Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. november (9. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-02 / 259. szám
BÁCSKISKUN MEGYEI» IX. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Jra SO fillér 1954 NOVEMBER 2. KEDD Éljen és erősödjék boldog jövőnk biztosítéka, népi demokráciánk szilárd alapja, a munkás-paraszt szövetség! (A Hazafias Népfront választási jelszavaiból.) Népművészeti háziszőttes készül a megye minden kultúrházának SZEREMLE mindenkor híres vetít népművészeti háziszőtteseiről. A múlt a népművészetnek ezt a gazdagságát üzleti politikájával elsekélyesítette. Most újjáéledt, hogy a népművészet kibontakozásával közkinccsé váljon. MIND TÖBB HÁZBA kerül be a szövőgép. A szeremlei asszonyok közül hatvanhárman fognak hozzá, hogy a szeremlei népművészet újból elfoglalja méltó helyét. Ezen a télen már meg is indul a munka, hogy a szeremlei háziszőttes mindenüvé eljuthasson. Népművészeti háziszőttes készül a megye valamennyi kultúrházának. Eddig 340 méter rendelés érkezett. A szeremlei háziszőttes függönyök fogják borítani a megye kultúrházainak ablakait. MEGÉRKEZETT már az anyag is. Tíz házban már folyik is a munka. A nyüstök szebbnél szebb mintákat rajzolnak ki. — Szorgos kezek nyomán újjáéled a már feledésbe ment népművészeti háziszőttes, hogy megyeszerte hirdethesse a szeremlei népművészet gazdagságát s színpompáját. A hajósi népfront-bizottság munkájáról A népfront-bizottságok megyénk községeiben erőteljesen látnak munkához. Főként saját erejüket, tehetségüket vetik latba az akcióprogramm megvalósítása során, így van ez Hajóson is. A gabonavetésterület és hozam növelése mellett a népfront-bizottság az aprómagvak termesztését tűzte ki célul. Az állattenyésztés fejlesztéséért az apaállatokat kiselejtezték és kicserélésük meg is történt. Hatszáz méter hosszú járda építéséhez szükséges anyagot az adóprémiumból vásárolják meg, az ezenfelül még szükséges kocsi- és gyalogmunkát társadalmi munkával végzik. A rossz állapotban lévő járdákat sóderral javítják. Az összes társadalmi munka mintegy 15—20.000 forint értékű. A község csinosításáért tavasszal az utcákat fásítják és virágszegéllyel díszítik. A lakosság neveléséért a Szabad Föld Téli Estéken színvonalas és érdekes előadásokat rendeznek. Az előadások megtartását a helyi pedagógusok vállalták. Az áruellátás biztosításáért a népfront-bizottság felkutatja a helyi lehetőségeket. A kisinari termelőszövetkezetek elsősorban a község lakosainak szükségletét elégítik ki. A népfront-bizottság programjának egy-egy részét a jelölőgyűléseken is megvitatják. Rendelet a juttatott és még be nem épített házhelyekről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról A Magyar Közlöny október hó 30-i száma közli a város- és községgazdálkodási miniszter rendeletét a földreform során, vagy később juttatott és még be nem épített házhelyekről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról. A rendelet megállapítja, hogy a még be nem épített juttatott házhely tulajdonosa köteles a házhelyen az építkezést egy éven belül megkezdeni és két éven belül befejezni. A tanácsok végrehajtó bizottsága a tulajdonosoknak felszólítást küld, amelyre 30 napon belül válaszolni kell. Amennyiben a házhely tulajdonosa nem vállalja az építési kötelezettség teljesítését, vagy nem válaszol a tanács felszólítására és házhelye nincs szőlővel vagy gyümölcsfával beültetve, a házhelyet a tanács végrehajtó bizottsága igénybe veheti s olyan személynek juttathatja, aki házhelyet igényel lakóház építésére, de igényét a végrehajtó bizottság állami tulajdonba vett ingatlanokból nem tudja kielégíteni. Elsősorban a község (város) beépített területén lévő, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó házhelyeket kell igénybe venni. Az igénybevett házhelyekért a tanács végrehajtó bizottsága köteles a volt tulajdonost teljes mértékben kártalanítani, vagy pénzben, vagy a megváltási összeggel azonos csereingatlannal. Pénzbeli kártalanítás esetén az igénybevett házhelyek megváltási ára az irányadó. A