Délpestmegyei Népújság, 1949. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)

1949-08-07 / 32. szám

DÉLPE STAVES VE! Hűséges párttagok akarnak lenni az új tagjelöltek ! Szombaton megnyílik a pestmegyei VST-kiállítás! Külföldiek is részt­­vesznek a SzövOSz országos közgyűlésén . agyar «dolgoz­ók« pártján álpolitikai am Etilapűak 111. évfolyam 32. szám Ára: 60 fillér 1949 augusztus 7, vasárnap Tűzőrséget szerveztek a kiskunmajsai asszonyok Vasárnap minden eddigi falusi meg­mozdulást felülmúló terv és begyűjtési ünnepséget tartottak Kiskunmajsán és Újkécskén. Petőfi Sándor halálának százéves évfordulóján ünnepelte a falu dolgozó parasztsága a mezőgazdasági tervgazdálkodás minden várakozást túl­haladó eredményeit. A százegynéhány esztendeje Petőfi által megálmodott pa­raszti sors kibontakozásának kezdeti si­kereit olyan forró — és falusi paraszt­jainktól szokatlan — lelkesedéssel vet­ték tudomásul, hogy Kiskunmajsa as­­­szonyai követésre méltó elhatározásu­kat azonnal nyilvánosságra hozták. Az MNDSz dolgozó parasztasszonyai men­tesítik az elfoglalt férfikezeket, asszo­nyokból tűzőrséget szerveznek a ga­bonaraktárak mellé. Versenyre hívták az egész járás MNDSz asszonyait, hogy önkéntes munkafelajánlásokkal a be­takarítás eredményeit — az asszonyok bekapcsolásával — időben, mennyiség­ben és minőségben a legfelső határra emeljék. . Amikor Csala László az MDP buda­pesti küldöttje a Szovjet mezőgazdaság fejlettségéről, előnyeiről és eredményei­ről beszélt, a jelenlévő négyezer főnyi dolgozó paraszttömeg határtalan lelke­sedéssel, kipirult arcokkal éltette Szovjetuniót, Sztálint és annak hű kö­­­vetőjét, a magyar dolgozó nép vezető­jét, Rákosi Mátyást. A h­adbiztosi Akadémia ötventagú csoportja értékes kultúrműsorral emelte az ünnep fényét. Filmet mutattak be a kolhozparaszt életéről. Minden szépí­tés nélkül láthatták télen és nyáron, munkában és pihenésben, örömeit, eredményeit és fejlett munkamódszereit szó­v­je­l parasztt­estvéreinknek. Szélesedik a verseny meggyorsult a terménybegyűjtés A terménybegyűjtési versenymozga­lom elindításának rendkívül biztató kez­dete, a dolgozó parasztság e kétségtelen sikere — amikor valójában előrelen­­dítik a begyűjtést — itt-ott veszélyekkel is j­ár. Ezek a veszélyek az eredmények­kel és a sikerekkel járó veszélyek. El­­szender­lik, a munkatempó csökkenté­sére csábítják a versenymozgalom részt­vevőit, de elsősorban szervezőit és irá­nyítóit. Ezek a veszélyek abban állnak — idézzük Sztálin elvtársat, hogy: »a politikában kevéssé jártas és nem túlsá­­gosan tapasztalt embereknél­ — amikor siker-sikerre, eredmény-eredményre, tervteljesit­és-tervteljesitésre halmozódik — gondatlanságot és önelégültséget szül­nek, eltompítják­­ a politikai ösztönt megfosztják az embereket energiájuktól és arra ösztönzik az embereket, hogyttl megpihenjenek babérjaikon.« A szép és hizlaló kezdeti sikerek után e veszélyek jelei itt-ott már jelent­keznek. »Nálunk a dolgozó parasztok a falunapon már csatlakoztak, az egyéni szerződéseket is jócskán megkötötték, a behordás folyik és búgnak már a gépek is — hallani egyes DÉFOSZ tit­károk szájából, sőt néhol pártszerve­zeteinkben is. Ak­ik így beszélnek, azok valójában az egész begyűjtési mozgal­mat a verseny meghirdetésével elinté­­zettnek vélik, azoknál a politik­ai ösztön már kezd eltompulni: készülnek meg­pihenni a babérokon. De a pihenés ideje még távolról sem érkezett el. A harc a siker teljes biztosításáért, a begyűjtés győzelmes végrehajtásáért még folyik. Az osztályellenség, a falu dolgozóinak ádáz ellenségei, a­ kulák, egy pillanatra sem adta fel a küzdelmet és éppen a dolgozó parasztok vezetőinek elszenderedésére spekulál. Mesterkedései közül csak néhányat említsünk: »Nem érdemes behordani a termést, felesle­ges munka az, legjobb