Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

»•í H [C-OobH 'l £ 'E BACSKISKUNMEGYEI NÉPUJSAG AZ NDP BACSIUSKI131 MEGYEI PÁRTBIZOTTSAGÁRAK N­APJA MII. ÉVFOLYAM, 1. SZVM 416 50 fillér 183S. JANUAR 1, CSÜTÖRTÖK Következetesebb harcot a vetés sürgős befejezéséért. — Több figyelmet a takarékosságra a Kecskeméti É­pületlakatosipari Vállalatnál. — Az új állami gazdaság tanítja Izsák dolgozó­­ parasztságát. — Hogyan szü­letik a tsz-párosversenyből — szocialista község. A mi Petőfink 130 évvel ezelőtt Szilveszter éjszakáján egy kiskőrösi kis házban született a magyar nép legnagyobb költője, a likas szabadságharc madara: Petőf­i Sándor.vihar­­nép Most, 130 év után a magyar büszkén valóra váltottuk elmondhatja: Petőfi min­den vágyat, sőt, többet is an­nál. Egy új hazát alkottunk, mely szebb a réginél, ahol nincsenek többé kiváltságok kevés , nagy­ tornyai, sötét barlangok, denevértanyák. A magyar nép Petőfi ver­sein keresztül nézett szét elő­ször az országban, vonult be az irodalomba, vette birtokába a magyar földet. Petőfi a nép lelkéből lel­ki­­zett, verseiben a nép hang­­j­a szólt. A népben látta a haza új védoszlopát, s követelt jo­got számára. Ma a magyar nép, a párt, Rákosi elvtárs vezetésével a haza egyedüli jogos tulajdo­nosa. Erejének biztos tudatá­­ban­ harcol a terv teljesítésével boldog jelenünk, s még boldo­gabb holnapunk formálásán. A magyar népet évszázado­kig sanyargató Habsburg-ura­lom, a nagybirtokosok, és tő­kések uralma a m­ilté. Hám érsek utódai: Mindazon ty Grősz és társai börtönben ül­nek. A biharos haramiák, ko «mázott­­ tolvajok nem sanyar­gatják már a népet- A párt vezetésével szabadon, erős, független hazában, Szovjetunió és a testvéri népi a demokráciák támogatásával építjük a szocializmust. Az ötéves terv döntő évé­nek teljesítésével, a következő év előkészítésével nagy lépést tettünk­ és feltartóztathatatla­nul haladunk afelé a kor felé, melyet Petőfi megálmodott: Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyformán vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mindenki egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem [UNK] napvilága Haging minden ház ablakán- Akkor mondhatjuk, hogy­ Megálljunk, Mert itt van már Kánaán! Mi ezt a kort úgy hívjuk, hogy: Kommunizmus. Petőfi még csak utópista álmodozá­saiban jutott el idáig. Azóta nagyra nőtt a munkásosztály. Lenin, Sztálin, vezetésével, megdöntötte a kizsákmányo­lás minden formáját a Szov­jetunióban. S mi is szemlélői vagyunk e hatalmas alkotásnak, s a Szovjetuniót követve, mi is haladunk feléje. ..A népért tűzön-vízen át!” Ez a jelszó vonult végig Pe­tőfi egész életén. Most, ami­kor már eszmei diadalra vitt­ü­n­k. 3­ párt, a magyar nép­ nagy vezére, Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetunió mellett, a világ haladó em­be­­nségének élcsapatában a vi­­lágproletáriátusnak ,, roham­­brigádja” vagyunk. Az örökké élő Petőfi most is harcos társunk, segítőnk, fegyverünk a mindennapi harc küzdelmeiben­. Ma is ta­nulhatunk tőle harcos, forra­dalmi hazaszeretetet, Hazaszeretet, Petőfinek an­­­nyit jelentett, mint gyűlölni a nemzet elmaradottságát, gyűlölni a hódítót, f­üggetlen­­ségünk­ elrablóit, gyűlölni nép belső ellenségeit, minde­­n id ekfelett szeretni a népet. Petőfi oly országot akart, mely méltó a szeretetre, mely­­példa a többi népek számára Habár mi már nem elmara­dott országban élünk, hazánk ipari ország, mégis gyűlölni kell az elmaradottságot, a ma­­radiságot, a régi rossz szoká­sokat, mely visszahúzza, gá­tolja a fejlődést. Legyünk lelkes harcosai az újnak, az egész ország fejlő­dését meggyorsító kezdemé­nyezéseknek, mint Petőfi volt. Jó munkával 1953-ban segít­sük megyénket. Petőfi megyé­jéhez méltatlan 31­. helyről az első megyék közé! Tanuljuk meg Petőfitől gyűlölni a külső ellenséget, Jellasics utódát, Titót és ban­dáját, őt láncon tartó gazdá­ját, az