Délpestmegyei Népújság, 1949. április (3. évfolyam, 14-17. szám)
1949-04-03 / 14. szám
mmmmm III. évfolyam 14. számára: © O fillér 1949 április 3, vasárnap A cselédek béresek, kommenciósok, kocsisok tízezrei élnek Magyarországon a kulákok rabszolgaságában. Agyondolgoztatják őket nyomorúságos bérért, ruhájuk rongyos, lakásuk az istállóban van, gyerekeik és asszonyaik ingyen dolgoznak a »gazdának«. Dinnyés Péter, alsószéktói alapszervezetünk titkára írja, hogy az időszaki munkásoknak 8—10 forintos bért fizet Csősz Gergely öltanyás belsőballószögi kulák meg jónéhány társa. A nincstelen és öntudatlan földmunkások elszegődnek, mert sok a munkanélküli és a kulákok válogathatnak közülök. Aki egy szót szól, azonnal elküldik és a falat száraz kenyér is kiesik a szájából. A rémhírek szele nagyobb a pusztán, mint a felvilágosítás lágy fuvallata. Valamit tenni kellene. A kormány már tett is. A minisztertanács rendeletet hozott, amely megtiltja a kulákoknak, hogy elbocsássák állandó alkalmazottaikat, sőt arra is kötelezi őket, hogy a január elseje óta elbocs otókat viszategyék szolgálatukba. A munkás maga bármikor felmondhat 15 napra, de elküldeni nem lehet, így az állandó gazdasági alkalmazottak védelmet nyertek, a munkanélküliség rémével már nem lehet ijesztgetni őket. A kuláknak az a terve, hogy munkásait elküldve dolgozó parasztnak tüntesse fel magát, kudarcot vallott. A kuláknak termelnie, helyesebben termeltetnie kell, s ez alól nincs kibúvó. Aki szabotálni mer, keservesen bűnhődik. Most már rajtunk a sok, hogy a gazdasági cselédeket felvilágosítsuk és kivonjuk a kulákok befolyása alól. Minden népnevelőnknek, párttagunknak ez a kötelessége. A MDP kecskeméti szervezete jövő vasárnapra, április 10-ére értekezletre hívja össze a környéken lakó béreseket, kommandósokat, gazdasági cselédeket és megbeszéli velük helyzetük megváltozását. Az időszaki földmunkásokért a DEFOSZ száll síkra. Április 3-án megalakul Kecskeméten is a DEFOSZ földmunkás tagozata. Megválasztják vezetőségüket a nincstelen földmunkások, a kubikosok és a törpebirtokosok a maguk sorából. Kemény, harcos szervezet lesz ez a tagozat, keményebbé, harcosabbá fogja tenni a DEFOSZ egész működését. A kulákok munkabéruzsorája miatt számos feljelentést tett a DEFOSZ. Az időszaki földmunkások panaszait kivizsgálták és 24 esetben 74 ezer forint ki nem fizetett bért állapítottak meg. A kizsákmányoló kulákok ellen pert indítanak, de nemcsak a visszatartott munkabért kell kifizetniük, hanem bírságot is. Ezenkívül még fogházba is kerülhetnek. Elmúltak azok az idők, amikor a basaparasztok büntetlenül nyúzhatták a dolgozókat. Készül már az új kollektív szerződés, mely rendezi a gazdasági cselédek és földmunkások helyzetét. A Magar Dolgozók Pártja minden vonalon keresztülviszi munkásvédelmi politikáját. Kerekegyházán lelepleztek egy kulákot, aki zabkenyeret süttetett a béreseinek, míg maga az ő fejadagjukból szép fehér kenyeret fogyasztott. Megindult ellene az eljárás. Gátéren H. Tóth Pál 113 holdas kulákot 24 ezer forintra büntették, mert két cselédjét istállóban hálazta, ugyanígy járt dr. tarjányi István 90 holdas »úri« birtokos. Fokozatosan visszaszorítja Pártunk a falusi és városi kizsákmányolókat, hogy végül egészen megszüntesse embernek ember által történő kizsákmányolását. 