Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)
1951-05-01 / 100. szám
» VI. évfolyam, I0O. szám • Ara SO fillér Jugoszláviában tombol a fasiszta rendőrterror. — Másodszor nyerte el Tataháza a járási vándorzászlót. — DilFOSZ.tagok a begyűjtési rendszer sikeréért. — Golupkov Júlia álmai valóra váltak. Május 1 — a munkásosztály ünnepe, a nemzetközi munkásosztály harcos seregszemléje. A munkásosztályé, melynek történelmű hivatása: a népek élén 111 audiva megdönteni a régi, ki"zsákmányoló társadalmat, s felépíteni helyébe az újat, a szocializmust. „Minden osztálynak — mondotta Sztálin 1912-ben —, megvannak a maga szeretett Unitepei. A nemesség bevezette a maga ünnepeit $ azokon hirdeti a „jogot“' a parasztok kifosztására. A burzsoáziának megvannak az ünnepei és azokon $,igazol* ják‘‘ a „jogot“' a •kizsákmányolására... munkásság hogy legyen saját ünnepük kell, munkásoknak is és ezen hitbn dőlniük kell: általános munka kötelesség, általános szabadság, általános egyenlőség minden embernek. Ez az ünnep — május 1-ének ünnepe! Igy döntöttek a munkások még 1889-ben. Május 1-e — nemzetközi ünnep. A munkásosztály ezen a napon megmutatja a nemzetközi összefogás, szervezettség roppant erejét. A munkásosztálynak a kommunisták vezetése alatt maga köré kell tömöríteni a dolgozók széles tömegét, egységesen és szilárdan fel kell sorakoznia a szocializmus, a béke főereje, a Szovjetunió mögé. Május l"e — harci ünnep. A felszabadulás előtt a munkás osztály, a dolgozó nép kívülről ostromolta a kizsákmányoló osztállyok uralmának várát. Minden május l*e ennek az ostromnak évről’évre megújuló ütközete volt. Felszabadulásunk óta többé nem az elnyomottak, az üldözöttek tiltott ünnepe •május 1-e, hanem az ország birtokába jutott, hatalomra került munkásosztály, a dolgozó nép győzelmi ünnepe. Harci ünnep — a nemzetközi szolidaritás harci ünnepe, a békéért küzdő népek harci seregszemléje mindenütt a világon. Május l'e — nemzeti ünnep. -a Dolgozó népünk -együtt ünnepel Szovjetunió, a szocializmust építő országok,az egész világ munkásságaival, békéért és sza"szabadságért harcoló népeivél. Nálunk a május l"e nemcsak a békéért küzdő népek testvériségének ünnepe, hanem egyben felszabadítónk,a béketábor étáén haladó nagy Szovjetunió, a nagy j Sztálin iránti hála óc 1 forró szeretet ünnepe. iMáljus ünnepe Magyarországon elválaszthatatlanul összeforrott a felszabadulás és felszabadító, a dicsőséges Szovjetunió és a nagy Sztálin neveivel. Szabadságunkat, munkánk új értelmét, boldog életünket Szovjetuniónak és a nagy Sztá'alinnak köszönhetjük. Azt pedig, hogy helyesen használtuk a szabadságot, biztos léptekkel haladunk a szocializmus építésének alján,a Párt és Rákosi Mátyás bölcs és helyes vezetésével érjük el. A magyar dolgozók egészét, párttagokat és pártonkívülieket egyaránt atyai gondossággal, jövőbelátással vezető Párt a nagyszerű példaképétől, az erős és élenjáró Bolsevik Párttól sajáttolta el győzelmes harc, az építő munka a és a népről való előrelátó gondoskodás tudományát. Erős, a dolgozó tömegekkel összeforrott Párt egyúttal a békefront magyar szakaszának legfőbb biztosítéka. Május 1 -én a dolgozók vörös lobogóinak végeláthatatlan erdeje jelzi a szocialista front erejét, a békeszerető emberek összefogását, a nemzetközi munkásosztály harcos fellépését. A dolgozók nemzetközi összefogása keresztül. ..i a fegyver" gyárosok, faakdiiszállítók, „ember-hússal kereskedők“ és ezek haszonélvezőik, megvásárolt, megfizetett lakásaik, a belgrádi hóhérok háborús terveit. Az im -pe-ria-li-sták új háborút előkészítő politikája beleütközik népek békeakaratába. A Szovajetunió,a népi demokráciák és a kommunista pártok által vezetett nemzetközi munkásosztály mérhetetlen erőt képvisel nek. A magyar munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek munka felajjánlá sokkal készültek május 1 -megünneplésére. megértették: a béke Dolgozóink védelmezése, eddig elért eredményeink biztosítása, összefügg mindennapi munkánkkal. A béke védelme, eddigi» eredményeink — amelyeket a Sovjetunió