Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-03 / 46. szám
V. évfolyam, 46. szám / TANULJ TOVÁBB! Vizsgák előtt állunk, de már készülünk az új tanévre. A Szovjetunió adta lehetőség és állandó baráti segítség. Pártunk győzelmes harcai ismét nagy eredményeket hoztak: fiataljaink továbbtanulásának lehetőségét. Kecskeméten és a megyében megindult a széleskörű felvilágosító munka szülők és fiatalok között. A Párt felhívása, mozgósító szava nem volt eredménytelen. Máris jelentkeznek az ifjak az új tanévre. Több mint száz évvel ezelőtt hazánk egyik jeles költője meglátogatta a kecskeméti jogakadémiát. A költő keserű, maró gúnnyal sóhajtott fel: Hát csak sertést — nevelt é Itt a makk s haraszti Hát csak kanásznak termett A kiskunsági paraszti ...Hány jó ész lett vaddá, Hogy nem művelték! Több mint 100 évig óhaj, reménykedés maradt a költői jósít, tudatosan szellemi sötétségben tartott, iskolától, szakképzettségtől elzárt nép országa voltunk: az analfabéták szégyenletesen magas, a közép- és főiskolába került munkás- és parasztfiatalok szégyenletesen alacsony arányszámával. S a műveletlenség, az elmaradottság elsötétült égboltján, — mint valami dilettáns festő kezével odamázolt szivárvány — rikítóan és vérlázítóan ott feszült a legaljasabban hazug jelszó: a „kultúrfölény“ jelszava. A beiskolázási terv művelődési felemelkedésünk távlatát mutatja. Ez a terv ötéves tervünk hatalmas, alkotó perspektíváit vetíti elénk. A beiskolázási terv gazdasági felemelkedésünkhöz hasonlóan hatalmas, merész ívelésű. „Az ötéves terv, •— mondotta angyalföldi beszédében Rákosi elvtárs — a 300 ezer új munkás mellett még 100.000 különböző szakembert, közte 10.000 új mérnököt és 10—12.000 tanárt, szaktanítót, a mezőgazdaság ötéves terve csak az állami gépüzemekben 60 000 új munkaerőt követel meg. Ezenkívül 10.000 olyan szakembert, aki mezőgazdasági egyetemet, vagy akadémiát, 25 ezret, aki középfokú s 75.000-et, aki alapfokú mezőgazdasági szakiskolát végzett. Vegyük még hozzá, hogy a népi kollégiumokban 38.000 munkás- és parasztifjú fog tanulni. Több mint félmillió ember, elsősorban a falusi nép gyermekei jutnak szakképzettséghez, vagy magasabb műveltséghez öt esztendő alatt." Félmillió magasműveltségű, szakképzett ember! Erre a realitásra épült az idei beiskolázási terv. A tanulmányi segélyek tízezreivel, ösztöndíjak ezreivel megkezdtük az eddig gondosan bezárt kapuk szétfeszítését. Az idén az ajtó kinyitásának korszakából, a nyitott, tágra zárt kapuk korszakába léptünk. A beiskolázási terv az idén cselekvően, alakítóan, közvetlenül beleszól sok ember sorsába. Felemel, magasabbra emel százezreket, szakemberekké, „kiművelt emberfőkké“ alakítja őket. Ha értelmiségünk, béreink között akadna szakemolyan, aki aggodalommal nézné az új tömegek felemelkedését, aki a kenyerét féltené ettől, ezt csak a múlt emlékeivel és az ötéves terv nem elég alapos ismeretével lehet magyarázni. A múlt tapasztalataiból valóban azt kellett megtanulnia minden szakembernek: minden újabb diploma, oklevél veszélyt jelent az ő állására, fegyvert jelent, amellyel zsarolhatják, megtörhetik, éhhalálba kergethetik. De az emlékezők legtöbbször elfelejtik, egy lezüllött, hogy ez a nyomor a lejtőn egyre mélyebbre süllyedő országban burjánzott, olyan országban, ahol nyomorgott a munkás, nyomorgott a paraszt is. A mi országunk a bőség és a jólét felé menetel. Bőség és jólét vár minden értelmiségire is, régire és újra egyaránt. Hiszen a régi értelmiség, a régi szakembergárda egyik megalapozója, elengedhetetlen részese lesz az új népgazdaságnak. Az újakra nem a régiek helyett, hanem a régiek mellé van szükség. Nemcsak a megbecsülés és a hála köti majd őket idősebb társaikhoz — hiszen ők lesznek tanítóik, felnevelőik — hanem a közösen végzett munka, az előttünk álló feladatok is. A beiskolázási terv feltámasztja az eltemetett, a kigúnyolt álmokat. Több szakemberre van szükségünk, mert