Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. december (10. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-13 / 292. szám
Gépesítik az állattenyésztő telepek munkafolyamatait A Belorussz Tudományos Akadémiának a mezőgazdaság gépesítésével és villamosításával foglalkozó intézete nagy és eredményes munkát végez az állattenyésztő telepek munkafolyamatainak gépesítése terén. A logojszki kerületi »»Győzelem«-kolhozban állították fel az intézet kísérleti takarmánytelepét. A »Győzelem«-kolhoz takarmánytelepén univerzális takarmánykészítő-gépcsoport működik, amelyet szovjet mérnökök szerkesztettek. A takarmány elkészítésének egész folyamata, a gyöknövények befogadásától a kész vegyes takarmánynak a függővasút kocsijába való berakodásáig önműködően megy végbe. A gép óránként 1500 kilogramm takarmányt készít el. A képen: M. Kraszuckaja, a »Győzelem«-kolhoz szarvasmarhatelepének vezetője, a takarmány készítő-gépcsoportnál. Újabb eredményekért indulnak harcba a Városföldi Állami Gazdaság állatgondozói forinttal, a síilónevelésnél pedig 7,54 forinttal csökkentették az 1 kg súlygyarapodásra tervezett önköltséget. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy az elmúlt háromnegyedévben 190 000 forint nyereséget ért el a gazdaság az állattenyésztésben. Most, a téli hónapokban az eredmények további növelését tűzték ki célul A gazdaságban elegendő silótakarmányt biztosítottak az állatok átteleltetésére s ugyancsak elegendő mennyiségű lucernaszéna, takarmányrépa és szemestakarmány áll rendelkezésükre. Mivel a feltételek megvannak, az állatgondozók célja az, hogy a helyes takarmányozással tovább csökkentsék az önköltséget. Ebben a munkában a kommunisták járnak az élen. A hízósertések súlygyarapodásánál ifj. Nagy János és Ábel János ért el szép eredményt. A hízósertések súlygyarapodási átlaga naponta 0,68 kg. A mesterséges borjúnevelésnél a kommunista Sz. Kovács Ilona és a ciszista Kellér Rózsa napi 0,70 kg-os súlygyarapodást ért el. A Városföldi Állami Gazdaságban eddig meglehetősen alacsony, napi 7,8 liter volt a fejési átlag. Most, a tehenészetben versenyt indítottak a fejőgulyások között. A verseny célja: a tejhozam növelése, az állatok célszerű takarmányozása, az állatok és az istálló tisztántartása. A verseny legjobbjait jutalmazni fogják. A fejőgulyások lelkesen indultak versenybe s munkájuknak már látszik is az eredménye. Az eddigi értékelések szerint id. Nagy János, Setéth Ferenc, Csányi György és Kiss Istvánné a legjobb fejek, akik a fejési átlagot 9,S literre emelték. Az állami gazdaság fejőgulyásai között folyó verseny, valamint a többi állatgondozó eddigi eredményei amellett szólnak, hogy a Városföldi Állami Gazdaságban nem folytatnak hiábavaló munkát az önköltség csökkentéséért. Helyesebb lenne a azonban, ha a versenyt nemcsak tehenészetre korlátoznák, hanem kiterjesztenék az állattenyésztés többi ágaira is. Indítsanak versenyt a legjobb sertésgondozó, a legjobb borjúnevelő címének elnyeréséért. Az ilyen verseny még nagyobb eredményeket hozna és az önköltséget is eredményesebben csökkenthetnék. A Városföldi Állami Gazdaságban elvégezték a betakarítást s ezzel befejezték a munka legjavát. A termés betakarítása után most az állatnevelésre, az állatállomány átteleltetésére fordítják a legtöbb gondot. A gazdaságban már az elmúlt háromnegyedévben is jó eredményeket értek el az állattenyésztésben. Az ésszerű takarmányozással a növendék üsző- és tinónevelésnél az 1 kg súlygyarapodásra tervezett önköltséget 2,72 forinttal csökkentették. A választott malacoknál 18,40 i MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ A betegségre hajló borok kezelése Az idei nyár hűvös, csapadékos, napfényben szegény időjárása nem kedvezett boraink minőségének. A szőlőben kevés cukor képződött és a nyár második felében fellépő nagymértékű rothadás a kilátásokat tovább rontotta. Penészes, rothadt szőlőből származó, rendkívül alacsony alkoholtartalmú újboraink igen hajlamosak különféle betegségekre, amelyeknek nagyrészt elejét vehetjük az idejében alkalmazott ú. n. pinceműveletekkel. Ezek az egyszerű pinceműveletek nem kívánnak különösebb felszerelést, szakismeretet, tehát még a legegyszerűbb viszonyok között is végrehajthatók. Ilyen egyszerű borkezelési eljárások a töltögetés, a fejtés és a kénezés. Töltögetéssel elsősorban a borvilágosodásnak, a pimpósodásnak, vagy más néven a hernyásodásnak vetünk gátat. A tele hordóban a bor természetes apadása folytán bizonyos idő múlva hiány áll elő. Az elpárolgott bor helyét a dongák pórusain beszivárgó levegő foglalja el, erőteljes oxidációs folyamat indul meg, a bor színe és illata előnytelenül megváltozik, hamar vénül, levegő ízt vesz fel és az elillanó szénsav miatt üressé, bágyadttá válik. A bor felületén — ha az 11 százaléknál alacsonyabb szeszfokú, — megjelennek a levegőt kedvelő borvirág gombák. Ezek kezdetben szürkésfehér, vékony, sima hártyát képeznek a bor felületén, amely alatt a bor még teljesen tiszta, majd a hártya megvastagszik, nehézszagú lesz, szétszakadozik és a borban úszva, zavarossá teszi bort. A bor ízét, illatát megrontaja, vizes és poshadt ízűvé válik, tönkremegy. A borvirág gombák kíséretében az ecet baktériumok is megjelenhetnek, amelyek ecetessé teszik a bort. A borvirág a pincegazda szégyene. Ne tűrjük meg a pincénkben. Könnyű ellene védekezni a levegő kizárásával, azaz a hordó állandó és gondos feltöltögetésével. Gyenge újborainkat hetenként töltögessük fel. Töltögetéskor az esetleg már jelentkező borvirág hártyáit óvatos, alulról való felszíni emeléssel hozzuk fel és túlcsordítással, vagy lefúvással távolítsuk el. A fejtés az egyszerű borkezelési műveletek közül a legfontosabb és leggyakoribb. Fejtéssel elősegítjük a bor fejlődését, elválasztjuk a seprőtől és szükség szerint levegőztetjük. Különösen fontos az első fejtés idejének helyes megválasztása. Ezt az időpontot az erjedés lefolyása, a savtartalom és a bor állapota szabja meg. Ha túl korán fejtünk, megzavarjuk az utóerjedést, a bor nyálkássá, nyúlóssá válhat. A kései fejtésnél seprő felbomlik és a borban kellemetlen seprőíz lép fel. Általában az első fejtést a zajos erjedés lefolyása után 4—6 hét múlva kell elvégezni. Mielőtt a fejtéshez hozzákezdenénk, győződjünk meg arról, hogy borunk hajlamos-e a barnatörésre. A barnatörész penészgombák által termelt enzimek okozzák, amelyek szüretkor a penészes, rothadt szőlővel kerülnek a borba. Fejtéskor a bor nagy felületen érintkezik a levegővel és a törésre hajlamos borok hirtelen megbámulnak, zavarosak lesznek. Gyanús borainkból fejtés előtt egy héttel töltsünk félig egy-egy fehér palackot és hagyjuk nyíltan a szobalevegőn. Ha a bor felülről lefelé bámulni kezd és ez a bámulás lassan a bor egész tömegére átterjed, úgy kétségtelenül barnatöréssel állunk szemben. Az ilyen borokat fejtés előtt kénezni kell és lehetőleg zártan átfejteni. A kénezés a barnatörést okozó enzimeket elpusztítja. Hektoliterenként 10—15 gramm porrá tört káliummetabiszulfitot kis zacskóban lógassunk bele a borba és két nap után gyengén kénezett hordóba fejtsük át. Ha a barnatörés már fellépett, a javítás hosszadalmas, de ebben az esetben is kénezéssel kell kezelnünk a bort. Ne idegenkedjünk a kén