Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-01 / 257. szám

BÁCSKISKUN MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BÁCSKISKUN MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. évfolyam, 257. szám Ara 50 fillér 1953. NOV. 1. VASÁRNAP Kommunisták az élre! Megyénkben hatalmas harc­­ folyik az őszi betakarítás, a szántás­vetés meggyorsításáért. Azért, hogy az életet jelentő kenyérmag minél­­ gyorsabban a földben legyen. A szántóvető embernek nagy nehézségekkel kell megküzdenie. Sok helyen a m­egaszalódott,­­kiszáradt föld gyakran hatalmas rögökben sza­kad fel az ekevas nyomán és nehezen darabolható fel. Nem könnyű elfogadható magágyat teremteni. Kevés néhol az iga­­erő is. Sok gépállomás nem tud megfelelő gépi segítséget bizto­sítani, éppen a gyakori m­űszak­­­kiesések, a traktorosok nagy ré­szének norma alatti teljesítmé­nyei miatt. Pedig a munka sür­get! Csak akkor várhatunk jó termést, magasabb életszínvona­lat, több gabonát, élelmiszert jövőre, ha idejében — még a nagy őszi esőzéseit; előtt — földben a mag. Most már nincs egy percnyi haladék. Hiszen az évtizedes termelési tapasztala­tok, a korszerű agrotechnikai kutatás — de a józan paraszti bölcsesség is — azt írja elő, hogy jó téli fagyok beállta előtt elves­sük az őszi gabonaféléket. Visszahúzza a lendületet a jó­zan, paraszti tapasztalatok győ­zedelmeskedését az ellenség és a tájékozatlanok hangja is. El akarja hitetni a gazdálkodás mestereivel, megyénk tapasztalt dolgozó parasztságával, hogy nem igaz a régi közmondás: ősszel porba — tavasszal sárba’ Igyekszik elfeledtetni, hogy egy éve a sok esőben fulladozva, a kedvezőtlenül nedves időjárás­tól akadályozva, még december­ben is vetettek itt-ott községe­ink határában. Vetettek, mert tudták dolgozóink, hogy az idei termés alapja a vetés —az őszi vetés. Akkor azt suttogta a ku­lak, hogy »nem vetünk sárba.« k— Most pedig azt a minden község határában fellelhető egy­két hold kedvezőtlenül, hiányo­san kelt parcellát mutogatja, hogy lám — nem lehet vetni az esőzés beállta előtt. Pedig az időjárásjelző szolgá­­lat is egyre több esőről ad hírt az északi megyékben és a Du­nántúlon. Pedig a sok évtizedes tapasztalat is kiadja a jelszót vetni, vetni, vetni — bármilyen nehézségek árán is. Megyénk alapszervi taggyűlé­sein ezer és ezer kom­­munista vitázott erről a sorsdöntő kér­désről. Példamutató elhatározá­sok születtek. Egyre világosabbá válik mindenki előtt a vetés be­fejezésének fontossága. A kun­­adacsi Szabadságban és Új Ba­rázdában befejeződött a vetés! A lakiteleki Micsurinban az egész­séges vita során olyan határozat született, hogy a tagságot meg­­t­­ervezik a vetés mielőbbi befe­jezésére. A­­ szabadszállási köz­ségi pártszervezet taggyűlésén munkaverseny indult a vetésre való mozgósítás fokozására. Ez azt mutatja, hogy megyénk kommunistái aktív harcosként sorakoznak fel ennek a szokat­lanul száraz ősznek a nehézsé­gei ellen, a kormányprogramra hatalmas célkitűzéseinek meg­valósítása, a hétköznapok nagy csatájának megnyerése érdeké­ben. Ezt a kibontakozó aktivitást kell pártszervezeteinkben gondo­san továbbfejleszteni és a párt­munka új, eredményes módsze­reinek fordulatszerű, gyors al­kalmazásával az egész párt mozgósításává szélesíteni. Megyénk kommunistái járja­nak élen az őszi kalászosok ve­tésének befejezésében Vegyék fel, a harcot saját munkahelyei­ken a késedelmeskedés, az eső­várás hangulata ellen. Ez lénye­gében­ taggyűléseink határoza­tainak végrehajtását, az kommunista munkát jelenti. igazi Széles körben­­ kell népszerűsíte­ni az élenjáró, tapasztalt gaz­dák munkamódszerét, tapaszta­latait. A most szerveződő határ­járásokba be kell vonni a köz­ségek tekintélyes, jól gazdálko­dó középparasztjait, akik m­ár elvetették az őszi vetés magját. Nagy feladatok várnak párt­­szervezeteinkre, tanácsainkra a fejlődő, bontakozó verseny­moz­galom politikai alátámasztása, szervezése, szélesítése terén. A versenynek összes agitatív lehe­tőségeit alaposan fel kell hasz­nálni a politikai nevelőmunka eszközeivel párosítva. Kormá­nyunk programmjának nagysze­rű