Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
„A kommunizmus egyenlő szovjethatalom plusz az egész ország villamosítása“ (Lenin) „a népgazdaság valamennyi ágában a termelés és a technikai fejlődés NÖVELÉSÉRE ELŐÍRT ÜTEM BETARTÁSÁNAK LEGFONTOSABB FELTÉTELE AZ ORSZÁG TOVÁBBI VILLAMOSÍTÁSA. A VILLAMOSENERGIA TERMELÉS 1955-RE 1950- HEZ KÉPEST MINTEGY 10 SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK. AZ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVBEN A KORMÁNY HATÁROZATAI ÉRTELMÉBEN SZÉLES KÖRBEN ÉPÍTÜNK VIZIERŐMŰVEKET ÉS HŐERŐMŰVEKET A HELYI FŰTŐANYAGI ORV ASOKNÁL.“ (M. Z. Szaburov elvtárs kongresszusi beszámolójából.) A SZTÁLINGRÁDI NAGY ÉPÍTKEZÉSNÉL és üzlethelyiségre több utcagorrii lakóház készült el. Hat lakóházon most végzik a szerelőmunkát és a kőművesek máris újabb lakóházak falait rakják. A lakóházak ablakaiból szép kilátás nyílik a Volga tükrére, a sztálingrádi tengerre, amely itt a város mellett hullámzik majd 509 kilométer hosszúságban és 20- 25 kilométer szélességben. A JÖVENDŐ tenger helyén nagy munka kezdődött. Arról a területről, amely tengerfenék lesz, 120 község és tanya lakóit kell áttelepíteni. Ugyanakkor, amikor a fakitermelők villamosfűrészekkel irtják jövendő tengerfenék erdőit, a a tudósok erdőket terveznek a készülő tenger partjára. — A sztálingrádi tengert övező erdősávok t ljes hossza a tervek szerint 3320 kilométer lesz. VIRRAD: Halványodik a lámapák fénye. Mire megérkezünk Peszcsanij-szgetre, már nappali élességgel tárul elénk a nagy építkezés kéne. Peszcsanij -sziget tulajdonikép A pen nem szeget már. Magas, míg’idekfalú zárógát köti őszsze a babarttal. A gáton autóutat és vasutat építenek. Az épülő úton és vasútvonalon szállítják Újaid az építőanyagot a vízierőmű építkezései sántára. A Peszcsanij-szigetnél hatalmas szívó-kotrógépek dolgoznak. Fellazítják a homokréteget s a homokot csövezőtélken a zárógátakhoz továb látják. A szívó-kotrógép k naponta mintegy 200.000 köbméter homokot emelnek ki a folyómederből- így készül a vízierőmű, valamint a vasbeton bukógát alapgödre. Az alapgödör keleti oldala a folyó balpartja. A többi oldalon a zárógát határolja. Három ilyen zárógát van: felső, alsó és a folyó tengelye irányában haladó. Ezt a tengely irányában haladó zárógátat 13—17 méter hosszú acél szádfal, a szelvények összefüggő 1ala alkotja. A szádfal szelvényeket a darugémekre szerelt vibrátorok segítségével verik be. A ZAROGAT szádfalától nem messze egy szívó-kotrógép dolgozik, amelyet a sztálingrádi hajógyárban építettek. Műszaki leírásában az áll, hogy 10 ezer köbméter földet képes naponta megmozgatni. Ennek ellenére a géo kezelői már napi 50.000 köbméterre fokozták a teljesítményt. A szívó-kotrógépek az alapgödröt mélyítik és ugyanakkor iszapolják a zárógátat, vagyis a kitermelt homokot ez acél szád falai közé juttatnák. Amikor a zárógátak összeérrnek, nagyteljesítményű szivattyúkkal eltávolítják majd a vizet az alapgödörből A Volga—Ahtuba-csatorna építését októberben fejezték be. A hat kilométer hosszú csatornát a Volga—Don csatornától ideérkezett négy szívókotró berendezés készítette el. Az új csatorna az Ahtuba- folyóval, a Volga egyik mellékágával köti össze a Volgát. Az Ahtuba egészen a Káspitengerig követi a Volgát, mint mellékág, ott kanyarog a hatalmas folyóval párhuzamosan- A nagy kiterjedésű Volga —Ahtuba árterület a világ egyik legtermékenyebb folyóvölgye. Az Ahtuba vize öntözi