Újítók Lapja, 1954 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1954-06-20 / 12. szám

miután idadlalntu­k a t­épillamörtökön A Földművelésügyi Minisztérium legújabb utasításában a gépállomá­sokat bízza meg az újítási feladat­tervek összeállításával. Célja ennek az, hogy a gépállomások olyan újí­tási feladatokat tűzzenek ki, amelye­ket a gyakorlati élet diktál. Az uta­sításban ismertetett főfeladatok irányt szabnak a gépállomások­nak, hogy az újítási munkát tervsze­rűvé tehessék. A mezőgazdasági gé­pészet terén rengeteg a megoldatlan probléma, amelyek megoldását rész­ben az újítóktól, részben a szerkesztő mérnököktől várjuk. Az újítókra a feladatnak az a része vár, hogy olyan egészséges ötletekkel indítsák meg egy-egy gép tökéletesítését vagy meg­tervezését, amelyek részben üzemel­tetési, részben javítási és végső fo­kon gyártási nehézségeket oldanak meg. Az üzemeltetés szervezési és mű­szaki kérdései közül a legégetőbb probléma a karbantartás munkájá­nak leegyszerűsítése. Ez történhet a gép műszaki tökéletesítésével, ami azt eredményezi, hogy ritkábban kell például kenni egy géprészt, mint elő­zőleg, anélkül, hogy a kopás mér­téke ugyanazon idő alatt növekedne. Ezt szolgálják az olyan megoldások, amelyek meggátolják a por és pi­szok bejutását a zsírozott vagy ola­jozott felületre. Az ilyen megoldások ugyanakkor nemcsak időt takaríta­nak meg, hanem feleslegesen fel­használt kenőzsírt is. Gyakorlati ta­pasztalat mutatja, hogy a legtöbb csapágy zsírozására tizedrész, vagy még annál is kevesebb zsírmennyiség volna elegendő, ha ugyanaz a csap­ágy pormentes helyen lenne elhe­lyezve vagy tökéletes porelzáróval lenne ellátva. Egyes gépeknél, például az arató­cséplőgépeknél, ahol különösen sok zsírozási hely van, a nehezen hozzá­férhető zsírozóhelyek rendszerint igen ritkán látnak kenőanyagot; en­nek idő előtti kopás az eredménye. A nehezebben hozzáférhető kenési helyek könnyebben megközelíthetővé tétele megakadályozhatja azt a kárt, amely ezeknek a kenetlen csapágyak­nak a szárazon járásától adódik. Az üzemeltetés másik sarkalatos kérdése az üzem- és kenőanyag tisztántartá­sának módja. Rengeteg kár származik abból, hogy a gépek szennyeződött üzemanyagot vagy kenőzsírt kapnak. A gépállomást újítók feladata, hogy ezt a kérdést a legolcsóbb és legbiz­tosabb módon oldják meg. Agronómiai szempontból szüksé­günk van olyan vetőgépekre, ame­lyekkel a jelenleginél sűrűbb sorok­ban lehet vetni. Az újítók feladata ezzel kapcsolatban olyan egyszerű és olcsó megoldás megvalósítása, amely­­lyel a jelenlegi meglévő gépek fel­­használásával a sűrűsorú vetés el­végezhető. Az eddigi elgondolások azért nem váltak be (pl. Varga Sán­dornak, a mezőkövesdi gépállomás agronómusának újítása), mert nem biztosítják azt, hogy minden sorba minden körülmények között egyenle­tesen vetett és azonos mennyiségű szem jusson. Az eddigi gépek mind olyan elgondolás alapján születtek, hogy vagy a vetőcsövet, vagy a cso­­roszlyát osztották kétfelé és ez okozta a fenti hibát. Olyan megoldást kel­lene kidolgozni, amely a vetőelemek megosztásával vagy esetleg szaporí­tásával valósítaná meg több csorosz­­lyának ugyanazon célra való alkal­mazását. A gépi aratást és kombájnolást gyakran hátráltatja a gabona meg­dőlése. A dőlt gabona aratására hasz­nálatos száremelők csak egyenletes, egyirányú megdőlés esetén használ­hatók jó eredménnyel. Feltétlenül szükséges volna olyan szerkezet, amely a több irányban, bárhogyan megdőlt gabona gépi aratását segí­tené elő úgy, hogy a kézi kaszát gép­pel aratott területen teljesen felesle­gessé tegye. A kombájnok után akasztott szal­­magyűjtőkocsi szabályos térközön-Borsod­ megye csaknem harminc gépállomásának traktoristái, újítói kitörő lelkesedéssel fogadták pártunk és kormányunk határozatát a trak­torosnap megtartásáról. A Borsod­­megyei traktoristák nemcsak a ter­melőszövetkezeti