4 Népfront határozata alapján Félegyházán azonnal leváltják a népellenes tisztviselőket A kiskunfélegyházi népi szervek márc. 26-án tartották ülésüket a városaháza közgyűlési termében. A gyűlésen Népfront Bizottság átiratát Cseh László polgármester ismertette. Rámutatott arra, hogy addig, amígt a szegény és középparasztok becsületesen elvégzik munkáikat, a kulákság minden módon megpróbál szabotálni. »Felvesszük a harcot a kulákok ellen és egy percig sem lehet kétséges, hogy sikeresen fogjuk megvívni. Lesújtunk nemcsak a Sillátokra, hanem mindazokra, akik kiket támogatják és segítik. Ilyenek vannak itt közöttünk is. Név szerint is megnevezem őket: Mogyoró József gazdajegyző és Bagi Kálmán gazdasági felügyelő. Mogyoró József, aki arra hivatott, hogy mindenben előmozdítsa a gazdasági ütemterv sikeres elvégzését és rendelkezésére álljon a dolgozó parasztságnak, ehelyett minden intézkedésével ennek ellenkezőjét cselekszi. Bagi Kálmán maga is kulák, természetesen azoknak az érdekében dolgozik. Ennek a két embernek káros tevékenysége okozta, hogy a város határában tízezer hold földet elloptak, mert nem lehet másnak, mint lopásnak nevezni, hogy ennyi föld áll műveletlenül és nincs gazdája. A legszigorúbb megtorlást helyezem kilátásba — mondotta a polgármester — és nem tűröm, hogy ezek az emberek továbbra is a helyükön maradjanak.« A gyűlésen résztvevők közül többen nyilatkoztak. Pesti István a DEFOSz titkára így szólt: Már régen tapasztaljuk, hogy mind Bagi, mind Mogyoró ellensége a dolgozó parasztoknak, ezért helyeseljük azonnali eltávolításukat. Azt kívánjuk, hogy helyükre becsületes parasztokat állítsanak. Papp Mihály, a Parasztpárt elnöke kifejti, hogy Bagi, aki ötven holdas kulák, eltitkolta Szolnok megyében levő földjét és csak akkor derült ki, hogy földje van, amikor az ottani Termelési Bizottságot megkérdeztük. Bátyámnak, aki hivatalos ügyben nála járt, gazdajegyzőséget ígért,ha én elhallgatom népellenes tevékenységét. Dobák Mihályné dolgozó parasztasszony megjegyzi: A szegényparasztok háta is borsódzott, ha Mogyoró nevét meghallották. Örömmel fogadjuk eltávolítását. Március 30-án rendkívüli közgyűlést tartott Kiskunfélegyháza város képviselő testülete. A közgyűlésen Katona Sándor, a Népfront elnöke, a napirend előtti felszólalásában ismertette a Népfront helyi bizottságának határozatát. — Elérkezett az ideje annak, — mondotta Katona Sándor — hogy a közigazgatásban is érvényesüljön az az elv, hogy csak azok maradhatnak helyükön, akik minden ténykedésükkel a dolgozó nép érdekeit szolgálják. A Népfront Bizottsága megvizsgálta, kik azok a tisztviselők, akik ennek a követelménynek nem felelnek meg, elhatározta a következők azonnali leváltását : dr. Csányi Sándor adóügyi tanácsnok, Verbói Gusztáv, Tajti Jenő, Horváth Gergely, Nagy István(volt csendőr), F. Juhász Károly, Ring Imre, Mikó József, id. Poór Lajos, dr. Baksai Józsefné, Mogyoró József, Keresztesi Lajos, Tóth Gy. Ilona. • A közgyűlés lelkes örömmel csatlakozott a fenti határozathoz és kimondotta, hogy április 1-i hatállyal nevezett tisztviselőket állásukból elbocsájtják. Foglalkozott a közgyűlés az 1946—47. évi zárszámadásokkal is és itt gyanús dolog derült ki. Juhász Kálmán volt polgármester a város részére megvásárolt egy autót 29.000 forintért, amelyet az előtte való napokban 18.000 forintért kínáltak. De ezt megelőzőleg lefoglalózott egy autót 10.000 Ft előleggel, melyet az eladó nem szállított. Midőn a város ezért az eladó ellen pert indított, az illető úgy vallott, hogy ő nem kapott kézhez 10.000 forintot csak 5000-et, a másik ötezret jutalék címén Juhász Kálmán visszatartotta. A per folyamán nem is fizetett vissza csak 3000 forintot és így a városnak elveszett 7000 forintja. A fentiek ismertetése után kérte Cseh László polgármester a közgyűlés hozzájárulását, hogy Juhász Kálmán ellen a bűnvádi feljelentést