eljött a maradandó alkotások kora. Épülő egészséges, művelt .Magyarország van születőben. És nemcsak az álmok valósulnak meg, hanem az álmodozókból lett megvalósítók élete is szépül, jobbá lesz. Életszínvonalunk a békebeli másfélszeresére emelkedik, — talán nem olyan gyorsasággal, mint szeretnénk, de biztosan, munkánk arányában. A beiskolázási terv új szakembereket nevel a régiek mellé. Ezeknek az új szakembereknek a kell építeniük régiekkel együtt Pártunk vezetésével a boldog, gazdag, szabad magyar jövendőt. Pártszervezeteink, ■ tömegszervezeteink, pedagógusaink feladata, hogy jó felvilágosító, népnevelő munkával győzzék meg a munkás- és parasztfiatalokat arról, hogy továbbtanulásukkal hazafias kötelességüket teljesítik, erősítik a béke táborát, mert megszerzett tudásukkal hozzájárulnak a szocializmus építéséhez. I Ara SO fillér Túlteljesítik felajánlásit• kár a kongresszusi versenyben a halasi építőmunkások 11 megyei karurverseny után Leszállították a fiúruhák árát 1950 június 3, szombat A Szovjetunió újabb jegyzékben követeli: Hirohito japán császárt háborús bűnösként állítsák nemzetközi bíróság elé Május 30 án a szovjet kormány utasítására a Szovjetunió washingtoni ügyvivője és londoni nagykövete jegyzéket nyújtott át az USA, illetőleg Nagybritannia kormányának Hirohito japán császár és több tábornok nemzetközi bíróság elé állításáról. A jegyzék szövege a következő: A nagykövet 1950 február 1-én a szovjet kormány utasítására jegyzéket intézett önökhöz a Habarovszkban 1919 december 25-től 30 ig Jamada, Takahasi, Kadzicuka és más japán háborús bűnösök ellen a tengermelléki katonai kerület katonai bírósága előtt lefolyt nyilvános bűnper eredményeiről. A bírósági eljárás megállapította, hogy a japán kormányzókörök, élükön lirohitó császárral, sok éven át titokban baktériumháborút — az agresszió egyik legembertelenebb fegyverét — készítették elő a Szovjetunió, Kína, az USA és Nagybritannia ellen. Megállapítást nyert a perben az is, hogy a japán háborús bűnösök nemcsak elkészítették, de több ízben alkalmazták is baktériumfegyvert agresszív terveik megvalósításakor: 1939-ben a Mongol Népköztársaság és a Szovjetunió ellen, a Iialhin-Gol folyó környékén; 1940—1942-ben a Kína ellen vívott háború idején, amikor a japán hadsereg baktérium expedíciói pestis- és tífuszjárványt okoztak. Minthogy a baktérium-fegyver alkalmazását a civilizált nemzetek már régen elítélték, mint népek becsületével és lelkiismeretével ellenkező legsúlyosabb bűncselekményt és azt az 1925 június 17-i genfi jegyzőkönyv — mint ismeretes — eltiltotta. szovjet kormány február 1-i jegyzékében javasolta, hogy a legrövidebb időn belül különleges nemzetközi bíróságot létesítsenek és leleplezett háborús bűnösökként adják át ennek a nemzetközi bíróságnak Hirohito japán császári, valamint Isii Siro, Kitano Maszadzo, Vakamacu Judziro Kasahara Jukio tábornokokat,és A nagykövetség szükségesnek tartja emlékeztetni, hogy bár fent említett jegyzék átadása óta a több mint három hónap telt el, a nagykövetség mindezideig nem kapott választ jegyzékére. nagykövetség a szovjet kormány utasítására felhívja a figyelmet erre a körülményre és elvárja hogy az USA kormánya a legrövidebb időn belül válaszol a Szovjetunió február 1-i jegyzékére. A jegyzék másolatát egyidejűleg eljuttatták a Kínai Népköztársaság kormányához. Átadták ezenkívül az USA-hoz intézett jegyzék másolatát Ausztrália, Burma, Hollandia, India, Kanada, Új-Zéland, Pakisztán és Franciaország kormányának. — : Ezek az országok tagjai a Távolkeleti Bizottságnak. Sztálin elvtárs távirata a Szabad Német Ifjúság Szövetsége Központi Tanácsához Sztálin elvtárs a következő választáviratot intézte a Szabad Német Ifjúság Szövetsége Központi Tanácsához: „Köszönöm a béke ifjú német harcosainak, az össznémet ifjúsági találkozó résztvevőinek üdvözletét. Új sikereket kívánok a német ifjúságnak az egységes demokratkus és békeszerető