Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
BÁCSKISKUN MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BÁCSKISKUN MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. évfolyam, 257. szám Ara 50 fillér 1953. NOV. 1. VASÁRNAP Kommunisták az élre! Megyénkben hatalmas harc folyik az őszi betakarítás, a szántásvetés meggyorsításáért. Azért, hogy az életet jelentő kenyérmag minél gyorsabban a földben legyen. A szántóvető embernek nagy nehézségekkel kell megküzdenie. Sok helyen a megaszalódott,kiszáradt föld gyakran hatalmas rögökben szakad fel az ekevas nyomán és nehezen darabolható fel. Nem könnyű elfogadható magágyat teremteni. Kevés néhol az igaerő is. Sok gépállomás nem tud megfelelő gépi segítséget biztosítani, éppen a gyakori műszakkiesések, a traktorosok nagy részének norma alatti teljesítményei miatt. Pedig a munka sürget! Csak akkor várhatunk jó termést, magasabb életszínvonalat, több gabonát, élelmiszert jövőre, ha idejében — még a nagy őszi esőzéseit; előtt — földben a mag. Most már nincs egy percnyi haladék. Hiszen az évtizedes termelési tapasztalatok, a korszerű agrotechnikai kutatás — de a józan paraszti bölcsesség is — azt írja elő, hogy jó téli fagyok beállta előtt elvessük az őszi gabonaféléket. Visszahúzza a lendületet a józan, paraszti tapasztalatok győzedelmeskedését az ellenség és a tájékozatlanok hangja is. El akarja hitetni a gazdálkodás mestereivel, megyénk tapasztalt dolgozó parasztságával, hogy nem igaz a régi közmondás: ősszel porba — tavasszal sárba’ Igyekszik elfeledtetni, hogy egy éve a sok esőben fulladozva, a kedvezőtlenül nedves időjárástól akadályozva, még decemberben is vetettek itt-ott községeink határában. Vetettek, mert tudták dolgozóink, hogy az idei termés alapja a vetés —az őszi vetés. Akkor azt suttogta a kulak, hogy »nem vetünk sárba.« k— Most pedig azt a minden község határában fellelhető egykét hold kedvezőtlenül, hiányosan kelt parcellát mutogatja, hogy lám — nem lehet vetni az esőzés beállta előtt. Pedig az időjárásjelző szolgálat is egyre több esőről ad hírt az északi megyékben és a Dunántúlon. Pedig a sok évtizedes tapasztalat is kiadja a jelszót vetni, vetni, vetni — bármilyen nehézségek árán is. Megyénk alapszervi taggyűlésein ezer és ezer kommunista vitázott erről a sorsdöntő kérdésről. Példamutató elhatározások születtek. Egyre világosabbá válik mindenki előtt a vetés befejezésének fontossága. A kunadacsi Szabadságban és Új Barázdában befejeződött a vetés! A lakiteleki Micsurinban az egészséges vita során olyan határozat született, hogy a tagságot megtervezik a vetés mielőbbi befejezésére. A szabadszállási községi pártszervezet taggyűlésén munkaverseny indult a vetésre való mozgósítás fokozására. Ez azt mutatja, hogy megyénk kommunistái aktív harcosként sorakoznak fel ennek a szokatlanul száraz ősznek a nehézségei ellen, a kormányprogramra hatalmas célkitűzéseinek megvalósítása, a hétköznapok nagy csatájának megnyerése érdekében. Ezt a kibontakozó aktivitást kell pártszervezeteinkben gondosan továbbfejleszteni és a pártmunka új, eredményes módszereinek fordulatszerű, gyors alkalmazásával az egész párt mozgósításává szélesíteni. Megyénk kommunistái járjanak élen az őszi kalászosok vetésének befejezésében Vegyék fel, a harcot saját munkahelyeiken a késedelmeskedés, az esővárás hangulata ellen. Ez lényegében taggyűléseink határozatainak végrehajtását, az kommunista munkát jelenti. igazi Széles körben kell népszerűsíteni az élenjáró, tapasztalt gazdák munkamódszerét, tapasztalatait. A most szerveződő határjárásokba be kell vonni a községek tekintélyes, jól gazdálkodó középparasztjait, akik már elvetették az őszi vetés magját. Nagy feladatok várnak pártszervezeteinkre, tanácsainkra a fejlődő, bontakozó versenymozgalom politikai alátámasztása, szervezése, szélesítése terén. A versenynek összes agitatív lehetőségeit alaposan fel kell használni a politikai nevelőmunka eszközeivel párosítva. Kormányunk programmjának nagyszerű tényei