azonnal megtehesse. A közgyűlés hozzájárult. Hétfő a felszabadulás ünnepe Április é-én, hétfőn lesz négy esztendeje, hogy a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege kiűzte Magyarországról az utolsó fasiszta katonát. Ezzel felszabadult a Dunántúl legnyugatibb területe is és a magyar nép végre szabad lett. A felszabadulás ünnepén hálával és kegyelettel emlékezünk meg azokról a szovjet hősökről, akik életüket áldozták a mi szabadságunkért. Kecskeméten délután 6 órakor küldöttségek koszorúzzák meg a három hősi emlékművet, este 7 órakor a színházban tartják az emlékünnepélyt kultúrműorral. Ezután a színtársulat »A király nevében« című színművet adja elő. Kiskunfélegyházán délelőtt fél 10 órai kezdettel váltófutás lesz 500 résztvevővel, majd fél 11 órakor rendezik meg az emlékünnepélyt a szovjet hősi emlékmű előtt. Közreműködnek énekkarok, a szakszervezeti zenekar és szavalók. Az ünnepi beszédet Katona Sándor, a Népfront elnöke mondja. Bezártak öt kecskeméti zugmalmot A spekuláció, a feketézés, az adószabotálás, a kizsákmányolás és áruuzsora egyik gócát sikerült felszámolni Kecskeméten. Czagány Ferenc polgármester elvtárs rendeletére villanyáramtartozás címén hétfőn bezártak három malmot és két darálót. Dán Kamill, a Villamosmű igazgatója jelentette a polgármesternek, hogy több malomtulajdonos vonakodott megfizetni áramfogyasztását, sőt pökhendi hangon utasítja ki a pénzbeszedőket. Az Iván malom tulajdonosai és bérlője 11.554 forinttal, Hemberger Jenő (Sütő) malomtulajdonos 4130 forinttal, az Erzsébetmalom 2434 forinttal tartozik a március havi fogyasztáson kívül. Sz. Tóth Vincze és Fazekas Zsigmond darálótulajdonosok C-villany tartoozása isMu 1 halacwa az ezer-ezer forintot. Csakhamar megállapították azt is, hogy az öt kis malom adóhátraléka több mint 40 ezer forint. Nyilvánvaló volt a közteherviselés szabotálása, miért is Czagány elvtárs leállíttatta a eúgmalmokat, amelyek nem szolgálták a közérdeket, hiszen a felidézésnek és csalásnak melegágyai voltak. A malomellenőrök számos visszaélést lepleztek le bennük, amiért több ezer forintnyi bírsággal sújtották őket az utóbbi két esztendőben is. Az Erzsébet-malom tulajdonosa most tölti ki héthónapos börtönbüntetését, amit tiltott üzérkedésért róttak ki rá. A város dolgozói megnyugvással vették tudomásul a polgármester erélyes intézkedését annál is inkább, mert Varga Ferenc, a két nagy állami malom vállalatvezetője kijelentette, hogy a bezárt malmok munkásait azonnal alkalmazza és valamennyi őrlési igényt ki tud elégíteni jó minőségű liszttel. Most még a Ferenc-gőzmalom van hátra, melynek tulajdonosa Táncos Ferenc 13 ezer forintos adóhátralékán kivül több mint ezer forint áramdijjal is tartozik és egy év alatt háromszor büntették meg különböző szabálytalanságokért. Az ilyen szabotálok garázdálkodásának véget kell vetni. Fámizmunk Az Alföld csapadékszegénységének egyik legfőbb oka a fák hiánya, amelyet még fokozott a pusztító háború, de a tervszerűtlen, felelőtlen fakitermelés is. Az egyéni fairtás elé gátat vetett a legutóbb kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet, amely még egy-két fa kitermelését is engedélyhez köti. Ezzel azonban nem oldódott meg a fásítás problémája és szükséges, hogy a lakosság belássa a helyzet tarthatatlanságát. A polgármester fellövja mind a két területen mind a belterületen lakókat, hogy a kivágott fák helyett ültessenek újat, az utak mentét fásítsák be, és általában fásítással hasznosítsák az egyéb művelésre alkalmatlan területeket. dülőfelelősöknek foglalkozniok kell aA fásÜNI népszarűsítésével.