Újítók Lapja, 1953 (5. évfolyam, 1-23. szám)

1953-07-20 / 14. szám

Újítás: a cukorrépaszedés gépesítése A haladó tudomány legújabb­ kuta­tásainak eredményeivel, korszerű agro­technikai módszerek és újítások beve­zetésével nagyszerű eredményeket értünk el a cukorrépatermelés terén. A felszabadulás előtt kat, holdanként 130 g volt az átlagtermés, most pedig Huszár János, a­ sárbogárdi­ Vörös Hajnal termelőszövetkezet brigádveze­­tője 360 g-os kati . holdjakén­ti termést ért el. A Sopronhorpácsi Kísérleti ■Gazdaság cukorrépanemesítő munkája során nagyszerű új fajtákat sikerült kitenyészteni, ezek nagy termést és magas cukortartalmat biztosítanak. Az országos fajtakísérletek eredmé­nyei bizonyítják, hogy a hazai cukor­répanemesítés jó úton halad és neme­sített fajtáink az ország egész terüle­tén mennyiségben, minőségben, életre­valóságban és betegségekkel szem­beni ellenálló képességében felülmúl­ják a­ külföldi fajtákat. A kutatók munkájával párhuzamo­san mezőgazdasági dolgozóink újítá­sokkal igyekeznek a cu­korrépa­ terme­­lést gazdaságosabbá tenni. A répa­­szedés gépesítését több újítás segíti­­elő. Zierhut Antal, a Mosonmagyar­óvári Kísérleti Gazdaság dolgozója répakiemelő ekefejet szerkesztett. Ez bármelyik gépén hel­y­re könnyen fel­szerelhető. Középkötött talajon egy pár fogattörő, egy levezető és egy segéd­erő tízórai munkaidő alatt egy kát, zöld répa kiszedését végzi el­ ezzel az eszközzel. A répa­ kiemellő eke használ­ható dugványrépa és sárgarépa ki­szedésére is. Közös gerendelyre töb­bet fel lehet szerelni, így egyszerre több sor kiszedésére is használható. A „Villám” répakiemelő ekefej akármilyen, talyigás, fogatos ekére fel­szerelhető. Előbb az ekegerendelyről leszereljük a régi ekefejet. A hozzá­tartozó szorítókengyel segítségével a répakiemelő szerkezetet úgy erősítjük fel derék­szögiben, hogy a túróhegyek 10—12 cm-rel mélyebben haladjanak munka közben, mint a­ csúszótalp. A mélységet a talyiga vánkosával­ állít­juk be. Vontatásához két erős igásló szükséges egy vezetővel. A répa ki­emelése úgy történik, hogy a villás szerkezet a­­répasorok alatt halad, a répát a földdel együtt megemeli és rávezeti az ekdfej hátsó részén lévő ráosra­, így a répa a földtől megtisz­títva, egy sorba­­kerül a­ föld felszí­nére. A lassú és fáradságos kézi kiásás helyett igen megfelelő a TE III/5-ös jelű univerzális traktoreke. A TE III/5-ös eke kerete U-vasból kikép­zett szekrénytartós keret, amelyen az eketes­ték minden átalakítás nélkül 1—2 lyuk fúrásával­ eltolhatók a cukor­répa sortávolságának megfelelően. A TE III/5-ös ekét a cukorrépa kiiforga­­tására az­­alábbiak szerint készítjük elő: 3 darab sekél­yszántó eketestről leszereljük a­­kormánylemezeket. A kormánylemez nélküli eketesteket hasz­náljuk fel a répa ki­forgatására. Az első sekélyszántófejet felszereljük a keretre; az első mélyszántófej fura­tába (előb­ől a 4. furat) kerül a se­kély szántóféj első csavarja. Ettől a furattól 70 mm távolságra egy 21 mm átmérőjű­­lyukat fúrunk a hátsó­­fel­erősítő csavar részére és az eketestet felcsavarozzuk. A második eketest elülső csavarja a 3 sekély szán­tófej hátsó furatába kerül (elölről a 10. furat), míg a hátsó csavar az előző furattól 70 cm távolságra fúrt 21 mm-es átmérőjű lyukba lesz beszed­tetve. A­­harmadik eketestet az 5. sekély szántó eke­test helyére (elölről a 18. és 19. furat) szereljük fel. Az eke­­testek ilyen felszerelésével a 36—42 nm sortávolságban vetett cukorrépát tudjuk kiforgatni. Ha azonban a tábla két végén elegendő szabad terület nincsen, vagy a tábla vége forgóra van vetve, a tábla két végén 12—15 métert kézierővel vagy fogatos kor­mánylemez nélküli ekével kell kiszed­nünk. Az üzemeltetés a következőképpen történik: elindulunk a tábla szélén, mintha széjjel-szántást végeznénk.