Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-01 / 152. szám
K),002> nj 1 PARI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ MM BÁCSKISKUNMEGE VII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ára 50 fiLlér 1953. JULIUS 1, SZERDA Tervismertető értekezletek Tervünk most következő szakasza fontos időszak szocialista építőmunkánkban, a gazdasági vezetés színvonalának emelésében. El kell érnünk, hogy ipari termelésünkön soha egyetlen héten, egyetlen dekádban se legyen úrrá a kapkodás, a szervezetlenség. A legnagyobb gondot kell tehát fordítanunk az egyenletes termelésre, és a kiegyensúlyozott vezetésre. A most folyó tervismertető értekezletek jelentősen hozzájárulhatnak ennek a célnak eléréséhez. A tervismertető értekezletek: különleges fontosságú termelési értekezletek. Elsősorban tehát ügyelnünk kell arra, hogy ne essünk azokba a hibákba, amelyek felszínre kerültek termelési értekezleteinknél. Termelési értekezleteink megyeszerte még nem töltik be hivatásukat. Az uóbbi időben azonban több üzemben, így a Kecskeméti Cipőgyárnál és a Kecskeméti Gyufagyárnál javulás tapasztalható. Mindkét üzemben biztosították a munkások jogát arra, hogy beleszóljanak az üzem munkájába, a vállalat ügyeinek intézésébe. A tervismertető értekezletek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az üzem vezetői, a tervek elkészítői megismerjék a dolgozók gazdag tapasztalatait, tanuljanak tőlük. A tervismertető értekezletek célja tehát, hogy a dolgozók kifejthessék véleményüket, javaslataikat, és ezeket a javaslatokat az üzem vezetői, a munka megjavítására hsználják fel. Fontos kérdés tehát, hogy a tervismertető értekezleteken a vezetők meghallgassák a dolgozók javaslatait, panaszait orvosolják. A Kinizsi Konzervgyárban ugyan meghallgatják a dolgozók javaslatait, de a helyes kezdeményezések végrehajtásáról már nem tájékoztatják a munkásokat. Az Alföldi Konzervgyárban a dolgozók szintén nem tudják, hogy mi történt a javaslataikkal. A mostani tervismertető értekezleteken — amelyen fontosabbak, mint a korábbi termelési értekezletek — ezeknek, a dolgozók lebecsüléséről tanúskodó hírúknak nem szabad előfordulniok. Az értekezleteken elhangzó minden egyes javaslatot a legnagyobb lelkiismeretességgel, körültekintéssel kell kezelni és ha a javaslat jó, úgy kell harcolni érte, mint bármelyik törvény, vagy rendelet végrehajtásáért. A közmondás azt mondja: több szem többet lát. Az értekezleteken a dolgozók számos olyan körülményre hívhatják fel a vezetők figyelmét, amelyre azok nem gondoltak. Lehetőség nyílik, hogy a vezetők megismerjék a dolgozók gazdag tapasztalataitt, tanuljanak tőlük. A munkások a legilletékesebbek arra, hogy megmondják át kell tenni a terv teljesítőéért, az elmaradás behozataláért. Fontos feladata a most kezdődő tervismerteti értekezleteknek, hogy elősegítsék a szocialista munkaverseny fellendülését a harmadik negyedévben. Megyénk üzemeiben a munkaverseny vonalán még igen sok a kívánnivaló. A tervismertető értekezleteken a munkások elmondhatják, hogy milyen hibák hátráltatták eddig a versenyt, hogyan lehetne szocialista kötelezettségvállaláskát hasznosabbakká, ellenőrizik főbbekké tenni. A Kinizsi Könrvgyár dolgozói például elrondhatják, hogy a művezetők mindennel foglalkoznak, csak a munkaversennyel nem. Az Alföld Konzervgyár dolgozói pedig felkvhatják a vezetőség figyelmét arra, hogy a munkaverseny hanyagolásának egyik következménye a nagy összegű béralapt.lépésben mutatkozik. A Kecskméti Gépgyárban a munkavisényt hátráltatja, hogy a művetők nem tartják nyilván és az,, hogy az értékelés nem történik nyilvánosan. A most kezdődő tervismertető értekezleteken a dolgozók, a brigádot tegyenek felajánlást, hogy terveiket mikor és hogyan fogják üresíteni. A tervismertető értekzlet gondolatokat, ötleteket tészt a dolgozókban. — Ezek