használatától, mert a helyes kénezéssel boraink minőségét megjavíthatjuk. ________________Bognár Károly. Nyers és fényezett bútorszükségletét szerezze be a Tiszakécskei Földművesszövetkezet bútorüzletében Minden igényt kielégítő választék: 723 állami gazdaságok! GÉPÁLLOMÁSOK ! TERMELŐSZÖVETKEZETEK! IPARI ÜZEMEK ! Vas és műszaki áruszükségleteiket közvetlenül raktárból elégíti ki a VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT 601 Népi csillagvizsgáló intézetek Csehszlovákiában A ESEEY A dolgozók kulturális színvonalának emelése során a csillagászat titkainak feltárásáról sem feledkezett meg az állam és a szakszervezetek. A kapitalista köztársaság idején a magánosok és önkéntes egyesületek gondoskodtak csak e tudományág népszerűsítéséről — az egyetlen nyilvános csillagvizsgáló intézet Prágában épült. A népi demokrácia ezzel szemben minden módon támogatja a tömegek érdeklődését a csillagászat kérdései iránt: a felszabadulás óta az üzemekben, népművelési otthonokban és kultúrházakban számos asztronómiai szakkör keletkezett. Munkájukat a kultúrügyi minisztérium Irányítása alatt, az állam támogatásával, a nemzeti bizottságok és üzemi klubok költségvetési keretében rendszeresen épülő népi csillagvizsgáló intézetek segítik. Ma már 26 népi csillagvizsgáló intézet működik Csehszlovákiában. Ezek az intézetek és figyelőállomások három különféle típusban épülnek. A figyelőállomásnak egy nyitható kupolája, klubterme, sötétkamrája, esetleg további helyiségei is vannak. A II. típusú csillagvizsgálók rendszerint önálló, egy vagy kétkupolás épületek, előadóteremmel, klubszobával, mechanikai műhellyel, fotólaboratóriummal és irodával. A III. típusú 2—3 kupolás csillagvizsgálók a tudományos munkához szükséges készülékekkel is fel vannak szerelve. Az asztronómiai szakkörök és a csillagászat iránt érdeklődők munkáját az ondrejovi (Prága melletti) és a tátrai Kőpataki tó partján épült állami csillagvizsgáló intézetek szakembereinek segítségével a népi csillagvizsgáló intézetekben összpontosítják. A szakkörök vezetői számára a legjobb előadók közreműködésével rendeznek tanfolyamokat; a népi csillagvizsgáló intézetek pedig gyakorlati asztronómiai tanfolyamokat, az asztronómiai optikai eszközök csiszolását és csillagászati műszerek építését ismertető tanfolyamokat rendeznek. Maguk a szakkörök diapozitiveket és más szemléltető anyagokat készítenek, amelyeket a nyilvánosság számára rendezett előadásoknál használnak fel. Az egyéni érdeklődőkön kívül iskolák, úttörőcsapatok, katonai alakulatok és más szervezetek is látogatják a népi csillagvizsgáló intézeteket. A csillagászati megfigyelésekre 80—200 mm átmérőjű lencserendszeres távcsövek, vagy 150—600 mm átmérőjű tükrös reflektorok állnak rendelkezésükre. A széles tömegek növekvő érdeklődése az asztronómiai kérdések iránt egészen természetes jelenség; a kulturális színvonal általános emelkedése során meg kívánják ismerni az asztronómiai jelenségek lényegét, a világmindenséget — s a könyvek, filmek és előadások révén látottakat és hallottakat éppen a népi csillagvizsgáló intézetek egészítik ki a legjobban. De nemcsak P???.Z*.Y tanulás folyik; az asztronómiai, különösen az iskolai szakkörök tagjai közt igen sokan mélyebben kívánnak foglalkozni az asztronómiával és észleléseik közlésével már ma is segítik az állami csillagászati intézményeket. Az asztronómia az állami népművelési tevékenység fontos részévé vált, hozzásegíti az embereket a természet és a társadalom tudományos materialista szemléletének elsajátításához. A brnoi népi csillagvizsgáló intézet sess Népi csillagvizsgáló intézet a Magas Tátrában