Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-01 / 282. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MDP BIICCSKIS K­UNAAMG­YEI P­ tRTWZOT­TSEG ANA­K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 282.. SZIM /­1. SO fiLlér 1955. MEC.­S CSÜTÖRTÖK ­att számadás előtti közgyűlés a soltvadkerti Uj Élet Termelőszövetkezetben A napokban összeültek a solt­­vadkerti Új Élet tagjai, hogy megvitassák egész évi munkájuk eredményét. Ha valaki megfi­gyelte a tagok arcát, láthatta az őszinte érdeklődés, a jól végzett munka örömét felcsillanni sze­mükben. Bizony sok nehézség árán jutottak el az ez évi ered­ményekig, de a termelőszövet­kezet megszilárdulását, a tagok szorgalmát mi sem bizonyíthat­ná jobban, mint az, hogy búzából 7 mázsával, rozs­ból majdnem 8 mázsával termeltek többet holdanként, mint az elmúlt esztendőben. Ebből ered, hogy a részese­dés is csaknem kétszeresére emelkedett. A­ tavalyi zárszámadáskor még 2,70 kilogramm kenyérgabona jutott egy munkaegységre, az idén pedig máris 5,20 kilót osz­tottak. Ezenkívül az idén még 1,75 kiló árpát, 2 kiló kukoricát, 3 deci bort, 2,5 kiló répát, ugyan­annyi burgonyát és még sok egyéb más terményt osztottak a munkaegységekre. Jó munkájuknak, szorgalmuk­nak másik bizonyítéka, hogy a munkaegység-mérleg alapján az egy főre eső átlagosan teljesített munkaegységek Ami száma eléri a 330-at, lényegében azt jelenti, hogy a gépállomás segítségével minden egy­es termelőszövetke­zeti tag 13 hold föld megműve­lését végezte az idén. De nem is volt hiába a szor­galmas munka. Nincs a termelőszövetkezet­nek egyetlen olyan tagja sem, aki megbánta volna, hogy a közös gazdálkodás útjára lépett. Nem egy olyan tagja van a ter­melőszövetkezetnek, mint Ta­más József, aki teljesített mun­kaegységei után ebben az évben 16 mázsa búzát, 732 kiló rozsot, ugyanannyi árpát, 172 kiló za­bot, 367 kiló tengerit, 129 liter bort, 372 kiló burgonyát vitt haza az osztás után. Ezenfelül még 703 kiló burgonyát, 026 ki­ló búzát, 517 kiló rozsot, 490 kiló árpát, 923 kiló tengerit ka­pott túlteljesítési prémium fe­jében. A munkából a nők is példá­san kivették részüket, s a számvetést végző közgyűlés erről is megemlékezik. Dicséret­ben részesítették Suba Erzsébe­tet, aki szintén túlteljesítette az átlagos munkaegységet és ez évi részesedése a következőképpen alakult: 11 mázsa kenyérgabo­na, 300 kiló árpa, 414 kiló kuko­rica, 345 kiló burgonya és ugyanannyi takarmányrépa. Ha a termelőszövetkezetben a természetbeni és pénzbeli része­sedést egyaránt forintértékben akarjuk kifejezni, akkor az egy munkaegység értéke meghaladja a 47 forintot. Ez egyik legszorgalmasabb tag­juknak, Babucsik Jánosnak, 33 ezer forint évi tiszta jövedelmet jelent. Sokan azt hinnék, hogy a tsz ilyen jövedelemosztás mellett másra sem gondolt, pedig nem így van. Az állam­ iránti kötelezett­ségüket maradék nélkül tel­jesítették már, biztosították a földjáradék kifizetését is és szociális, valamint kultu­rális alapra 18 170 forintot tartalékoltak. A termelőszövetkezet tagsága nem elégszik meg ezekkel az eredményekkel sem. Jövőre még jobb termést akarnak, még töb­bet akarnak osztani, ezért 9 százalékkal túlteljesítették az őszi kenyérgabonavetés tervét, 48 holdat istállótrá­gyával javítottak fel és az őszi vetések alá 1 vagon mű­trágyát használtak. A termelőszövetkezet eredmé­nyeit nagy érdeklődéssel figyelik és helyeslik a környék egyéni