Délpestmegyei Népújság, 1949. november (3. évfolyam, 46-49. szám)
1949-11-06 / 46. szám
2 m% tfl <VI I wmwg——' TM [UNK] ■ ■, rn ■ [UNK]'■ [UNK] [UNK]' Délpestmegyei Népújság Előre az őszi mélyrántás sikeréért kevés olyan termelési művelet van, mint az őszi mélyszántás, amely annyira döntően befolyásolja a jövő év terméseredményeit. Hatása nemcsak a termés fokozásában nyilvánul meg, lánésul a föld termelékenységének növekedése következtében a miiikfa termelékenységét is növeli. A dolgozó parasztságnak elsőrendű érdeke, hogy az őszi mélyszántást géppel végezze el. A gépszántásnak igen sok közvetlen és közvetett előnye van. A gép jobb munkát végez, a fogatos erőnél gyorsabban halad, a talajt téhát erélyesebben dobálja és ezáltal jobban apróz. Fogatos erővel nem is mindig adhatjuk meg a kellő mélységű szántást. Ezek mellett a traktor szántás olcsóbb is. A fogatos szántás amellett, hogy drágább a géppel való szántásnál, nagy időpocsékolást is jelent. A kötöttebb talajokon ilyenkor az állat és az ember is baromi munkát végez. Az őszi mélyszántásnak legnagyobb jelentősége a vízgazdálkodás szempontjából van. Az ősszel megszántott talaj, amelyet gépi erővel szakszerűen fellazítottunk, sokkal több nedvességet tud magába fogadni, mint a sima felületű, összetömődött tarló. Minél kötöttebb a talaj, ez annál kézzelfekvőbb. Azonkívül, az a csapadék, amelyet a fellazított rész nem köt le, beszivárog az altalajba és ezzel növeli a tartalék vízmennyiséget. Tavaszi olvadás alkalmával a szántalián földekről a víz a mélyebb részekbe húzódik, vagy pedig a föld felszínén pang és egy része elpárolog, tehát veszendőbe megy. Az őszi szántással ezek a veszteségek a minimálisra csökkennek. Az őszi mélyszántással tehát az őszi és téli csapadékot elraktározhatjuk arra az időre, amikor arra a növényzetnek szüksége van. A talaj tápanyagtartalmát is növeljük az őszi szántással. A talajban ugyanis a vízzel átitatott ásványi részéket a tél folyamán a fagy megrepeszti. Ezzel újabb részeket tesz ki a levegő hatásának, valamint a talajban végbemenő kémiai és egyéb folyamatoknak. Ezek a folyamatok az eddig lekötött növényi tápanyagokat feloldják és így azokat a növények táplálékként felszívhatják. Az őszi mélyszántás mellett szól az az érv is, hogy az ősszel megszántott talaj előkészítéséhez tavasszal kevesebb iga és gépi erő szükséges, mintha vetés előtt kellene szántani, tehát nemcsak termelési, hanem üzemi szempontból is előnyös és nélkülözhetetlen az őszi szántás. A szántást lehetőleg 26 cm mélyen végezzük. Különösen fontos ez a kapás növényeknél, általában a mélyen gyökerező és nagy vízigényl növényeknél, mint pld. a cukor és takarmányrépánál, a burgonyánál, kukoricánál, cikóriánál stb. szükség esetén a tavaszi kalászosoknál megelégedhetünk 20 cm-es mélyszántással is. Természetesen, mivel a mélyszántás őszi mezőgazdasági munkáink betetőzője és utolsó láncszeme, az osztály ellenség agitációja ennél a kérdésnél is a legerőteljesebben nyilvánul meg. A kulákok az ártatlan bárány képében környékezik meg a kis- és középparasztokat és különböző hazug mesékkel félrevezető tanácsaikkal, egy-egy elcjLelt szavukkal próbálják megakadályozni, elodázni és meglassítani az őszi szántást Éppen ezért minden öntudatos kis- és középparasztnak azon kell lennie, hogy a jövő évi nagyobb kenyerünket biztosító őszi búza elvetése és a betakarítási munkák elvégzése után teljes erővel nekilásson az őszi mélyszántás munkájának. 