Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-01 / 230. szám
VH. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM AZ 50 fiLLér A HAZA JAVÁRA, A MAGAD HASZNAK A JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT AZ MDP BÁCSKISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1952. OKTÓBER 1, SZERDA A megyei tanács mezőgazdasági osztálya tegnap értékelte a járások vetésjelentését. A jelentések alapján megyénkben mindezidáig az előirányzott területnek csak 16 százalékát vetették el. A földművelésügyi minisztérium jelentése szerint a szeptember 25-i eredmények alapján megyénk az országos rangsorban az utolsók között kullog-Járásaink közül a félegyházi jár az élen. Utána a kecskeméti, kiskőrösi, halasi és kunkentmiklósi járások következnek. A megyei rangsor végén halad a bajai járás, Baja város, a bácsakná*i, dunavecsei és kalocsai járás. Ezekben a napokban dől el, milyen termést takarítunk be a jövő nyáron, hogyan tudnak megküzdeni mezőgazdasági növényeink az időjárás minden viszontagságával. Az idei év nagy iskolája volt annak, hogy mennyire fontos a jég, idejében végzett munka Soha nem volt olyan nagy különbség a legjobban dolgozók, az élenjárók és a marad diák, késlekedők terméseredményei között, mint ebben az évben. Fontos tehát, hogy az őszi munkákat idejében végezzük el és alkalmazzuk a haladó módszereket. Ezek a keresztsoros vetés, a mélyszántás, az előhantoló ekének a használata. A minisztertanács is segítségére sietett dolgozó parasztságunknak és határozatban szabta meg az őszi munkák elvégzésének módját és időpontját. Ez is mutatja, hogy a falu dolgozó népének munkáját az egész ország sari ügyének tekinti, hogy az egész ország szeme a dolgozó parasztságon va Az egész ország tudja, hogy megyénk dolgozói nem tartották be a minisztertanács határozatát. Nem még be az ősziárpa fejeztük vetését, de elég messze vagyunk még a rozsvetés befejezésétől is. Pedig az ősziárpa vetésének határideje már pár hete lemjárt, a rozsé pedig tegnap. Melyek azok a feladatok, amelyeket a következő napokban meg kell oldanunk? A legfontosabb a vetés minden eszközzel való meggyorsítása. Alig van község a megyénkben, ahol ne támadt volna az ellenség. Mindenütt a vetőmaghiányt akarja megnyerhetni. Ahol a tanácsok az ellenséges hang uszályába kerültek, ott vontatottan megy a vetés, ott a tanácsok nem látják az osztályharc frontját. A kulákoknak ezekben a községekben sikerült a vetés időpontját eltolni, a vetést elhalasztani. Ez azt jelenti, hogy a növények a fagy előtt nem tudnak annyira megerősödni, hogy könnyebben átvészelhessék a téli indeget Tehát veszélyeztetik jövő évi kenyerünket. Azokban a falvakban, ahol a tanács példát mutatott ahhoz, hogyan kell a vetőmag-csereakciót lebonyolítani, vagyis azt, hogy akinek nincs vetőmagja, aki kölcsönkapjon attól, akinek több termett, vagy vásárolhat a szabadpiacom azokban a községekben a vetés üteme meggyorsult. Itt különösen jó példát mutatott a kiskőrösi járás. És ennek köszönhető, hogy a rangsorban a harmadik helyre verekedte fel magát. Ott, ahol a tanács ölbetett kézzel várja a segítséget, ahol egyhelyben topognak, ahol nincs helyi kezdeményezés — elkéstek a vetéssel. . A legsürgősebb feladatok egyike továbbá az, hogy megyénkben a tanács végre már megszervezze a versenyt. Elmúlt az idő annak, hogy hol nincs versenyiroda, hol nincs versenyfelelős, hol nincs a versenyiroda részére helyiség, hol nincs a verseny egy egy kézben összefoglalva- Itt a tizenkettedik óra, hogy a tanács elnöke egyszer már komolyan kezébe vegye ezt problémát és segítségével kia emelje az egész megyét a mozdulatlanságból. Közel háromnegyedév óta majdnem minden mezőgazdasági munkában az utolsók közé borultunk. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy megyénkben, kezdve a megyei tanács vezetőitől, le a községi tanács legkisebb alkalmazottjáig, majdnem kivétel nélkül lebecsülik a versenymozgalom jelentőségét. Ezek számára idézzük Sztálin elvtárs szavait: ..A szocialista verseny feladata az... hogy széles teret nyisson a tömegek energiájának és alkotó kezdeményezésének kifejtésére, hogy felszínre hozza azokat az óriási erőtartalékokat, melyek rendszerünk mélyén rejlenek.." ■ Ezek az erőtartalékok nálunk is megvannak, de éppen a versenymozgalom szervezetlensége következtében nem érvényesülhetnek. Erre jellemző példa a ceglédiek versenyfelhívása. A felhívás mintha siket fülekre talált volna. Egész megyénkben alig észlelünk olyan jeleket, amelyekből a csatlakozásra következtethetnénk. Pártszervezeteink és tanácsaink szervezzék meg a versenyt, gyorsítsák meg a vetést, mert különben nem tudják megállni az őszi munkák e fontos erőpróbáját. A vetési munka sikeréért Megyénk ipari üzemeiben a kölcsönjegyzéssel egyre többen szavaznak a békésnk, az ötéves tervre Megyénk ipari üzemeiben, építkezéseinken a népnevelők felkeresik dolgozótársaikat, megmagyarázzák, hogy mit kapott az üzem a tervtől és mit fog kapni a jövőben. Felvilágosító szavuk nyomán óráról-órára jelentősen emelkedik azoknak a dolgozóknak száma, akik békekölcsönjegyzésükkel is hozzájárulnak ötéves tervünk végrehajtásához, békénk védelméhez. Népnevelőink ezt a munkát összekötik a vállalások teljesítéséért folyó felvilágosító tevékenységgel. Iasipari üzemek között A kialakult párosversenyben szinte óráról-órára növekednek a kommunisták harcos felvilágosító munkája nyomán a békekölcsön jegyzés eredményei. A verseny első helyezettje a Kecskeméti trppgyár, ahol a dolgozók átlagban 800 forintot jegyeztek. A gyártrolBCXQ -ak úgy tudják biztosítani továbbra, is az első helyet, ha a pártszervezet, a kommunisták, szakszervezeti funkcionáriusok mélyebben küzdenek az keellenséges megnyihámlások ellen. Az ellenség támadását bizonyítja a zománeozóban Berente Imre példája, aki 100 forintos átlagjegyzésre akarta rábírni a dolgozótársait. A népnevelők, a becsületer dolgozók segítségével leleplezték Berente Imrét és hallgatva a párt szavára, szívesen, örömmel többet jegyeztek. Kiskunfélegyházán a Bányászati Berendezések Gyára és a Gépgyár dolgozói között folyó páros versenybe a legutolsó értékelés szerint a gépgyár dolgozói kerültek az első helyre 241 ezer forintos jegyzésükkel. A Bányászati Berendezések Gyára kommunistáinak fokozni kell a felvilágosító munkát. Jobban harcba kell szólítani a fiatalokat és a csasztuska brigádot. Építőipari vállalataink versenye Megyénk építőipari vállalatainak dolgozói is lelkesen jegyzik a III. Békekölcsönt. A Kecskeméti Asztalosipari Vállalat dolgozói 58500 forint értékben, a Jánoshalmi Mészhomok Téglagyár dolgozói 55.700 forint értékben, a Kecskeméti Épületszerelő Vállalat dolgozói 108.050 forint értékben jegyeztek békekulcsont, s elsőként jelentették hogy teljesítették hazafias kötelességüket. A siker titka az, hogy a népnevelők, kommunisták, szakszervezeti aktívák és a példamutató jegyzők politikai munkával meggyőzték dolgozótársaikat és példás jegyzésükkel magukkal ragadták az üzem összes dolgozóit. Ebben a munkában nem feledkeztek meg az ellenség leleplezéséről. A többi építkezéseinknél, így a Kecskeméti Magasépítőnél, a Kalocsai Építkezésnél, a Kecskeméti Útfenntartónál a kommunistáknak, népnevelőknek fokozottabb lendülettel kell végezni munkájukat. Építkezéseink kommunistáknak, dolgozóinak, népnevelőknek és becsületes pártonkívülieknek harcba kell indulni a