gazdái is. Ezt bizonyítja, hogy a zárszámadást ismertető közgyűlésen kilenc új tag írta alá a belépési nyilatko­zatot — kilencen azok közül, akik már belátták, hogy gondtalanabb, jobb életet csak gazdálkodás biztosít.a nagyüzemi Vizin Gergely VB-elnök d magyar technika újabb külföldi sikere Magyarok hidat vernek a Ni­­uson. Az egyiptomi kormány nemzetközi pályázatot írt ki a nílusi hidak építésére. A pálya­­intőn mi is részt vettünk. Mér­nökeink tervei jobbaknak bizo­nyultak, mint sok nyugati tőkés ország vállalatainak ajánlatai­ A Nílus-hidat az UVATERV mű­szaki szakemberei tervezték, ugyanaz a vállalat, amely a győri vasútállomás terveit is­ el­készítette. A képen: az UVATERV által tervezett helwani Nilus-hid táv­lati rajza. Pionírok és úttörők találkozója Szovjet-Ukrajna hetének meg­­­­ünneplésére a Kecskeméti Úttörőház már egy hónappal ez­­­­előtt megkezdte a szorgalmas­­ készülődést. A sok fáradságot a siker koronázta. Megható volt november 29-én este az úttörő­ház dísztermében a magyar és szovjet úttörők »művészgárdájá­nak­« fellépése. Az ünnepséget az úttörőház zenekara nyitotta meg.­­ A szovjet és magyar himnuszt játszották. A 48 tagú zenekart­­ dr. Batka László vezényelte.­­ A megjelent vendégeket és­­ úttörőket egy szovjet leányka magyar, a magyar leányka pe­dig orosz nyelven üdvözölte és­­ jó tanulást kívánt. A pionírok­­ és az úttörők közös műsora­­ felejthetetlen emléket hagyott minden részvevő szívében. Elsöp­rő sikert aratott az úttörőház­­ vegyes tánccsoportja, Bubnoba­j Ljugya és Bravenko Tán­y­a ah- I robatamutatvá h’gyi Nabokova Al­­­­ja énekszáma. Az úttörő pajtá­­­­sek számaikat mindkét nyelven­­ előadták. Így egyformán jól szó­­­­rakoztak mind a szovjet pioní­rok, mind a magyar úttörők. A két nép gyermekserege között még melegebb, még barátibb kapcsolat alakult ki. Új formájú kenyér December első felében ke­nyérüzemeink megkezdik az úgy­nevezett tepsikenyér sütését. En­nek bevezetése előtt, november 30-án Kecskeméten sütőbemuta­tót tartottak. Az új alakú ke­nyeret másfél kilós nagyságban hozzák forgalomba. Ezt elsősor­ban a bajai, dunavecsei és kun­­szentmiklósi járásban árusítják,­­ valamint a közétkeztetési helye­­­­ket: üzemi konyhákat, étterme­­­­ket látják el a szögletes form­á­­j­­ú kenyérrel. Az új formájú ke­­­­nyér minősége azonos az eddig­­ gyártott kenyér minőségével. November közepén Moszkvában, a Szovjet Művészek Szövet­ségének kiállítási termében nyílt meg Kisfaludi Stróbl Zsig­­mond, kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész gyűjteményes kiállítása. — A képen: Kisfaludi Stróbl Zsigmond szovjet szobrászművészekkel. (Balról jobbra j. Vucsetics, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, A. Kibalnyikov és N. Tomszkij.) Társadalmi munka vasárnap A bajai 609. sz. Türr István­­ Ipari Tanulóintézet traktoros­­gépész tanuló DISZ-fiataljai va­sárnap vasat gyűjtöttek, egy ré­szük pedig Sükösdön, a termelő­szövetkezetben cukorrépát sze­dett. A fémgyűjtési nap eredmé­nye, hogy a fiatalok 96 mázsa vashulladékot gyűjtöttek, vasért kapott összeget a tanuló­k otthon szépítésére, otthonossá té­telére fordítják. Tervük az, hogy a hálószobába rádiót és szőnye­get vásárolnak. A répaszedő-brigád pedig egy nap alatt 700 mázsa cukorrépát szedett. Nagy segítséget nyújtot­tak a szaktanárok és a mester elvtársak, akik irányították a gyakorlati munkát. Faragó József traktoros-gépész