Kecskemét, 1949. március (3. évfolyam, 10-13. szám)
1949-03-06 / 10. szám
Megmozdult Kecskemét dolgozó népe a Munkásmozgalmi Intézet kiállítására. Lassan, nehezen indul neki ez. az alföldi nép mindennek, de ha hozzákezd valamihez, hatalmas erővel nyilatkozik, meg Több mint nyolcezer Látogató olyan helyen, ahol a munkásmozgalomnak kevés hagyománya van, bámulatot kelt még a rendezőségben is Czagány Ferenc elvtárs tartotta az ünnepélyes megnyitót. Visszatekintett a múltakra, szembeállította a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalkuvás nélküli harcai Ppyerék osztályárulásával. Rámutatott mai eredményeink gyökereire, a mártírok és hősök példájára, az újjáépítés nehézségeire. A Magyar Dolgozók Pártja Rákosi Mátyás bölcs irányításával szebb jövő felé vezeti a magyar népet Marx, Engels, Lenin és Sztálin útmutatásai szerint. Lelkes kintelés és taps mutatta, hogy jó visszhangot keltettek ezek a szavak. bárvári Miklós elvtárs, a Munkásmozi^lmi Intézet kiküldöttje magyarázta meg a kiállítás jelentőségét, majd Lakos Gáspár hangsúlyozta a nemzetközi összefogás fokozásál. A közönség a táblák elé lódult és alig akart helyet adni a később érkezőknek. Szombaton délben az iskolák ifjúsága tekintette meg a kiállítást. A fiatalok képzeletére erősen hatottak a képek és feliratok. Percenként jelentkeztek, hogy véleményüket szeretnék nyilvánítani. Molnár Elemár, a nyolcadik általánosból azt a tanulságot vonta le, hogy többet kell tanulnia ezután. Kéri Ilona kereskedelmista most látja csak világosan az utóbbi évtizedek történelmét. Kustár Fia és Pető Mária tanulóképzősök még többet szerettek volna látni, de hálásan köszönték azért rendkívüli élményt. Terescsényi Ágosa tan gimnazistának a fasiszta hazugságok jutottak eszébe a nyilvánvaló tények láttára. Szombaton délután és vasárnap jöttek a dolgozó parasztok meg a munkások nagy tömegei. Sokszor le kellett zárni az ajtókat, mert nem fértek be többen. A zsúfolt folyosón százak várakoztak türelmesen. Bánlaki László, a bőripari termelő szövetkezet tagja azt állapította meg, hogy a kommunisták harcának köszönhetik mai viszonylag jó helyzetüket aj szövetkezeti dolgozók. Sándor Gyula a Schiffer-gyárból háláját fejezte ki a Vörös Hadseregnek, amiért véget vetett a fasiszta elnyomásnak. A látogatók egyre szaporodtak és vasárnap este sem csökkent a számuk, úgyhogy a zárórát ki kellett tolni Kecskemét népe sokat tanult ezen a két napon. Megtanulta, hogy a munkásosztály sok áldozattal érdemelte ki vezető szerepét a magyar népi demokráciában. Ma is elől jár a termelésben, jó példát mutat a munkaversenyben. A Magyar Dolgozók Pártja sikeresen viszi keresztül a reakció elleni harcot és a hároméves terv befejezését Országos vásár Kecskeméten Az 1949. évi I. országos vásárt március 7-én és 8-án tartják meg Kecskeméten. Hétfőn állatvásár és kirakodó, kedden csak kirakodóvásár lesz. Vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható, de még az igavonókat is marhalevéllel kell ellátni, úgyszintén a juhokat és sertéseket is. A polgármester felhívja a kereskedők és iparosok figyelmét, hogy iparigazolványaikat személyazonossági irataikkal együtt hozzák magukkal. Két munkásból tanácsnok lett Március elsején elfogata hivatalát Kecskemét város két munkástanácsnoka. Mátyus Teréz elvtárs benedektelepi munkásasszony kultúrtanácsnok lett 37 éves korában. Első dolga volt, hogy felülvizsgálja a napközi otthonokat és a szegényházat. Pusztai béres gyermeke, nyolcan voltak testvérek, 17 évig dolgozott a Benedek-telepen Tavaly élmunkás lett, most kultúrtanác -nők. Az iparügyi ügyosztály vezetője: Székely János elvtársiaak. Az apja kőfaragó-segéd volt, ő maga 23 évig a sirkőgyár szerszámakatása, 1922 óta vesz