Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
, a megnagyobbodott Magyarország mégis csak, jelentős részben ipari állam! S mint ilyen, fejlődőképes. Annál inkább az, mert az ország lakossága több, mint 46%-kal megnőtt és azt részben el kell látnunk ipari gyártmányokkal, részben pedig iparilag kell a meggyarapodott lakosságot foglalkoztatni. Abszolút tárgyilagossággal így formulázhatjuk a kérdést és a helyzetet: Rendes körülmények közt, középszámítással Magyarország mezőgazdasági évi termelése 3,5 milliárd pengőre tehető (a megnagyobbodott országot értjük). Ugyanakkor, ugyanilyen körülmények közt az ország ipari termelési értéke 3,75 milliárd pengő. Tehát egyformán vagyunk agrárállam és ipari ország! Ehhez kell szabnunk, ehhez az ideális egyensúlyhoz minden intézkedést. VEGYI IPAR ÉS KERESKEDELEM II nyers cellulóza gazdaságos nemesítése Új munkamód folyamatos dolgozásra A nyers cellulózának minél gazdaságosabb nemesítése állandóan foglalkoztatja a szakembereket. A legismertebb nemesítő módszer a következő: A lignin-maradékok eltávolítása végett gázalakú klórral, vagy klórvízzel előzőleg kezelt klórozott anyagot igen híg nátronlúggal s ezt követően alaposan vízzel mossák. A már most közel ligninmentes anyagot ezután huzamosabb ideig hideg 5—10°/o-os nátronlúggal kezelik a végett, hogy a hemicellulózát, mint a xilánt stb. eltávolítsák. Ennek folytán az alfacellulózatartalom 88°/o-ról 97—98°/o-ra emelkedik és ezzel elérik a gyapothulladék állandóit. A nátronlúgot ezután szűrőfenékkel ellátott nagy edényekben való leszivatással, vagy centrifugákban való röpítéssel távolítják el. Ha ezután a cellulózát hideg vízzel lúgmentesre mossák, akkor könnyen képződnek csomók, ami a készre való fehérítésnél az egyenetlen fehérítőhatás folytán a kész anyag tisztaságát csökkenti. Az E. G. Farben egyik telepén behatóan foglalkoztak a kérdéssel s megállapították, hogy fenti hátrányt kiküszöbölhetjük s a nemesítő lúg messzemenő visszanyerése és a mosáshoz szükséges mennyiségű víz csökkentése mellett legjobb tulajdonságú, nagyfokúan nemesített cellulózát állíthatunk elő, ha a lúgnak a cellulózából való eltávolítását folyamatos szívószűrőn, pl. rekeszes szűrőn foganatosítjuk. A folyamatos, vékony, állandóan nagyfokú vákuum alatt álló anyagpálya folytán a lúgtalanítás igen gyorsan megy végbe, ámbár csupán oly fokozatig, amely a vákuumnak és az alkalmazott sajtolási nyomásnak megfelel. A teljes lúgmentesség elérése végett ezért a rekeszes szűrőn pl. 25°/o száraztartalomra kinyomott cellulózát 40—90 C°-os meleg vízzel fedjük. Ekként a mosási folyamatnál a lúgot nem hígítjuk fel, hanem közel teljesen kiszorítjuk, miután a fajsúlyilag igen könnyű forró víz a fajsúlyilag nehéz lúgot mindig maga előtt tolja. A szűrőnek erős szívóhatása, továbbá a víznek a lúggal való keveredését messzemenően megakadályozza. A mosógörbe tényleg közel függőlegesen halad. A nemesítőhatás teljes mértékben megmarad. Ha a mosást fehérítő hollenderben foganatosítjuk, akkor e folyamat az ismert, állandóan végbemenő hígítás folytán jelentős víz felhasználása mellett meglehetősen lapos görbében a teljes lúgmentességig az összes lúgtöménységi körzeteken halad át, aminek az a következménye, hogy az oldott hemicellulózák egy része újból kicsapódik és ekként a nemesítési hatást észrevehetően lerontja. Az új munkamódnál ezzel szemben sokkal kevesebb vizet használnak el és lehetővé válik, hogy a lúgot jelentős higítás nélkül visszanyerjük. A kész nemesített cellulóza rendkívül