Délpestmegyei Népújság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)
1949-08-07 / 32. szám
DÉLPE STAVES VE! Hűséges párttagok akarnak lenni az új tagjelöltek ! Szombaton megnyílik a pestmegyei VST-kiállítás! Külföldiek is résztvesznek a SzövOSz országos közgyűlésén . agyar «dolgozók« pártján álpolitikai am Etilapűak 111. évfolyam 32. szám Ára: 60 fillér 1949 augusztus 7, vasárnap Tűzőrséget szerveztek a kiskunmajsai asszonyok Vasárnap minden eddigi falusi megmozdulást felülmúló terv és begyűjtési ünnepséget tartottak Kiskunmajsán és Újkécskén. Petőfi Sándor halálának százéves évfordulóján ünnepelte a falu dolgozó parasztsága a mezőgazdasági tervgazdálkodás minden várakozást túlhaladó eredményeit. A százegynéhány esztendeje Petőfi által megálmodott paraszti sors kibontakozásának kezdeti sikereit olyan forró — és falusi parasztjainktól szokatlan — lelkesedéssel vették tudomásul, hogy Kiskunmajsa asszonyai követésre méltó elhatározásukat azonnal nyilvánosságra hozták. Az MNDSz dolgozó parasztasszonyai mentesítik az elfoglalt férfikezeket, asszonyokból tűzőrséget szerveznek a gabonaraktárak mellé. Versenyre hívták az egész járás MNDSz asszonyait, hogy önkéntes munkafelajánlásokkal a betakarítás eredményeit — az asszonyok bekapcsolásával — időben, mennyiségben és minőségben a legfelső határra emeljék. . Amikor Csala László az MDP budapesti küldöttje a Szovjet mezőgazdaság fejlettségéről, előnyeiről és eredményeiről beszélt, a jelenlévő négyezer főnyi dolgozó paraszttömeg határtalan lelkesedéssel, kipirult arcokkal éltette Szovjetuniót, Sztálint és annak hű követőjét, a magyar dolgozó nép vezetőjét, Rákosi Mátyást. A hadbiztosi Akadémia ötventagú csoportja értékes kultúrműsorral emelte az ünnep fényét. Filmet mutattak be a kolhozparaszt életéről. Minden szépítés nélkül láthatták télen és nyáron, munkában és pihenésben, örömeit, eredményeit és fejlett munkamódszereit szóvjel paraszttestvéreinknek. Szélesedik a verseny meggyorsult a terménybegyűjtés A terménybegyűjtési versenymozgalom elindításának rendkívül biztató kezdete, a dolgozó parasztság e kétségtelen sikere — amikor valójában előrelendítik a begyűjtést — itt-ott veszélyekkel is jár. Ezek a veszélyek az eredményekkel és a sikerekkel járó veszélyek. Elszenderlik, a munkatempó csökkentésére csábítják a versenymozgalom résztvevőit, de elsősorban szervezőit és irányítóit. Ezek a veszélyek abban állnak — idézzük Sztálin elvtársat, hogy: »a politikában kevéssé jártas és nem túlságosan tapasztalt embereknél — amikor siker-sikerre, eredmény-eredményre, tervteljesités-tervteljesitésre halmozódik — gondatlanságot és önelégültséget szülnek, eltompítják a politikai ösztönt megfosztják az embereket energiájuktól és arra ösztönzik az embereket, hogyttl megpihenjenek babérjaikon.« A szép és hizlaló kezdeti sikerek után e veszélyek jelei itt-ott már jelentkeznek. »Nálunk a dolgozó parasztok a falunapon már csatlakoztak, az egyéni szerződéseket is jócskán megkötötték, a behordás folyik és búgnak már a gépek is — hallani egyes DÉFOSZ titkárok szájából, sőt néhol pártszervezeteinkben is. Akik így beszélnek, azok valójában az egész begyűjtési mozgalmat a verseny meghirdetésével elintézettnek vélik, azoknál a politikai ösztön már kezd eltompulni: készülnek megpihenni a babérokon. De a pihenés ideje még távolról sem érkezett el. A harc a siker teljes biztosításáért, a begyűjtés győzelmes végrehajtásáért még folyik. Az osztályellenség, a falu dolgozóinak ádáz ellenségei, a kulák, egy pillanatra sem adta fel a küzdelmet és éppen a dolgozó parasztok vezetőinek elszenderedésére spekulál. Mesterkedései közül csak néhányat említsünk: »Nem érdemes behordani a termést, felesleges munka az, legjobb a