1910. november 6. Műhelyértekezlet a félegyházi pedagógus szakszervezetben Az Országos lakókongresszus megnyílását a félegyházi pedagógus szakszervezet méltóképpen ünnepelte meg. A nevelés ütemében, az iskolában aznap délután hiányoztak az ünnepi szónokok. A gyorsan pergő szokatlan új munkamódszer szerint egymás után emelkedtek szólásra a különböző témakörök előadói, öt-tíz perces előadásaikat világosan kifejtett indokolással azonnal határozati javaslattal zárták le . A Párt által mufatott helyes utat választotta a szakszervezet, mikor a fizikai munkások élettel teli műhely-értekezleteinek példáján felbuzdulva, szakilott az eddigi formális illésekkel valóban elindult a szakszervezeti élet terén is, hogy komoly eredményeket érjen el. Az új módszer sikere ennek az útnak alkalmazását teszi kívánatossá, ahol majd eltűnnek az itt-ott még feltűnő unalmat űző kötőtűk, a közömbös arcok és a lényeget nem érintő ülést nyújtó felszólalások, melyek önmaguk igazolásával kezdődnek és átélés nélküli dicsőítéssel végződnek. Megszűnnek a távolmaradások és az időközi -fontos ügyben történő eltávozások. A javaslatok alapján határozatot hozott az ülés az iskolák elnevezésének a népi demokrácia iránymutató ideáljainak nevére változtatása terén. Petőfi, József Attila, Dózsa neve és szelleme világít ezentúl a szabadságot tanulni szerető tanulóifjúság előtt. A termelékenység növelését a tapasztalatcsere megnövelésével az ecsg szaktárgyat tanítók közös tanulóköreivel segítik elő. //átárazták az egységes Előre köszönés tekintetében. Döbbenetes csönd fogadta a reakció mesterkedéseinek egy pedagógus kortárs életét veszélyeztető uszítás bejelentését. Ezzel kapcsolatban erélyesen állást foglalt az ütés a lelkiismereti szabadság ügyében. Az egyik előadó kifejtette, hogy a hároméves terv sikeres befejezésekor, a felszabadulás 5. esztendejében, az ötéves terv nagyszerű perspektívája előtt végleg eldőlt a követendő út kérdése. Megállapítást nyert, hogy aki velünk tart haladó szellemű pedagógusokkal az ország szocialista ifjúságának nevelésében, az a népi demokrácia legmegbecsültebb szakmunkásává Aki nem jön velünk, az lemarad Válik, és megérdemelten csak annyit fog kapni, mint amennyit maga adott népi demokráciánk nevelésügyének. Szüret Koháryszentlőrincen Már egy hete tart a küzdelem a brigádok és egyének között, hogy melyikük teljesíti kötelességét jobban, szebben, egy szem se vesszen el a jó szőlőből. Eddig a nők tartják a rekordot. Néme hifik 200 százalékkal is túlteljesítette a normát. A férfiak inkább a nehezebb munkát végzik, pullongoznak, csavargatják a nehéz sajtoló rúdját, hordják kifelé a cefrét a hordókból. A normamérők állandóan jegyzik, ki hogyan teljesítette a munkát, esténként kiszámítják, hogy melyik brigád a legjobb és kik azok az egyéneik, akik kiválnak a többiek közül. A »fokozó« minden hordót külön fokoz és rájegyzi a hordóra, hogy mennyi a must cukortartalma. Rossz idő járt a kadarra. Az erős ködben sok fürt kirepedezett, »füstölni« kezdett, a jó meleg napok azonban hamar megállították a penészveszélyt. A szüret befejezésére fegyelmezett sorokban, indulókat énekelve jöttek a brigádok. A tanyába érve nekiláttak a rendcsinálásnak, tisztogatásnak, sátorfelállításnak, birkavágásnak, krumplihámozásnak, díszítésnek, hogy minél szebbé és boldogabbá tegyék szüretünk záróünnepét, mely megkoszorúzza egész évi munkánkat. Vacsorára volt jó birkapörkölt, utána újbor, alma, szőlő. Azután zene, dal, tánc, rögtönzött kis színdarab a vendégek szórakoztatására. Nem szégyeljük bevallani, hogy nem volt finom ruhánk, sem parkettes szalonunk, de egyszerű paraszti ruhában, zöld ágakkal és krepp-papírral felpántlikázott homokos padlójú sátorban vidáman roptuk a táncot. Megmutattuk, hogyan lehet szépen, fegyelmezetten vigadni. Az »ivási hármat« nem teljesítettük túl. A mi üzemünk még szegény, csak az idén kezdtük a munkát, de jól dolgoztunk és jól kerestünk. Ezt mutatja az is, hogy a tervkölcsön-jegyzésnél 375 forintos átlagunk volt. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy aki közösségünkben a k közakaratot nem akarja teljesíteni, azt kirostáljuk. Hálásak vagyunk a Magyar Dolgozók Pártjának és vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy kiharcolta nekünk a jobb sorsot. Ígérjük, hogy mint eddig is, ezután is dolgos tagjai leszünk népi demokráciánknak. 1 .Lj ; ! !- 1 !»! ; : 1 ! !‘! Dujmonovics István, a Joháryszentlőrinci KV munkása. Könyvtárat létesít a MINSz A Magyar Ifjúság Népi Szövetségének kecskeméti csoportja szombaton műsorral egybekötött bálát rendez. A Mi előkészítésében alaposan kiveszik a részüket az ifik,különösen a Szitesek, akik hatalmas lelkesedéssel készülnek a kultúrversenyre. Különösen nagy odaadással próbálnak a karneváli munkásifjak. De nemcsak a műsorra való készüléssel, hanem a munkában is élen járnak. Több a munkájuk, nagyobb a szorgalmuk is. Jó munkát végeznek a vasasok is. A diákok napok óta gyors ütemben készítik a bálát hirdető plajkátokat. Ebben a közgazdasági fiúgimnázium jár az élen, a legtöbb és legszebb plakátot ők készítették. A bál jövedelmét a MINSz új könyvtárára és egyéb kiadásaira fogják fordítani. Sok millió szovjet ember kezdi munkanapját az újságok átolvasásával. Ez létszükségletükké vált. A központtól legtávolabb eső kerületek lakossága napnap után látja világosan a moszkvai életet, a belföldi és külföldi eseményeket. Több mint 7 ezer újság jelenik meg a Szovjetunióban és valamennyit, — legyen az nagy központi lap, vagy kicsiny sokszorosított újság, amely gyárban, vagy üzemben jelenik meg, — az élénk érdeklődéssel olvassák. Ennek az a magyarázata, hogy a Szovjetunióban az újság, az olvasó barátja és tanácsadója, támasza és segítőtársa, Vladimir Iljics Lenin meghatározása szerint az újság kollektív propagandista és agitátor és ugyanakkor kollektív vezető is. A nagy Lenin azokhoz az állványokhoz hasonlította az újságot, amelyeket az épülőben lévő ház körül emelnek, s amelyek megkönnyítik a közlekedést, az egyes építők között, segítenek nekik a munka megosztásában és közös eredmények létrehozásában, amelyek a szervezett munka gyümölcsei. A szovjet újságok eredményesen teljesítik ezt a feladatukat. A szovjet újság a közvélemény tükre, a nép magasztos és nemes céljait szolgálja, a békéért és a haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért küzd A szovjet országban nincs és nem is tehet kínai fal az újság és a tömegek közt, ahogy ezt a kapitalizmus országaiban látjuk. A szovjet olvasó egyben az újság alkotója is. Az újságot nem a hivatásosok szűk kasztja csinálja, hanem kollektív együttműködés gyümölcse, a szovjet olvasó nem egyszerű előfizető, hanem az újság barátja, lelke, aktívája, valóságos és igazi gazdája. Íme ennek következménye az, hogy a Szovjetunióban az újságoknak soha nincsen anyaghiányuk. Ezer szál fűzi őket a vállalatokhoz, intézményekhez, szervezetekhez. Például a Pravda című újság naponta több, mint ezer levelet kap. Az újság szerkesztősége, fogadószobái mindig telis tele vannak látogatókkal. Az újságíróik naponta