segíttségeivel,tapasztalataival, állandó támogatásával értünk el —,nagy, lángoló eszmélte össze" forrasztotta és új lendületre, új rohamra mozgósította a becsületesen gondolkozó magyar dőli -gőzök miillióit. A Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozói túl telije" s-í-tet-ték terveiket. A Kecskeméti Magasépítési Vállalat hűtőhöz" építkezésénél lévő dolgozói országos viszonylatban a második helyre küzdötték fel magukat. Kecskemét és a megye többi üzemeiben a dolgozók új gyű zelmekért indultak rohamra és sorra teljesítették vállalásukat. A bajai járás vlamennyi fér* melőcsoipot-ját egész évi termelési versenyre hívta ki a bács" bokodi Vörös Csillag, Csávóig és Guru délszláv és magyar dől" gozoi vállvetve harcolnak, hogy több termelésükkel, jobb munkálunkkal, a tavaszi vetések idő* e'őtti elkészítésével fékezzék meg a határmentén leselkedő háborús gyuijlogatókat. Jánoshalma, Tompa és Kiskunhalas erdőgazdaságai pedig túlteljesítették fásítási tervüket, hogy hozzájáruljanak sza'köze klimatikus a Duna—Ti" viszonyai" nak megváltoztatásához. A békeíveken milliószámra olvasható aláírás arról tanúskodik, hogy dolgozóink nemcsak szavakkal, lelkesítő beszédekkel harcolnak a békéért, eddigi eredményeink biztosításáért, hanem hősi tettekkel, fokozódó termelőmunkával,fokozódó felelősségérzettel, az egész nép, az állam iránti kötelesség teljesitésével. Gyáraink a dolgozó nép tulajdonában vannak. Munktársainkat nem fenyegeti a munkanélküliség réme, dolgozó parasztságunk kezére adjuk a fogbirtokosok földjét. Felszabadulásunk óta a kommunisták, azok Pártja vezeti harcból harcba, győzelemről győzelemre a magyar dolgozókat. Pártunk ipolitikáija új arculatot teremtett Magyarországon. Nem csak a népé lett a föld, a gyár, az iskola, hanem a Magyar Népköztársaságban minden hatalom. Ötéves tervünk új, nagy támlatokat nyit meg országunk, népünk minden dolgozója számára. Nehézipari termelésünk már több mint kétszeresen túlhaladja a háború előtti színvonalat. A munka termelékenysége állandóan emelkedik. Míg 1947— 48-ban 140.5 százalék volt, addig 1950-ben már 244.2 százalék. Ötéves tervünk második évének beruházásai túlhaladják hároméves tervünk összes beruházásait. A gyáripari munkás- létszám 47 százalékkal gasabb a háború előttinél.maga' Mezőgazdaságunk gépesítése rohamosan fejlődik. 1948-ban 4S ezer volt a traktor-lóerők száma, 1951-ben már 385 ezer. Termelőszövetkezeti mozgalmunk egyre erősödik. 1948-ban 10 ezer tagot, 1950-ben pedig már 140 ezer tagot számláltak csoportjaink. Az öntözött terület nagysága 1950-ben az 1939. évinek több mint kétszeresére növekedett. Hazánkban lázas ütemben folyik a szocializmus alapjainak lerakása. Ennek építéseihez bé* kére van szükség. A soronlavő feladatokat pedig Pártunk kongresszusának határozatai jelölték meg. Feladatunk: a kongresszusi határozatok végrehajtása. A kongresszusi határozatok: világító reflektor feladataink elvégzésénél. Azokon a helyeken, ahol jól alkalmazzák a kongresszus határozatait, ott a mánika szárnyat kap, magasabb színvonalra emelkedik, ott munkájukban termékenyebbek, eredményesebbek lesznek párttagok, sporton-kívüliek, funkacionáriusok és egyszerű dolgozók. Ahol konkretizálják a saját területükön a kongresszusi határozatokat, ott szilárdabb a lesz a tervifegyelem, emelkedik termelékenység és valóra váltják a takarékos gazdálkodást. A mezőgazdaságban a határozatok végrehajtása jelenti az új magyar falut, minden eddiginél dúsabb terméssel, jómódú parasztsággal, gazdag kulturális élettel, biztos szocialista alappal. Ahol jól hajtják végre a kongresszusi határozatot, ott gyorsul a falu szocialista fejlődése, ott a dolgozók teljesítik a minisztertanácsnak -a növénytermelésre vonatkozó -határozatát, ott minden szem felesleges gabonát beadnak a földműves szövetkezetek gyűjtőraktárába, mert tudják, hogy minden szem gabona nemcsak erősebb néphatalmat jelent, hanem azt is, hogy az ipari dolgozók annál több gépet,szövetet, ruhát és cipőt adhatnak a dolgozó parasztságnak. ■A Szovjetunió és a néipi demokráciák hatalmas