a völgyben fekvő kolhozok földjeinek nagy részét. A VOLGA—AHTUBA csatornát azért kellett megépíteni, mert a P^sacsamij-szigetnél épülő zárógátak elzárják az Ahtuba természetes bejáratát. Az Ahtuba a csatorna nélkül kiszáradt volna, ennek pedig nagy kárát látnák azok a kolhozföldek, amelyek a folyó árterületén fekszenek. Most hogy a csatorna elkészült, a Volga újból táplálja mellékfolyóját az Ahtubát, amely bővizűbb, mint eddig volt és hajózható. A sztálingrádi nagy építkezés dolgozóinak városa egyre nő A legutóbbi hetekbn két iskola- étterem, több bölcsőde Megkétszereződött a villanymotorok száma a gatcsini kerület kolhozaiban A leningrádi terület energeikusai évről-évre tökéletesítik a kolhoz-vízierőművek üzemeltetési módszereit. A oatcsini őrületben az Oregyezs folyó partján négy vízierőmű épült , ötödik ötéves tervben: !aimisoseni, a rozsoyesztveixsza xijai, a sziverszli és a vjelolorszki. E vízierőműveik a területek kolhozát a két gép- és raktárállomást és a területi , bérleti mezőgazdasági állomást látják el villamosenergiával. Mind a négy vízierőművet egységes magasfezültségű energetikai , wadzerbe kapcsoltaik A vízierőmüvek egyesítésével, megnagyobbodott teljesítőképessé■íik. csökkent az áramtermelés n költséget megbízhatóbb lett z áramszolgáltatás. Ha vanamelyik vízierőmű, áramszolgáltatása javítás miatt szüneg. A többi biztosítja az egész alázat áramellátását. Az erőművek egyesítésük előtt összesen 738000 kilobattóra áramot termeltek. Az egységes rendszerben az évi áramtermelés másfélmillió kilowattórára emelkedett. A kerület kolhozaiban ennek nyomán megkétszereződött a villanymotorok száma. A gatcsini erőművet példájára más kerületek falusi vízierőművei is egységes energetikai rendszerbe el vesülnek. A kmgiszem kerületben létrejött az ivanovói energetikai rendszer. Ez magában foglalja az ivanovói, lozsaolovszki, nyenouszci és utjinszki vízi erőművet. Rövidesen befejeződie az oszminszki, kinalszegi és koszkolovszki vízierőművek bekapcsolása ugyanebbe a rendszerbe. Ezzel párhuzamosan tökéletesedik az ivanovói energetikai rendszer munkája. Az összeg vízierőművek irányítását automatizálták. Az automatizálás jelentősen emelte a vízierőművek termelését- Moszkva 1955-ben megkapja az első áramot a Kujbisevi Vízierőműtől írta: Alekszej Sztyepanov MÁR A HARMADIK ŐSZ köszöntött a Kujbisevi Vízierőműű-ütőire. Az itt eltöltött két év az önzetlen alkotó munka éve volt, amely alatt a dolgozók határidő előtt teljesítették az előírt feladatokat. Áldozatkész munkájuk nyomán már határozott körvonalakkal kezd kibontakozni a hatalmas mű a Zsiguli-hegyek tövében. A Volga medrének közepéig nyúlik be a vízierőmű épületének alap gödrét védő zárógát. Ennek biztos védelmében folynak a földmunkák. Ehhez csaknem csatlakozik egy másik nyolcszor akkora zárógát, amely a vasbeton bukógát körül épül. Azon túl pedig a hajózható csatorna felső zsilipjének alapgödrét mélyítik. Mecseszlav Szatyip az építkezés fiatal mérnöke, aki a betonozási munkákat vezeti, elmondotta, hogy az erőmű építői Sztálin elvtársiak levélben tettek fogadalmat arra, hogy még októberben megkezdik az erőmű alapjának a betonozását. A szocialista vállalás a dolgozók lelkesedésének újabb hullámát indította meg. Az exkavátorok naponta 20.000 köbméter földet emeltek ki. Mindenki képességeinek teljes latbavetésével dolgozott s az eredmény nem is maradt el. Határidő előtt elkerült befejezni a földmunkák nagy részét. A Szovjetunió Kommunista XIX. kongresszusának Pártja megnyitásakor pedig bedolgozták az első néhány száz köbméter betont az erőmű alapgödrébe. A. M. PUZANOV ELVTÁRS. Kujbisev küldötte tolmácsolta az erőmű építőinek üzenetét a XIX- pártkongresszuson. Bejelentette, hogy a kujbisevi terület bolsevikjei, az építők több ezer főnyi kollektívája megbízták, mondta el a kongresszusnak: Moszkva, a Szovjetunió fővárosa. 