találkoznak a fizikai és szellemi munka különböző dolgozóival, részt vesznek az állami és társadalmi szervezetek értekezletein és innen merítik a szükséges anyagokat. Minden újság szerkesztőségének munkatársai egyben a szerzői aktíva szervezői. Társadalmi levelezőket nevelnek és kapcsolatba hozzák ezeket a társadalmi munkásokat a Sajtóval. A Szovjetunióban mindenekelőtt abból ítéljük meg az újság munkáját, hogy Hülyén mértékben vonja be szerkesztőségen kívül álló szerzőket, milyen a kapcsolat a tömegekkel, hány levelet kap, hogyan veszik figyelembe az olvasó véleményét, hogy kifejezi-e gondolataikat, érzéseiket, igényeiket. Nemrégiben a moszkvai Sarló és Kalapács fémkohászati gyár »Martenovka« című kis lapja akövetkező kérdéssel fordult olvasóihoz: »Mi érdekes van az újévi munkáitokban?« Nem sokára özönlöttek a szerkesztőségbe a válaszok. Körülbelül 3000 levelet kaptak munkásoktól, mérnököktől, művezetőktől, könyvelőktől, brigádvezetőktől, technikusoktól. Az emberek beszámoltak munkájuk eredményeiről, közölték tapasztalataikat, értékes javaslatokat terjesztettek elő, bírálták azt, ami akadályozza és zavarja őket jobb munkájukban, tanácsokat kértek. Az újság szerkesztőségei, szerzői aktívájának kibővítése érdekében a lapok hatalmas, kiterjedt szervező és nevelő munkát folytatnak. Tanácskozásokat és találkozókat rendeznek az olvasókkal és a státuszon kívüli munkatársakkal, levelezőkkel, irodalmi köröket létesítenek számukra és tanácskozásokat hívnak össze különböző, a gazdasági és kulturális, építéssel kapcsolatos kérdések megvitatására, saját és külső munkatársaik bevonásával, megvizsgálják a munkák állását vállalatoknál, intézményeknél, kolhozokban, áruházakban, klubokban,éttermiekben. A szovjet szakszervezetek lapja,>Trud« nagy mértékben alkalmazza az a úgynevezett »sztahanovi keddeket . Ezeken a »sztahanovi keddeken a szerkesztőség olvasóinak tömegösszejövetelt rendez, amelyen az olvasók találkoznak a magastermelékenységű munka mestereivel, mérnökökkel, technológusokkal, műhelyvezetőkkel, akik munkájuk tapasztalatairól számolnak be előadásaikban. Az elmúlt évben a termelés újítóinak előadásait kb. 31.000 ember hallgatta meg. Az előadásokat követő vitákban kb. 12.000 ember vett részt. Az újítók előadásait rendszerint a termelési módszerek bemutatása követi ,s ezek az összegyűltek saját szemükkel győződnek meg az illető módszer hatékonyságáról. Ezzel az újság propagálja a termelésben élenjáró tapasztalatát, bővíti témakörét és széles szerzői aktívát foglalkoztat. A »Moszkvai Bolsevik« című újság szerkesztősége a minap értekezletet rendezett a mezőgazdaság élenjárói számára. A kolemeni »Munkás« című újság körülbelül 250 társadalmi levelezővel rendelkezik, akik segítenek a szerkesztőségnek a városi szervezetekben való munkában. Szerény számítások szerint a Szovjetunió különböző újságainak munkás és falusi levelezőinek száma több mint 2 millió. És még hány ezer, százezer millió, szerepel az újságban kollektív szerzőként, olyan levelekben, amelyek a szovjet föld dolgozói, legkülönbözőbb tevékenységű ágakból, Sztálinhoz, vezérükhöz és tanítójukhoz fordulnak, beszámolnak neki termelési eredményeikről, terveikről, hazafias érzéseikről, így számtalan sokféle szál fűzi össze a szovjet újságot az olvasókkal. A munkások, parasztok, értelmiségiek levelezőinek hatalmas hadserege vesz részt aktívan a szovjet sajtó munkájában és ezért a Szovjetunió újságait joggal nevezik a tömegek szószékének. V. Berezovszkij: A szovjet újság