rendelet részletesen szabályozza az igénybevétel és a pénzbeli kártalanítás módjait, intézkedik a már befizetett megváltási árelőleggel kapcsolatos kérdésekről, megszabja a csereingatlannal történő kártalanítás módját, valamint megállapítja azokat a szerveket, amelyek házhelyigénybevételi és juttatási ügyekben első- és másodfokon eljárnak. (MTI) Élüzem lett a Bajai Ruhaüzem Az ország ruhakonfekció üzemeinek versenyében nagy dicsőség érte a Bajai Ruhaüzemet, az üzem valamennyi dolgozóját. Élüzem lett. Az üzem dolgozói harmadik negyedéves terhüket 99 százalékos minőségi teljesítés mellett 102,7 százalékra teljesítették, önköltségüket pedig további 1,4 százalékkal csökkentették. A dicsőséget jelentő ötágú csillag november 6-án kerül díszes ünnepség keretében az üzemben elhelyezésre. Az élüzem dolgozói megfogadták, hogy a júniusi párthatározat szellemében munkájuk további lendületével igyekeznek éves tervük teljesítésével, illetve annak túlteljesítésével az új szakasz politikáját minél nagyobb győzelemre vinni. és kecskeméti elszabadulási hét záróünnepségei_________ A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Kecskeméten (ZLeledhetetlenül szép ün' ff' nepségnek voltak tanúi Kecskemét dolgozói október 30-án a Katona József Színházban. A város felszabadulásának a 10. évfordulója alkalmával a magyar néphadsereg Vörös Csillag-érdemrenddel kitüntetett együttese vendégszerepelt színházban. Az ünnepi műsoron megjelent a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselője és három fiatal szovjet harcos a városunkat felszabadító vörös hadsereg hősei közül. A három szovjet hős Kecskemét felszabadításáért harcolva jutott el első ízben Kecskemétre. néphadsereg együttesének műsora előtt bennsőséges kis ünnepség keretében üdvözölte Kecskemét dolgozói nevében a harcosokat orosz és magyar nyelven Rési János a tanár. Az üdvözlő beszéd után kecskeméti üzemek, társadalmi szervek küldöttségei adták át hálájuk és szeretetük jeléül a szovjet hősöknek ajándékaikat. A Kecskemétet felszabadító vendég harcosok egyike rövid üdvözlő szavakkal köszöntötte a város dolgozóit, örömét fejezte ki a szovjet nép nevében a felszabadulás óta történt nagyszerű változások láttán és sok sikert kívánt Kecskemét népének a szocializmus építésének további útján. A szűnni nem akaró tapsvihar után került sor a magyar néphadsereg együttesének műsorára. műsor alatt számtalanszor csattant fel az elragadtatott taps az énekkar, tánckórus és a szólisták egy- egy szép száma után. Különösen megragadta a közönség figyelmét a tánckar nagyszerűen sikerült kalotaszegi táncképe, a fergeteges iramú, tökéletes technikai felkészültséget kívánó színes ukrán tánc. Szépen szólalt meg az énekkar tolmácsolásában Gounod: Katonakórus a Faust című operából és Mihajlov a Doni legények című vidám, életörömmel teli kórusszáma. A közönség ennél a számnál ismétlést követelt. A homok élővilágra A Kecskeméti Katona József Múzeum új kiállítása Vasárnap reggel, Kecskemét felszabadulásának tizedik évfordulóján zeneszóra ébredtek a város dolgozói. A felszabadulás napjának ünnepségei már a délelőtti órákban megkezdődtek. Részt vett az ünnepségeken Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, megyénk országgyűlési képviselője is, aki délelőtt 10 órakor a városi pártbizottság, a tanács, a Hazafias Népfront bizottsága, a város társadalmi és tömegszervezetei küldöttségeivel együtt megkoszorúzta a Szabadság-téri szovjet hősi emlékművet. Délelőtt 11 órakor nyílt meg a Kecskeméti Katona József Múzeumban a több, mint félév óta készülő állandó kiállítás, a »Homok élővilága« címmel. kiállítás gazdag anyaga egész napon keresztül igen sok nézőt, érdeklődőt vonzott a múzeumba. Egyszeri látogatással nem is lehet alaposan tanulmányozni és megismerni a homoki szőlőművelés, gyümölcstermelés történelmi fejlődését, régebbi és mai eredményeit bemutató anyagot, a homoki állattenyésztést ismertető tárlókat és szemléltető falitáblákat, valamint az állat- és növényvilág sokféleségét mutató diorámákat, szemléltető képeket. A