1955-ben megkapja az első áramot a Kujbisevi Vízierőműtől. Puzanov elvtárs bejelentése óta új erővel s még nagyobb lelkesedéssel folytatják munkájukat az erőmű építői. Az a tudat, hogy,felajánlásukról az egész ország népe, sőt a határokon túl is igen sokan tudnak szinte szárnyakat adoti az emberek munkájának Elhatározták: úgy növelik a teljesítményüket, hogy rövidesen 4000 köbméter betont dolgozhassanak be minden nap. Az a céljuk, hogy az év végéig 150 000 köbméter beton legyen az erőmű alapjában. Hatalmas célkitűzéseik megvalósításához az építőanyag pari üzemek is segítséget nyújtanak. Rövidesen megkezdi működését a közelben egy nagyteljesítményű automatizált betongyár, amely valósággal ontja majd a betont. A meglévő gyárak pedig teljesítményük további fokozására tettek ígéretet, hogy lépést tartsanak az erőmű építőinek mukaütemével. Jazatyin mérnök lelkesen beszél dolgozótársai hős munkájáról, ragyogó célkitűzéseiről. — A jövő évben — mondja — már annyi betont dolgozunk be a hatalmas építményekbe, amennyit a V. I. Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna építéséhez összesen felhasználtak Megkezdték a Kujbisevi Vízierőmű alapárkának betonozását írta: J. Kuzmivsev mérnök, a Kujbisevi Vízierőmű ll. építkezési részlegének munkavezetője VOLGA VIDÉK! Gyermekkorom óta szivemhez nőtt drága vidék. A Volga mellett töltöttem gyermekkoromat, serdülő koromat és ifjúságomat. Kujbisevben végeztem az építészeti főiskolát, itt szereztem meg a mérnöki divtomat. Főiskolai hallgató voltam még, amikor a szovjet kormány a non Sztálin kezdeményezésére határozatot hozott a kujbisevi vízierőmű, a világ leghatalmasabb vízierőműve megépítésére. Amikor már minden vizsgán túl voltunk, megkérdezték tőlünk, fiatal mérnököktől, akarunk-e a nagy építkezésre menni dolgozni. Valamennyien boldogan jelentkeztünk, hiszen régóta dédelgetett álmunk volt már, hogy a kommunizmus építőinek sorába lépjünk- Mondhatom, nagy szorongással tekintettünk gyakorlati működésünk elé. A fiatal mérnök számára igen nehéz gyakorlati munka első néhány hónapja Ekkor derül ki, hogy a az élet mennyire bonyolult, hogy gyakran olyan feladatok elé állítja a ke dő mérnököt, amelyek megoldásához kevésnek bizonyulnak az egyetemen, vagy főiskolán tanultak. — Bennünket azonban a Kommunista Párt és a Komszomol nevelt. Megszoktuk a nehézségeket és megtanultuk összpontosítani minden erőnket ezek leküzdésére. Az építkezésnél dolgozó elvtársak is segítségünkre siettek, úgyhogy ma, egy évvel azután, hogy a vízierőmű építkezéshez kerültem, otthonosan mozgok már a munkában. EGY ÉV ALATT nagyot haladt előre a kujbisevi építkezés. A legfontosabb eredmény, hogy megkentük már a vízierőmű alapárkának betonozását. Az egész éve-kollektíva ünnepelt, amikor beépítették az első száz köbméter betont. A közeli napokban három nagyteljesítményű automata betongyár kezdi meg működését. Ezek naponta mintegy 6000 köbméter betont adnak majd az alapozáshoz. Az a részleg, amelynek most a vezetője