Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG AZ MDP BÁCS-KISBUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 206. SZÁm Ara So fitier 1950. SZEPT. 1, SZOMBAT DISZ fiatalok az újjáépítésben Hetven fiatal Mohács-sziget, Homoród DISZ-táborába tart, hogy részt vegyenek a romelta­karításban, az újjáépítésben. A megye minden részéből önként jelentkeznek, hogy a maguk ere­jével is segíthessék a károsulta­kat új otthonaik építésében. Két hétre érkeztek, leváltva az előttük itt dolgozó 59 tagból álló csoportot. Első köszöntésük után már érezték a DISZ-tábor fiataljainak soraiból feléjük áradó lelkesedést, hogy a tél be­állta előtt itt, Mohács-szigeten éppen úgy, mint Hercegszántó— Í­ Iódunapusztán, Nagybaracskán minden rombadőlt ház falai újra álljanak és a pirostetők közül kiemelkedő kémények töve jö­vőre fészekrakásra csalogassa a visszatérő gólyákat. A tábor most sem a pihenő napok gondtalan, vidám örömeit tartogatja, ha­béri a munkáét, hogy mikor a csákány, a malteroskanál, a la­pát pihenőre tér, minden fiatal így érezze, amit végzet, szép munka, férfi munka volt. Hódunapusztán a Dózsa újjá­építésében tegnap még csak har­mincöten vettek részt, ma már ötvenen szorgoskodnak. Feszül az izom, lankadatlan az igyeke­zet. Ki is tudná a fiatalok ne­veit úgy sorakoztatni, közülük ki a jó és ki a legjobb? Mikor mindnyájukat a fiatalság lángja hevíti, amikor mindnyájan arra törekednek, hogy kezük mun­kája örök emlékezetbe vésődött. Itt van mindjárt Borsodi László 10 fiatalból álló munka­csapata, akik hat és fél nap alatt végeztek Oláh István Ho­morod 17. szám alatti újonnan épülő házának falazásával. Hor­váth László, Kubina János, Szen­te Ernő, Heibl József, Dobó An­tal, Neszvecskó Pál, Illés János, T. Nagy Imre, Viktor Dániel, hogy neveikre emlékkezenek. Dudás István kiskunhalasi bri­gádja egy nap alatt 102 m3 ho­mokot mozgatott meg és meg­érdemelten hódította el a bri­gádok között folyó verseny di­csőségét, a vándorzászlót. Szente Ernő, a bácsborsódi Új Élet DISZ fiatalja az elmúlt évben szorgalmával 345 munkaegysé­get szerzett, ezzel mintegy 40 ezer forint jövedelmet ért el, most három hétre jelentkezett önként, mert nincs családi élet,otthon nélkül Igen, ezek a fiatalok, a ma fiataljai, nem a könnyelmű vir­­tuskodók, hanem a komoly épí­tő munka előharcosai, a jövő építői. hirdeti. A ralihíradó neveiket hogy a táborba lépő első pillanatra megismerked­hessen velük. Ha kell romot takarítanak, ha szükség van segítségükre, ott vannak, mint segédmunkások a szakmunká­sok mellett.. Nekigyürkőztek a munkának, hogy amit a jeges­ár elpusztított, azt segítő kezük újjáépítse. Forrón tűz az augusztusi nap melege. Az alkonyat bearanyoz­za a fiatalok táborát, hogy a táj megfürödhessen a fiatalok de­rűs jókedvében és a dalos ma­darak is gyönyörködve hallgas­sák felcsendülő éneküket. A kiállítási iroda szakmai vezetőket ad csoportos látogatás esetén Rövidesen megnyitja kapuit az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás. Augusztus 31-én éjszaka már az utolsó gyümölcs­­zöldségfélét is elszállították és megyéből a kiállítás színhelyé­n re. A tompai Szabadság Ter­melőszövetkezet híres kertésze­téből zöldpaprika és paradicsom képviseli megyénket. A termelő­szövetkezet a kiskunhalasi já­rási kiállításon az első helye­zést érte el a zöldségtermesztés­ben. Zöldpaprikából 164 mázsa átlagtermést takarítottak be hol­danként, paradicsomból pedig 100 mázsát. A páhi új Tavasz Termelő­­szövetkezet, amely joggal dicse­kedik kiváló almafajtáival, szin­tén részt vesz a kiállításon. A termelőszövetkezet megyénk leg­jobb gyümölcstermesztő közös gazdaságának számít jelenleg. 