Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-02 / 27. szám

VI. évfolyam, 27. szám Ára SO fillér Kalocsán a városi pártszervezet megkezdte a megyei pártkonfe­rencia határozatainak végrehaj­­tását. — Az I. típusú táblás ter­­melőszövetkezeti csoport műkö­dési szabályzatának folytató­lagos ismertetése. _­­ Kecskeméti Gépgyárban megala­­kult a sztahanovista­ brigád, mely nagy segítséget ad a kongres­­­szusi felajánlások teljesítéséhez. 1951. február 2. péntek Harc a felajánlások telj­esítéséért Megyénk üzemei, a pártkon­gresszus tiszteletére, felölelve a dolgozók csaknem teljes lét­számát, nagy fel­ajánlások­a­t tettek. A felajánlások nemcsak arra vonatkoztak, hogy fel­emeljék a százalékos teljesít­ményt, hanem arra is kitértek, hogy javítják a minőséget, csökkentik a selejtet, az ön­­költséget, szélesítik a munka­­versenymozgalom kereteit, az élenjáró dolgozók átadják munkamódszereiket az alacso­nyabb teljesítményt elérő dol­gozóknak. Vállalások hangzot­tak el, hogy vagy teljesen meg­szüntetik, vagy a minimálisra csökkentik azon dolgozók szá­mát, akik normájukat száz szá­zalékon alul teljesítik. Egy­szóval : a felajánlási mozgalom kiemelkedett szűk kereteiből, nem egyszerűen csak számok­ról, mennyiségekről beszél, ha­nem felöleli javarészt mindazo­kat a kérdéseket, melyek hozzá­tartoznak ahhoz, hogy komoly, nagy mozgalomról beszélhes­sünk. A felajánlások eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb száma szoros összefüggésben van azzal, hogy az üzemek dol­gozói szélesebb körben ismerték fel, hogy Pártunk az ország nagyszerű vezetőereje, hogy Pártunk, mint a munkásosz­tály élcsapata, az ország szo­cialista építéseinek egyetlen biztosítéka. Felismerték azt, hogy a kiélezett nemzetközi helyzetben, akkor, am­ikor béke táborának hatalmas győ­­­zelmei láttán, az imperialisták vad hajszába kezdtek egy nagy­méretű harmadik világháború­ért, a Párt az egyetlen, mely győzelmes és eredményes har­cot vív ezzel az uszítással szemben. Ebből egyenesen kö­vetkezik az, hogy a dolgozó tömegek a Párt köré tömörül­nek és mint most is, harcos lendülettel végzik el a béke­harc termelési feladatait. A pártkongresszus jelentősége a békeharc továbbvitele szem­pontjából felmérhetetlen jelen­tőségű, így hát a dolgozók el­ismerésük jelét jobb, több, lel­kesebb munkájukkal adják. A felajánlások nagy jelentő­ségre tettek szert az ötéves terv második éve első negyede fel­adatainak teljesítése szem­pontjából. Hatalmas értéket fejeznek ki. Ha a Mi­ teljesítési lehetőségeket nem vesszük fi­­gy­elem­be és csak a felajánlott vállalásokat mérjük le összeg­szerűen, akkor is megyénk üze­mei mintegy 2,5 millió értékben­­ ajánlottak fel, forint amit minden bizonnyal teljesíteni is fognak. A felajánlási m­­ozga­lomnak egyik nagy eredménye és egyben lendülete is, hogy párttagjaink, párt­funkcionáriu­saink jó példával járnak elől. A Kecskeméti Cipőgyár pár­­­tszervezetének titkára, Szepesi el­vtárs, hétről-hétre 170—180, sőt kétszáz százalékra teljesíti túl a tervét. A Bajai Gyapjú­­szövetgyárban a szövődés rész­leg S1 párttagja közül 75 elv­­társunk versenyben áll és érvét rendszeresen túlteljesíti. a Németi elvtárs, a megyei párt­­bizottság titkára a megyei konferencián tartott referátu­mában többek között azt mon­dotta: „minden okunk megvan a­rra, hogy a munkások és dolgozó parasztok részéről tor­n­kul fel aj .