sikerei elkeseredést és 'kétségbeesett dühöt vitattak ki az imperialis" Iákból. Minden eszközzel megkísérlik, hogy a szocializmus világtörténelmi előretörését meggátolják. Az imperialistákat azonban nemcsak a szocializmus iránti gyűlölet fűti, hanem hergeli őket a válság is. Egyre élesebben bontakozik ki a kapitalizmus országaiban a tőkés világ gyógyíthatatlan betegsége: a gazdasági válság. A fenyegető válságból az imperialisták egy újabb háború segítségével szeretnének kijutni. A békealáírás figyelmeztetés azonban a háborús gyújtogatóknak, hogy akiket szennyes háborúban katonaként, hadiüzemi munkásként, a háborús gépezet kiszolgálójaként szeretnének azt- kiáltják: felhasználni, azok békét akarunk! Soha nem harcolunk a béke legfőbb őre, a Szovjetunió ellen. Feladatunk tehát az, hogy megfékezzük a háborús gyújtogató kat, hogy az egyre növekvő,erősödő békemozgalommal kéresz"tülhúzzuk számításukat, hogy a felszabadult népek megszázszorozott erejjélvel talállják magukat szembe, ha a háború kirobbantásábi Hitler nyomdokaiba lépnek..Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha még nagyobb munka" kedvvel, munkafegyelemmel álltjuk meg helyünket a termelés frontján. Több és jobb munkánkkal járulhatunk hozzá béke hívei legyőzhetetlen táborához, hogy győzelemre vigyük a béke csatáját — az élet csatáját. Ebben a harcban nem kétséges, hogy a béke tábora és a háború tábora között az erőviszonyok egyre jobban megváltoznak a béketábor javára. Az erőviszonyoknak ez a döntő megváltozása a nagy sztálini korszak vívmánya, a Szovjetunió békepolitikájának diadala. Mi, magyar büszkék vagyunk kommunisták, arra, hogy Pártunk. Rákosi Mátyás elvtárs abba a táborba vezette a magyar népet, ahol együtt van az igazság és nagyobb erő, büszakék vagyunk arra, hogy abban béketáborban állhatunk, amelynek vezére a nagy Sztálin JA jen május 1 Titóék kémtoborzási módszerei bulgáriai aknamunkára Annak, a 21 kémnek, diverzánsnak és banditának törvényszéki tárgyalása, — akiket az UDB küldött Bulgáriába —, megvilágítja azt, hogy kiket toboroznak Titóék az ilyen ,,munkára“ és hogyan toborozzák őket. A Tito-klikk a bulgáriai kémmunkára ,felhasználja elsősorban azokat a fasisztákat, bűnözőket és kalandorokat, egyszóval népellenes elemeket, akik jobbnak látták elhagyni a szocializmust, építő Bulgáriát. Ezt mutatta a 21 diverzáns és bandita törvényszéki tárgyalása is. A 21 kém között volt „egyszerű“ tolvaj, bűnöző, a felszabadulás előtti kémelhárító és csendőr, egykori fasiszta tiszt, spekuláns és így tovább. Kétségtelen, hogy Titóék csakis ilyen csőcselékre támaszkodhattak terveik végrehajtásában. De még ennek a csőcseléknek a beszervezésénél is erőszakot kellett alkalmazniuk. P. B. Moldovanov, ki a felszabadulás előtt Bulgáriában fasiszta tisztviselő volt és 1949-ben menekült Titóékhoz, elmondotta, hogyan kényszerítették kémszolgálatra. ,,A .bürtönben súlyosan kínoztak, enni alig adtak s hogy rákényszerítsenek az UDB-szolgálatra, külön „kezelés“ alá vettek. A kém- és diverzánstoborzás módszereiről beszél a következő eset: a Caribrodban lakó K. T. Anacsko fiát letartóztatta az UDB, majd később megígérték neki, hogy a fiút szabadon engedik, ha Bulgáriába megy kémkedni. A. N Dimitrovot és L. G. Antonovot lopás miatt tartóztatták le. Titóék sokáig éheztették őket, majd sokéves börtönbüntetéssel való fenyegetéssel arra kényszerítették a két tolvajt, hogy menjenek Bulgáriába kártevő munkára. A P Janakiev régi UDB ember volt. 1950. elején, mint UDB-s Macedóniában a Vardarvölgyben tartózkodott Ebben az időben az UDB elrendelte, hogy Sztálin képét mindenhonnan el kell távolítani. Amikor A Janakiev feltette a kérdést, — ami egyébként minden macedónt érdekelt: „Miért távolíttatja el az UDB mindenünnen Sztálin képét?“ — azonnal elbocsátották az UDB kötelékéből, majd letartóztatták. Később kiengedték azzal a feltétellel, hogy átmegy Bulgáriába kémkedni. Íme, ilyen emberekből áll Titóék kém- és diverzánskülönítménye és ezeket az embereket is csak így tudják ügyüknek biztosítani. 1951. május 1, kedd