ajfületek, gondolatok vállalásokon öltenek formát. Fontos az álban, hogy a vállalást, r> felajárást jól átgondolják a dolgozók ráEbből következik az, hogy értekezleten a dolgozók szóljak, s hozzá a felvetett problémákét. A vállalásokat azonban csak akkor tegyék meg, amikor már azokat jól átgondolták. Az üzem tervét áttekinthető, közérthető formában kell a dolgozók elé tárni. Fontos, hogy az előadó úgy adja elő a tervet, hogy a dolgozók meglássák a terv legmegfoghatóbb, legmozgósítóbb részét. Ez a döntő láncszem, amelyet a vállalásoknak meg kell ragadni. Ezzel húzhatják maguk után a terv többi részeinek teljesítését. Fontos továbbá, hogy az előadó nem semmitmondó beszámolót tartson. Az értekezlet előadóinak nagy gonddal kell felkészülniök erre a fontos megbízatásra. A gazdasági vezetők a tervek részekre bontásával, a beszámoló előkészítésével, a pártszervezetek pedig a jó népnevelő munkával döntő részesei legyenek a tervismertető értekezletek sikerénél.. A tervismertető értekezletek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy dolgozóink az 1953 harmadik negyedévi tervet sikeresen teljesíthessék, A MAI SZAMBAN A DISZ-élet hírei. — A jó jelentő-szolgálatról. __ A tavalyi hibákból okulva az idén minden tag és családja dolgozik a bácsalmási Táncsics tsz-ben. — A betakarítási békeverseny hívei. — A páhiai Tavasz tszcs pártszervezete teremtsen olyan légkört, amelyben szégyen és gyalázat a lustaság. — Folynak az előkészületek a kecskeméti Hírős Vásárra. Mozgósítsunk minden erőt a hőtermésért A bajai járás kombájnvezetőinek versenyében Feldesz Ádám tört az élre A bajai járás kombájnistáinak versenyében Feldesz Ádám, Vörös Traktor garai üzemegységének kombájnvezetője vezet, 70 holdról 1320 mázsa árpa learatásával. Közvetlenül mögötte halad Aranyos Mihály, aki 66 holdon végzett a munkával és 1003 mázsa árpát takarított be. Az élenjáró eredmények mögé lendülettel halad Stigmund György, a bajai nagygazdaság sztahanovista kombájnvezetője, aki egyedül a pénteki napon 132 mázsa árpa aratásával végzett. A zetorosok versenyében Vedelek József 71 hold maratásával megelőzte a garai, nádpusztai, császártöltési, katymári és bácsalmási állami gazdaságom valamennyi zetorosát. A garai Vörös Traktor állami gazdaság kombájnistáinak jó munkája és versenyszelleme biztosította, hogy a gazdaság valamennyi üzemegységében 98 százalékban géppel végezhették az árpa aratását. A gépállomások aratógépkezelőinek és kombájnvezetőinek versenye A gépállomások dolgozói előtt az a feladat áll, hogy a termelőszövetkezetekben géppel arassák le a gabona 35 százalékát, csaknem teljes egészében géppel végezzék el a tarlóhántást, másodvetést és hogy az állami gazdaságokon kívül elcsépeljék megye minden gabonáját. A következő hetek munkája tehát nagy próbatételeinknak. Fokozott gépállomásaodaadást kíván tőlük, helytállást. Dolgozó népünk azt várja a gépállomások dolgozóitól, hogy becsülettel eleget tegyenek kötelességüknek a népünk új kenyeréért vívott küzdelemben. Megyénkben a gépállomások dolgozói versenyben harcolnak a betakarítás sikeréért. A megyei tanács ÁMG igazgatósága a június 28-i jelentések alapján a következőkben állapította meg a verseny rangsorát: Legjobb aratógépkezelők: Makkai Antal, Lajosmizse, 62 hold; Illés János, Csátalja, 48 hold; Nagy József, Vaskút, 46 hold; Tóth László, Harta, 45 hold; Vadászlaki István, Madaras, 45 hold. Legjobb kombájnvezetők: Palásti Lajos, Csátalja, 47 hold; Babinyec József, Madaras, 46 hold; Birkás Kálmán, Mélykút, 37 hold; Fazekas József, Csátalja, 36 hold; Pálfi József, Kiskőrös, 35 hold. Legjobb női kombájn vezető: Trankovics Katalin, Baja, 42 hold. Élenjárnak a növényápolásban : Bognár József, Harta, 550 hold Sörös Béla, Kiskunfélegyháza, 449 hold; Vaszelszki György, Lajosmizse, 246 hold; Csekei István, Csátalja, 527 hold; Vankó Dezső, Kisszállás, 