Újítók Lapja, 1954 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1954-06-20 / 12. szám
miután idadlalntuk a tépillamörtökön A Földművelésügyi Minisztérium legújabb utasításában a gépállomásokat bízza meg az újítási feladattervek összeállításával. Célja ennek az, hogy a gépállomások olyan újítási feladatokat tűzzenek ki, amelyeket a gyakorlati élet diktál. Az utasításban ismertetett főfeladatok irányt szabnak a gépállomásoknak, hogy az újítási munkát tervszerűvé tehessék. A mezőgazdasági gépészet terén rengeteg a megoldatlan probléma, amelyek megoldását részben az újítóktól, részben a szerkesztő mérnököktől várjuk. Az újítókra a feladatnak az a része vár, hogy olyan egészséges ötletekkel indítsák meg egy-egy gép tökéletesítését vagy megtervezését, amelyek részben üzemeltetési, részben javítási és végső fokon gyártási nehézségeket oldanak meg. Az üzemeltetés szervezési és műszaki kérdései közül a legégetőbb probléma a karbantartás munkájának leegyszerűsítése. Ez történhet a gép műszaki tökéletesítésével, ami azt eredményezi, hogy ritkábban kell például kenni egy géprészt, mint előzőleg, anélkül, hogy a kopás mértéke ugyanazon idő alatt növekedne. Ezt szolgálják az olyan megoldások, amelyek meggátolják a por és piszok bejutását a zsírozott vagy olajozott felületre. Az ilyen megoldások ugyanakkor nemcsak időt takarítanak meg, hanem feleslegesen felhasznált kenőzsírt is. Gyakorlati tapasztalat mutatja, hogy a legtöbb csapágy zsírozására tizedrész, vagy még annál is kevesebb zsírmennyiség volna elegendő, ha ugyanaz a csapágy pormentes helyen lenne elhelyezve vagy tökéletes porelzáróval lenne ellátva. Egyes gépeknél, például az aratócséplőgépeknél, ahol különösen sok zsírozási hely van, a nehezen hozzáférhető zsírozóhelyek rendszerint igen ritkán látnak kenőanyagot; ennek idő előtti kopás az eredménye. A nehezebben hozzáférhető kenési helyek könnyebben megközelíthetővé tétele megakadályozhatja azt a kárt, amely ezeknek a kenetlen csapágyaknak a szárazon járásától adódik. Az üzemeltetés másik sarkalatos kérdése az üzem- és kenőanyag tisztántartásának módja. Rengeteg kár származik abból, hogy a gépek szennyeződött üzemanyagot vagy kenőzsírt kapnak. A gépállomást újítók feladata, hogy ezt a kérdést a legolcsóbb és legbiztosabb módon oldják meg. Agronómiai szempontból szükségünk van olyan vetőgépekre, amelyekkel a jelenleginél sűrűbb sorokban lehet vetni. Az újítók feladata ezzel kapcsolatban olyan egyszerű és olcsó megoldás megvalósítása, amelylyel a jelenlegi meglévő gépek felhasználásával a sűrűsorú vetés elvégezhető. Az eddigi elgondolások azért nem váltak be (pl. Varga Sándornak, a mezőkövesdi gépállomás agronómusának újítása), mert nem biztosítják azt, hogy minden sorba minden körülmények között egyenletesen vetett és azonos mennyiségű szem jusson. Az eddigi gépek mind olyan elgondolás alapján születtek, hogy vagy a vetőcsövet, vagy a csoroszlyát osztották kétfelé és ez okozta a fenti hibát. Olyan megoldást kellene kidolgozni, amely a vetőelemek megosztásával vagy esetleg szaporításával valósítaná meg több csoroszlyának ugyanazon célra való alkalmazását. A gépi aratást és kombájnolást gyakran hátráltatja a gabona megdőlése. A dőlt gabona aratására használatos száremelők csak egyenletes, egyirányú megdőlés esetén használhatók jó eredménnyel. Feltétlenül szükséges volna olyan szerkezet, amely a több irányban, bárhogyan megdőlt gabona gépi aratását segítené elő úgy, hogy a kézi kaszát géppel aratott területen teljesen feleslegessé tegye. A kombájnok után akasztott szalmagyűjtőkocsi szabályos térközön-Borsod megye csaknem harminc gépállomásának traktoristái, újítói kitörő lelkesedéssel fogadták pártunk és kormányunk határozatát a traktorosnap megtartásáról. A Borsodmegyei traktoristák nemcsak a termelőszövetkezeti