a tarlóról, ke­resztből csépelni«, — monják a kis- és középparasztok felé. Nem nehéz kita­lálni, mi rejlik e szirénhangok mögött. Természetesen nem a kis- és közép­parasztok igáját, fáradtságát sajnálják, nem a »­­5 szív«, hanem a »gyűlölet« vezeti őket. Azt szeretnék elérni­, hogy álljon csak továbbra is keresztben a gabona a földeken, hordja szét a vihar, áztassa az eső­, pusztítsa az egér, az ürge, meg az egyéb kártevő, induljon csírázásnak és legyen alkalmatlan vető­magnak. Amikor a kulák a behordás ellen agitál, az forog fejében, hogy majd így sikerül elhúzni a cséplést, sikerül, elütni a kis- és középparasztokat az augusztus 13-ig járó 5 forintos prémi­umtól. Ez van a kulák »jó ,szíve« mö­gött. Kecskeméten azzal akarják lebe­szélni a gyors beszolgáltatásról a dol­gozó parasztokat, hogy »később főbb ára lesz!« Ez nyilvánvaló hazugság, mert a begyűjtési ár, ma sokkal maga­sabb a világpiaci árnál. Mi hát a feladat? Szilárdan kézben­­tartani a kezdeményezést. Tudatosítani a dolgozó parasztsággal, hogy az idő­járás következtében elkéstünk a beta­karítással és ezért minden igyekezettel gyorsítani kell a behordást és a ter­­ménybeadást, leleplezni a kulákok mes­terkedéseit, agitációját, feltárni a dol­gozó parasztok előtt, hogy az 5 forint m­ázsénkénti prémiumtól akarják el­ütni a­­ kulákok, a vetőmagjukat akar­ják tönkretenni. D­e a felvilágosító mun­ka csak a következetes szervezéssel ered­ményes. Ne legyen olyan nap, amikor a községháza falán levő hirdetéstáblá­kon ne írná ki a DEFOSZ titkár, hogy melyik kis- és középparaszt, melyik dűlő áll a verseny élén, teljesítette legjobban a terménybeadást és ugyanaznap ki a falu szégyene, ki kullog leghátul. Az eddigi tapasztalatok újból bebi­zonyítottak, ott megy jól a munka, ahol jó a politikai felvilágosítás, ott megy jól­­ a munka, ahol a kezdeti sikerek nem altatták el a politikai éber­séget és következetesen harcolnak a ku­lák ellen. Falusi pártszervezeteink te­gyék érdekeltté a dolgozó parasztságot, nemcsak a terménybegyűjtés túlteljesí­tésében, de abban is, hogy a kulák is beadja a gabonáját, így azután a­­ nagy­szerű kezdet meghozza a végső diadalt és az idei terménybegyűjtésből népi demokráciánk, dolgozó parasztságunk új nagy győzelme születik meg. A délpest megyei gépállomások verse­nyében a f­élegyházi gépállomás vezet, mögötte rögtön a­­ kecskeméti gépállo­más következik. Itt Pálinkás László gépe az első, amelyik két nap alatt 14 vágón gabonát csépelt. Túlteljesítették­ az ütemtervet Kecskeméten és környékén szép ered­ménnyel halad a terménybegyüjtés. A földmives szövetkezetek raktárai előtt sorbaállnak a szekerek és késő estig fo­lyik a gabona mázsálása és átvétele. Eddig 80 vagont gyűjtöttek be, ebből 3 vagon árpa, 27 vagon búza és 50 vágón rozs. Az eddigi ütemtervet túl­teljesítették.­­ A repülőbizottságok között felosztot­ták a területet és azok szorgalmasan látogatják a cséplőgépeket. Röpgyűlé­­seket tartanak és felvilágosítják a mun­kásokat és a dolgozó parasztokat. talált hibákat igyekeznek azonnal kikü­­­szöbölni. Az első napokban megmutatkozott zsákhiány már megszűnt, a földmives­szövetkezet többezer új zsákot szerzett be. Egyes traktorok elromlottak, de a gépállomás gyorsan kijavította azokat tííz gépnél 4 százalékig terjedő szent­­veszteséget állapítottak meg, de azonnal intézkedtek ennek megszüntetésére. Egy helyen hiba volt a könyvelésben, ott megadták a kellő felvilágosítást. Két cséplőgépi főellenőrt váltottak le Délpest megyében. Egyet Kunszálláson, mégpedig azért, mert iszákos volt, egyet Tiszaalpáron, mert nagyon összemele­gedett a kulákokkal. A begyűjtést eddig legjobban Város­i föld és Szentkirály teljesítette, de többi területek és községek se sokkal a maradtak le. . ; Szabotálnak a kulákok A dolgozó nép ellenségei: a kulákok most is leleplezték magukat. Min­­den eszközzel igyekeznek megakadályozni, vagy hátráltatni a cséplést és a terménybegyűjtést. A Magyar Dolgozók Pártjának felvilágosító munkája és ébersége azonban meghiúsít­ja terveiket és így sehol sem tudtak nagyobb kárt okozni. Jakabszálláson az egyik kévébe 25—30 centiméteres vasdarabokat rejtettek de a gép kidobta és semmi baj sem történt. Urréten gránátdarabot lettek a kévébe, de a munkások ébersége meghiúsította­­ a merényletet. Kerekegyház tán eljárást indítottak egy kulák ellen, mert a beszolgáltatott gabonába nagy­mennyiségű ocsut kevert. Kisfáiban kisebb tűz volt. Három osztag égett le minden valószínűség sze­rint gyújtogatás következtében. A rendőrség őrizetbe vett egy kulákot, aki ré­gebben a Prónay-különítmény tagja volt és a tűzvész éjszakáján gyanúsan viselkedett. Különben is haragudott a dolgozó parasztokra, akik azt a földet művelték, amelyet azelőtt ő bérelt és másokkal dolgoztatott. Ezek az esetek fokozott éberségre intik a munkásokat és a dolgozó pa­­­­­rasztságot. Fokozott éberségre és erélyesebb harcra a kulákok elleni Együtt örülnek a kisparasztok és a gépállomások munkásai • Hajnalodik. A félegyházi öreg tem­plom órája az imént ütötte a fél 4-et, ahogyan elindultunk a hatálba a csép­­lési munkálatok ellenőrzésére. A hajnali friss levegő elűzi az álmosságot a sze­münkből. Sárgáink jókedvvel kocorász­­nak. Az alföldi táj szépségét ilyenkor lehet valóban igazán értékelni. A város­tól haladva mind erősebb zümmögés­­morgás hallatszik. — Megkezdődött a napi munka — jegyzi meg útitársam. A cséplőgépek morgása és a traktorok pufogása össze­vegyül a mezei madarak énekével és ez a dallam ma már büszkén hirdeti, hogy a gép a természet barátjává, az ember segítőtársává vált. U­tunk most már harmatos kukorica­földek között vezet. Kocsink a frissen rakott szalmakazal mellett áll meg. — Mi újság? Hogy megy a munka? *— érdeklődünk az emberektől. — Igyekezünk, hogy hamarább vé­gezzünk — Idáll le a szalmakazal te­tejéről Pista bátyánk. — Hogy fizet a gabona? Erre a kérdésre Mészáros bácsi vá­laszol, aki egyben a gazda szerepét is betölti. — Ilyen termésem még nem volt a felszabadulás óta — jelenti ki büszkén Ezután a hivatalos ellenőrzési mun­kát végezzük el. A cséplési könyvekbe szabályosan minden be van vezetve. A mérleg is jól látszik, a cséplőszek­­rény pedig osztályozza a kicsépelt ga­bonát. — Kié ez a gép? — kérdezem az egyik munkástól. — A mi gépünk, a gépállomásé !— — jelenti ki büszkén Gácsi elvtárs, a gépész. Eddig 2399 mázsa gabonát csépel­tek el. Ez az eredmény a kiindult 50 gép közül a legjobb. A gépállomás 1? garnitúrája mind azért versenyez, hogy ki lesz az első ? Szabó Ödön elvtárs gépe 2387 mázsa gabonát csépelt el és bizony csak 12 kg-mal maradt le. — Mi a titka ennek a kiváló ered­­m­énynek? —­­ kérdezem. Dézsik Pali bácsi bizalmi nyújt felvilágosítást. — Mi 21-en géprészesek mindnyájan egyetértünk, hisz egy célért dolgozunk és ez a cél mia az ország és a dolgo­zók számára azonos. — Hogyan fokozzák az eredmények elérésében az idő helyes kihasználását és a technikai akadályok leküzdését ?­ — Egyszerű a ’’felelet — jegyzi meg Gácsi elvtára. — Mi üresen nem járat­juk a gépet, így üzemanyag megtaka­­rítást érünk el a húzatás és a kisebb javításokat olyan időben végezzük el, mint pld. ebédidő vagy a munkaidő után. — Hogyan fogadják a gépállomás munkásait és gépeit a dolgozó paraszt­jaink? — teszük fel a kérdést Szarka Vince elvtársnak.­­ — örömmel tapasztaljuk, hogy kü­­­lönösen a kis és középparasztság foga­dott bennünket a szivébe. A kulákság hizelkedéssel és talpnyalással akarja magát ártatlannak feltüntetni. Mi dol­gozók azonban tisztában vagyunk azzal, hogy kutyából szalonna, kulákból pe­dig dolgozó paraszt sohasem lesz!

Next