­.ad­ások teljesítésében bízzunk. Ezt mutatja az a kö­rülmény is, hogy a rendelke­zésre álló kimutatás szerint az üzemekben idáig mintegy 300 ezer forint értékű teljesítést végre is hajtottak. „Nyilván­való, hogy ez a szám azóta már nagyobbra növekedett. A hangsúly tehát most már a felajánlások teljesítésén van, azon, hogy lelkiismeretes, be­csületes jó munkával megtart­suk szavunkat. Mit mond ezzel kapcsolatosan a megyei párt­konferencia határozata? „Üze­mi pártszervezeteink feladata, hogy elősegítsék és biztosítsák a kongresszusi vállalások telje­sítését. .. Segítsék elő, hogy a száz százalékon alul teljesítő munkások számát csökkentsék, ugyanakkor az anyag takarékos­sá/­, a selejtcsökkentés érdeké­ben is tett felajánlásokat is tel­jesítsék. Ki kell szélesíteni me­gyénk üzemeiben a „legjobb kongresszusi üzem", a „legjobb kongresszusi műhely“ és a „leg­jobb kongresszusi brigád‘‘ cí­mért folyó verseny­mozgalmat. Az üzemi sportszervezeteink­­nek elsősorban van szerepük a felajánlások teljesítéséért folyó harcban. Ehhez legfőbb mód­szer, eszköz az, hogy felerősít­sék a politikai felvilágosító munkát, hogy üzemi népneve­lőink ne elégedjenek meg az­zal, hogy falujárásra, mennek és nekik már ezenkívül egyéb tennivalójuk nincsen. Az előt­tünk álló nagy feladatok meg­oldása éppen azt követelik meg, hogy múlhatatlanul nagy szük­ség van a politikai felvilágosí­tó munka fokozására, politikai tartalmi é­s szervezeti hiányos­ságaink kiküszöbölésére, az ál­landó harcra az ellen, hogy népnevelő munka ne lebecsült,­­ hanem megbecsült pártmunka legyen. Üzemeink agitációs munkájában igen nagy hiba az, hogy olykor-olykor csak töm­eg­­agitációs módszerekhez modnak. Ez az­t jelenti, fogy a­hogy egy-egy fontosabb ügyben ös­­­szehívják a dolgozókat érte­kezletre és ott „k­inyil­atkoz­nak“, elmondanak mindent, amit az úgynevezett „központi szempont“ elmond és azután mindent hagynak egyedül men­ni a maga útján. Nem mond­ható az, hogy­ erre nincs szük­ség, de nyilvánvaló, hogy csak ennyi, édeskevés. Az­ agitációs munka olyan jellegzetes tulaj­donságokkal kell rendelkezzék, mely elsősorban helyesen, idő­szerűen fogja meg a legfőbb kérdésit, másrészt közvetlenül az ü­zem konkrét életéhez ta­pad, mentes­­ minden általános­ságtól és ugyanakkor érveket ad ,­olyanokat, melyek meggyő­zik a dolgozókat­­ egy-egy fel­adat gyors, új módszerű­­ végre­hajtására. Ehhez azonban még hozzátartozik az is, hogy ne mondja ugyanazt napokon ke­resztül, hanem mindig lépést tartva az előrehaladással, vegye figyelembe a közben megszüle­tett eredményeket, népszerű­­ítse azokat, vegye flayelembe a hibákat és f<—­lmeztessen azok­ra, nehogy előforduljanak, te­hát az agitációs munka­­ m­e­g­ja­vulá­sa­l nélkülözhet­etlen­ kelléke annak, hogy a­­ vállalt felaján­lások teljesüljenek, hogy a kon­gresszusi munka­versenyzés új, nagyszerű eredményeket hoz­zon létre. Ez a munka azonban nem­csak­ a pártszervezet feladata, hanem komolyan részt kell benne venniök a tömegszerve­zeteknek, elsősorban a szak­­szervezeteknek. A szakszerve­zeti bizottságok fogják össze a bizalmi hálózatot és indítsák harcba őket a kongresszusi feladatok sikeréért. Az MNDSZ- re, a