Kecskemét, 1949. február (3. évfolyam, 6-9. szám)

1949-02-06 / 6. szám

III. évfolyam 6. szám Megalakult az új Függetlenségi Népfront A szocializmus f­elé menetelő társa­dalom fejlődését a legjobban jellemzi az a tény, hogy úgyszólván hetenként avulnak el, illetve válnak időszerűtlenné különböző szervezetek. - Hogy rohamos fejlődésünket még inkább előmozdít­hassuk, szükséges erőinket időnként át­szervezni, átcsoportosítani és felfris­síteni. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, mely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult meg, a kezdeti időszakban megvalósította pro­gramját s ezzel történelmi hivatását befejezte. Ez az összefogás lehetővé tette, hogy országunk rövid idő alatt kiheverje háborús sérüléseit és döntő jelentőségű volt abban a harcban, mely során népünk megteremtette szo­cialista fej­ődésünk előfeltételeit. Azon­ban hibái is voltak. A koalíción belül t erős harc folyt a pártok között a po­zíciókért és a nép ellenségei sokszor tudtak rést ütni rajta. Ez főképpen abból származott, hogy a pártokon be­lül igen sok olyan elem jutott szóhoz, akinek érdekei, merőben ellentétesek voltak dolgozó népünk törekvéseivel. Országunk helyzete még teljesen ki­forratlan volt, politikailag és gazdasá­gilag egyaránt, ezért a régi független­ségi front csak igen kemény harcok árán tudta csak kivívni azokat a döntő­ sikereke­t, amelyek megerősödésünkhöz vezettek. Ezekben a harcokban semmi­sültek meg fokozatosan a kizsákmá­nyoló népellenes rétegek, épült újjá országunk és szerzett elévülhetetlen ér­demeket a munkásosztály. A régi füg­getlenségi front igen nagy és jó munkát végzett és éppen ennek köszönhető, hogy népünk felismervén az összefo­gás d­öntő jelentőségét, egy új, hatal­masabb, erősebb szervezetbe tömörül, hogy az előtte álló magasztos felada­tokat mielőbb megvalósítsa. Az új Függetlenségi Népfront veze­tője a maszista-leninista eszmét dia­­dalra juttató munkásosztály. Vele szo­ros szövetségben halad a dolgozó pa­rasztság és haladó értelmiség. A mun­kásosztály a maga sok évtizedes harci múltjával és lendületével méltán ér­­­demelte ki szövetségeseinek bizalmát. Az új függetlenségi íróinak legfon­tosabb feladata, hogy a magyar köz­társaságot, annak minden vívmányát m­egvédje és fejlessze. Programjában már nem a belső harcokkal foglalko­zik, hanem az országépít­és megvalósí­tásával. Az új Függetlenségi Népfront elsőrendű feladata lesz népünk kultúr­­színvonalának emelése, valamint egy olyan hadsereg kiépítése, mely képes szövetségi kötelezettségeinek eleget téve a­ dolgozók államát minden külső tá­madással szemben megvédeni. Az új Függetlenségi Népfront Van tehát hivatva arra, hogy előm ózdí­­st minden eszközzel fejlődésünket a népi­­ demokrácián át a szocializmus lété. Programja igaz és tiszta nemzeti pro­gram, megvalósítása népünk felemel­­kedésének záloga. Amidőn most köztársaságunk fenn­állásának harmadik évfordulóján az új népi összefogást is ünnepelhetjük, érez­zük, hogy dolgozó népünk megérti az Ára: 60 fillér A köztársasági évforduló megünneplése 15 ezer dolgozó hatalmas arányú fáklyás felvonulása Kecskemét dolgozó népe a leglelke­­sebb hangulatban ünnepelte meg köz­társaságunk fennállásának 3-ik évfor­dulóját és a Független Népfront meg­alakulását. Nagy