Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
VII. évfolyam, 101. szám Éljen május 1 — a békéért harcoló népek seregszemléje, a proletárnemzetköziség nagy ünnepe! AZ MDP N ÁCS K.ISK UA MEGYEI PARTBIZOTTSÁGA AAK LAPJA Ara öy fillér 1952. május 1, csütörtök A világ dolgozói az idén hatvanharmadszor ünneplik május 1-ét, a nemzetközi proletár szolidaritás napját, a békéért, demokráciáért és szocializmusért harcot vívó tömegek seregszemléjét. Óriási változások mentek végbe azóta, hogy a szocialisták párizsi kongresszusán, 1889-ben elhatározták május 1-ének, mint a munka napjának megünneplését. A nemzetközi proletáriátus, krácia és szocializmus demoerei azóta mérhetetlenül megnőttek, a tőkés rendszer pedig elérkezett megsemmisülése küszöbéhez. Régebben a kapitalizmus egységes és mindent átfogó rendszer volt, a szocializmusáról pedig csak az élenjáró munkások ábrándoztak. Ma már közel 800 millió ember követi a szocializmus és demokrácia zászlaját. A szocializmus a Szovjetunióban teljes győzelmet aratott. A szovjetek országában megszűnt embernek ember által való kizsákmányolása. Megszűnt a nemzeti elnyomás. Nincsen és nem is lehet többé gazdasági válság és a munkanélküliség. A gazdaság tervszerű és állandó fejlődése alapján szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A szovjet nép sikeresen hajtotta végre a háború utáni első ötéves tervét és 1951- ben is nagyszerű győzelmeket aratott a gazdasági és kulturális élet különböző területein. A szovjet dolgozók nagy lendülettel építik a kommunizmust, a nagyszabású vízierőműveket, csatornákat és öntözőrendszereket, hatalmas kiterjedésű területeken átalakítják a természetet. A Szovjetunió példáját követő országok népei: Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Bulgária és Albánia dolgozói sikeresen építik a szocializmust. A népi demokratikus országokban évről évre nő az ipari termelés, a mezőgazdasági növények terméshozama, növekedik a nép életszínvonala. Felegyenesedett a nagy kínai nép és lerázta magáról a belső reakció és a külföldi imperializmus bilincseit. A Kínai Népköztársaság munkásai és parasztjai csakúgy, mint a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, állandóan emelik a mezőgazdasági és ipari termés színvonalát. A demokratikus tábor országainak sikerei annál is jelentőségteljesebbek, mert ez országok dolgozóinak háborús veszély közepette kell harcolniuk népgazdasági terveik teljesítéséért. Az USA vezette imperialista tábor eszeveszett fegyverkezési versenyt folytat, barbár pusztító háborúval fenyegeti a szabadságszerető népeket. A kapitalista monopóliumok vezetői minden gaztettre hajlandók. Lábbal tapossák a dolgozók létjogait, felszámolják a polgári demokratikus szabadságjogok maradványait is, a kormányzás fasisztarendőri módszereit honosítják meg. A háború és éhség imperialista politikájára válaszképpen fokozódik a dolgozó tömegek békéért és demokráciáért vívott harcának ereje. A világ népei látják, hogy a szocializmus és demokrácia táborában békés termelőmunka folyik. A Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban a dolgozók szükségleteinek kielégítése, a róluk való gondoskodás a vezérelv. Az imperialista országok kormányait megvásárló monopoltőkések ezzel szemben csak egyedül csak profitjuk mértéktelen növelésével törődnek és még nagyobb mérvű meggazdagodásuk biztosítására, valamint a Szovjetunió és a többi szabad nép iránti gyűlölettől vezettetve, új háborút akarnak kirobbantatni. A világ egyszerű embereinek reménye a szocializmus és demokrácia tábora és elsősorban a Szovjetunió, amely a béke és a népek szabadságának hatalmas támasza az újabb háború megakadályozásáért, a tartós és szilárd békéért vívott harc vezetője. Ha most, május 1-én számvetést készítünk, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy népi megerősödött, demokráciánk fejlődésünk biztató, hogy a magyar dolgozó nép nyugodtan nézhet a jövőbe. A Központi Vezetőség május 1-i jelszavai elénk vetítik ennek a jövő nagyszerű távlatait, megvilágítják 7 esztendős harcaink hatalmas eredményeit is. A régi, felszabadulás előtti május 1-én a nyomor és a munkanélküliség ellen tiltakoztak Kecskemét, Félegyháza, Halas proletárjai. Munkát és kenyeret követelték : Kalocsa, Csátalja, Kisszállás, stb. mezőgazdasági dolgozói. A munka és kenyér mellett választójogért, gyülekezési, egyesülési szabadságért harcoltak. A százezernyi jogfosztott, nyomorgó proletár helyén most szabad munkás áll. A millió koldus helyén szabad paraszt, az ország új gazdái. A hajdani munkanélküli, nincstelen most birtokba vette a gyárakat, a bányákat, a földeket. Továbbmenni ezen az úton új munkahőstettek felé, a szocialista Magyarország felé — ez népünk kívánsága, akarata! A május 1 méltó megünneplésére folyó versenyben dolgozóink kiváló eredményeket értek el. Ebben a versenyben új győzelmeket vívtak ki. Az idei május 1 azonban nemcsak a munka napja, hanem a békeharc nagy nemzetközi seregszemléje is. Soha még ilyen hatalmas tábora nem volt a hatvankét esztendős nemzetközi ünnepnek, soha még ekkora erőt nem képviselt a munkásosztály és szövetséges dolgozók. A múltban a munkásság május 1-én évtizedeken át a puszta életéért, a megélhetésért, a régi rend megdöntéséért, a forradalomért