amerikai imperialistá­kat, akik mindent elkövetnek függetlenségünk, békés építő munkánk megzavarására. — Gyűlöljük a belső ellenséget, mint Petőfi, aki így ír a „Nem­zethez” c. versében: Köztünk van a legnagyobb ellenség, csendőr, az áruló testvérek. Ezeknek az 1848-ban meglévő ellenségeknek utódai m­a a ku­­lákok, a klerikális reakció hí­vei, a régi rendszer maradvá­nyai, csendőr, deklasszált ele­mek, akik rémhírekkel, szabo­­­tázscse­l­ekedetek­ke­l, eszközeik­ben nem válogatva, akarnak ártani népünknek. Most, amikor az ötéves terv negyedik évében előttünk ál­ló feladatok még nagyobb fe­gyelmet, erőfeszítést kíván­unk tőlünk, fokozottan kell harcolnunk az ellenség min­den fondorlatos támadása el­len. Ugyanakkor tanuljunk egyé­ni felelősséget is Petőfitől a terv teljesítésében, aki „A nemzethez” c. versében így fogalmazza meg az állampol­gári kötelességeket a haza iránt: „Legyen olyan minden ember, mintha Zrínyi­ Miklós unokája volna. Harcoljon úgy minden ember, mintha A mélykúti Hámori Kató termelőszövetkezet gyenge munkát végzett az elmúlt év­ben , ezért nem csupán a cso­port vezetősége és tagsága fe­lelős. A hibák nem újkele­­tű­ek. Az alakulástól kezdve folyton változott a vezetőség, három év alatt három elnök volt. Ez a járási mezőgazda­i szabadságharc idején, ami­kor a magyar nép Európa szabadságharcainak élére ke­rült. Ma mi is ezt tanítjuk tuda­­­tosan, hogy az igazi hazasze­retet nem választható el proletár- nemzetköziségtől. — a Ahogy Petőfi akkor a forra­dalmi Franciaország példáját követte, úgy ma mi a Szov­jetunió példáját, a világ pro­letariátusának hatalmas bás­tyáját tartjuk példaképül, ahol Petőfi is második hazára talált. S a Szovjetunió szere­tn­e próbaköve a hazaszeretet­nek. A Szovjetunió mellett betöltött ,,rohambrigád” meg­tisztelő feladat, büszke öntu­­dattal tölt el minden becsüle­tes dolgozót, vállalva az ezzel járó feladatokat is. sági osztály bűne sok részben. A községi pártszervezet pedig igen csekély segítséget adott politikailag a csoport párt­­szervezetének. A párttitkár is állandóan változott, jelenleg pedig nincs­. A­ csoport csak a községi és járási szervek se­gítségével küszöbölheti ki gyökeresen a mostani h­ibá­­kat. Megyénk Petőfi megyéje itt született, itt serdült ifjú­vá, itt bontogatta szárnyait, innen indult harcba a nép ügyéért. A kiskunság adott sokszor erőt nehéz, küzdelmes harcaihoz. S mindaz a szép­ség, amelyet Petőfi látott a Duna—Tisza között és részé­re öntött, ma még szebb, mint egy évszázaddal ezelőtt mert a nép boldogabb, saját magának alakítja, formálja a­z Alföld szép rónaságát. Az új évben, a párt vezeté­sével, a párt- és kormányha­tározatok végrehajtásával, a terv teljesítésével legyünk méginkább miéltóak Petőfi emlékéhez. SZABÓ LAJOS, az lí B kultúr felelősd Nincs erő, amely a világ népeinek összefogását semmivé tudná tenni ISékenagygyűlés a budapesti Sportcsarnokban A Népek Bécsi gresszusán részt vett Békekon­­magyar küldöttek kedd délután a Sport­­csarnokban rendezett nagy­gyűlésen számoltak be a kon­gres­­zus tanulságairól, közvetí­­tették annak határozatait né­­pünkhöz. Mekis József elvtárs megnyitója után Andics Erzsé­bet elvtársn­ő tartotta meg­ be­­számolóját. Andics elvtársnő elmondotta, hogy a bécsi kon­gresszuson három napirendi pont szerepelt: a nemzeti független­ség és biztonság kérdése, a már dúló háborúk azonnali beszünte­­tésének szükségessége és az­­általános nemzetközi feszültség enyhítésének kérdése. — A nemzetek függetlenségé­nek és biztonságának kérdése nem véletlenül került a kon­gresszus napirendjén első hely­re és foglalta el a tanácsko­zások főidejét — hangsúlyozta Andics­ elvtársnő. — Az ameri­kai imperialisták nagy nem­zetközi múlttal rendelkező, független országokat függő helyzetbe, eddig függő népe­ket gyarmati sorba taszítanak. Háborús terveik valamennyi nép függetlenségét és szabadsá­gát fenyegetik. Az elnyomott népek képviselőinek felszólalá­sai izzó vádbeszédek voltak az imperialista elnyomás és kizsák­mányolás ellen.