Németország tevékeny, építésének nagy munkájához. I. V. SZTÁLIN. A Béke Híveinek Állandó Bizottsága határozata az aláírásgyűjtési mozgalom továbbfokozásáról A Béke Hívei Világkongresszusának londoni ülése a következő határozatot hozta. A Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága örömmel látja az atombomba gyártásának és használatának megtiltását célzó mozgalom hatalmas fejlődését, amely megindulása óta több mint százmillió aláírást gyűjtött a A stockholmi békefelhívásra mozgalom a legkülönbözőbb meggyőződésű emberekkel megértette a világot fenyegető borzalmas veszedelmet és elhárításának lehetőségét. A stockholmi felhívás lehetővé teszi, hogy mindenki — tekintet nélkül nyelvi, társadalmi, vallási vagy politikai különbségekre — tevékenyen hozzájáruljon a béke megmentéséhez. A békefelhívást aláírók sokmilliós tömege olyan erőt jelent, amely megakadályozhatja a háborút. A Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága üdvözli a különféle vallásoknak és egyházaknak képviselőit, akik az atomfegyverek ellen állást foglaltak. Üdvözli a politikusok, a szakszervezeti tagok, a tudósok és más értelmiségi munkások minden olyan kezdeményezését, amely tevékeny küzdelemre sorakoztatja fel a népeket a háború ellen. Támogatja a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának nyilatkozatát, amely, az atombomba gyártásának és megtiltását követeli.használatának A Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága meg van győződve arról, hogy mindazok, akik világosan az atomfegyverek gyártásának és használatának megtiltása mellett foglaltak állást — hozzájárultak a békéért folyó küzdelemhez. A bizottság felhívja őket, hogy fokozzák és egyesítsék erőfeszítéseiket. A Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága baráti versenyre hívja fel a béke valamennyi hívét, szélesítsék ki még jobban mozgalmukat az aláírások gyűjtéséért. A bizottság felhívja a nemzeti békemozgalmakat, a szociális és kulturális csoportokat, közösségeket, városokat és falvakat, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket. Fel kell hívni minden országban minden férfit és nőt, a Béke Hívei második világkongresszusa kezdetéig foglaljon állást az atombomba gyártásának és használatának eltiltása mellett. Ma az emberiség sorsa forog kockán. A stockholmi békefelhívás lehetővé teszi mindenkinek, hogy a béke útját válassza. Í Győzött a letartóztatott német ifjak harca A brit és nyugatberlini rendőrség által letartózatot berlini találkozóról hazatért ifjú békeharcosokat a bonni hatóságok kénytelenek voltak szabadon bocsátani. A letartóztatott ifjú békeharcosokat — akiknek a száma időközben 7000-ről 10.000-re emelkedett — a brit katonai csendőrség és a német rendőrpribékek a legembertelenebb eszközökkel igyekeztek megfélemlíteni. Azzal fenyegetőztek, hogy aki el meri hagyni a gyűjtőtábort, lelövik. A tábor körül brit páncélos egységek is megjelentek. A fasiszta támadás következtében egy 12 esztendős fiúcskának eltörött a hátgerince, egy 13 éves fiú súlyos agysérülést szenvedett. Amikor a gyerek már véresen a földön feküdt, a rendőrök egy vérebet is ráuszítottak. A fiatalok keményen szembeszálltak a fasiszta gazemberekkel s bizottságot szerveztek jogaik védelmére. A szerdai nap folyamán és a csütörtökre virradó éjjel csoportonként felváltva szavalókórusban követelték szabadonbocsátásukat, éltették Wilhelm Pieck és Otto Grotewohl elvtársakat. Időközben a bonni hatóságok megpróbálták rávenni őket arra, hogy közöljék személyi adataikat s akkor szabadon bocsátják őket. Az ifjak nem egyeztek bele, ragaszkodtak feltétel nélküli szabadon bocsátásukhoz. A letartóztatott ifjak iránt Németország minden részében megnyilvánult a szolidaritás érzése. A hamburgi Német Hajógyár üzemi tanácsa elsőnek vállalt szolidaritást az ifjú békeharcosokkal. A Német Demokratikus Köztársaság területéről üzemek és tömegszervezetek számos táviratot küldtek,