harcolt. A Nagy Októberi Forradalom óta a világ minden részében a felvonuló dolgozók a megvalósult példa hazai megvalósítását követelték. A mi napjainkban a május L-i felvonulóik és tüntetők a béke jelszavait írták zászlajukra és nem egyszerűen puszta életért küzdenek, haanem az új, a jobb, az alkotó életért. A béke, az alkotó munka tüneményes távlatait jelenti. A béke útja, és ezt tudják a vörös zászlót lengető, nemzeti lobogóikra szeretettel tekintő május 1 i milliók, a társadalmi szabadság útja is. A béke útja ama célok felé vezet, amelyek felé az emberiség milliói törekednek, a szocializmus, a kommunizmus felé. A békéért, a demokráciáért •33 a szocializmusért vívott harc élcsapatában a kommunista és munkáspártok haladnak. Május 1-e ünnepén a munkásosztály és minden dolgozó, kommunista és munkáspártiak közé tömörülve, még magasabbra emeli a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért vívott, harc zászlaját. A május 1-i menetoszlopokhoz a békeharcosok újabb tömegei csatlakoznak és szállnak harcba a közös veszéllyel: az agresszív amerikai imperializmussal. Minden becsületes ember bátran és nyíltan hangot ad az idegen hódítók elleni harcában szabadságát és függetlenségét vitézül védelmező hős koreai nép iránt táplált rokonszenvének. Valamennyi becsületes ember bátran és nyíltan hangoztatja, hogy azoknak a dicső jugoszláv hazai fiúknak pártján áll, akik szabadságharcot vívnak Tito—* Rankovics fasiszta rendszere ellen és hogy rokonszenvével a szabadságáért és függetlenségéért harcoló Vietnam, Malájföld és a többi gyarmati és függő országok népe felé fordul. A májusi vörös zászlón azt hirdetik, hogy mi a következetes és kitartó békeharc útján menetelünk. A szélben lobogó vörös zászlók erdeje azt bizonyítja, hogy a munkásmozgalom a tőkés országokban és a nemzeti felszabadító mozgalom a gyarmati és függő országokban egyre* szélesebb méreteket ölt. A nej pék mozgalma a békéért, bar* cuk az új világháború gyujtogatói ellen egyre fokozódik* Sztálin elvtársnak, a béketábor vezérének szavai a jóaka ratú emberek milliói és tízmilliói számára világították meg a béke megőrzésének egyedüli lehetőségét: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.’* Napról napra nő és erősödik a béke híveinek egységes, szervezett arcvonala. Május 1-én a dolgozók még magasabbra emelik a békeharc zászlaját és azt szembe szegezik a világuralom őrült agyrémét kergető, eszeveszett washingtoni főkolomposoknak, kiáltván, nem hozunk újabb áldozatokat a milliárdosok és milliomosok profitjáért. A május 1-i menetoszlopok vörös zászlóerdeje azt hirdeti, hogy az idei május 1-én a nemzetközi proletáriátus és az egész haladó emberiség a béke és a munka napját ünnepli. A május 1-i vörös zászlók? i az idén az élet csatájában megedzett harci lobogók, a béke szárnyaló selymei, amelyekre láthatóan, festékkel* vagy láthatatlanul, a szívünk vérével, az van írva: Győzünk! IttállLS 1 a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy napja Küldöttségek utaztak május 1-re a Szovjetunióba és több más baráti országba A május 1-i ünnepségekre utazott küldöttség vezetője Pécsi Ferenc, a SZOT titkárságának tagja. A küldöttség tagjai: Borbán Lajos, a SZOT elnökségi tagja, a MEDOSZ elnöke, Gyenes András, a SZOT elnökségi tagja, az ÉDDSZ főtitkára, Hasszán Mária, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, Herczeg Károly, a Vasas szakszervezet elnökségi tagja, a Rákosi Művek szakszervezeti bizottságának elnöke, Deák János, a MAVAG Kossuthdíjas, érdemrenddel kitüntetett tatabányai vájár és Piszkei Erzsébet, a Győri Textilművek sztahanovista ifjúmunkás szövőnője. A Kínai Népköztársaságba utazott küldöttség tagjai: — Pothornyik József, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke és Nagy Imréné, az Újpesti Cérnagyár sztahanovista cérnázója. A Lengyel Köztársaságba utazott küldöttség tagjai: Antai Ernő, a SZOT elnökségének tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára és Felden Lajos, az sztálinvárosi területi EFEDOSZ bizottságának szervezőtitkára. A Csehszlovák Köztársaságba utazott küldöttség tagjai: Molnár Ferenc, a SZOT titkára és Loy Árpád, az Alberttelepi Szénbányák Kossuth-díjas sztahanovista frontmestere. A Román Népköztársaságba Földvári Aadár, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Dajka Ferenc, a szakszervezetek szabolcsmegyei tanácsának elnöke Utazott. A Bolgár Népköztársaságba utazott küldöttek: Varga György, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára és Halász József, a MEDOSZ osztályvezetője. A Német Demokratikus Köztársaságba utazott Döbrentei Károly, a SZOT elnökségi tagja, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Bala Sándorné, a SZOT osztályvezető helyettese. A május 1-i ünnepségekre Budapestre érkezett szovjet és a kínai szakszervezeti küldöttség A Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására hétfőn szovjet és kínai szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre, a vendégek résztvesznek a május 1-i ünnepségeken. A szovjet küldöttség vezetője Alekszej Poduskin, a szovjet villanyerőművek dolgozói szakszervezete központi bizottságának elnöke. A kínai küldöttséget Csang Csán Lin, a kínai könnyűipari dolgozók szakszervezetének elnöke vezeti. (MTI)