Kecskeméti Téglrgyárban, a szabadszállási építkezésnél és a Kiskunhalasi Téglagyárban, hogy a dolgozók megtehessék jegyzésüket és ezek a még lemaradt építkezések dolgozói is becsülettel jelentsék: teljesítették hazafias kötelezettségüket. Építkezéseink pártszervezetei ebbe a munkába kapcsolják bele a fiatalokat és a békebizottságokat. Kommunistáink tegyék rendszeressé a szólásagitációt. Lajosmizse, Kunbaja, Dunatetétlen és Fülöpszállás dolgozói nagy lelkesedéssel csatlakoztak a villányiak felhívásához Nem marad egyetlenegy dolgozó sem, aki 100-200 forinttal ne járulna hozzá ötéves tervünk megvalósításához Megyénkben a dolgozók határtalan lelkesedéssel írják nevüket a békekölcsönjegyzés íveire. Minden megindult a nemes községben vetélkedés, hogy ki ad többet a haza javára, családjának boldogulására. A község dolgozói érzik, hogy az ötéves terv eddigi sikereinek ők is részesei. A villányiak xisra határoztak, hogy a békekölcsönjegyzés még nagyobb sikereiért versenyre hívják a megye és az a ország összes községét. Ehhez versenyfelhíváshoz megyénkben elsőnek Lajosmizse csatlakozott és versenyre hívta a melye többi községeit, hogy október 2-i minden dolgozó jegyezzen békekölcsönt. Lajosmizsén eddig a dolgozó parasztoknak 85 százaléka jegyzett békekölcsönt. Az egy főre eső átlag 45762 forint. Amikor a villányiak versenyfelhívása Kunbaján ismertté vált, akkor a népnevelők kisgyűléseken ismertették a versenyfelhívás feltételeit. Ezeken a gyűléseken a dolgozók nagy lelkesedéssel csatlakoztak a villányiak versenyfelhívásához. Eddig ebben a határmenti községben a dolgozó parasztoknak közel 80 százaléka jegyzett már kölcsönt. A jegyzésben a termelőszövetkezeti csoportok közül a Rózsa Ferenc tíz mutat példát. Kunbaja dolgozói ezzel is megmutatják a béke melletti harcos kiállásukat megyénk déli határán, Tito szomszédságában. Tudják, hogy Tito Jugoszláviája határán fokozott kötelességük a békeharcban való helytállás, a hazafias kölcsönjegyzés. Tőlük néhány kilométerre járomban nyög a nép és a titóista banditák háborúra készülnek. A kunbajaiak nagyon is jól tudják, milyen drága kincs számukra a béke. A dunavecsei járás községei között folyó versenyben messze kiemelkedik Dunatetétlen község. A községben csupán 14 házban nem jártak még a népnevelők, a többi 411 dolgozó paraszt már jegyzett. Amikor ebben a kis községben a Szabad Nép hívei hozta a villányiak felhívását, nyomban kisgyűlést hívtak össze, ahol kitörő lelkesedéssel csatlakoztak a felhíváshoz. Duna* letétien községben az eddigi jelek szerint még korábban fejezik be a békekölcsön jegyzést. A kunszentmiklósi járásban a községek közötti versenyben Fülöpszállás halad az élen- A hétfői napig a község lakosságának körülbelül 80 százaléka már lejegyzett. A jegyzésben példát mutatnak a Dózsa termelőszövetkezet tagsága. A keddi nap folyamán a tszcs"tagok újabb 11 ezer forint békekölcsönt jegyeztek. A községben sokan vannak, akik nem várják meg a népnevelőket, hanem önként keresik hogy mielőbb fel a tanácsot, lejegyezhessenek,nehogy kimaradjanak az áldozatvállalásból. Özv. Beke Sándorné nincstelen özvegyasszony is felkereste a tanácsot és a haza javára 100 forintot jegyzett. Özv. Bálint Mihályné nincstelen paraszta asszony két gyermekével jött tanács irodájába, hogy mindegyik családtagja részére 100—100 forintot jegyezzen. Csontos Lajos 1 holdas kurjantó paraszt nem várta meg a kedd esti kisgyűlést, hanem bejött a községbe feleségével, iskolári gyermekével és 100 forintot jegyzett. Amikor Fülöpszálláson megtudták a villányiak versenyfelhívását, nagy lelkesedéssel csatlakoztak ehhez és megfogadták, hogy október 2-ig minden dolgozó jegyez békekölcsönt.