Újítók Lapja, 1955 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1955-01-05 / 1. szám

KÖNYVESPOLC I. Sz. Ruszen: BIZTONSÁGI TECHNIKA ÉS TŰZBIZTONSÁG A VEGYIPARBAN (Nép­szava) A Szovjetunió kormányzata nagy figyel­met fordít a dolgozók egészségének és éle­tének védelmére, ú a munkafeltételek állandó javítására, a balesetelhárítási intézkedések keresztül vitelére. A sérülések és mérgezések elleni küzdelem közvetlenül kapcsolatos az üzemek egészségü­­gyi-műszaki berendezései­nek megjavításával és a veszélytelen mun­kafeltételek megteremtésével. E témakörök mellett a balesetelhárítás tananyagának el­maradhatatlan része továbbá a termelésben előforduló káresetek, robbanások, tüzek, stb. elhárításának kérdése. Bevezetőül meg kell ismerkedni a Szovjetunió munkaügyi törvé­nyeinek idevágó részével is. A tankönyv igazodik a szovjet kémiai-technológiai főis­kolák általános programmjához s vonatko­zik az általánosan használatos vegyi eljárá­sokra és a jellegzetes készülékekre egyaránt. A szűkebb értelemben vett biztonsági kérdé­seket, az egyes sajátos termelési ágakra vonatkozó problémákat a tankönyv nem érinti. Annál több helyet szentel a baleseti és tűzelhárítási normák, számítások, szabá­lyok és szabványok elméleti megalapozásá­nak. Ismerteti továbbá a munkabiztonság kérdéseit a segédüzemekben (mechanikai, hegesztő, szerelő, stb. üzemekben) és a segédmunkálatoknál. Roszen műve értékes segítséget nyújt vegyiparunk biztonságtech­nikájának növeléséhez a legújabb szovjet tapasztalatok alapján. Heckenast—Zsdánszky: MÁGNESES HANG­RÖGZÍTÉS (Nehézipari Kiadó) A film, a rádió, a hanglemez, a televízió egyre több ember számára válik minden­napi szükségletté, egyre nélkülözhetetlenebb segítőtársa a dolgozóknak. Ennek a techni­kának újabb lehetőségeket, jobb eredménye­ket biztosító, forradalmian új módszere a mágneses hangrögzítés. Hazánkban eddig csupán néhány folyóiratban megjelent köz­lemény és egyetemi jegyzet foglalkozott a mágneses hangrögzítéssel. A széleskörű ér­deklődés kielégítése végett időszerűnek lát­szott egy olyan mű megjelentetése, amely átfogó képet ad a mágneses hangrögzítés elméletéről és gyakorlati felhasználásáról. Ezek a szempontok vezették a szerzőket e könyv megírásában. Nemcsak a szakembe­rek, az ipar vagy egyes Intézmények szak­területein dolgozó mérnökök és technikusok számára kívántak kézikönyvet adni, hanem munkájukat bevezetésnek szánták az érdek­lődő laikusok, az amatőrök részére is ebbe a jelentős, nagy fejlődést ígérő témakörbe. Hidvéghy—Holló—Lukács—Molnár — Varga Vedres: VÍZELLÁTÁS (Építésügyi kiadó) A vízügyi közlemények, a Hydrológiai Köz­löny és más szaklapok hasábjain már szá­mos cikk jelent meg, a vízellátásról átfogó, magyar nyelvű kézikönyv azonban mindez­­ideig hiányzott a szakirodalomból. Ez a könyv, melynek megjelenését ivó és ipari vízellátásunk évről-évre nagyobb ütemű fejlődése sürgette, az első kísérlet e hiány pótlására. A viszonylag szűkre szabott ter­jedelem mellett a könyv nem képes a víz­ellátás szerteágazó elméleti és gyakorlati kérdéseit részletekbe menően tárgyalni. Ezért elsősorban a gyakorl­ati szakemberek meg­felelő példákkal alátámasztott tapasztalatra és a legszükségesebb elméleti anyagra szo­rítkozik. Egyaránt szól a tervezéssel, az épí­téssel és az üzemeltetéssel foglalkozó szakem­berekhez. A gazdagon illusztrált, példatárral kiegészített értékes munka fő fejezetei a hyd­­rológiai alapfogalmakkal, a vízszükséglet megállapításának módozataival, a vízbeszer­zés és a vízkivétel kérdéseivel foglalkoznak, továbbá a tisztítás és elosztás, az üzemel­tetés és karbantartás problémáit veszik sorra. A könyv ismerteti a leggyakrabban hasz­nált hazai szabványokat és típusterveket is. Alaksza Zsigmond— Faludi Ferenc—Tömör­kény László: LÉGKONDICIONÁLÓ- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK A TEXTILIPAR­BAN (Könnyűipari Kiadó) Bevezetőjében a könyv­ a légkondicionálás­hoz szükséges fizikai ismereteket foglalja össze. Ezt követően a klíma szerepét vizs­gálja a textiltechnológiában, elemzi a klím­a hatását az anyagok fizikai tulajdonságaira a dolgozók jó közérzetére és munkaképes­ségére. Külön fejezetben vizsgálja a textil­ipari légkondicionálás kérdéseit, ismerteti ennek különböző módszereit és berendezé­seit. A klímaberendezések tárgyalása során külön-külön foglalkozik a pamut-, rost-, gyapjú-, műszál- és selyemipari klímaberen­dezések