lágy, vattaszerű és felületileg aktív. Az eljárás különösen folyamatos dolgozáshoz alkalmas. A klórozástól jövő cellulózához folyamatosan hozzáadjuk a nemesítőlúgot, majd 1—2 órán belüli reakciós tornyon halad át, ahol a nemesítés végbemegy és innen a rekeszes szűrőre jut, amelyben a leírt módon végbemegy a kilúgozás. A lúgeltávolítás új módjának az a nagy előnye, hogy minden egyes cellulózarost a lúggal csupán addig marad érintkezésben, ameddig az a nemesítőhatáshoz szükséges. Ezzel szemben a szakaszos eljárásnál — kivált nagy mennyiségeknél — a rostok addig maradnak a nemesítőlúgban, míg a lúgtalanító folyamat befejeződött, vagyis ekkor a rostok oly keveréke adódik, melyek közül egyeseket 12 óráig, másokat viszont sok órán át, a lúgtalanítási időnek megfelelően lúggal kezeltek. Eme, egyenlőtlen behatás azután a micellárviszkozitásban is mutatkozik. Budapesti új találmány ásványolajok korszerű finomítására Az ásványolajok, kiváltképen a kenőolajok kompendálása elsőrendű feladat. Az ásványi kenőolajok és egyéb ásványolajtermékek korszerű finomításakor a káros alkatrészeken kívül a nyers olajpárlatban foglalt úgynevezett poláros vegyületek is kárba vesznek. Emiatt aztán a finomított kenőolajfajtáknak tapadóképessége, teherbírása, súrlódási együtthatója a kent felületeken sokszor kedvezőtlenebb, mint a nem finomított olajoké. Különleges célokra való, pl. kerékpár- és csónakmotorolajokhoz, de még a lokomotív gőzhengerek, hajógépek, autó- és repülőgépmotorok kenőolajához is a hiányzó poláros jellegű anyagokat hozzá szokták adni. Az így kapott kompandált olajokban poláros anyagként növényi, állati zsiradékok, ezek alkatrészei, vagy egyéb poláros vegyületek szerepelnek. Az ásványi kenőolajoknak és egyéb ásványolajtermékeknek sokszor nem megfelelő a fagypontjuk sem, ami a viszonylagosan túl nagy parafintartalom következménye. Ezen rendszerint a parafin eltávolításával segítenek, de a teljes eltávolítás nagyon költséges és gyakran műszakilag is kivihetetlen. Ezért a gyakorlatban a részlegesen parafinmentesített, vagy egyébként nem megfelelő fagypontú ásványolajok, különösen kenőolajok fagypontját szokták javítani -ú. n. fagypontdepresszoroknak a hozzáadásával, melyek nagyobbrészt Amerikából származó) szénhidrogénkészítmények. (Ilyen pl. a ..Santopour" nevű készítmény.) Egyik budapesti vegyészmérnök, Freund Mihály dr. vizsgálatai folyamán úgy találta, hogy egyes kompandálásra alkalmas növényi, állati zsiradékok, valamint egyes zsiradékok alkatrészei, termékei vagy kémiai származékai (pl. keményített halzsír, egyes polimerizált olajok, sztearin, olein stb.) kellő mennyiségben adagolva, nemcsak poláros jellegüknél fogva hatékonyak, hanem egyben fagypontdepresszorként is viselkednek és a kezelt olaj fagypontját lényegesen, 5—30 O- kal képesek leszállítani. A vizsgálatok eredménye, illetve a találmány szerint tehát, ha a parafinmentesítésnek nem teljesen alávetett, vagy egyéb nem megfelelő fagypontú ásványolajokat ezen zsírok, vagy zsírszármazékok pl. 0.1—10°/o-os mennyiségével kompandáljuk, akkor olyan ásványolajhoz jutunk, mely a poláros vegyületeket tartalmazó olaj jó sajátságait mutatja s a fogyasztók szállítási igényeit fagypont szempontjából is mindenképen kielégíti, tehát belső égésű motorok, valamint más gépek kenésére és egyéb különleges célokra is kitűnően megfelel. A kezelendő olaj származása, gyártási módja és tulajdonságai, másrészt a kompendálás kívánt mértéke és az elérendő fagypontcsökkenés szerint mindig más és más zsírokat.