K­SZ-re hasonlóan vagy feladatok várnak. A maguk ré­tege felé az agitációs munka vonalán mindent meg kell ten­niük, hogy a vállalások teljesít­ve legyenek. Olyan harci feladat ez, amelyben szívesen, lelkesen vesz részt minden dolgozó. Mi­ről van szó? Arról, hogy a mun­k­af­ro­nt­j­á­ni helyt­állásunkkal harcolunk a béke megvédésé­ért, azért, hogy ne sikerüljön­ az amerikai imperializmusnak új világháborút kirobbantania, azért, hogy erősítsük a béke tá­borát, melynek élén a nagy Szovjetunió áll. A szovjet nép ugyanilyen munkahőstettekkel harcolt a szocializmus építésé­ért és ma is ezt teszi. Mi, a szo­cializmus építésének ezt a kom­munista módszerét a szovjet néptől tanultuk, tőlük tudjuk hogy az egész dolgozó nép egy­séges, egész ereje milyen hatal­mas eredményekre, győzelmekre képes. Ennek tudatában teljesítse minden dolgozó felajánlását a Magyar Dolgozók Pártja­ H. kongresszusára. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a munkatörvény­könyvéről Népköztársaságunk Elnöki Ta­­nácsa törvényerejű rendeletet fogadott el a munkatörvény­könyvéről. A munkatörvénykönyv kifejezi azokat az alapvető vál­tozásokat, amelyek hazánkban a po­ltikai és gazdasági átalakulás folyamán a munkaviszony jelle­gében bekövetkeztek. A munka törvény­könyvének alapelvei köz­vetlenül az Alkotmányra épül­­nek. A törvényerejű rendelet ha­tálya kiterjed valamennyi mun­káltatóra és munkavállalóra. munkatörvény­könyvének rendele­­­tei közül legjelentősebb az üzemi kollektív szerződés rendszerének bevezetése. Az üzemi kollektív szerződés­ben a dolgozók a vállalat igazga­tójával együtt meghatározzák a munkafegyelem biztosítását, a munkaverseny és a Sztahánov­­mozgalom kiszélesítését, a dolgo­zók munkafeltételeinek állását, a vállalat jóléti és munkásvédelmi feladatainak megvalósítását, va­lamint a dolgozók szakképzett­ségének emelése érdekében' Szük­séges , intézkedéseket Az üzemi kollektív­­­ szerződés megtartásá­ban a dolgozók közvetlenül részt­­vesznek, javaslataikkal, észrevé­teleikkel hozzájárulnak jogaik, kötelezettségeik kialakításához, az üzemi tervfeladatok megvaló­sításához-A munkatörvénykönyv leszöge­zi, hogy a munkaidő napi 8 óra, de ugyanakkor kimondja, hogy az egészségre ártalmas munkakör­ben ennél rövidebb munkaidő is megállapítható. A munkatörvény­könyv a dolgozók érdekében meg­határozza azokat a körülménye­ket, amikor a munkaviszony fel­mondásra megszüntethető a mun­­kaerőhullámzás lecsökkentése, a imiDkaf­egy elem megszilárdítása végett, ugyanakkor a munkatör­vénykönyvben meghatározza azo­kat a körülményeket is, amikor a dolgozó felmondhat. Ebben az esetekben természetesen a dolgo­zó nem tekintendő önkényes ki­lépőnek és az önkényes kilépés­sel járó hátrányok nem sújtják. A munkatörvénykönyv szabá­lyozza a fizetett szabadságok kérdését. Eddig mindenkinek egyforma nagyságú fizetett sza­badság járt, akár nehéz és egész­ségtelen munkáról volt szó, akár könnyebb és egészségesebb mun­kát végzőről. A munkatörvény­könyv mindenki részére biztosít évi 12 munkanap alapszabadsá­got és pót szabadságot állapít meg a bányászok, kohászati dolgozók, a munkáját egészségre ártalmas körülmények között végző, a fia­talkorúak, tudományos, oktató és nevelőmunkát végző, vezető állá­súak, valamint azok részére, akik