ismertetésével. A portalanítással fog­lalkozó fejezetben leírja a textilipar jellem­zőit, elemzi a portalanítás, és egészségvéde­lem, illetve a technológia összefüggéseit és ismerteti a portalanítási módszereket. A könyvet tapasztalati adatokat tartalmazó táb­lázatok és diagrammok egészítik ki. Schmalz József—Szabó Imre: GYAPJÚ ÉS HULLADÉKOK KARTOLTIPARI FONÁSA (Könnyűipari Kiadó) A két szerző azt a célt tűzte maga elé, hogy összefüggő képet adjanak a gyapjú és gyapjúhulladékok fonási eljárásairól. Nem törekedtek arra, hogy kitérjenek minden rész­letre, olyan k kérdésekre, amelyeket­­a magyar szakirodalomban önálló munkák vagy for­dítások tárgyalnak. Inkább azokra a kérdé­­sekre irányították figyelmüket, amelyeket ed­dig a magyar szakirodalomban csak szűk keretek között vagy egyáltalán nem ismer­tettek. Részletesen vizsgálták meg a legújabb fejlődés eredményeit és a további fejlődés lehetőségeit, hogy ezzel elősegítsék a mér­nökök és technikusok továbbképzését. A fe­jezetek végén közölt irodalmi adatok ugyan­csak hasznos­­útmutatásokat nyújtanak a to­vábbképzésben résztvevő dolgozóknak. Hajmásy Tibor: NOMOGRAFIA A TEXTIL­Iparban (Könnyűipari Kiadó) A textiliparban az egységes gépbeá­llt­ások és szabványost­ás következtében a nomog­­rammok széleskörű alkalmazására nyílik le­hetőség. A gyártás tervszerű irányítása és ellenőrzése, a termelési és hatásfokszámítá­sok gyakori elvégzését teszi szükségessé. A gyártmány tulajdonságainak megterve­zése szintén sok sablonosan ismétlődő, mun­kát jelent. Ilyen munkához jól bevált­ pon­tos segédeszközöket biztosít a grafikus szá­molástechnika, amely akár egyszerű szá­molóábra, akár számolóléc vagy korong formájában jelentősen megkönnyíti és meg­gyorsítja az üzemi gyakorlatban gyakran előforduló problémák megoldását. A ,,Textil­ipari számolóábrák” címen nemrég megjelent könyv elsősorban a gyakorlat számára készí­tett nomogramm-gyűjtemény. Hajmásy köny­ve viszont ezt az anyagot kiegészítve főként a nomogrammnak elvi felépítésével fa meg­szerkesztésével foglalkozik. A textilipari gya­korlatban felhasználható példák segítségé­vel igyekszik megvilágítani az egyes nomog­­ramm-típusok előnyeit, hibáit és alkalmazási lehetőségeit. Elvhez a témakörhöz iga­zodik a könyv szerkezete. A munka alapját a Mérnöki Továbbképző Intézetben elhang­zott, hasonló tárgyú előadásról készült jegy­zet képezi. TARTALOM Az új esztendő köszöntése .. 3 Ú já­tok az ötéves terv nagy alkotásainál .. .. .. ... 4 Újításokkal a közszolgáltatá­sok javításáért .... .. 6 Kielégítik a gázfogyasztók növekvő igényeit .. .. 6 Az újítók megszüntették a vízellátási zavarokat . . 6 Fokozzák az áramszolgál­tatás biztonságát .. .. 7 Versenyben a Magnezit Tűz­­állóanyaggyár .... .. 8 tervtúlteljesítés a Villamos­gép- és Kábelgyárban .. . .9 Fémkosaras alágyújtó kazá­nok begyújtásaihoz 9 Pernyebetonból épült családi­­házak bemutatója .. ..10 Megkezdik a salaktéglák tö­meges gyártását .. 10 Futószalagon készült házak a Szovjetunióban .. .. 11 Öltöny, cérna nélkül .... 11 A Szegedi Kenderfonógyár új feladatok előtt .. .. .. 12 Újítómozgalmi napló .. .. 13 Újítások a téli gépjavítási munkáikhoz .............. . 14 Magkender-aratógéppel foly­tatott kísérletek............ 15 Nemzetközi tapasztalatcsere.. 16 Szovjet újítások ................... 16 Népi demokráciák újításai .. 18 Egyéb külföldi tapasztala­tok .. .. 21 Magyar tapasztalatcsere.. 23 Gépipari újítások .....................23 Elektromos ipari újítások . 24 Vegyipari újítások............ 28 Könnyűipari újítások 28 Mezőgazdasági újítások. . 29 Helyi- és maradékanyagok felhasználása ................... 29 Munkásvédelmi újítások .. 30 Levelezés ...................................31 az Országos Találmányi Hivatal lapja. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: V., Géza­ u. 2. — Felelős szerkesztő: Hernádi György — Tel.: 115—012 Kiadóhivatal: VII., Lenin-körút 9—11. — Telefon: 221 — 285 Előfizetési díj: egy évre 48.— Ft, fél évre 24.— Ft, negyedévre 12.— Ft. Felelős kiadó: a Lapkiadó Vállalat igazgatója. Terjeszd a Poéta Központi Hírlapíród« U. V. Előfizetés, személyes ügyfélszolgálat: Budapest V., József nádor­ tér 1. üzlethelyiség. Postatakarékpénztár 1 esetéhez tarlaszárm: 81.231. Telefon: 183-022, 180—850. 55/16.578 — Egyetemi Nyomda, Budapest, Pohány­ u. 12—14. — Felelős vezető: Janka Gyula Igazgató Megjelent 14 500 példányban

Next