32 hold gyümölcsöséről több mint 200 mázsa almatermésre számítandó holdanként. A nemesnádudvari Kossuth szőlőt vitt fel. 23 hold szőlőjük van, 30 hektó átlagtermést vár­nak holdanként. Sarok Ferenc jánoshalmi dol­gozó paraszt már harmadszor vesz részt a kiállításon. Tavaly­előtt második, tavaly pedig har­madik díjat nyert gyümölcsei­vel. Az idén is almát és körtét szállított fel. A nemrég lezajlott kiskunhalasi járási mezőgazda­­sági kiállításon téli almája az első díjat hozta el. A kiállítás iránt nagy az ér­deklődés. Helyes lenne, ha a ta­nácsok, valamint a tömegszer­vezetek a tavalyihoz hasonlóan, több csoportos látogatást szer­veznének. A csoportos látogatók részére megkönnyíti a kiállítás tanulmányozását a kiállítási iroda azzal, hogy szakmai ve­zetőket ad egy-egy csoport mellé. *00-0000000-ÚJ HÁZBAN Öt hónapja még csak, hogy el­öntötte a Duna-melléket pusztító jeges áradat, öt hónap­a­ja még csak, hogy az egész or­szág egy emberként fogott össze a földek, házak, vagyonok, em­beréletek­ megmentésére... És azóta újjáéledt a Duna-menti vi­dék. Egymásután épültek fel a házak, egymás után hozták hely­re a károkat. Március 8-ra jól emlékszik még Lendvai Ferenc, a 66 éves dunai hajós. Akkor éjszaka érte el a víz öreg, foktői vályogháza küszöbét. Azon az éjszaka tette fel nagy óvatosan járni nem tu­dó feleségét a katonai motorcsó­nakra. A víz körülölelte a há­zat. De a honvédség segítségével mindent megmentett. A hónap végén rokonságával hozzálátott felépíteni az új há­zat. A tanács szép telket adott nekik, még kertnekvaló is van rajta. S a ház, gondos, hozzáértő kezek rakta téglából elkészült. Egy szoba és egy konyha, no meg a mellékhelyiségek. Fedett az új háztulajdonos.Elé­Mikor a tanácselnökkel beko­pogtattunk hozzá, felesége ágyá­nál ült éppen. Beszélgettek. A kis, még sebtében berendezett szobában (a bútorok egy része még egy rokonnál vannak) együtt ül az egész család. Lend­vai bácsi két fia, négy lánya és nyolc unokája. Látogatóba jöt­tek a beteg nagymamához. — Itthon vagyok mostanában — panaszkodik, — betegállo­­m­ányba kerültem. Most a kis kertet, amit kaptam, akarom gondozni. Nagyon szépen sike­rült a ház. Az árvíz mindent el­vitt, de segített az állam újat kapni. A naperőmű gondo­lata már évszázadok óta foglalkoztatja tudósokat. Sok-sok terv­­ merült már fel, de kö­zülük egy sem volt ki­vitelezhető. Most a Szovjetunióban olyan tervet dolgoztak ki, amely a megvalósulás útjára lépett, Örmény­­országban világ legelső épül fel a naperő­művé. Óriási homorú tükrök gyűjtik a nap sugarait és egy tánra sugározzák, ha­hőerő felforralja a ka­A­zán vizét. Újabban­számban is Franciaor­foglalkoz­nak a napenergia fel­használásával. A ké­pen: francia mérnök naptükör berendelése, .'.■J'.■ i Ma még a strandon élvezi a napozást, holnap pedig már az iskolában várja a ko­moly munka. Magyar kombájnvezetők a szovjet szűzföldeken ŰRNEK­ (TASZSZ) A 8. bri­gád tábori központján háromszí­nű lobogó leng. Ugyanez a zász­ló látható az urneki szovheztebb kombájnján és gépkocsiján is. Itt dolgoznak a Magyar Nép­­köztársaság küldöttei, akik ga­bonabegyűjtésre érkeztek a Szov­jetunióba. A magyar ifjak már második hete vesznek részt a gabonabegyűjtési munkálatok­ban, öt magánjáró kombájnon és négy gépkocsin teljesítenek szolgálatot. A magyar gépkeze­lők brigádjának vezetője Győrfi Béla, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa. — Kazahsztán­­— mondta nyilatkozatában — mély benyo­mást keltett bennünk. A kusz­­tanai területen, ahol most dol­gozunk, az idén ötmillió hektár gabonaföld van. Ez kétszeresen felülmúlja Magyarország gabo­natermő földjét. Amikor ideér­keztünk, úgy gondoltuk, hogy hektáronként tíz—tizenkét má­zsa búzát aratunk le. Az aratás azonban legmerészebb várakozá­sainkat is