­­ A már dúló háborúk besz­üntetésének szükségességé­vel is foglalkozott a­ Népes Békekongresszusa. Korea, Viet­­nam, Maláj, Kambodzsa és Laosz küldöttei alig találtak sza­­vakat azoknak a rémségeknek az elmondására, amelyeket országaikban az imperialisták elkövetnek. A nemzetközi feszültség eny­ öítésének érdekében különösen fontosnak tartotta a kongres­­­szus, hogy az öt nagyhatalom kormányai kössenek egymással békee­gyezm­ényt. Ezután arról beszélt, hogy a bécsi béketalálkozó legkiemelke­dőbb pontja a nagy szovjet nép küldötteinek bölcs, határozott és világos beszédei voltak. Az ti szavuk különösen messze­ Egyedül rá támaszkodna honja!”1 Ha megyénk minden egyes dolgozója, üzemben, földeken, hivatalokban így fog dolgozni az 11­53 nö tervévben, biztos elkerülünk az utolsó helyről az élenjáró megyék soraiba. is azok, akik adóssággal mennek az új évbe, gondol­janak arra, hogy mit mulasz­tottak a haza iránti köteles­ségből. Petőfi hazaszeretete a forra­dalmi nemzetköziséggel páro­sul. Magyarország a haladó emberiség élén: ez a legna­gyobb, amit Petőfi el tudott képzelni. „Elo-elö a zászlóval a kezedben, egész Európa, te­­,utánad jő, ~ Te vagy hazám, ma ci világ vezére,,r — írta hangzó volt és a kongresszus részvevőinek határtalan lelkese­­dését váltotta ki. Andics Erzsébet elvtársnő beszéde után a nagygyűlés részvevői percekig tartó tapssal köszöntötték a békeharc vezérét Sztálin elvtársat és a legelső magyar békeharcost, Rákosi elvtársat. Ezután Juhász Ferenc, Kossuth díjas költő olvasta fel a Népek Bécsi Békekongresszusáról írott költeményét, m majd Szádeczky- Kardoss Elemér, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus szó­lalt fel és hangsúlyozta, hogy meg kell szervezni a tudomány felhasználását az emberiség ér­dekében. Utána Tollas Sán­­dorné, a debreceni Petőfi tszcs békeküldötte számolt be bécsi élményeiről. A kongresszus ter­­mében megérezte azt, hogy az édesanyák milliói fogják a ke­züket. Utána Máté János veszprémi katolikus püspöki, helynök szo­­rul­ fel. Beszámolójában aláhúzta azt a tényt, hogy az emberiség legszentebb ügye­­i, béke ügye és ez diadal­maskodi fog a világon. Máté János felszólalása után Puskás Ferenc olimpiai bajnok, a Bp. Honvéd válogatott labdarúgója lépett a mikrofonhoz és számolt be a Bécsi Békekongresszus munká­­­járól. Beszámolójában hangsú­lyozta, hogy­­ a sportembereknél­ is nagy feladataik vannak a békéért vívott küzdelemben Mindent el kell követni, hogy a sportemberek, az ifjúság, sport nemes csatáiban t­alálkoz­­­­zon és ne a harctereken. Az utolsó felszólaló Méray Tibor a Szabad Nép munkat­ár­­sa volt. Hangsúlyozta, hogy harc a koreai békéért nem zá­­­rult le, hanem most lép új sza­kaszába . A bécsi kongresszus után fog végigzúgni elemi erő­vel az egész világon a követe­lés; némuljanak el a fegyverek Koreában! Mekis József zárószavával ért véget a nagygyűlés Rendelet az 1953. évi állami begyűjtésről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendele­tet adott ki az 1953. évi állami begyűjtésről. A rendelet szabá­lyozza a mezőgazdasági méhek állami begyűjtését ter­az 1953. évre, illetőleg az 1953 51. gazdasági évre. A rendelet első része az általános rendelkezése­ket tartalmazza, majd intéz­kedik a terménybeadási, ál­­lat­beadási, tejbeadási, baromfi­és tojásbeadási és borbeadási kötelezettségről, a begyűjtési árakról, a begyűjtési tervek megállapításáról és teljesítésé­ről, valamint a beadási kötele­zettség megállapításáról és tel­­jesítéséről, a beadás elmulasz­tásának következményeiről. A rendelet végül záró rendelkezést tartalmaz. A rendelet bővebb e ismertetésére január 3-i szá­­m­unkban visszatérünk. A községi tanács nyújtson több segítséget a mélykúti l­ámán Kató tsz-nek

Next