tanuló. Megkezdődött a zöldség téli tárolása Kecskeméten a közel 10 000 dolgozót étkeztető közétkeztetési szervek megkezdték a téli zöld­ség- és gyümölcsmennyiségek tárolását. A MEZŐKER is je­lentős mennyiségű fejeskáposz­­tát, kelkáposztát, zöldségfélét, burgonyát, gyümölcsöt tárol, hogy ne fogyjon ki soha az üz­letekből -az ebédnek, vacsorának való Új élet kelMik n eddig terméscetlen földeken A fülöpszállásiak szemében már régi szálka az a mintegy 10­0 holdas, nagyrészben összefüggő szikes terület, mely hasznavehe­­tetlenül húzódik végig a község határában. Nagy gondot okozott eddig jelenléte — nemcsak azért, mert erről az 1000 holdról semm haszna nem volt a falunak, hanem azért is, mert a körülötte levő földek termését is kedvezőtlenül befolyásolta. A szeszélyes Kele­men-tó vize néha annyira megduzzadt, hogy a szomszédos kuko­ricásokat is elborította, máskor meg egészen visszahúzódott, vakító sziksát hagyva maga mögött. — Régen ezt a sziket a községbeliek összesöpörték, szekerekre rakták és Erdélybe fuvarozták. A székelyek megvették és szap­panfőzéshez használták. De ma már erre sem lehet felhasználni — meséli Horváth elvtárs, a falu tanácselnöke. — Ezért néhány hó­nappal ezelőtt írtunk a haltenyésztési trösztnek, s kértük, hogy létesítsenek halastavat ezen a kietlen területen. A műszaki vizs­gálat­ már meg is történt, s megállapították, hogy a terület alkal­mas haltenyésztésre, csupán vízellátását kell megjavítani. Erre is van lehetőség. A műszaki felmérések, s egyéb előkészületek éppen most kezdődtek meg és a tervek szerint jövőre már gazdag halastó­­révén hasznosul az eddig terméketlen 1000 holdas­­ Kelemen­. Megnyílik a kecskeméti íiszclő De sok feltett kérdésre kellett már választ adni az illetékesek­nek. Mióta a fürdő bezárta kapuit, naponta szinte tucatjá­­­val kérdezték: Mikor lesz végre fürdő? És a válasz eleje mindig így hangzott: Talán... Hosszú hetek óta most először mondják határozottan. Decem­ber 15-én újra zárt ajtók fogad­ják a fürödni vágyókat! Sok kér­­vényezgetés, tervezgetés, intéz­kedés követte a leállás napját. A városi tanács vkg-osztálya, Kecskeméti Víz- és Csatornamű a Vállalat vezetői keresték a meg­oldás útját. Megszerezték a ma­lom volt kazánját, már csak üzembe kellett volna helyezni, de ez sok akadályba ütközött. A régi típusú kazán javításához az idomrészeket úgy kellett felku­tatni a gyári raktárak eldugott sarkaiban,­­ mert olyat már nem gyártanak. A tápszivattyú beszerzése elé is sok akadály gördült. A Vízmű dolgozói nem­ vára­koztak, tataroztak, átépítették a fürdőt, hogy több férőhellyel, korszerűbben kezdődjön újra üzemeltetése. Tizennégy zuha­nyozót építettek, négy új láb­mosókádat szereltek, megjaví­tották a fűtést, ivókutat építet­tek és így megoldották a fürdő ivóvízellátását is. Azelőtt az öl­tözőhelyiségbe betört a gőz. Ezen a bajon áthelyezéssel és új vas­­ajtók felszerelésével segítettek. És a szekrényeken kívül új 100 személyes közös ruhatárat építettek, így többen látogathat­ja­ják egy időben a fürdőt. A ter­mek már frissen meszelve vár­­­­ják a megnyitás napját. A fürdő­­ heti 48­ órán át áll a dolgozók rendelkezésére. A ta­pasztalatok szerint a reggeli órákban kevés volt a látogató, ezért szerdán, csütörtökön, pén­teken reggel 10 órától este 9-ig, szombaton reggel 10 órától este 1ü-ig áll majd a dolgozók ren­delkezésére december 15 után a kecskeméti köz- és kádfürdő.

Next