részt a munkásmozgalomban, sokáig volt szakmaközi titkár. Czagány Ferenc polgármester elvtárs átadta Invitalukat a két új tanácsnoknak és jó munkát kívánt nekik. A munkásosztály képviselői tehát többen vannak már vezető helyen, hamarosan még többre lesz szükség Kecskeméten. Vasárnap összeolvad két nagy kecskeméti szövetkezet Március 6-án délelőtt 10 órakor a Katona József színházban tartja legyesülési közgyűlését a Kecskeméti Földmives Szövetkezet és az Őstermelők Szövetkezete. A tagság 9 órakor gyülekezik a Rákóczi úti székház előtt, onnan menetel a színházba, míg a bérlő csoportok traktorf ékkel és kocsikkal vonulnak fel. A város dolgozó parasztsága nagy örömmel fogadja a két nagy mezőgazdasági szövetkezet egyesülését, mert Indiák, hogy ezzel jelentős lépést tesznek előre a fejlődés útján. Az új Földmives Szövetkezet megtisztulva a kulákoktól több és eredményesebb munkát végezhet majd a dolgozó parasztság felemelése érdekében, mint eddig. Az ötéves terv tüdőszanatóriumot szo^ Kecskemétnek Kecskemét városa közegészségügy terén az alföldi városok között a legelmaradottabbak közé tartozott. Ma azonban az újjáépi et Városi Közkórházat a szakkörök az ország egyik legmodernebb egészségügyi intézményeként em jlegelik. 11115. elején, amikor a Magyar Kommunista Párt rohammunkával hozzálátult a kórház újjáépítésének, csak a Párt lelkes, önfeláldozó tagjai gondoltak arra, hogy az új kórház szebb, modernebb lesz mint a régi. Márvány-tábla hirdeti a kecskeméti kommunisák hatalmas munkáját, ami nélkül talán sohasem lett volna ilyen kórház j ennek a porban fuldokló városnak. 1917-ben 200 ágy volt a kórházban, ahol 3985 beteget ápoltak 53.173 ápolási napon. A beteg alig kell félt az ágyából és máris új beteg feküdt bele . A legfontosabb tehát a kórházi ágyak szaporítása volt. 1918-ban már 33#*ágya volt a kórháznak, melyen 6016 beteget ápoltak 79.776 ápolási nap alatt, tehát a zsúfoltság alig csökkent. A rengeteg beteg igen nagy munkát ad az orvosoknak és az ápolóknak. Egy orvosira 50- 60 beteg jut ugyanakkor, amikor a klinikán csak 5-6 beteget kezel egy orvos. A túlzsúfoltság miatt a kórházban csak a legsúlyosabb betegeket fektetik ágyba, a többiek házi kezelésben maradnak az OTI-orvos felügyelete alatt. Kórházunkban van az ország legjobb Röntgen-gépe, de felszerelési hiányosságok vannak még. Minden beteg dicséri a kórházi étkezést, a fejlődés itt is elég nagy. Míg 1947-ben csak 2000 kalóriát tudtak a betegeknek adni naponta, 1948-ban már 3500 kalóriát kapnak. (A Marsall-segély 1800 kalóriát alig tud biztosítani a nyugateurópai népeknek.) A személyzeti létszám 108 fő és rövidesen teljesül általános óhajuk: könyvtár kibővítése. Már van tenisz- és a tekepálya, röp- és kosárlabda-pálya, a gyermekeknek lubickoló és hinta. Mindezeket szorgalmas munkával maguk a kórház, dolgozói építették. Az örvosök részére továbbképző tanfolyamot létesítettek, melyen februárban dr. Bach Imre egyetemi rk. tanár és dr. GUssich Aurél crk. tan tartottak előadást,és a rendkívüli esetek bemutatásra is kerültek. Politikában is továbbképzik az orvosokat. Szép kórházunknak szépek a tervei is. Eddig összesen 1.150.000 forint államsegélyt kapott a kórház, de még ebben az évben ismét kap 580 ezer forintot. Ebből az összegből rendbehozzák a volt Izsáki-úti kórház épületét, melyet az ötéves terv során tüdőbeteg-szanatóriumnak rendeznek be, újjáépítik a kórbontani termei, modern mosókonyhát létesítenek és újabb ágyakat vesznek. A fejlődés állandó és tervszerű. III. évi. 1O. sz, 1949 március 6 vasárnap Ára:60 fillér Kiterjeszkedik a munkaverseny a puszták dolgozó parasztságára Hóval köszöntött ránk a március, mégis érzi ma idén dolgozó paraszt, hogy itt a tavasz, készülni kell