tarlóról, keresztből csépelni«, — monják a kis- és középparasztok felé. Nem nehéz kitalálni, mi rejlik e szirénhangok mögött. Természetesen nem a kis- és középparasztok igáját, fáradtságát sajnálják, nem a »5 szív«, hanem a »gyűlölet« vezeti őket. Azt szeretnék elérni, hogy álljon csak továbbra is keresztben a gabona a földeken, hordja szét a vihar, áztassa az eső, pusztítsa az egér, az ürge, meg az egyéb kártevő, induljon csírázásnak és legyen alkalmatlan vetőmagnak. Amikor a kulák a behordás ellen agitál, az forog fejében, hogy majd így sikerül elhúzni a cséplést, sikerül, elütni a kis- és középparasztokat az augusztus 13-ig járó 5 forintos prémiumtól. Ez van a kulák »jó ,szíve« mögött. Kecskeméten azzal akarják lebeszélni a gyors beszolgáltatásról a dolgozó parasztokat, hogy »később főbb ára lesz!« Ez nyilvánvaló hazugság, mert a begyűjtési ár, ma sokkal magasabb a világpiaci árnál. Mi hát a feladat? Szilárdan kézbentartani a kezdeményezést. Tudatosítani a dolgozó parasztsággal, hogy az időjárás következtében elkéstünk a betakarítással és ezért minden igyekezettel gyorsítani kell a behordást és a terménybeadást, leleplezni a kulákok mesterkedéseit, agitációját, feltárni a dolgozó parasztok előtt, hogy az 5 forint mázsénkénti prémiumtól akarják elütni a kulákok, a vetőmagjukat akarják tönkretenni. De a felvilágosító munka csak a következetes szervezéssel eredményes. Ne legyen olyan nap, amikor a községháza falán levő hirdetéstáblákon ne írná ki a DEFOSZ titkár, hogy melyik kis- és középparaszt, melyik dűlő áll a verseny élén, teljesítette legjobban a terménybeadást és ugyanaznap ki a falu szégyene, ki kullog leghátul. Az eddigi tapasztalatok újból bebizonyítottak, ott megy jól a munka, ahol jó a politikai felvilágosítás, ott megy jól a munka, ahol a kezdeti sikerek nem altatták el a politikai éberséget és következetesen harcolnak a kulák ellen. Falusi pártszervezeteink tegyék érdekeltté a dolgozó parasztságot, nemcsak a terménybegyűjtés túlteljesítésében, de abban is, hogy a kulák is beadja a gabonáját, így azután a nagyszerű kezdet meghozza a végső diadalt és az idei terménybegyűjtésből népi demokráciánk, dolgozó parasztságunk új nagy győzelme születik meg. A délpest megyei gépállomások versenyében a félegyházi gépállomás vezet, mögötte rögtön a kecskeméti gépállomás következik. Itt Pálinkás László gépe az első, amelyik két nap alatt 14 vágón gabonát csépelt. Túlteljesítették az ütemtervet Kecskeméten és környékén szép eredménnyel halad a terménybegyüjtés. A földmives szövetkezetek raktárai előtt sorbaállnak a szekerek és késő estig folyik a gabona mázsálása és átvétele. Eddig 80 vagont gyűjtöttek be, ebből 3 vagon árpa, 27 vagon búza és 50 vágón rozs. Az eddigi ütemtervet túlteljesítették. A repülőbizottságok között felosztották a területet és azok szorgalmasan látogatják a cséplőgépeket. Röpgyűléseket tartanak és felvilágosítják a munkásokat és a dolgozó parasztokat. talált hibákat igyekeznek azonnal kiküszöbölni. Az első napokban megmutatkozott zsákhiány már megszűnt, a földmivesszövetkezet többezer új zsákot szerzett be. Egyes traktorok elromlottak, de a gépállomás gyorsan kijavította azokat tííz gépnél 4 százalékig terjedő szentveszteséget állapítottak meg, de azonnal intézkedtek ennek megszüntetésére. Egy helyen hiba volt a könyvelésben, ott megadták a kellő felvilágosítást. Két cséplőgépi főellenőrt váltottak le Délpest megyében. Egyet Kunszálláson, mégpedig azért, mert iszákos volt, egyet Tiszaalpáron, mert nagyon összemelegedett a kulákokkal. A begyűjtést eddig legjobban Városi föld és Szentkirály teljesítette, de többi területek és községek se sokkal a maradtak le. . ; Szabotálnak a kulákok A dolgozó nép ellenségei: a kulákok