tényei hatalmas mozgósító erőt jelentenek. Ezeket az érve­ket a termelő munkával legszo­rosabb egységben, összefüggés­ben kell felhasználniuk a párt­­szervezetek népnevelőinek. Nem egy parasztgyűlésen, taggyűlésen hangzottak el komoly bíráló sza­vak egyes falusi szerveink, fő­leg tanácsaink, begyűjtő válla­lataink rossz, bürokratikus mun­kájáról. A népnevelőknek, kommunistáknak harcolniuk kell a azért, hogy semmilyen bürokra­tikus tévedés, intézkedés ne te­relje el dolgozó parasztságunk aktivitását a legfontosabb, őszi feladattól: a vetéstől. Nagy harc ez, mely igazi kom­munista helytállást, példamuta­tást, szívós kitartást követel meg. Ebben a harcban érlelőd­nek, erősödnek a káderek. Eb­ben a harcban, mely kormá­nyunk programmjának megvaló­sításáért folyik, minden a kom­munistának a munka, a felvilá­gosítás élvonalában kell lennie, - r A MAI SZAMBAN A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kom­munista Pártja központi bizottságának határozata. — A minisztertanács határozatai. — A bácsalmási járási pártbizottság az agitáció fellendítéséért. —­ A bácsalmási járás délszláv dolgozó parasztjainak életéből. — Új tíz­­tantermes, kétemeletes iskola épül Kiskunfélegyházán. Uj szőlők telepítése. A Bácskiski megyei Tanács Végreh­ajtó Bizottságának felhívása • Megyénk dolgozó parasztjai­ Pártunk határozata alapján kidolgozott kormányprogramm: a béke és a jólét pro­­grammja. Legfőbb célkitűzése a dolgozó nép életszínvonalának, kulturális körülményeinek szakadatlan emelése. A programm megvalósításához kormányunk számos rendelettel — mint a beadási hátralék elengedése, adócsökkentés, kapásnövények beadásának mérséklése — nagy segítséget adott. Azonban világosan kell látni, hogy a kormány segítsége után a programm megvalósítása elsősorban a dolgozók szorgalmas termelő munkáján múlik. Olyan mértékben emelkedik a dolgozó parasztság életszínvonala is, amilyen mértékben több élelmiszert, ipari nyersanyagot termel. Ez egyben alapja annak, hogy több, jobb minőségű­ és olcsóbb iparcikket kapjon a falu a várostól. Most, amikor a szántás-vetés végső határideje itt van, érezze becsületbeli kö­telességének megyénk minden dolgozó várasztja a szántás-vetés mielőbbi elvégzését. Nincs idő várakozásra. Elmúlt az október, november eleje van és minden perc, óra késedelem egy-két mázsával csökkenti a jövő évi termést. Ez egy 10 holdas négytagú közép­paraszt családnak félévi kenyerét jelenti. Ugyanakkor várhatók az esős hetek, amikor rá sem tudunk menni a talajra, de jöhetnek hidegebb idők, nagyobb fagyok, amik lehetetlenné teszik az őszi vetés elvégzését. Használjunk ki teh­át minden időt és szántson-vessen min­denki, aki elmaradt. Nincs igaza az ellenségnek, aki a szárazságra hivatkozva, várakozást hirdetve akarja megakadályozni népünk felemelkedését. A zöldülő vetések ismételten igazolják az agro­technikai módszerek alkalmazásának helyességét. A szárazabb talajokon, ba­nyebb fogásokkal is, de megfelelő mélységben mielőbb végezzük el a szántást. kell, keske­s fogas, henger azonnali használatáv­al biztosítsuk a jó, tömör magágy készítését, amiben a 4—5 cm­ mélyen vetett mag nemcsak hogy ki tud kelni, hanem a fagy beállta előtt meg is bokro­­sodik. Minden dolgozó paraszt érdeke és becsületbeli kötelessége tehát a gyors elvégzése, mert ezzel csökkenti az elmaradásból származó terméskiesést.szántás, vetés Dolgozó parasztok! Egy hét választ el benneteket a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 36. évfordulójának megünneplésétől. Készüljünk fel mindannyian méltóan erre az évfordulóra. Az idő helyes kihasználásával, nemes versengéssel segítsük hozzá megyénket, hogy november 7-re 100 százalékosan tudjuk teljesíteni a szántás­vetési tervet. Ezzel já­rulhat ma legjobban a falu népe a kormányprogramm megvalósításához, a szocializmus épí­téséhez! Kecskemét, 1953 november 1. MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA. Ahol jól dolgozik a dűlőfelelős — halad a munka Dürgét a vetés, a jövő évi­­ kenyér magjának már a földben kellene lenni. Nálunk, Kisszálláson, azonban még sok