370 hold, Az aratás ideje alatt is végezzünk növényápolást Gépállomásainkra hárul az a feladat, hogy az aratás alatt is végezzenek növényápolást. A kiskunmajsai gépállomáson az aratás megkezdése óta úgyszólván leállt a növényápolási munka. A gépállomás növényápolási terve 2000 hold felett van. Ebből ezideig mindössze 300 holdon végezték el a növényápolást. A gépállomás munkájának megjavítása érdekében szükséges, hogy a politikai helyettes változtassa meg magatartását. Osszák be észszerűen a tennivalókat, szervezzék meg a műszakokat és teremtsék meg a lehetőségét, hogy a dolgozók versenyben végezhessék a munkát, Terjesszük ki az aratási versenymozgalmat Egész megyénkben sokkal gyorsabban érik a gabona, mint az aratási munka üteme. Majd minden községben elmaradtak az aratással. Az elmaradást a versenymozgalomból be lehetne hozni.kiszélesítéseMegyénkben mindezideig sem a megyei, sem a járási és községi tanácsok nem foglalkoztak kellőképpen a versenymozgalommal. Lebecsülik ennek a fontos mozgalomnak a jelentőségét, így Kiskunfélegyházán is, ahol a járási tanácshoz érkezett jelentések szerint mindössze két dolgozó paraszt versenyez a városban A dolgozók lelkesítésének hiányában a rozs aratását mindezideig csak 25 százalékban végezték el. Szánkon is lebecsülik a versenyt. Ebben a községben mindezideig csak nyolc dolgozó paraszt áll egymással párosversenyben. Szánk továbbá Jászszentlászlóval áll párosversenyben. De amilyen a községen belül a verseny, olyan a községet közötti is. Nem értékelik, nem hozzák nyilvánosságra az eredményeket. ALIG HALAD A TARLÓHÁNTÁS Gépállomásaink jelentése szerint az egész megye területén eddig 331 holdon végeztek tarlóhántást. A június 27-i jelentésés alapján kombájnnal már közel 4000, kézi aratással pedig 800 holdon végezték el az aratást. Úgy látszik, gépállomásaink nem szereznek érvényt a minisztertanács határozatának. Nem végzik azonnal a tarlóhántást. A legjobb eredményt a csátaljai gépállomás végezte, 96 bűdön buktatott tarlót. Utána vaskúti, majd a szabadszállási a gépállomás következik. A súlyos elmaradásra fényt derít az a körülmény, hogy kilenc gépállomáson eddig egyáltalán még nem végeztek tarlóhántást. Várjon, mire várnak a lemaradt gépállomások igazgatói?! _______ Békeműszak a bajai járásban Vasárnap békeműszakot tartottak a bajai járás állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai az aratás, cséplés és növényápolás meggyorsítására. Nagybaracskán, Hercegszántón, Ilódunapusztán, Vaskút szövetkezeti községben, de a járás többi községében is lendületes munka folyt a határokban. Bajáról közel 260 ipar dolgozó vett részt a békeműszakon. A bajai nagygazdaságban folyt szelektorozás, egy Breájuk gyorscséplőn a cséplés és 2 kombájn pedig a még lábon álló árpát aratta. Gépállomásaink vontatottan kezdik a cséplést Megyénkben a tanács ütemterve szerint már 902 cséplőgépnek kellene dolgoznia. A jelentések mindössze nyolc cséplőgép munkájáról tudnak. Ez azt jelenti, hogy cséplőgépeink zöme még nem indult harcba az új kenyérért, gépállomásainkon még mindig »tárolják« a gépeket, ahelyet, hogy már kihúzatták volna. A megyei tanács már az elmúlt héten felhívta a gépállomások igazgatóinak figyelmét arra, hogy vontassák ki a gépeket. Ennek ellenére a kiskőrösi, kalocsai és madarasi gépállomáson a cséplőgépek ma is bent állnak. A gépállomások igazgatói úgy látszik nem értették meg a gyorscséplés jelentőségét. Kombájn arat a csávolyi határban Az Új Élet termelőszövetkezet gazdag árpatermését kombájn aratja. Szomádi Erzsébet kombájnvezető három nap alatt 63 holdon végzett a munkával. Gépe szemveszteség nélkül dolgozik. A kombájn eredményes munkáját segítik Mándity Szilveszter és Cziffra József zsákolok. Tőlük vehetne példát Bucsok Lajos, aki a betakarítás nagy munkájából kivonja magát indokolatlan távolmaradásával.