vagyok, drótkötélpályát épít. A részleg valamennyiben áll az alapozási munka szempontjából dolgozója versenynagy fontosságú kötélpálya mielőbbi elkészítéséért. A munkásokat az lelkesíti, hogy a „mi” kötélypályánk, szállítja majd a betongyártáshoz szükséges anyagokat az önműködő betongyárakba A drótkötélpályán naponta 15 000 tonna kavicsot és homokot fognak átszállítani a Volga jobb partjáról a bal partjára. Minél előbb elkészül a kötélpálya, annál hamarabb munkába állnak az önműködő betongyárak és meggyorsul az alapárok betonozásának üteme. A drótkötélpálya 13 kilométer hosszú. Az acéloszlopokon kifeszített drótkötelek súlya körülbelül 800 tonna. Az összes munkálatokat hosszú hetekre előre megterveztük. A tervet hetekre és napokra is felbontottuk. Ez lehetővé teszi, hogy minden nap hozzámérjük a végzett munkát a tervhez, így minden nap tudjuk, hogy áll a tervteljesítés. A KÖTÉLPÁLYÁT tartó acéloszlopok beépítése gyors ütemben halad. Kollektívánk jó munkát végez. Munkásaink szüntelenül javítják a munkamódszereket, jobban és gazdaságosabban használják ki a rendelkezésükre bocsátott nagyszerű pépeket. Valamennyiünknek, mérnököknek és munkásoknak, egyaránt arra irányul minden törekvésüké hogy minőségileg kifogástalanul, még olcsóbban és gyorsabban építsünk. Tudjuk, hogy az egész szovjet nép hasonló célokat állított maga elé. Az egész nép felelős az ötödik sztálini ötéves terv teljesítéséért. A mi felelősségünk azonban különösen nagy, mert mi a kommunizmus építésének egyik döntő arcvonalán dolgozunk. Munka közben, amikor a tervezőasztal fölé hajolok, vagy a részleg munkahelyeit járom, gyakran eszembe jut, amit Malenkov elvtára a XIX. vártkongresszus nő hazánk villamosításáról mondott. A háború előtt kilenc év kellett ahhoz, hogy 37 milliárd kilowattórával emeljük aillamosenergia termelést. A mi épülő Kujbisevi Vízierőművünk egymaga 10 mihdrdlilowattóra energiát fog szolgáltatni évente. Tehát nem egészen négy év alatt egymaga annyi áramot ad majd hazánknak, amennyit a háború előtt épített új erőművek. Ilyen léptekkel haladunk mi előre. Ezért mondhatjuk, hogy népünk a kommunizmus építésének korszakában él. 'A főváros fényei Irta : B. Galics A korán leesett hó még ünnepélyesebb külsőt kölcsönöz Moszkvának. Felemelő láványt nyújt a Vörös tér panorámája. Dér lepte be a gránit mauzóleumot, ahol Lenin pihen. A moszkvaiak büszke örömmel állapíthatják meg szülővárosuk fejlődését, szépülését. A régi Ohotnij-téri (Vadászsor) sátrai helyén már a háború előtt magasba szökkent a sokemeletes „Moszkva“-szálló. Vele szemben áll a Szovjetek Háza. A háború utáni években moszkvai építők számos magasa épületet emeltek, bármerre nézünk, mindenütt hatalmas magasépületek meredeznek az ég felé. Az ünnepi lámpák élesebbé teszik körvonalaikat és így még csodálatosabban hatnak. Alig öt évvel ezelőtt, Moszkva fennállásának g00. évfordulója alkalmából rakták le e házak alapját. Még tavaly mindnek sötét volt az ablaka. Idén már zene szűrődik ki a Kotyelnyicseszkaja rakparton épült házóriás lakásaiból és élettel teltek meg a Szmolenszk téri hivatalház helyiségei. És hány óriástársuk készül) Magasba nyúló kőormukon ott ragyognak a vörös csillagok. A Vörös-kapunál, a Komszomol-téren, a Felkelés téren, a Dorogom Ukovsczkaja-rakparton épülő palotakolosszusok hófehér sziklákként nyúlnak ki a moszkvai háztetők sötét tengeréből és elénk rajzolják a szovjet főváros jövő arculatát.