tennivaló van a vetés meggyor­sítása érdekében. Községünk ha körzetre van osztva és minden körzetben egy dűlőfelelős irá­nyitja és ellenőrzi a munkát. Én a hatos körzet felelőse már a hatodik esztendeje­ vagyok Tavaly már október 15-én be­fejezte körzetemben minden dol­gozó paraszt a búzavetést is. Az idén azonban elmaradtunk. Mi­kor láttam, hogy nem halad vetés, a körzetemben határjárást a szerveztünk az élenjáró dolgozó parasztokkal, amilyenek Lengyel János, Torma János, Darófczi Mihály, Csincsák János és Gre­­gus Mihály. Felkerestük a kés­lekedő dolgozó parasztokat és elmondtuk nekik, hogy milyen helytelenül cselekednek, hogy halogatják a vetést. Többek kö­zött Miklosovics József 5 holdas dolgozó parasztot is többször felkerestük és elmondtuk neki, hogy több mázsa gabonát dob­­ az ablakon, ha továbbra is kés­lekedik a vetéssel. Miklosovics József hallgatott a felvilágosító szóra és hozzákezdett az elmúlt hét végén a szántás-vetéshez. A­­asonló volt a helyzet Sza­­lonnás János dolgozó pa­raszttal is, aki esőre vált, azért nem vetett. Megmagyaráztam neki, hogy nálunk általában novemberben szokott beköszön­teni az esős évszak, akkor ál­landóan esik az eső. Ekkor nem lesz alkalma elvetni a gabonát utána esetleg beköszönt a fagy és jövőre nem fog aratni. Ki is számítottuk, ha tovább is kés­lekedik a vetéssel, legalább ar­a­­nyi­ veszteség éri, mint amenn­­­nyit annakidején cselédkorában kapott kommenciót. Elmondtam neki azt is hogy megfelelően el­készített talajba lehet vetni még akkor is, ha száraz az idő. Csak megfelelő magágyat kell­­ készí­teni boronálással, illetve henge­­rezéssel. Bármelyik nap bekö­­szönthet az esős idő, akkor pe­dig már az elvetett mag ele­gendő nedvességet kap. Szalon­­nás János is megfogadta a ta­nácsot és megkezdte a szántás­­vetést. eg lehet tehát gyorsítani az őszi kenyérgabona ve­tését, csak foglalkozni kell a le dolgozó parasztokkal, meg kell győzni a kétkedőket a vetés mi­előbbi elvégzésének fontosságá­ról. Ez feladata a dűlőfelelős­nek is. Ott, ahol jól dolgozik a dűlőfelelős, ott megy­ a munka is, így van például a 4-es kör­zetben, amely megelőzött ben­nünket a versenyben.­­ Elmondotta: Marek József 6 holdas dol­gozó paraszt, Kisszállás. Jó tapasztalatok alkalmazásával gyorsítsa meg a vetést a solti tanács SOLT KÖZSÉG súlyosan elmaradt az őszi vetésterv teljesíté­sében. A községi tanács nem tett különösebb erőfeszítéseket ed­dig a vetés meggyorsítása érdekében, mutatják ezt az utolsó hó­napban megtartott tanács- és vb.-ülések is. AZ OKTÓBERI tanácsülésen a beszámoló foglalkozott a nem­zetközi helyzettel és több más kérdéssel, csak a legfontosabbak a vetéssel nem. Értékes István, a gépállomás egyik dolgozója meg is említette ezt. A vb.-ülések napirendjén általában olyan kér­dések szerepelnek, melyek a kormányprogramm megjelenése óta kerültek felszínre, ami helyes és szükséges. Nem helyes azonban az, hogy a vetéssel kapcsolatos kérdések megtárgyalását rendsze­rint az utolsó napirendre tűzik, s emiatt kevés vagy egyáltalán semmi idő nem jut annak megtárgyalására, mert a vb.-tagok már fáradtak s gyakran véget vetnek a gyűlésnek. Ebből adódik, hogy a tanács elnöke, Tóth Gyula elvtárs, naphosszakat ellenőrzi a boltokat, de a határjárást, a vetés ellenőrzését elmulasztja. A tanács látóköréből tehát kiesik a legfontosabb napi feladatok meg­tárgyalása. A MEZŐGAZDASÁGI állandó bizottság munkája is csupán az ülésekben merül ki. A tanács nem is tett még eddig kísérle­teket arra, hogy az állandó bizottságot megbízza feladatokkal. MINDENNÉL fontosabb feladat most a szántás-vetés gyors befejezése. A tanács csak úgy tud eredményes s jó munkát végezni, ha támaszkodik az állandó bizottságok és tanácstagok munkájára, megbízza és beszámoltatja őket a végzett feladatokról. A vetés meggyorsítását segíti elő az is, ha a tanács határjárásokat szervez, az élenjáró dolgozó parasztok, mint például Vitek Gyula, Albert István, Városi Sándor, felkeresik a vetésben késlekedőket és meg­magyarázzák, hogy milyen káruk­­ származik abból, ha­ tovább halogatják a vetést.

Next