most is leleplezték magukat. Minden eszközzel igyekeznek megakadályozni, vagy hátráltatni a cséplést és a terménybegyűjtést. A Magyar Dolgozók Pártjának felvilágosító munkája és ébersége azonban meghiúsítja terveiket és így sehol sem tudtak nagyobb kárt okozni. Jakabszálláson az egyik kévébe 25—30 centiméteres vasdarabokat rejtettek de a gép kidobta és semmi baj sem történt. Urréten gránátdarabot lettek a kévébe, de a munkások ébersége meghiúsította a merényletet. Kerekegyház tán eljárást indítottak egy kulák ellen, mert a beszolgáltatott gabonába nagymennyiségű ocsut kevert. Kisfáiban kisebb tűz volt. Három osztag égett le minden valószínűség szerint gyújtogatás következtében. A rendőrség őrizetbe vett egy kulákot, aki régebben a Prónay-különítmény tagja volt és a tűzvész éjszakáján gyanúsan viselkedett. Különben is haragudott a dolgozó parasztokra, akik azt a földet művelték, amelyet azelőtt ő bérelt és másokkal dolgoztatott. Ezek az esetek fokozott éberségre intik a munkásokat és a dolgozó parasztságot. Fokozott éberségre és erélyesebb harcra a kulákok elleni Együtt örülnek a kisparasztok és a gépállomások munkásai • Hajnalodik. A félegyházi öreg templom órája az imént ütötte a fél 4-et, ahogyan elindultunk a hatálba a cséplési munkálatok ellenőrzésére. A hajnali friss levegő elűzi az álmosságot a szemünkből. Sárgáink jókedvvel kocorásznak. Az alföldi táj szépségét ilyenkor lehet valóban igazán értékelni. A várostól haladva mind erősebb zümmögésmorgás hallatszik. — Megkezdődött a napi munka — jegyzi meg útitársam. A cséplőgépek morgása és a traktorok pufogása összevegyül a mezei madarak énekével és ez a dallam ma már büszkén hirdeti, hogy a gép a természet barátjává, az ember segítőtársává vált. Utunk most már harmatos kukoricaföldek között vezet. Kocsink a frissen rakott szalmakazal mellett áll meg. — Mi újság? Hogy megy a munka? *— érdeklődünk az emberektől. — Igyekezünk, hogy hamarább végezzünk — Idáll le a szalmakazal tetejéről Pista bátyánk. — Hogy fizet a gabona? Erre a kérdésre Mészáros bácsi válaszol, aki egyben a gazda szerepét is betölti. — Ilyen termésem még nem volt a felszabadulás óta — jelenti ki büszkén Ezután a hivatalos ellenőrzési munkát végezzük el. A cséplési könyvekbe szabályosan minden be van vezetve. A mérleg is jól látszik, a cséplőszekrény pedig osztályozza a kicsépelt gabonát. — Kié ez a gép? — kérdezem az egyik munkástól. — A mi gépünk, a gépállomásé !— — jelenti ki büszkén Gácsi elvtárs, a gépész. Eddig 2399 mázsa gabonát csépeltek el. Ez az eredmény a kiindult 50 gép közül a legjobb. A gépállomás 1? garnitúrája mind azért versenyez, hogy ki lesz az első ? Szabó Ödön elvtárs gépe 2387 mázsa gabonát csépelt el és bizony csak 12 kg-mal maradt le. — Mi a titka ennek a kiváló eredménynek? — kérdezem. Dézsik Pali bácsi bizalmi nyújt felvilágosítást. — Mi 21-en géprészesek mindnyájan egyetértünk, hisz egy célért dolgozunk és ez a cél mia az ország és a dolgozók számára azonos. — Hogyan fokozzák az eredmények elérésében az idő helyes kihasználását és a technikai akadályok leküzdését ? — Egyszerű a ’’felelet — jegyzi meg Gácsi elvtára. — Mi üresen nem járatjuk a gépet, így üzemanyag megtakarítást érünk el a húzatás és a kisebb javításokat olyan időben végezzük el, mint pld. ebédidő vagy a munkaidő után. — Hogyan fogadják a gépállomás munkásait és gépeit a dolgozó parasztjaink? — teszük fel a kérdést Szarka Vince elvtársnak. — örömmel tapasztaljuk, hogy különösen a kis és középparasztság fogadott bennünket a szivébe. A kulákság hizelkedéssel és talpnyalással akarja magát ártatlannak feltüntetni. Mi dolgozók azonban tisztában vagyunk azzal, hogy kutyából szalonna, kulákból pedig dolgozó paraszt sohasem lesz!