbítás alatt végzik a minőségi válogatást. A tépőhengerek alá edények helyezhetők, úgy, hogy a leszakított szárak abba hullanak és így további felhasználás céljaira összegyűjthetők. Az újítás megoldja a szártépés műveletének mechanizálását, munkaerőt szabadít fel, gyorsítja a munkaütemet és növeli a termelékenységet. A gép egyszerű, helyi ipar által elkészíthető. | 2065. | Baktériumokipáros és öregfejős ízű vaj javítása TEMESI ENGELBERT Baranya megyei ES rétiteásamendi üzeme Tejtermékek minőségi vizsgálatánál megállapították, hogy a vaj legnagyobb részénél vagy öregfejős, vagy lipázos eredetű, zsírbomlásos, avas íz volt észlelhető, ami a vajat elrontotta. A lipáznak két fajtája ismeretes: az úgynevezett természetes lipáz, amit a pasztőrözés szüntet meg és a baktérium eredetű, amelyik ugy ún. 100 C-on felüli hőfokot is elbír, de már 65 C-nál elpusztul,ha legalább 30 percig tartjuk ezen a hőmérsékleten. Az újító az utóbbiból kiindulva, pasztőrözést megelőző eljárást vezetett be és azt a következő módon hajtotta végre: a tejszínt állandó keverés mellett duplafalú tartályban 68° C-ra melegítette fel és ezen a hőfokon tartotta 30 percen keresztül. Ezután végezte el a szokásos pasztőrözést 93—95° C hőmérsékleten. A termék feljavítása teljes sikerrel járt,mert bár a beérkező tejszín továbbra is jelentős mennyiségben kesernyés, öregfejős ízű volt, a vajnál semmi kellemetlen mellékíz nem volt észlelhető, hanem diózamatú, néha kellemesen főtt ízű lett. Az eljárás további minőségjavítást is eredményezet. A vaj víztartalmának beállítása meghatározott mértékre ugyanis igen nehéz, különösen téli hónapokban, amikor azt 14,5% alá nem sikerült vinni. Ilyen víztartalom mellett azonban a vaj még vízeresztés és azon hosszabb köpülés sem segít, mert a köpülőedény falára tapadt vízcseppektől a gyúrás alatt álló vaj inkább vizet vesz fel, mint lead. Az alkalmazott eljárás révén azonban a víztartalom 13.5%-ra csökkent, jól kenhetővé, szárazzá vált a vaj. Az író zsírtartalma 0.15—0.20% között mozgott. Az eljárással a korábban hasznavehetetlennek minősített, kiselejtezett, kétnapos tejszínt minden káros következmény nélkül fel lehet használni. Az újító módszerével minőségjavítást ér el és értékes tápanyagot hasznosít, tehát újítása az anyagtakarékosági mozgalom célkitűzéseit is szolgálja. 2066. Tengeri csutka liszt felhasználása ipari célokra SZÁSZ JÓZSEF újítása Budapest, II. Nyul u. 9 A tengeri csutkáját hazánkban ezideig közvetlenül a termelő helyen leginkább fűtési és egyéb hasonló alárendelt célra használták. Ipari célra ezideig nem alkalmazták. A javaslattevő hosszú, sorozatos kísérletek alapján megállapította, hogy a tengeri csutka őrlete különböző szemcsenagyságban tisztító- és csiszolóanyagként előnyösen alkalmazható és ezért az az ipar bizonyos ágazataiban az ezideig külföldről behozott csiszolóanyagok részbeni pótlására is alkalmas. Különösen a kő- és fémiparban mutatkozott alkalmasnak a tengericsutka-őrlet csiszoló és polírozó műveletek elvégzésére, nemkülönben az üveg- és faiparban finom felületek polírozására, de mindezeken kívül egyéb iparágakban tisztítóanyagként is jó eredménnyel használható a megfelelő finomságú őrlet. A tengericsutka könnyen őrölhető, az őrletek pedig könnyen és bő változatban osztályozhatók. Az újító megállapítása szerint, célszerű a felőrlésre kerülő csutkák nedvességtartalmát 15%-ra lecsökkenteni, aminek megtörténte után akár kalapácsos malomban, akár előtörés után hengerszéken az őrlés könnyen végezhető. Mindkét esetben az osztályozást vagy síkszitán, vagy hasábszitán végezhetjük. A megfelelő finomságra osztályozott őrleteket, amelyeknél elengedhetetlen követelmény a szemcsenagyság egyöntetűsége, a csiszolandó anyag fizikai tulajdonságai és az elérendő felületi finomság mértékéhez képest száraz, vagy nedves állapotban alkalmazzák. Egyes iparágakban a tengericsutka őrletét az ezideig használt csiszolóanyaggal keverve, tehát annak részbeni pótlásaként lehet alkalmazni, ami különösen importanyagoknál deviza megtakarításokat eredményez. Újítási megbízottak, figyelem! Az Országos Találmányi Hivatal a tapasztalatcsere-mozgalom kiszélesítése érdekében mindazokat az újítási megbízottakat jutalmazza, akik az Újítók Lapjában 1990. év január 1 óta leközölt újítást üzemükben megvalósítják és erről a Találmányi Hivatal sajtóosztályátértesítik. Az Újítók Lapja közlése alapján megvalósított minden újításért 20 forint jutalmat utal ki a Találmányi Hivatal a bejelentést tevő újítási megbízottnak. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SAJTÓOSZTÁLYA 41