hatalmas mozgósító erőt jelentenek. Ezeket az érveket a termelő munkával legszorosabb egységben, összefüggésben kell felhasználniuk a pártszervezetek népnevelőinek. Nem egy parasztgyűlésen, taggyűlésen hangzottak el komoly bíráló szavak egyes falusi szerveink, főleg tanácsaink, begyűjtő vállalataink rossz, bürokratikus munkájáról. A népnevelőknek, kommunistáknak harcolniuk kell a azért, hogy semmilyen bürokratikus tévedés, intézkedés ne terelje el dolgozó parasztságunk aktivitását a legfontosabb, őszi feladattól: a vetéstől. Nagy harc ez, mely igazi kommunista helytállást, példamutatást, szívós kitartást követel meg. Ebben a harcban érlelődnek, erősödnek a káderek. Ebben a harcban, mely kormányunk programmjának megvalósításáért folyik, minden a kommunistának a munka, a felvilágosítás élvonalában kell lennie, - r A MAI SZAMBAN A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozata. — A minisztertanács határozatai. — A bácsalmási járási pártbizottság az agitáció fellendítéséért. — A bácsalmási járás délszláv dolgozó parasztjainak életéből. — Új tíztantermes, kétemeletes iskola épül Kiskunfélegyházán. Uj szőlők telepítése. A Bácskiski megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának felhívása • Megyénk dolgozó parasztjai Pártunk határozata alapján kidolgozott kormányprogramm: a béke és a jólét programmja. Legfőbb célkitűzése a dolgozó nép életszínvonalának, kulturális körülményeinek szakadatlan emelése. A programm megvalósításához kormányunk számos rendelettel — mint a beadási hátralék elengedése, adócsökkentés, kapásnövények beadásának mérséklése — nagy segítséget adott. Azonban világosan kell látni, hogy a kormány segítsége után a programm megvalósítása elsősorban a dolgozók szorgalmas termelő munkáján múlik. Olyan mértékben emelkedik a dolgozó parasztság életszínvonala is, amilyen mértékben több élelmiszert, ipari nyersanyagot termel. Ez egyben alapja annak, hogy több, jobb minőségű és olcsóbb iparcikket kapjon a falu a várostól. Most, amikor a szántás-vetés végső határideje itt van, érezze becsületbeli kötelességének megyénk minden dolgozó várasztja a szántás-vetés mielőbbi elvégzését. Nincs idő várakozásra. Elmúlt az október, november eleje van és minden perc, óra késedelem egy-két mázsával csökkenti a jövő évi termést. Ez egy 10 holdas négytagú középparaszt családnak félévi kenyerét jelenti. Ugyanakkor várhatók az esős hetek, amikor rá sem tudunk menni a talajra, de jöhetnek hidegebb idők, nagyobb fagyok, amik lehetetlenné teszik az őszi vetés elvégzését. Használjunk ki tehát minden időt és szántson-vessen mindenki, aki elmaradt. Nincs igaza az ellenségnek, aki a szárazságra hivatkozva, várakozást hirdetve akarja megakadályozni népünk felemelkedését. A zöldülő vetések ismételten igazolják az agrotechnikai módszerek alkalmazásának helyességét. A szárazabb talajokon, banyebb fogásokkal is, de megfelelő mélységben mielőbb végezzük el a szántást. kell, keskes fogas, henger azonnali használatával biztosítsuk a jó, tömör magágy készítését, amiben a 4—5 cm mélyen vetett mag nemcsak hogy ki tud kelni, hanem a fagy beállta előtt meg is bokrosodik. Minden dolgozó paraszt érdeke és becsületbeli kötelessége tehát a gyors elvégzése, mert ezzel csökkenti az elmaradásból származó terméskiesést.szántás, vetés Dolgozó parasztok! Egy hét választ el benneteket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának megünneplésétől. Készüljünk fel mindannyian méltóan erre az évfordulóra. Az idő helyes kihasználásával, nemes versengéssel segítsük hozzá megyénket, hogy november 7-re 100 százalékosan tudjuk teljesíteni a szántásvetési tervet. Ezzel járulhat ma legjobban a falu népe a kormányprogramm megvalósításához, a szocializmus építéséhez! Kecskemét, 1953 november 1. MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA. Ahol jól dolgozik a dűlőfelelős — halad a munka Dürgét a vetés, a jövő évi kenyér magjának már a földben kellene lenni. Nálunk, Kisszálláson, azonban még sok tennivaló van