ünnepünk méltó kife­jezésére az egész város zászlódíszbe öltözött. A munka után, este üzemeink dolgozói, tömegszervezeteink, a demo­kratikus intézményeink, és iskoláink színpompás fáklyásmenetben vonul­tak át a városon a szabadságiért szovjet emlékmű elé. Az útvonalon végig fe­lejthetetlen látványt nyújtott a világító fáklyerdő és zászlók tömege. Különös­képpen meg kell dicsérnünk az isko­lákat demokratikus magatartásuk miatt ifjúságunk kezdi megérteni, hogy helye a nép oldalán van és ennélfogva osz­tozik anna­k örömeiben és harcaiban egyaránt. Dicséretet érdemel az­ MNDSz és az EKK a felvonulásban tanúsított fegyelmezett magatartásáért és gyö­nyörű dekorációkért. A mintegy 15 ezer dolgozó impozáns m­anifesztuma le­nyűgöző életerőt és harcos öntudatot sugárzott. Az emlékmű előtt megtar­to­­t ünnepi nagygyűlésen dolgozóink szívből­­ lövő lelkesedéssel ünnepelték fiatal demokráciánkat ellentétben azok­kal az elemekkel, akik fájó szível, a járda széléről figyelték a dolgozói­k lelkes ünneplését és nem átaloltak gú­nyos megjegyzésekkel kísérni a gyö­nyörű ünnepélyt. Ezek az elem­ek min­denhol megtalálhatók, ahol a nép nagy győzelmeit ünnepeljük, de éppen az ő jelenlétükből állapíthatjuk meg iga­zán sikereinket. Az ünnepély után dolgozóink a szín­házba vonultak, ahol a Vetés című irányos arab került bemutatásra ünne­pélyes keretek között. A február Í v nagy ünnep számunkra, ezért nem érhetjük be csak a külső ünneplés kifejezésével, hanem magunk­ban is mélységes hálaérzettel fordu­lunk vezetőink felé. Átérezzük a nép­uralom nagy történelmi jelentőségét, tudjuk, hogy a megkapott jogokkal együtt a szocializmus felépítésének di­csőséges feladatát is magunkra vállal­tuk. Ennek jegyében köszöntjük i­e új Függetlenségi Népfrontot, mint a dolgozó nép egyetemes érdekeit kin viselő nagy összefogást és köszöntjük a 3 éves köztársaságot, diadalmas nép­uralmunk megtestesítőjét. Megszűnik az Ipartestület? Az Ipartestület elöljárósága rendkí­vüli ülést tartott, mely m­egvitatta az elöljáróság a alkalommal testület megszűnésének kérdését. Megállapította az elöljáróság, hogy a megerősödött KIOSZ teljes mértékben betölti a dol­gozó kisiparosság érdekvédelmét, más­részt a n­épi demokrácia­­ követelmé­nyeinek a szabad szervezeti forma fe­lel meg, ellentétben a ’kényszer tagsá­gon alapuló ipartestületi intézménnyel. ’• Végül megállapíttta az elöljáróság, hogy a várható tömeges kilépések miatt anyagi oko­k is sürgetik a testület fel­számolását, ezért határozatilag kimon­dotta, hogy feliratban kéri a minisz­tériumtól az ipartest­ület feloszlatását. A Földmívesszövetkezet első taggyűlése A kecskeméti Fö­l­dm­í­ve­s­sz­övetkezet­­ va­árnap tartotta első­­ taggyűlését a vá­rosháza zsúfolásig meglelt dísztermé­ben óriási érdeklődés­­­ mellett. Hegedűs László elnöki megnyitója után Nagy Gábor szövetkezeti gazdasági és ter­meléspolitikai értekezletet tartott. Vá­zolta, hogy a szövetkezet a dolgozó parasztság szerve és azt a célt szol­gálja, hogy a dolgozó parasztság fel tudja venni a versenyt a kuláksággal szemben, ellássa őket nemesített vető­maggal és egyéb segítséggel. A dolgozó parasztságnak azonban ki kell zökkenni a régi kerékvágásból és mást is kell termelni, nemcsak kukoricát, burgo­nyát, gabonát, hanem