csoportoknak nyújtott nagyobb segítséggel, a soron következő növényápolási munkák időben és kiváló minőségben való elvégzésével készültek az első traktorosnapra , de felhasználták ezt az alkalmat arra is, hogy újításaikból szemléltető kiállítást is rendezzenek. Egyiküket, Balogh Sándor hejőpapi traktoristát, a pártkongresszus alkalmából „A szocialista munka hőse“ címmel tüntették ki. A mezőnyárádi gépállomásnak jutott az a nagyszerű feladat, hogy a környező gépállomások újításainak összegyűjtésével szemléltetőkiállításon mutassa be a Borsod megye déli, lapályos részén használt és alkalmazott újításokat. A kiállításon résztvett a mezőkövesdi gépállomás is. Bemutatta a sűrűsoros vetőgépet és az alkalmazott gépkapcsolási módokat. Ott volt a kiállításon a motoros fűkaszáló gép. Ezzel különösen a termelőcsoportok nagy tábláin a gazdag szénatermést tudták időben, veszteség nélkül, gyorsanbetakarítani. A kiállítás iránt az érdeklődés igen nagy volt. A környező gépállomások traktorosai, agronómusai nemcsak megnézték, melyik gépállomás, milyen módszerekkel és újításokkal törekszik a munka időben és jó minőségben való elvégzésére, de megbeszélték, kicserélték tapasztalataikat is. A résztvevők elhatározták, hogy a közeljövőben még az aratási-cséplési munkák megkezdése előtt összejönnek s közös értekezleten beszélikként helyezi el az összegyűjtött szalmát és pelyvát. Ezeknek a boglyáknak az összegyűjtésére jelenleg két megoldás ismeretes: a Terlanday-féle fogatos és a Szovjetunióban használt drótköteles eljárás. A Terlandayféle eljárás fogatigényénél fogva nem gépállomási üzemeltetésre alkalmas szerkezet, a drótköteles módszer viszont két traktort igényel ugyanabban az időben, amikor minden traktort tarlóhántásra akarunk használni. Szükséges ezért olyan megoldást kidolgozni, amely egyetlen traktor erejének, illetve teljesítményének gazdaságos kihasználásával biztosítja a boglyák összegyűjtését oly módon, hogy azokból összehordás után a pelyvát külön lehessen választani. Az itt röviden elmondottak csak kiragadott példák az újítók előtt álló feladatokból. Ha az újító látja, hogy az általa elgondolt megoldással már mások is foglalkoztak eredménytelenül vagy gyenge eredménnyel, igyekezzen mindenesetre más úton elindulni. Nemessányi László meg mindazt a hasznos tapasztalatot, amit különösen a Bredjuk-féle gyorscséplési módszer, valamint a kombájnok használata terén az egyes gépállomások ez elmúlt évben értek el. Ennek annál is nagyobb a jelentősége, mert a mezőcsáti, mezőkövesdi járásban ez évben már csaknem kétszer annyi kombájn és aratógép dolgozik majd, mint a múlt esztendőben. Borsod megyébe a napokban 20 új kombájn érkezett Ezek nagyobbrészt a déli járások dús termést ígérő zónáin gyorsítják meg az új kenyér betakarítását. Fontos, és nagyon helyes kezdeményezés, hogy azok a gépállomási dolgozók és kombájnkezelők, akik tavaly már ezzel arattak, most átadják tapasztalataikat új társaiknak. Kiállítást rendeztek a traktorosnap alkalmából a megye északi részén fekvő putnoki gépállomáson is. A kiállítást a gépállomás és a putnoki mezőgazdasági technikum közösen rendezte. Hatalmas tablókon mutatták be a mezőgazdaság gépesítésében eddig elért eredményeket , ugyanakkor pedig rámutattak, mit kell még tenni a pártkongresszus határozatainak értelmében a mezőgazdaság további gépesítése érdekében. A kiállított és munka közben bemutatott gépek mellett szemléltető táblák, az elért eredményeket magyarázó szövegek, valamint a gépek munkáját ismertető előadások is voltak. A bemutatott újítások közül különösen jelentős a lánctalpastraktor-vontatású fűkaszáló és rendgyűjtő. A kiállítás másik érdekessége a közeljövőben a mintegy 20 millió forint költséggel felépülő új putnoki gépállomás makettje. K. L. A borsodmegyei gépállomások újítókiállításai .