a vetés meggyorsítása érdekében. Községünk ha körzetre van osztva és minden körzetben egy dűlőfelelős irányitja és ellenőrzi a munkát. Én a hatos körzet felelőse már a hatodik esztendeje vagyok Tavaly már október 15-én befejezte körzetemben minden dolgozó paraszt a búzavetést is. Az idén azonban elmaradtunk. Mikor láttam, hogy nem halad vetés, a körzetemben határjárást a szerveztünk az élenjáró dolgozó parasztokkal, amilyenek Lengyel János, Torma János, Darófczi Mihály, Csincsák János és Gregus Mihály. Felkerestük a késlekedő dolgozó parasztokat és elmondtuk nekik, hogy milyen helytelenül cselekednek, hogy halogatják a vetést. Többek között Miklosovics József 5 holdas dolgozó parasztot is többször felkerestük és elmondtuk neki, hogy több mázsa gabonát dob az ablakon, ha továbbra is késlekedik a vetéssel. Miklosovics József hallgatott a felvilágosító szóra és hozzákezdett az elmúlt hét végén a szántás-vetéshez. Aasonló volt a helyzet Szalonnás János dolgozó paraszttal is, aki esőre vált, azért nem vetett. Megmagyaráztam neki, hogy nálunk általában novemberben szokott beköszönteni az esős évszak, akkor állandóan esik az eső. Ekkor nem lesz alkalma elvetni a gabonát utána esetleg beköszönt a fagy és jövőre nem fog aratni. Ki is számítottuk, ha tovább is késlekedik a vetéssel, legalább aranyi veszteség éri, mint amennnyit annakidején cselédkorában kapott kommenciót. Elmondtam neki azt is hogy megfelelően elkészített talajba lehet vetni még akkor is, ha száraz az idő. Csak megfelelő magágyat kell készíteni boronálással, illetve hengerezéssel. Bármelyik nap beköszönthet az esős idő, akkor pedig már az elvetett mag elegendő nedvességet kap. Szalonnás János is megfogadta a tanácsot és megkezdte a szántásvetést. eg lehet tehát gyorsítani az őszi kenyérgabona vetését, csak foglalkozni kell a le dolgozó parasztokkal, meg kell győzni a kétkedőket a vetés mielőbbi elvégzésének fontosságáról. Ez feladata a dűlőfelelősnek is. Ott, ahol jól dolgozik a dűlőfelelős, ott megy a munka is, így van például a 4-es körzetben, amely megelőzött bennünket a versenyben. Elmondotta: Marek József 6 holdas dolgozó paraszt, Kisszállás. Jó tapasztalatok alkalmazásával gyorsítsa meg a vetést a solti tanács SOLT KÖZSÉG súlyosan elmaradt az őszi vetésterv teljesítésében. A községi tanács nem tett különösebb erőfeszítéseket eddig a vetés meggyorsítása érdekében, mutatják ezt az utolsó hónapban megtartott tanács- és vb.-ülések is. AZ OKTÓBERI tanácsülésen a beszámoló foglalkozott a nemzetközi helyzettel és több más kérdéssel, csak a legfontosabbak a vetéssel nem. Értékes István, a gépállomás egyik dolgozója meg is említette ezt. A vb.-ülések napirendjén általában olyan kérdések szerepelnek, melyek a kormányprogramm megjelenése óta kerültek felszínre, ami helyes és szükséges. Nem helyes azonban az, hogy a vetéssel kapcsolatos kérdések megtárgyalását rendszerint az utolsó napirendre tűzik, s emiatt kevés vagy egyáltalán semmi idő nem jut annak megtárgyalására, mert a vb.-tagok már fáradtak s gyakran véget vetnek a gyűlésnek. Ebből adódik, hogy a tanács elnöke, Tóth Gyula elvtárs, naphosszakat ellenőrzi a boltokat, de a határjárást, a vetés ellenőrzését elmulasztja. A tanács látóköréből tehát kiesik a legfontosabb napi feladatok megtárgyalása. A MEZŐGAZDASÁGI állandó bizottság munkája is csupán az ülésekben merül ki. A tanács nem is tett még eddig kísérleteket arra, hogy az állandó bizottságot megbízza feladatokkal. MINDENNÉL fontosabb feladat most a szántás-vetés gyors befejezése. A tanács csak úgy tud eredményes s jó munkát végezni, ha támaszkodik az állandó bizottságok és tanácstagok munkájára, megbízza és beszámoltatja őket a végzett feladatokról. A vetés meggyorsítását segíti elő az is, ha a tanács határjárásokat szervez, az élenjáró dolgozó parasztok, mint például Vitek Gyula, Albert István, Városi Sándor, felkeresik a vetésben késlekedőket és megmagyarázzák, hogy milyen káruk származik abból, ha tovább halogatják a vetést.