ugyanannál a vállalatnál hos­­­szabb időn át dolgoznak. Előírja a törvénykönyv, hogy a vállalat köteles a dolgozó kulturális, jó­léti, egészségügyi és sportcélú intézményeinek létesítéséhez és fenntartásához hozzájárulni. Részletes szabályokat tartal­maz a munkatörvénykönyv a dol­gozók egészségének és testi épsé­gének védelme érdekében. Ki­mondja, hogy a munkájukat káros körülmények között végző dolgozókat meghatározott időkö­zökben orvosi vizsgálatra kell küldeni Biztosítja a munkatör­vénykönyv a munkásvédelmi ren­delkezések megszervezésénél és ellenőrzésénél a dolgozók közvet­len részvételét A munkásvédelmi és üzemi egészségügyi ellenőrzést a munkatörvénykönyv a Szak­szervezetek Országos Tanácsára bízza. A munkatörvénykönyv messzemenő intézkedések segítsé­gével biztosítja, hogy a nők mi­nél nagyobb számban résztegye­nek a termelő munkában. Leszö­gezi, hogy a m­unkabérek megálla­pításánál a férfi és női dolgozói­ között különbséget tenni mm lehet, másrészt, hogy a nem szabad olyan múmiára nőke al­kalmazni, mely tes­i a­karrná fogva reá hátrányos következm­é­nyekkel járhat. Védi a munka­­törvénykönyv a teherben 1 ,1­­3 dolgozó nőt, valamint az anyá­kat. Korlátozza számukra a no­­héztesti munkára való igénybe­vételüket. Biztosítja továbbá, hogy a terhesség hatodik hónap­jától kezdve kérheti egészségügy­i szempontból való át­helyezését könnyebb munkára, de keresete ezáltal nem csökken. A munkatörvénykönyv külön fejezetben foglalkozik a fiatal­korúak védelmével. A 14. életévét be nem töltött fiatalkorút mun­kára alkalmazni nem szabad, ki­véve az iskolai szünetben vég­zett egyes könnyebb munkákat A 16-ik életév betöltése előtt is csak olyan munkára alkalmaz­ható a fiatalkorú, mely orvosi vélemény szerint testi és melle­m­i fejlődésre nem ártalm­a- A munkatörvénykönyv a fiatalko­rúak részére pótszabadságot, ked­­vezményes üdültetést ad- A mun­katörvénykönyv messzemenőleg gondoskodik a továbbtanulás le­hetőségéről, ennek érdekében kö­zépiskolai, szakiskolai, vagy fő­iskolai oktatásban vehetnek részt a dolgozók, erre tanulmányi sza­badságot ír elő. Ünnepélyesen megnyitották a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülését Szerdán este megnyitották Berlinben a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsá­nak ülését. niszterelnök Otto Grotewobi­mi­üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a DNNSZ-nek döntően fontos szerepe van a bé­ketanácsban. A békéért folyó el­szánt harcban a világ béketábo­ra annál legyőzhetetlenebb lesz, minél inkább sikerül az egész világon az asszonyok és anyák millióit a béke aktív harcosaivá lenni — mondotta- Németország fővárosából vigyék magukkal azt a bizonyosságot, hogy a né­pet egyre nagyobb mértékben át­hatja a felismerés: mindent meg kell tennünk a háború megaka­dályozására. Ez a legnagyobb és legsürgősebb feladat, melyet kö­zösen meg kell oldanunk, melyet csak a hatalmas és legyőzhetet­len Szovjetunióval szoros és el­szakíthatatlan barátságban tu­dunk megoldani. Kívánom, hogy a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége Tanácsának ülése határozataival még szilárdabban és határozottabban kovácsolja egybe a nők millióit a béke ha­talmas világtáborába a Szovjet­unió — a világ első békehatal­mának — vezetése alatt.

Next