napraforgóma­got és más ipari növényeket is, mert ezek sokkal kifizetőbbek. Kapható lesz sertéstrágya is hitelre, melyet csak októberben kell visszafizetni. Nő 11 Miklós üv. igazgató a tagság nagy érdeklődésében azt látta megnyil­vánulni, h­ogy­ a v­­olgozó parasztság már nem idegenkedik a szövetkezettel szemben. Beszámolt a szövetkezet for­galmáról és anyagi jövedelméről, majd bejelentette, hogy lemond és átadja helyét a dolgozó parasztságnak, mely egyedül hivatott saját szövetkezeté­be­ú a népfront történelmi szükségességét és mint­­ a múltban, a jövőben is min­den erejével, tudásával és lendületével megvalósítja azt a megtisztelő és ma­gasztos programot, mely országunkat a szocializmushoz elvezeti.­zet­ésére. Rózsa János tartotta meg ezután szö­vetkezetpolitikai előadását.­­ Kifejtette, hogy Magyarország ezelőtt a nagybir­tok országa volt és a dolgozó paraszt­ság elnyomásban élt. Most a szövetke­zetek összefogják a dolgozó parasztsá­got és rávezeti őket a tervszerű gaz­dálkodásra. A skulákok azért szítanak a szövetkezetek ellen, mert tisztában vannak azzal, hogy a szövetkezet ke­resztül viszi azt, hogy a dolgozó pa­rasztok megfojtják őket. A szabadság­gal élni kell és nem szabad, hagyni, hogy­­ a szabadságot kiengedjük a ke­zünkből. Azok az urak, élükön Mind­­szentyvel, akik m­a is szervezkednek a köztársaság ellen, a dolgozó paraszt­ságot akarták kiirtani. Ebben az évben 50 ezer munkásra és parasztra van szükség, hogy ők kerüljenek minden­hol az igazgatói székbe és irányítsák a saját sorsukat. Most a szerződéses termeléssel a kulákokat akarjuk kiütni a nyeregből és a dolgozó parasztokat felemelni. A régi rendszerben azért nem engedték a parasztságot tanulni, m­ert csak a tudatlanok felett tudtak uralkodni. Ma meg­ arra neveljük a kisparasztokat, hogy ők vezessék és intézzék a dolgozók sorsát. Végül Rózsi elvtárs felh­ívta a tagságot, hogy tá­mogassák a szövetkezetet és rövidesen hatalmas szövetkezettel dolgozzanak.­­ Több felszólalás után igen lelkes hangulatban a Himnusszal ért véget az első szövetkezeti taggyűlés. 1949 február 6, vasárnap Jutalmazzák a feltalálókat A dolgozó nép életszínvonalának emelése végett a demokratikus kor­­m­ányzat módját ejti annak, hogy aki a mezőgazdasági és erdei termelés, a kert- és szőlőművelés, az állattenyész­tést, a halásza­t, a selyem­tenyész­tés és méhészet körében találmányát, vagy termelési, műszaki újítását bejelenti és­­ ezzel a dolgozó nép javára gyümölcsöz­­tetővé teszi, komoly és rendszeres dí­jazásban részesül. A találmányokat és újításokat az állami gazdasági felügyelőnél kell be­jelenteni (Rákóczi­ út 17-­19). Pályázat után a pénzügy­őri állásokra A Pénzügyőri Iskola március 1-én és későbbi időpontban betöltésre ke­rülő, nyugdíj igénnyel járó egyszáz ideiglenes minőségű női és egyszázhat­­vankető ideiglenes minőségű férfi pró­bapénzügyőri állásra pályázatot hirdet. Pályázati határidő február 1 —10-ig. Részletes felvilágosítást az érdeklődők­nek a pénzügyőri szakasz ad. Taggyűlés a Szabadságharcos Szövetségben A Magyar Szabadságharcos Szí­ve Lég Kecskeméti Csoportja f. hó 3-án csütörtökön délután 5 órakor taggyű­lést tart László Károly­ Játca 5. alatti székházában. Megjelenés kötelező. Be­lépéskor a tagsági könyv felmutatandó. Vezetőség.

Next