csoportoknak nyúj­tott nagyobb segítséggel, a soron kö­­vetkező növényápolási munkák idő­ben és kiváló minőségben való elvég­zésével készültek az első traktoros­­napra , de felhasználták ezt az al­kalmat arra is, hogy újításaikból szemléltető kiállítást is rendezzenek. Egyiküket, Balogh Sándor hejőpapi traktoristát, a pártkongresszus alkal­mából „A szocialista munka hőse“ címmel tüntették ki. A mezőnyárádi gépállomásnak ju­tott az a nagyszerű feladat, hogy a környező gépállomások újításainak összegyűjtésével szemléltető­­kiállítá­son mutassa be a Borsod­ megye déli, lapályos részén használt és alkalma­zott újításokat. A kiállításon részt­­vett a mezőkövesdi gépállomás is. Bemutatta a sűrűsoros vetőgépet és az alkalmazott gépkapcsolási módo­kat. Ott volt a kiállításon a motoros fűkaszáló gép. Ezzel különösen a ter­melőcsoportok nagy tábláin a gaz­dag szénatermést tudták időben, veszteség nélkül, gyorsan­­betakarí­tani. A kiállítás iránt az érdeklődés igen nagy volt. A környező gépállomások traktorosai, agronómusai nemcsak megnézték, melyik gépállomás, mi­lyen módszerekkel és újításokkal tö­rekszik a munka időben és jó mi­nőségben való elvégzésére, de meg­beszélték, kicserélték tapasztalataikat is. A résztvevők elhatározták, hogy a közeljövőben még az aratási-csép­­lési munkák megkezdése előtt össze­jönnek s közös értekezleten beszélik­ként helyezi el az összegyűjtött szal­mát és pelyvát. Ezeknek a boglyák­nak az összegyűjtésére jelenleg két megoldás ismeretes: a Terlanday-féle fogatos és a Szovjetunióban használt drótköteles eljárás. A Terlanday­­féle eljárás fogatigényénél fogva nem gépállomási üzemeltetésre alkalmas szerkezet, a drótköteles módszer vi­szont két traktort igényel ugyanab­ban az időben, amikor minden trak­tort tarlóhántásra akarunk használni. Szükséges ezért olyan megoldást ki­dolgozni, amely egyetlen traktor ere­jének, illetve teljesítményének gaz­daságos kihasználásával biztosítja a boglyák összegyűjtését oly módon, hogy azokból összehordás után a pelyvát külön lehessen választani. Az itt röviden elmondottak csak ki­ragadott példák az újítók előtt álló feladatokból. Ha az újító látja, hogy az általa elgondolt megoldással már mások is foglalkoztak eredménytele­nül vagy gyenge eredménnyel, igye­kezzen mindenesetre más úton el­indulni. Nemessányi László meg mindazt a hasznos tapasztala­tot, amit különösen a Bredjuk-féle gyorscséplési módszer, valamint a kombájnok használata terén az egyes gépállomások ez elmúlt évben ér­tek el. Ennek annál is nagyobb a jelentő­sége, mert a mezőcsáti, mezőkövesdi járásban ez évben már csaknem két­szer annyi kombájn és aratógép dol­gozik majd, mint a múlt esztendőben. Borsod­ megyébe a­­ napokban 20 új kombájn érkezett Ezek nagyobbrészt a déli járások dús termést ígérő zó­náin gyorsítják meg az új kenyér be­takarítását. Fontos, és nagyon helyes kezdeményezés, hogy azok a gépállo­mási dolgozók és kombájnkezelők, akik tavaly már ezzel arattak, most átadják tapasztalataikat új társaik­nak. Kiállítást rendeztek a traktorosnap alkalmából a megye északi részén fekvő putnoki gépállomáson is. A ki­állítást a gépállomás és a putnoki mezőgazdasági technikum közösen rendezte. Hatalmas tablókon mutat­ták be a mezőgazdaság gépesítésében eddig elért eredményeket , ugyan­akkor pedig rámutattak, mit kell még tenni a pártkongresszus határo­zatainak értelmében a mezőgazdaság további gépesítése érdekében. A ki­állított és munka közben bemutatott gépek mellett szemléltető táblák, az elért eredményeket magyarázó szö­vegek, valamint a gépek munkáját ismertető előadások is voltak. A be­mutatott újítások közül különösen je­lentős a lánctalpastraktor-vontatású fűkaszáló és rendgyűjtő. A kiállítás másik érdekessége a közeljövőben a mintegy 20 millió forint költséggel felépülő új putnoki gépállomás ma­kettje. K. L. A borsodmegyei gépállomások újítókiállításai .

Next