kiállítást Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg és nagy érdeklődéssel kísért beszéd keretében átadta a város dolgozóinak. A vasárnap délutáni események Vasárnap délután, Kecskemét felszabadulásának tízéves évfordulóján az MNDSZ városi szervezete műsoros teadélutánon látta vendégül a város társadalmi és mozgalmi életében a felszabadulás óta fáradhatatlanul munkálkodó asszonyait. A hangulatos teadélutánon könyvekkel ajándékozták meg a város asszonyai Csősz Pál és Kanyó Klára úttörőket, akik a város felszabadulásának napján, 1944 október 31-én születtek. Kecskemét felszabadulásának emlékünnepe A Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottsága Kecskemét felszabadulásának 10-ik évfordulóján, október 31-én, vasárnap este emlékünnepséget rendezett az Újkollégium dísztermében. Az emlékünnepély szónoka Tóth László lapszerkesztő volt, a Ha;afias Népfront megyei bizottságának elnöke. A beszéd megelevenítette Kecskemét felszabadulásának örömteljes napjait, élénk és lendületes stílusban festette meg a szabadságot nyert város első bizonytalan lépéseit az új élet útján. Hálatelt szívvel emlékezett meg a szónok azokról a szovjet harcosokról, akik Kecskemét felszabadításáért vérüket hullatták, akik életük árán ajándékozták meg a szabad élet lehetőségével Kecskemét sokat szenvedett, a fasiszta iga alatt nyögő népét. A beszéd után felcsendültek a Szózat hangjai, majd megkezdődött a kecskeméti Katona József Színház művészeinek mísoros estje Kecskemét felszabadulásának emlékére. Első számként a szabadság halhatatlan költőjének, Petőfi Sándornak: »Szabadsághoz« című verse csendült fel Bicskei Károly tolmácsolásában. Bay Gyula, Illés Béla: »Fegyvert s vitézt éneklek« című jól ismert regényének egyik feszültséggel teli fejezetét olvasta fel. Ezután a színház két fiatal szólótáncosa, Hont Ágnes s Szegedi Jenő-kettős táncolt Kenessey: Keszkenő című táncjátékából. Fogarasi Mária szépen szavalta Devecseri Gábor: »Béke katonái« című versét. A műsor zárórészében felszabadult operettirodalmunk alkotásainak legszebb dalai csendültek fel Jánosi Kató, Dobi írisz, Mucsi Sándor, Pászti Tibor, Oláh György előadásában. Különösen nagy tetszéssel fogadta a közönség Dobi írisz és Mucsi Sándor kettősét a »Csínom Palkó« című jól ismert operettből. Egy kis összehasonlítás Ki ne emlékezne Baján az idősebbek közül az 1932-es aszályos esztendőre? Ki ne emlékezne a bolettára? A bajai határban, mint szerte az országban, az aszály alapjaiban rendítette meg a mezőgazdasági termelést. A búza ára mélypontra zuhant. A boletta szelvénye kezdetben semmit sem ért, a későbbi 3, majd 6 pengős boletta is csak arra volt jó, hogy az állam kereskedjen vele, persze a 6 parasztember bőrén. A pengős boletta ugyanis másra nem volt használható, mint adófizetésre. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a dolgozó parasztok eladósodtak. A foglalások, árverések sora folyt a városban és a tanyavilágban. 1932- ben egyedül a Bajai Takarékpénztár naponta 10 árverésen húzta ki a földet a dolgozó parasztok lábai alól, valamint sokan váltak hajléktalanná, mert az adó elvitte a házukat is. A balettás világ ma már csak keserű emlék. A felszabadulás azoknak juttatta a földet, akik azt művelték. A kormányprogramm pedig a termelési kedvet tovább növelte. A kormányprogrammot követő pártos kormányhatározatok könnyebbé tették a dolgozó parasztok életét. Baján 1946 dolgozó parasztnak több, mint egymillió forint értékű adót töröltek. A növendékmarhák és csikók nevelése után további adókedvezményben részesülnek. A kormány programm biztosította kedvezmények, valamint az új begyűjtési rendszer a város dolgozó parasztjait évente 150 mázsa takarmánygabonával, 2700 mázsa kenyérgabonával, 2000 mázsa kukoricával, 900 mázsa burgonyával, 2955 hl. borral gazdagította. Ezenkívül a kormányzat műtrágyához, rézgálihhoz segítette a dolgozó parasztokat, minőségi vetőmagot biztosított számukra több termés eléréséhez. Az ingyenes állatorvosi szolgáltatás jelentősen elősegítette az állatállomány fejlesztését.