felülmúlta. Mátrai György és Nagy Géza kombájn­vezetők állandóan 28 mázsa ga­bonát, sőt ennél is többet arat­nak hektáronként. Holnap egy­ másik gabonaföldre megyünk, ahol 32—33 mázsás hektáron­kénti termésre van kilátás. Csu­pán a tegnapi napon kombájn-* vezetőink 80 hektár gabonaföl­*­det arattak le. Sokat tanulunk a szovjet kom­*’ bájnvezetőktől és átvesszük élen­­ járó tapasztalataikat, hogy ha­s­zatérve népszerűsítsük ezeket a tapasztalatokat a sokezer ma­gyar gépkezelő ködében. Adenauer polgárhá­borúról beszél BERLIN. (MTI) A kölni kato­likus nap megnyitását Adenauer kancellár arra használta fel, hogy ismét német polgárháború megindítására uszítson. Adenauer felkereste azokat a helyeket, ahol a Német Demok­ratikus Köztársaságból érkezett katolikus hívők tartózkodtak és kijelentette előttük: Tartsatok ki! Mi felszabadí­tunk titeket! Nem feledkezünk­­ meg a Csehszlovákiában és Len­­­gyelországban élő testvérei­nkről sem! Adenauer kijelentéseit a részt­vevők felháborodással fogadták* A szuezi helyzet mint felvillanó magnéziumfény megvilágítja nemcsak a közép­keleti diplomáciai hadállásokat, hanem az egész nemzetközi élet küzdőterére fordítja a közvéle­mény figyelmét. És ebben a fényben most azt látjuk, hogy milyen nagyok a nehézségek a támaszpontrendszer fenntartásá­ra. Ez a rendszer egyre súlyo­sabb gondokat okoz a tőkés or­szágoknak. Mi sem természete­sebb, hogy a gyarmatosító álla­mok­­ védelmet­ keresnek e tá­maszpontok fenntartására. A szuezi válság ismét előtérbe hozta Afrika »­védelmét«. Erről már rég tárgyalnak az imperia­lista körök. Még 1950-ben Nai­robiban az angol, francia pa­rancsnokságok képviselői érte­­­­kezletet tartottak, hogy k­idol­­­­gozzák az afrikai »általános had­műveletek« kérdését. Egy évvel­­ később ugyanott már Afrikát és­­ Közép-Keletet összefűző láncok­­ biztosításának a kérdésével fog­­­­lalkoztak. Két évvel később Da­­­­karban ültek össze, hogy az af­rikai kontinens északi és déli, keleti és nyugati részek közötti együttműködés megszilárdítását előmozdítsák. És végül London­ban ültek össze­­, ahol aztán ki­bújt a szög a zsákból, és egy »védelmi szervezet« összetákolá­­sán fáradoztak, amely hasonló lenne, mint a NATO, vagy a SEATO. Tehát ismét egy új tömböt ala­kítanak. Mi ennek az értelme? Kinek és miért kell? Ha a tömb részvevőinek ész­­szetételét tanulmányozzuk, ak­kor feltűnik, hogy azok többsé­­ge nem afrikai, hanem európai ország, amelyeknek gyarmataik­ vannak Afrikában. A részvevők* között van még az USA is, mely­* nek nagy tőkebefektetései van­* nak az afrikai kontinensen. Te­hát Afrika »védelméről« van szó és ezt a védelmet nem az afrikai államok, hanem az im­* perialisták, a gyarmatosítók biz­­tosítják, így tehát az új tömb­ nem »védelmi jellegű«, hanem arra szolgál, hogy az afrikai né­pek felszabadító mozgalmát gúzsba kössék. E tömb egyetlen feladata tehát, hogy védelmezze az imperialisták afrikai érdekeit az afrikai népekkel szemben. Azért üvöltöttek fel, mint a sa­kálok, a Szuezi-csatorna köré tö­mörült tőkések, mikor Nasszep bejelentette a csatorna államosí­*­tását. I. Miklós cár annak idején felkiáltott: »Lóra, urak! Francia-* országban köztársaság van.« A­ nyugati tőkések legszívesebben ezt a parancsot hallanák. •• —j «Irány: Egyiptom! Tűz!« Ezek a­ fináncbárók a világ bármely sar­­­kán, ahol a haladás útjára lép­­­nek, ahol a nemzeti felszabadító» mozgalom sikereket ér el, erő­i­nek erejével vissza akarják for­­­dítani a történelem Vissza akarják állítani kerekét a régi imperialista rendet. Ez már igen nehéz volt az elmúlt század kö­­­zepén és lehetetlen a XX. század derekán. Párizsban, Londonban és New Yorkban nem akarják­ megérteni: a gyarmatosítás ideje letűnt,

Next