­­ Amikor élelmiszeriparunk egyik je­lentős üzemének, a Selyp! Cukorgyár­nak kapuján beléptünk, azonnal lát­tuk, hogy itt a V­or­osin- moz­ga­lm,a­z ugyancsak dicsérendő módon fejlesz­tették. A szépen parkírozott területen ragyogó, tiszta épületek sorakoznak. Az egész telep inkább szanatórium, mint gyár benyomását kelti. Hatal­mas gépterm­eken át, ahol csillogó­­tisztaság uralkodik, fortyogó, bugy­borékoló lombikokat láttunk és retortá­­ka­t figyelő vegyészek­­munkahelyein keresztül jutottunk a gyár újítási iro­dájába. Megállapítottuk, hogy az újítások száma 1953 év első öt hónapjában az 1952-ik év második félévéhez viszo­nyítva,, számszerűleg csökkent. Azon­ban­­tekintetbe kell venni azt a körül­ményt, hogy az üzem­ kampányszerűen dolgozik és a maximális üzemeltetés az esztendő második felére esik. Bár a mozgalom számszerűen csekély mér­tékű visszaesést mutat,­­mégis fejlő­désről­­beszélhetünk. Ez főleg a válla­­la­tvezetőség, a műszaki vezetők és a fizikai dolgozók kapcsolatának lénye­ges­­javulásából látható. Értelmiségi dolgozók szaktanácsokká­l, szerkesztési munkával, számításokkal hathatósan segítik a fizikai dolgozókat. De van a műszaki vezetés munká­jában hiányosság is. Ez pedig a szak­véleményezések gyakori késése. Igaz, hogy a késés ritkán több 6—8 nap­nál. Azzal indokolják, hogy kevesen vannak, a rájuk háruló feladatok pedig n­agyok. A párttitkár elvtárs szívén viseli­­az újítómozgalom fejlődését. Ezt mutatja élénk érdeklődése és segítő­­készsége. Az újítási megbízottól gyak­rnaktor és az eke összekapcsolását úgy kell végeznünk, hogy ha a jobbol­dali tra­ktorkerék és az eke barázdakereke a táblán kívül jár, úgy a traktor bal­oldali kereke és az eke tartlóol­dali kereke a harmadik és negyedik cu­kor­­répa-sor között járjon. Az eke víz­szintes beállítása természetesen nem megy olyan könnyen, mint a szántás­nál, mert­­tulajdonképpen mind a há­rom ker­ék a tarlón jár. A vízszintest megközelítő­­beállítással megeléged­hetünk. A szántóvarsa­k 24—30 cm mé­lyen lazítsanak, hogy a cukorrépa el­vágása még hosszabb répáknál se kö­vetkezzék be. Ha a beállítás jó és a cukorrépa fellazításával­ meg vagyunk elégedve, úgy megkezdhetjük az üze­meltetést. Ha az első húzást befejez­zük, emeljük ki az ekét — mielőtt balra fordulnánk — és menjünk át a tábla túlsó oldalára. A kiszedett répa megsértésének megakadályozása vé­gett szükséges, hogy a legbelső soro­kat mindkét oldalon az eke után ha­ladva felszedjük és kijjebb dobjuk a­ tábla széle felé. Ehhez a munkához m­iindkét oldalon 2—2 munkás szüksé­ges. A traktor és az eke jobboldali kerekei a következő húzásnál a ki­szedett soron járjanak. van kér jelentéseket, hogy tájékozód­jék a mozgalom állásáról. Az évi újítási feladatterv pontjainak eddig mintegy 50 százalékát oldották meg. Sajnos, azonban a­ jó újítások­nak csak 30 százaléka került beveze­tésre­­beruházási problémák miiatt. Ez a hiányosság nemcsak a feladattervi, hanem a többi újítások bevezetésénél is fennáll. A késést a kivitelezési munkabérelszámol­ás nehézségeivel ma­gyarázzák. Ezt a kérdést miinél előbb rugalmasan meg kell oldani, mert­­a késlekedésből jelentékeny veszteségek adódnak. Ilyen okok miatt késik pél­dául Érdi Henrik és egy komplex­ bri­gád újítása a kazántápvíz olajtalaní­tása. Az újítás bevezetése által a kazá­nok lágy vizet kapnak majd a lepáro­­­­ókból, de olajtalanítv­a. Ez azért szükséges, mert így a csövek jobban adják át a meleget, emellett­­hosz­­szabb idei­g üzemképesek, ,nem dugul­nak el. Az újítás bevezetése a küszö­bön álló kampány idejére nagyon fon­tos lenne. Sok értékes újítás közül nagy jelen­tősége van Walkovszky Elek javasla­tának. A lemért lisztcukrot karóddal hozza össze. A cukor nedvességtartal­mának hatására acetyléngáz keletke­zik. Ennek mennyiségéből egyszerűen kiszámítható a víztartalom. Ugyan­ilyen eljárás kidolgozására kapott megbízást a malomipartól is, hogy a búza- és rozsliszt nedvességtartalma szintén gyorsan, biztosan legyen meg­határozható. Eljárásával a régi mód­szer idejének egyhatoda alatt század­nyi pontossággal kapja meg az ered­ményt. A SELYP! CUKORGYÁR FELKÉSZÜLT A KAMPÁNYRA 10

Next