szántásra-vetésre. Szavukból, megnyilatkozásaikból úgy látszik, hogy ez az ötödik szabad tavasz felülmúlja majd az eddigi négyet. Március elsején megkezdődött az ipari munkások új versenye. A szentesi gépállomás felhívásához csatlakozott a kecskeméti gépállomás is és ezzel a munkaverseny felterjeszkedett nálunk is a városról a pusztára,az iparról a mezőgazdaságra. A vasárnapi gazdagyűlésen Drávucz István vezetőhelyettes elmondotta, hogy a parasztok megszerezték a gépeket és a traktorosokat is. Az új versenyben mindenki győz, mert hasznát fogja látni minden dolgozó munkás és paraszt. Felhívta az egyéni gazdálkodókat, hogy közösen szántsanak, mert igy többet lehet végezni és gyorsabban tudják befejezni a munkát Konti János a gépállomás vezetője kijelentene, hogy a traktorosok is versenyeznek a brigádokban és ezzel jó példát mutatnak a dolgozó parasztságnak. Váradi Károly mezőgazdász ígéretet tett a gazdáknak, hogy szaktanáccsal bármikor rendelkezésükre áll és felhívta figyelmüket, hogy a tavaszi terv végrehajtása egyéni érdekük is, hiszen sokkal többet fognak keresni, mint azelőtt. A kecskeméti gépállomáson eddig 1500 hold szántásra jegyeztek elő, de ennek kétszeresét tudják teljesíteni rendelkezésre álló traktorok. A termelői csoportok már ősszel szántattak és így csak 300 holdnyi táblás művelés alá kerülő föld felszántása van hátra. A termelési szerződések kötése szépen haladt előre és nemsokára megkezdődik a vetőmag és a műtrágya leszállítása. A középparasztokra jó hatást telt, hogy velük kötnek szerződést, de a kulákokkal nem. Kétségtelen, hogy a középparasztok is nagy számban részt a termelési versenyben vesznek A kecskeméti munkatervet már kidolgoztak minden egyes földdarabra. A puszta- és dűlőbirtosok megkapták a kimutatásokat és megkezdték az ellenőrzést. A népi bizottság hétfői ülésén tárgyalják meg a munka ütemére vonatkozó tervet. Óriási változás ,az egész vonalon tavaly óta. Eredménye az lesz, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés jövedelmezőbb tesz, mint annak előtte. A falu dolgozói megértik az iíi idők szavát és felkészülnek a harcra is mindazok ellen, akik akadályozni próbálják felemelkedésüket. Napreforgót kell termeszteni! Kecskemét város polgármestere közli: A földmivelésügyi miniszter rendelete szerint minden szántófölddel rendelkező gazdálkodó köteles főterményként napraforgót termeszteni. Az 5 kat. holdnál kevesebb szántófölddel rendelkezők csak köztesként vagy szegélyként az 5—20 kat. hold szántó terü telen gazdálkodók a szántó 7 százalékain) a 20— 50 kat. holdon gazdálkodók a szántó 10 százalékán, az 50 kat. holdnál nagyobb területen gazdálkodók a szántó 12 százalékán tartoznak napraforgót termeszteni. Akiknek gazdasága nem egy helyen fekszik, az összes szántó arányában tartoznak napraforgót termelni. A szerződéses termelés beszámít a termelési kötelezettségbe. Minden gazda tartozik jó gazda gondosságával megfelelő minőségű napraforgó vetőmagot kellően előkészített talajban elvetni és az ápolási munkákat elvégezni. A termelési kötelezettség teljesítéséért a gazdálkodó felelős. Ha a termelési kötelezettség alapjául szolgáló ingatlan részesművelés alatt áll, az ingatlannak napraforgómag bevetéséért úgy a termeltető mint a részesművelő felelős. Ha az elvetett napraforgó ápr. 30-ig bármely oknál fogva annyira tönkre megy vagy rosszul fejlődik, hogy meghagyni nem gazdaságos, a gazdálkodó más növényt tartozik helyette elvetni. A napraforgó-termesztési kötelezettség teljesítését a vármegyei és községi népi bizottság ellenőrzi. A rendeletben foglaltak megszegőit 6 hónapig terjedhető elzárással, súlyosabb esetekben fogházzal büntetik. Pénzbüntetés esetén a legmagasabb pénzbírság 24.000 forint.